Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-26 / 252. szám
R/iUií? KOSSUTH ».IS Füvószene. ».23 Harsau a kürtszó! ».mi Verdi: Ernsni. Négyfclv. opera. »1.50 Népdalok. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.38 A közélet fórumai. 13.38 Vietnami dalok. 11.08 Bessenyei: Tarimcnes utazása. 11.19 Éneklő ifjúság. 15.10 Borisz Godunov. Készletek. 15.25 Rádióiskola. 16.05 Muzsikáról — fiataloknak. 16.30 A KGST-országok gazdasága. 16.40 Népdalok. 17.20 Áriák. 17.15 Hol járt, mit csinált? 18.00 Könnyűzenei uirado. 18.30 A Szabó család. 19.25 A csárdáskirályuő. Készletek. 19.35 Hangversenyközv. az Erkel Színházból. 22.20 Kedvezően elintézett kérelem. Hangjáték. 23.22 Kamarazene. 0.10 Filmzene. PETŐFI 8.05 Csembalómüvészek. , 9.00 Nóták. 9.15 A biológia kérdései az ókorban. 12.00 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatig ... Zenés délután. 15.53—15.50 Közv. a Magyarország—Norvégia utánpótlás labdarúgő-mérk.-ről. 18.10 Műveltség — eszmény. 18.40 Hangverseny a stúdióban. 19.25 Népdalcsokor. 20.28 A Stúdió 11 játszik. 20.50 Lunátikus Debrecenben. Rádiójáték Jókai regényéből. 12.00 Portrék az opera- színpadon. *1.15 Esztrádparádé. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 11.13 Hírek. 17.25 Vadászat Csehszlovákiában. 17.50 Táncminiatűrök. 17.45 A víz és a munka. 18.15 A szív (bábfilm). 18.23 Könnyűzene. 18.33 Filmösszeállítás. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 30.00 Következik a második menet. Magyarul beszélő csehszlovák film. 21.10 Zene. 21.30 Prágai dekamerom. 21.50 Tv-liíradű. 22.00 Petroszjan—Fischer sakkmérkőzés. POZSONYI 9,45 A gyilkos köztünk van! Tv-játék. 19.00 és 22.15 Tv-híradó. 19.30 Esti dallamok. 21.00 Poe: Az ellopott levél. Tv-fllm. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33») Fél 4. fél 6 és este a órakor Van, aki megteszi, van, aki nem Színes, szinkronizált angol film vígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Modern Monte Cristo Színes, szinkronizált francia —olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN Kongresszusi ifjúsági filmnapok A per GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelmi álmok. I—II. rész (Dupla helyárak) hatvani vörös csillag Hó barátom, itt van Sabaía (Felemelt helyárak) HATVANI KOSSUTH Ben Wade és a farmer FÜZESABONY Kockázatos akció HÉV ES Sárika, drágám (Kongresszusi ifjúsági filmnapok) iimyci BT Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- Unszky utcái rendelőben. (Telefon:' U-10.) Rendelés gyermekek részire is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca < 41. szám alatti rendelőben. (Te-, lefon; 17-37.) t Uocsáry Lajos emlékezete MS ÉVVEL EZELŐTT 1826. október 26-án szüleit a Nógrád megyei Kurtányban Mocsáry Lajos, a XIX. század második féle és a XX. század elejének legnagyobb magyar nemzetiségi politikusa. A megemlékezést nemcsak az évforduló ténye indokolja. Egy rövid megemlékezés azonban nem ad módot arra, hogy részletesen szóljak Mocsáry jelentőségéről, tevékenysége máig figyelemre méltó vonásairól. így csak három kérdésről írok. Azzal kezdem, ami a legkézenfekvőbb. Milyen szálak fűzik Mocsáry Lajost megyénkhez? Ma már csak kevesen tudják, hogy 1838- ban szüleivel együtt, az akkor még Borsod megyéhez tartozó Andornakra költözött. (Andornak ma Kistá- lyával együttt Andornaktálya néven szerepel.) A család egykori kastélya ma is megvan, szociális otthon céljait szolgálja. A fiatal Mocsáry 1841. szeptemberéig élt itten. Majd 1849 után ismét gyakran megfordult Andornakon, de rendszeresen csak 1860 őszétől élt itt. 1892—1916 között, haláláig állandóan a kastély lakója volt. 1916. január 8-án Andornakon halt meg. Földi maradványait a helybeli temetőben helyezték el. Több fontos munkáját az andomaki kastélyban írta. MOCSÁRT LAJOS életművének legjelentősebb, máig is legtöbb tanulságot nyújtó fejezetei a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatosak. Több művet írt a nemzetiségi kérdésről. (Pl. Nemzetiség, Program a nemzetségi és a nemzetiségek tárgyában stb.) Nemcsak tudományos munkával, hanem gyakorlati tevékenységével is segítette a Duna-medencében élő különböző népek egymásra találását. Olyan méltányos nemzetiségi politikát képviselt, amely a történeti Magyarország állami egységének megőrzése mellett viszonylag messzemenő közigazgatási és kulturális, nyelvi, engedményekre képes. Követelte az 1868-as évi nemzetiségi törvény végrehajtását, fellépett a magyarosító kormánypolitika ellen. A Magyarországon élő nemzetiségiek nagy tisztelettel adóztak Mocsá- rynak. Ennék egyik jele volt. hogy 1888-ban az erdélyi ka- ránsebesi románok megválasztották országgyűlési képviselőjüknek, Mocsáry kaJurij Richter: A „Meteor" futballcsapat jelentős nemzetközi mérkőzésre készült. A találkozó időpontjáról szinte már csuk napok választották el a csapatot, amelynek játékos.-' a r - •os zajos fo talap ' / tusaitól távol, telj:s c .adással készültek a nagy erőpróbára. Egy kora reggel a csapat edzőjét az elnökség a telefonhoz kérette: ránsebesi megválasztása a századvég hazai nemzetiségi politikájának kimagasló eseménye volt. 1888 elején Mocsáry egyik ismerőse hozta el. Andornakra a Román Nemzeti Párt karánsebesi választói bizottságának felkérő levelét.. A küldött az andor- nakii udvarházban folytatott tárgyalás eredményeként vitte magával Mocsárynak a megválasztásához hozzájáruló iratát. AZ ELLENFORRADALMI korszakban, amikor a magyar politikai életet az irredentizmus szelleme hatotta át. Mocsáry Lajos haladó tevékenységéről természetesen elfelejtkeztek. A szocializmust építő Magyarország kezdte meg az elégtétel megadásét. A felszabadulás után néhány kutató foglalkozott. a Mocsáry-életmű feltárásával. De ez még mind kevés! Mocsáry Lajos életművének a magyar közgondolkodás élő alkotóelemévé kell válnia. Mocsáry neve legyen szimbóluma a szocializmust építő Duna menti népek összefogásának. Sajnálatos tény, hogy An- dornatálya lakói Mocsáry Lajosról teljesen elfelejtkeztek. Nem tudnak haladó szellemű . tevékenységéről Amikor a Mocsáry nevet hallják, mindmáig a család utolsó, rossz emlékű, szintén Lajos nevű tagja jut eszükbe. Pedig tudnia kell a helyi lakosságnak, hogy a kiváló némzetiségpolitikus nem volt azonos személy az utolsó falubeli Mocsáry-le- származottal. Ha ezt világosan tudják a község vezetői, akkor majd az 1916-ban elhunyt Mocsáry Lajos nevét utca jelöli majd a községben és emléktábla örökíti meg az ősi kastély falán. EZT A MUNKÁT, a helyi Mocsáry-hagyományok ápolását kezdte el Albert László, lelkes történelemtanár és szakkörös tanulói. Albert László és diákjai jelenleg a Mocsáry-sír rendbehozatalán fáradoznak. Több tervük van a helyi Mocsáry-kultusz kialakítására. Saját erőből azonban nem tudnak mindent megoldani. A jövőben szükség volna a helyi párt- szervezet, tanács, népfront és más szervezetek megértő támogatására. Reméljük, a közös összefogás meghozza gyümölcsét! Szecska Károly — Szeretnénk közölni veled, hogy a nap folyamán felkeres az egyik lap sportrovatának munkatársa. Készülj fel a fogadására. — Mire készüljek? A csapat a lehető legjobb formában van — jelentette ki az edző. *■ v — Éppen ez az, amitől én félek. A könnyelmű nyilatkozattól. A felelőtlen önteltségtől! Ideje leszámolni ezzel a fellengzős stílussal. ígérgetsz, győzelmet jósolsz, amit nem teljesítesz — és akkor jaj neked. .. — De hát, hogy képzeled? Ha törik, ha szakad, győzünk! Becsszó! — Tegyük Jel, hogy így lesz. Csakhogy a te interjúdat tanulmányozzák ám az ellenfél vezetői is. — Tanulmányozzák! No és, mi van abban? — Még hogy mi! Megtudjálc, hogy a csapyt a lehelő legjobb formában van, elkezdenek még rámenősebben edzeni, még az is lehet, hogy gyorsan tehetséges, híres játékosokat vásárolnak. Ismered te az erkölcsüket, ha győzelemről van szó? — Ismerem — komorodott el ez ed— Nekünk meg miért ilos k ‘mi a ,,o jj.£. LaklÁ3~ . - . . . 5.;. Jlt ? — Nem, azt nem lehet. Legjobb lesz, 'ha az újságíró előtt elsírod magi], panaszkodsz a klímára, a júió■ I r ■ . w ■ « Szibéria fajain Willkie is elcsodálkozna... Szibériai falusi utcarészlet, régi, jellegzetes faházakkal. Az első meglepetés a moszkvai Domagyegyovói repülőtéren ért. Este nyolckor indult gépünk Irkutszba, hogy oda menetrendszerűen reggel 8 órára érkezzék meg. Ezt persze úgy kell érteni, hogy Irkutszban 5 órával előbbre járnak a mutatók, mint Moszkvában. Beszállás előtt érdeklődéssel néztem a várakozó utasokat, akik közül sok mongolt és japánt láttam. Arra számítottam, hogy ők lesznek az útitársaim. Mikor beszálltunk az autóbuszba, amely a géphez szállított bennünket „Laci, ne maradjatok le! — Itt van már mindenki?” és hasonló kiállások ütötték meg a fülemet. Mindenre számítottam, csak arra nem, hogy az Irkutszba induló repülőgép utasainak több mint fele magyar lesz. Kiderült, hogy az IBUSZ szervezésében a Lottó-tárgy- sorsjáték nyertesei utaznak velünk. Néhány órai repülőút után hatalmas város fenvei hívták fel a figyelmet. Hamarosan leszálltunk Omszk repülőterén: Szibériában voltunk. Szeptember közepe volt, langyos szél simogatta arcunkat. 40 perc pihenő után indulunk tovább — közölték — amikor azonban beszállásra készültünk, megtudtuk, hogy Irkutszk a rossz időjárás miatt nem fogad és csak reggel mehetünk tovább. A tranzitszállóban eltölkosok sérülésére, hivatkozol a szurkolók kitartó türelmére. .. Elmondod, hogy a csapatjáték még nem érett meg, hogy a csapat még korántsem mutatja a formáját... Azt ajánlom, így járj el. Az ellenfél ezt olvasva, nagykapun, öntelten lép a pályára, ti pedig leheng-miitek őket! Világos? — Igen. — Hát akkor rajtad a sor. És hogy van Kosatkin, a mi aranylábú üdvöskénk? — Kitűnő formát mutat. Tegnap olyan gólt akasztott be a vinklibe, hogy az tanítani kéne. Ez volt a századik gólja. — Hát akkor minden rend- 'ben. Mondd meg a csapatnak, hogy csomagoljanak. Estefelé meg is érkezett a tudósító, egy riportermagnóval a vállán. Sokáig szorongatta az edző kezét, aztán bekapcsolta a magnót és kérdezett: — Először is meséljen arról, hogy milyen a fiúk hangulata a küszöbönálló, év- századmérközés előtt? — Őszintén szólva a hangulat az nem éppen rózsás — mondta a tréner, majd hozzátette: — A csapat még messze van legjobb formájától. — Miért állt elő ez a helyzet? . — összekevei ik az éjszakát a naprtval. Éjjel is íré- Ki tött néhány órai pihenés után végre mégis felszálltunk. Szabó Zoltán, az In- tourist idegenvezetője, az örök mókamester, lefordította a stewardess szövegét ilyenképpen: ,,A Gyévuska azt mondja, hogy most már becsületszavára 3 órán belül leszállunk Irkutszkban, aztán azt mondta, mindenki csatolja be az ővét és ne doiiányozzon, — és még azt is mondta, hogy: köszönöm". Déli egy óra tájban érkeztünk meg Szibéria egyik legfontosabb városába, a 400 ezer lakosú Irkutszkba. Eszembe jutottak azok a képek, amelyek gyermekkoromban rajzolódtak bennem Szibériáról. A borzalmak völgye, a ^ámüzottek és kényszermunkások vesztőhelye, éhség, hideg és szegénység. Nos, a mai Szibéria, amelyet én látam, .mindennek az ellenkezője. Wendel Willkie, Roosevelt elnök személyes megbízói t- ja 1943-ban riportkönyvben számolt be világ körüli utazásáról. Moszkva és Kína között repülve — a rossz időjárási viszonyok miatt — néhány napot Irkutszkban kellett eltöltenie. Itt megismerkedett a szibériai város életével, lakóival, kultúrájával. Útikönyvében elragadtatását fejezte ki a szibériai élét dinamizmusa felett, s azt az amerikai — ön bizonyára viccel — mosolyodon el a riporter. — Azt viszont nem tagadhatja, hogy kitűnő Itapusuk tan? — Volt. Jelenleg sérült. — De ez nem komoly? —< Sajnos igen. Lelki sérült, lelépett a felesége. — Ah!... így sem kell fél- J nie. Egy jó közepes átlagot j így is tudnak nyújtani. í — Talán igaza van. Olyant közepest. I —- Különben is a játékot a támadások építése dönti el. Hallom, hogy Kosatkin belőtte a századik gólt! — Igen, de a saj t ' lójukba. .. — Es mit vár a mérkőzéstől? — Tisztes eredményre számítok. A jobbik győz majd, — moTidta az edző. Kezet szorított a riporterrel és elment az edzésre. Másnap az edzőt a szövetségtől kérték a telefonhoz: — Olvastuk az interjúját. — Örülök neki. — Határoztunk is. A nemzetközi találkozóra a „Traktor" csapata utazik. A „Traktor” — önökkel ellentétben — kitűnő formában van. — És mi? — Ha kedvük van, nézzék meg a mérkőzést a televízió-f ban... 1 ' ♦ Fordítotté. Sigér Imre.i Nyugat néhány évtizeddel korábbi előrehaladásával hasonlította össze. Nos. azóta eltelt majd 30 esztendő és azt hiszem, Wiil- kie is elcsodálkozna azokon az eredményeken, amelyeket azóta elértek. Itt érzékeltem valójában, hogy mit jelent a tudományos-technikai forradalom napjainkban. Szibéria mérhetetlen gazdag természeti kincsei szinte kifogyhatatlanok. A szovjet hatalom évei alatt, de különösen az utolsó két évtizedben hihetetlen erőfeszítésekkel bámulatra méltó eredményeket értek el azok kiaknázásában. Folyóinak mérhetetlen mennyiségű vizét egyre inkább felhasználják, és ezek biztosítják az erőforrásokat a . kincsek hasznosításához, a , föld mélyében rejlő értékek feltá- sához. az ipar fantasztikus méretű kiépítéséhez. Csak egyetlen adat Szibéria gazdagságának szemléltetéséhez: a szibériai erdők, a tajga évi szaporulata több az egész világon feldolgozott fa mennyiségénél. És egy másik: az Irkutszk mellett folyó Angara 70 milliárd kilowattóra energiát adhat, márpedig Szibériát az Ar.garán kívül még olyan hatalmas folyók szelik ál, mint az Ob, az Irtisz, a Jeniszej, a Lena és az Amur. Az Angarán felépült két erőmű, az irkutszki és a bratszki. Épül már a következő Uszty Ilimnél és tervezik a negyediket Bogu- hamszkájanál. No, de ne vágjunk a dolgok ele, egyelőre ott tartunk, hogy megérkeztem Irkutszkba és kezdtem ismerkedni a 300 éves várossal. (Folytatjuk) Gáti István Drámafesztivál Lengyelországban befejeződtek az európai szocialista országok drámafesztiváljának elődöntői. A magyar drámairodalmat Gyurkó László Szerelmem Elektra (bialystoki színház), Szakonyi Károly Ördöghegy (a lodzi és a kielcei színház) és Madách Imre Az ember tragédiája (gdanski Teatr Wybrzeza) képviselte. A bíráló bizottság nyolc előadást talált érdemesnek a november 9—16-a között megrendezendő katowicei döntőbe, köztük a gdanski színház előadásában Madách klasszikus alkotását. (MTI) 1971. oki ob er 26., kedd