Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-29 / 229. szám
Két fiatal hatvani művész kiállításáról Örvendetes, hogy a hatvani múzeum, amely köztudottan nem bővelkedik kiállítótermekben, ismét lehetőséget nyújtott két fiatal művésztanár szereplésére. Az ilyen kiállítások folyamatosságát jó lenne hosszú távon biztosítani ebben a városban is, még ha olykor forrásban lévő alkotó egyéniségek jutnak is nyilvánossághoz, mint Kiste- renyei Ervin és Török László mostani tárlata esetében történt. Csak a rendszeresen ismétlődő alkalmak mélyítik el az érdeklődőben a választott műfaj iránti vonzódást, teszik idővel érzővé és érthetővé a művészeti ágak bármelyikében. S a nyilvánosság, a közönség visszhangja gyorsítja a szereplő művészben is az érés folyamatát. Kistarenyei mintegy 30 festményt, illetve grafikát bocsátott szülővárosa érdeklődő közönsége elé. Olajképeinek témaköre szűk. Aktok, csendéletek váltják egymást a kiállítóhely iség falán, harsány színektől mentes, tartózkodó előadásiban. S ha a kompozíciók belső rendje, tartalmi feszültsége hagy is kívánnivalót, a fiatal művésztanár jövendő munkássága dolgában biztató jelként fedezzük fel művein a biztonságon alapuló széles ecsetkezelést, jó formaérzéket. Utóbbi erények metszetein, tusvázlatain jelentkeznek igazán hatásosan. Ezek anyagának erősségei, reprezentatív darabjai. Különösen szellemes, eredeti ízt hordozó munka Hagyományúik című groteszk sorozaSugár István ta. továbbá két női aktra szerzett krokija. Festőnk akverellel is kísérletezik. Két munkája, a Fehér ló és a Cigányok lova érdeklődést keltő, ugyanakkor technikai fogyatékosságról is árulkodik. Török Lásziló munkásságát hasonlóképpen kettéoszthatjuk, — legalábbis kiállított szobrai, érmei alapján. Két portréja — Anti és Árpád bácsi — ugyanis jóízű megfogalmazásban adja két embertípus karikatúráját. E művekre a jó arányérzék, anyagismeret és a témával való azonosulás hajlama jellemző. Korlátái vannak azonban fiatal szobrászunknak, amikor érmékhez nyúl, s síkban, reliefszerűen akar ábrázolni. Gondolunk itt művészeket megidéző sorozatára, amely Paganini. Liszt, Sztra- vinszki, Michelangelo, Csaj- kovszki szellemét igyekszik közedünkbe hozni. E munkáin vagy a művesség hiánya, vagy pedig a karikatúra felé eltolódó, könnyed, frivol fogalmazás miatt siklik ki ujjai közül a lényeg, a választott modell jellege és szellemisége. Összefoglalásként: ha Kis- terenyei Ervin említett grafikái és Török László portréi kerülnek csupán kiállításra, egységesebb, súlyosabb anyaggal találja szemben magát a képzőművészet iránt érdeklődő hatvani polgár. A kevesebb sokszor többet mond! (moldvay) Földön és levegőben Gyakorlaton Híradó lapul a bozót mögött. Tőle jobbra egy százados hasal a félig nyitott térkép fölé hajolva. Fáradt a tiszt, hanggal is alig bírja már. Jobb kezével markolja a tompa hegyű, kétszínű ceruzát, rögzíti az elért terep- szakaszt. — Sütő honvéd! — szólítja halkan a rádióst, de ő nem hallja meg. — Sütő honvéd! — mondja most már hangosabban. — Figyeljen már, felebarátom! A honvéd összerezzen. — Parancs, százados elvtárs — mondja és zavarba jön. Majd leragad a szeme, s a bokorhoz odatűz a nap. Mit nem adna érte, ha csak egy órányit is szundíthatna! De csak folyton fomiolja a hívójeleket, mint egy imamalom. A százados parancsot ad: — Kössön össze a „Gazdával”! Sütő akcióba lép: — Gazda• itt Sisak... 1 Gazda, itt Sisak! Jelentkezzen! Vétel...! Recseg a készülék, de a Gazda nem jelentkezik. A százados egyre türelmetlenebb: — Ugye, ugye! Hiába papolom egy esztendeje, hogy az összeköttetést mindig tartani kell! Sütő nem válaszol. Kezdi elölről: — Gazda, itt Sisak... ! Gazda, itt Sisak ...! Végre egy sírantúli hang: megszólal a Gazda. Sütő izgatottan kiabál, nehogy a másik kilépjen a vonalból. Ha nem lenne itt a parancsnok, A girincsi esküvő kirurgus, Katinkáé pedig Visznyitzky András, édesapja tiszttartója. A nyoszolyó- lány a menyasszony egyik húga, a nyoszolyóasszony pedig Maurerné, az egyik tanú felesége. Bizonyára csodálkoznak is a falubéliek, hogy ilyen előkelő mátkapár esküvőjére nem sereglenek össze a rokonok, atyafiak és barátok. Ki hallott még ilyent? ... A társaság hin tókon hajtat végig a falun, a tornyok, kai ékes Dőry-kastélytól a templomig. Az első fogaton a menyasszony foglal helyet édesanyja és a nyoszolyóasz- szony társaságában. Ezt követi a vőlegény kocsija, apósa és házassági tanúja kíséretében. Az egyházi esketés szertartását az István király napi tömjénszagú nagymise és a prédikáció között, Olajos- sy János, Girincs község 44 éves plébánosa végzi. Butt- ler gróf és Dőry Katinka sorsdöntő lépése — mint egy szemtanú meséli —, „több száz híveknek jelenlétekben” zajlik le. A kis templomban tisztán csengenek Buttler János szavai: „Isten engem úgy segélyen ... a Boldogságos Asz- szony... És Istennek minden szentéi... Hogy e tisztességes személyt szét elem... „Hála légyen Isten ő Szent Felségének — ujjong Ko- rách Ferenc, az erdőtelki plébános Bultlernek_ írt levelében —, hogy már célját ’nagyságod elérte!” Eszterházy Károly egri püspök legfelső engedélyével elhárul az utolsó aka- iály is a szerelmesek házasságkötése elöl. Egyszer-egy- szer már mindkét faluban kihirdették a házasulandódat. A második templomi közhírré tételre augusztus L9-én. vasárnap, a harmadikra pedig 20-án, hétfőn, Szent István király ünnepén kerül sor — s így még aznap, az első magyar király ünnepén nyélbe lehet ütni « várva várt esketést. A lakodalom arisztokrata körökben szokatlanul szerény körülmények között zajlik le. A menyasszony szülein kívül a kiterjedt rokonság egyetlen tagja, egyetlen meghívott vendég sem vesz részt az esküvőn. A két házassági tanú is csak egyszerű polgárember. János grófé Maurer János ónodi Mm. szeptember 39., szerda mondana még mást is, hiszen ismeri a Gazda rádiósát. Majd ad neki, ha vége lesz a gyakorlatnak, mert nem igaz, hogy figyelt a rádióra. A százados nyúl a hallgatóhoz, nyugtatja Sütőt. — Hagyja- ne lármázzon! A százados közli a helyzetet és már mosolyog. Nem haragszik a rádiósra, hiszen már a harmadik napja talpon van ő is. Sütő fogja a hallgatót, fel sem néz. Rákezdi: — Gazda, itt Sisak...! Gazda, itt Sisak ...! Ebben a harcban őrá ne legyen több panasz... Felderítők Az alegység parancsnoka a küzdelmes évekről beszél. Náluk a legnagyobb erőpróba mindig az ejtőernyős ugrás volt. Aki itt megállta a helyét, azzal már a vállalkozásokon sem volt baj. Egy kiváló félderítőiről különösen szívesen beszél... — Vaszkó Vendelt nem felejtem el. Ez a nagyszerű fiú Bndrődről vonult be. De, hogyan került hozzánk!... Mikor elmentem az egyik alakulathoz válogatni, elém pattant egy zömök, izmos legény és így szólt: — Vigyen el engem, százados elvtárs! — Van ugrása? — kérdeztem. — KeM.ő! — vágta rá nagyon komolyan. — Hát, kicsit régebben, de azért ugrás volt az — mondta határozottan. Csupa olyan katona között válogathattam, akik bevonulásuk előtt ugrottak az MHSZ-nél. A katona egészen közéi lépett hozzám, és szinte súgva mondta: — Vélem jól jár a százados élvtárs! Kinevettem magam: „Ha ennyire felderítő akar lenni, hát jöjjön!” Aztán Vaszkó a leszereléskor folyton a sarkamban volt. Nem tudtam elképzelni, mit akar. Gondoltam, majd csak kiböki. Búcsúzáskor végre elmondta: — Százados elv társ, nekem két ugrással kevesebb van, mint amennyit a könyvembe írtak. — Tévésén írtuk be? — kérdeztem. — Jól írták be. de az a két ugrás, nem volt igaz. Én hírét sem láttam ejtőernyőnek, amikor ide jelentkeztem... Képzelheted, mit gondoltam. Nyomban elöntött a forróság. Nyugodt voltam, hiszen mindenki ugrott bevonulás előtt, és' akkor utólag kiderül, hogy egy kezdőt küldtem fel kiképzetlenül ugrani. Vaszkó képes volt a gyakorlott ugrók közé állni. Odafigyelt a foglalkozásokon és a felkészülés során megtanulta, mit. hogyan kell csinálni. A századnak az első ugrás után bevallotta, hogy az volt az első ugrása, és „fel is avatták”, de nekem senki nem szólt róla. Az ő titkuk maradt. Mert a felderítők ilyenek: tudnak titkot tartani... Veszélyben a felhők fölött Szigetvári József tiszt elv- társsal történt ez a két eset. övé a szó: — Célt repültünk és a kísérőm még fiatal, tapasztaVWWVWWW szeretvén hozzám veszem házastársul. . Istennek rendelése szerint... És hogy ötét el nem hagyom ... Hof- tomiglan s hőltáiglan... Isién engem úgy segélyen.” Hasonlóképpen teszi le az esküt a Dőry-leány is, a falu templomba sereglett kíváncsi és ájtato® tömege előtt. Húsz hónap boldogság Az új pár első, közös éjszakáját a girincsi kastélyban tölti, miután ősi szokás szerint az erdőtelki pap, aki vacsorára megérkezett, beszenteli a fiatalok „nász- ágyát”. A következő napon a fiatalok a közeb Sályba hajtatnak, Eöitvös báróékhoz, ahol rokoni szeretettel fogadják őket. Tinka kontesz megkéri nagynéniét, hogy legyen a kísérőjük, erdőtelki otthonába vezető útjukon. Hintóba szállnak, és Erdőtelekre hajtatnak, hová az új asszonyka már előrekül- dötte két szobaleánya kíséretében szerény „bagázsiá”- ját. Hiányzik a fényes menyegzői kelengye, s bizonybizony Katalin asszony csak szerény ruhatárral vonul be fényes új otthonába. A Buttler-házaspár érkezésének a híre szárnyon jár, s a kastély előtt a birtok és a falu apraja-magyja, földesurának kijáró köteles tisztelettel fogadja. De nem hiányoznak a fiatal gróf „bandamuzsikusai” sem, akik hangos zeneszóval, hegedűik vidám cincogtatásá- val ünnepük az új házasokat, Erdőtelek és Párdány örökös urát és hitvesét. A kastélyban magasra hág a jókedv. Vidám mulatozás indul, pótolva a nagyon szerény girincsi lagzit. A Butt- ler-birtok egri és tokaj-hegy- aljai nemes nedűjével, pirosra sült pecsenyékkel, asz- szooyokinak való édes súteA girincsi templom, amelyben János gróf és Katalin kontesz örök hűséget fo gadott egymásnak. menyekkel körítve, négy álló napig folyik az önfeledt mulatozás. Az 1792. augusztus 22-én Erdőtelekre érkezeit Buttler- házaspár családi élete boldogan indul. .. ★ De időszerű sort kerítenünk már annak a megbeszélésére, hogy mi leheteti a sok-sok levélváltás alkalmával is eltitkolt oka annak, hogy annyira sürgőssé vált házasságkötés. A feleletet, úgy hisszük, hogy sokan megfogalmazták már magukban, némi élet- tapasztalat alapján. — A Dőry-leány korábbi meglehetősen zavaros szerelmi kalandjairól még fogunk jócskán hallani, de a fiatal gróf sem ment — mint a história meséli — a szomszédba tanácsért ... Az öreg Döry-papa meglehetős nyíltsággal meg is írja ezt a sorok között az egri püspöknek, amikor tudtára adja első levelében, hogy „ENNEK HALASZTÁSA KISEBBSÉGÜNKRE VAGYON ” Amikor pedig Eszterházy nem akarja megérteni a célzást, már szinte néven nevezve a „baj”-t, meríria, ho?v ..HA EZEN DOLOG TOVÁBB HALADNA. MINDNYÁJUNKNAK GYALAZATÁRA LENNE.” „A girincsi tavaszi szép napoik” egyikén, valószínűleg a grófkisasszony, aki bír zony már korábban elvesztette ártatlanságát, — olyannyi előleget adott udvarlójának, hogy annak szemmel látható testi következményei már-már láthatókká váltak... Ez joggal indokolja, hogy nem lehetett már tovább várni az esküvővel, és hogy nem csődíteUék ösz- sze arisztokrata rokonaikat é.s ismerőseiket a gyanúsan szerény főúri lakodalomra. Amikor pedig gróf Eszterházy Károly egri püspök előtt részben Dőry célzásaiból, részben pedig az erdőtelki plébánosnak Makay oldalkanonokkal folytatott bizalmas jellegű tárgyalásaiból világossá vált a meztelen valóság, hogy elkerülje a legrosszabbat: a botrányt, minden akadályt elgördített a házasságkötés zavartalan lebonyolítása elöl. •Ar — „Igen forrón szerették) egymást, min* az angyalok — pletykáiódik egyik szobalányuk. — Láttam, hogy csó- kolództak együtt...” — „Igen forrón szerette gróf Buttler őnagysáqa a grófnéját — mondja az erdőtelki kastély másik belső szobalánya — azt onnan tudom, hogy nagyon szépen bánt vele, sok szénét veit néki. Hogy csókolgatta m/ikrán, szemeimmel láttam Sőt annyira szerette, hogy másőktvl is féltette ...’ (Folytatjuk) Felszálláskor... (Foto: Bleich Rudolf — K3) latlan pilóta volt. Leszálláshoz készültünk és parancsot adtam: „Gázt le!” A fiatal pilótánál a mozdulat még nem vált automatikussá. Pedig a nagy sebességű gépeknél a másodperc tört része is számít... Szóval, utasítottam, hogy vegye le a gázt, de ő késett a végrehajtással. Én levettem a gázt, s így hirtelen elém került. Megzavarta- hogy elhúzott mellettem, s földközelben majdnem keresztben elém vágott. Gépének gázsugara csaknem levágott a földre, Rákiáltottam: „Gázt!” Ijedtében olyan gázt adott, hogy hajszál híján elkotorta a beton mellett sorba állított gépeket. A repülés rejt veszélyeket is. Csak fontos, hogy a pilóta fogjon össze a géppel, minden bajból ki lehet kerülni... Korábban tőiként velem, hogy rendkívül rossz időjárási viszonyok között, mint készültségi pilótát ria- deztattak. Gépbe szálltunk, jött a parancs: indulás! A gáppár-parancsnok indított és kigurult. Néhány másodperc múlva el is tűnt a felhők között. Akkor én még felhőt nem repültem, izgatott voltam. Egyedül nem mertem áttörni a felhőket, hívtam a vezért. Í rkor ért a második meglepetés: kiderült, hogy az, adóm nem működik. A vevő jó volt... Izgalmas repülés kezdődött. Olyan alacsonyan úsztak a felhők, hogy szinte a templomtornyokat kerülgettem a géppel. A végén már azt sem tudtam, hol vagyok. Az éterben valóságos hangzavar támadt, mindenki engem hívott, engem keresett. Hallottam a hívásokat, de felel-, ni nem tudtam. Vaknak, süketnek éreztem magam. A feladat végrehajtására nem is gondoltam. Gyorsan döntöttem: vissza a repülőtérre! Vissza, de hogyan? Támpontot kerestem. Alacsonyan húztam visszafelé, a Dunát kér ;tem. Kis idő múltán homályosán elém bukkant a folyam csíkja. Ráálltam és figyeltem a tájat, a jól ismert műutat kerestem. És ekkor megjelent fölöttem a vezérgép. A parancsnok sejtette, hogy baj van az adómmal és utasított: „Há hall engem, billeg tessen!! Megbillegtet- terh a szárnyakat. A pa- ratfcstiok átvette a vezetést. Mögéje húzódtam és együtt értünk a leszállóhely fölé ... Katonákról szóltam, akik földön és levegőben teljesítik a rájuk bízott feladatot: kötelességül d attal. becsülettel. Újvári Imre László Színesedik a Bükk Színesedik a Bükk. A Hó patak völgyében, a Lilla füred fölötti részeken má sárgul a juhar, Farkasgö dör környékén, valamint Csanyik-völgyben a szórva nyosan előforduló kőriscsc portok öltöztek barnába Carad;:a-patak mentén pe dig a fűzfák öltöttek ős: díszt. A sárga és a barn s~ inte valamennyi árnyaló tát felölelő színskálát Lótrástetőn, a Nagymező a som pirosodó bokrai, va lamint a kecskerágó bai mspirns.-'il pettyezett leve ■ tesz.:- még változatosai óá. A bükk- és a tölgyerdő még haragoszöldek. A srí nesedő bükki erdőségekbe száz virág diszliJí. A girincsi plébánia anyakönyvi bejegyzése Buttler János és Dőry Katalin fJ9Z. augusztus 20-án kötött házasságáról.