Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

RrfdUí KOSSUTH 8.20 Lányok, a&zonyok 8.-tu Mesejáték S :'- Nóták 10.05 Pácüós&ínház 11.17 Mendelssohn: Skót szimfónia 12.20 zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiakoktél 13.38 Jegyzet 13.48 Kóiuspódium 14.25 Űj Zenei Cjság 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz 16.00 168 óra 17.30 Rádiójelenetek 18.00 Gulyás: Békési esték 18.15 Vivaldi: A négy évszak 19.25 Nóta- és népdalest 20.07 A negyedik csigolya. Rádiójáték 21.10 Operettrészlelek 21.29 Lemezek közt válogatva 22.15 A birkózó VB-ről 22.25 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Szimfonikus zene 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 11.83 Térzene 18.03 Könyvszemle 18.13 Operacsillagok — operaslágerek 18.43 Az élő népdal 18.53 Gesualdo: Édes csókok 13.03 Kitágult törzsasztal 13.30 Tartini: g-moll szonáta 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosok a mikrofonnál 15.05 Mozart: A-dúr szimfónia 15.30 Falvakban, mezőkön ... 18.05 Közvetítés a női úszó EB-ről 18.10 Tart-e még a fizika forradalma? 18.80 Beljajev: A kétéltű ember. Rádióváltozat 19.18 Kodály: Nyári este 19.35 Gondolatok filmekről 80.88 Gounod: Faust. 3 felvonásos opera 38.18 Goethe-versek MAGYAR 9.30 Salto mortale... 9. Prága 10.30 Ezt láttam Lengyelországban 90.55 Dalok az „Arany Orfeo”-ról 11.30 Nyugdíjasok műsora 14.45 Rózsa Sándor. 1. rész 15.30 Telesport. Közvetítés a kajak-kenu VB-ről 18.40 Hírek 18.55 Nansen nyomában 19.15 Cicavízió 19.30 Tv-híradó ao.oo Tabi László műsora 20.05 Charley nénje. Közvetítés a Városmajori Színpadról 82.05 Tv-híradó 22.15 Vágy a szilfák alatt. Magyarul beszélő amerikai film POZSONYI 10.40 Cesar Spinger. NDK sorozat. 1. rísz 15.00 Országos vizisíbajnokság 16.00 Női úszó EK 19.00 és 22.05 Tv-híradó 20.10 Ziaka kardja,, Tv-játék 22.15 FiUnrevü EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor A kétéltű ember Színes, szovjet fantasztikus film Fél 6 és este 8 órakor Volt úr házasodik Színes, kosztümös, csehszlovák íilmvigjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-0?) Fél 6 és féi 8 órakor Az utolsó Leó! Színes angol film EGRI KERT Este fél 8 órakor Halálos tévedés Kalandos indián történet ezines, szinkronizált NDK filmen GYÖNGYÖSI PUSKIN Eper és vér GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Boldogság madara GYÖNGYÖSI KERT Két élet egy halálért hatvani vö: ">s csili.,’ ' Forró éjszakában HATVANI KOISUTH Bűntény a Via Veneton FÜZESABONY Reménykedők pétervásAra A szicíliaiak klánja (Felemelt helyárak) Uj erőmű Százhalombattán A már meglévő Dunai Hőerőmű szomszédságában az eddi­ginél kétszer nagyobb teljesítményű erőművet építenek. A berendezések egy része csehszlovák, más része hazai gyáraik­ban készül. Az erőmű 1976-ra épül fel. Generáltervezője az ERŐTERV, kivitelezője pedig a 22. szárny, és 26. számú Állami Építőipari Vállalat. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele — KS) Az első félév baleseti krónikája 541 halál, 9 749 sérült az országutakon Statisztika készült az év első felében íörtént közúti közlekedési balesetekről. Eszerint az év első hat hó­napjában összesen 9749 sze­mélyi sérüléssel végződött balesetet jegyzett fel a kró­nika, s közülük 541 volt a halálos kimenetelű, 3711 sú­lyos és 5497 könnyebb sérü­léssel végződött. Az adatok — összehasonlítva a múlt esztendő azonos időszakával — arra figyelmeztetnek, hogy közútjainkon mintegy 7,8 százalékkal' több közlekedési baleset fordult elő, de ezen belül a halálos kimenetelűe- ké 11,5 százalékkal, a súlyo­soké pedig 12 százaléikkal nőtt. Vas, ' Veszprém, Hajdú, Nógrád, Tolna, Somogy és Szolnok megyében a növe­kedés az országos átlagnál magasabb, ugyanakkor Ba­ranya, Csongrád, Fejér és Zala megyében csökkenő tendencia tapasztalható. A baleseti krónika tanúsága szerint az esetek 65,9 száza­léka vidéken, 34,1 százaléka pedig Budapesten történt. A fővárosban az év első hat hónapjában 9,8 százalékkal emelkedett a személyi sérü­léssel végződő balesetek szá­ma az elmúlt év azonos idő­szakához képest. Elgondol­koztató és figyelmeztető adat, hogy összesen 13 507-en szen­vedtek halálos, súlyos, illet­ve könnyű sérülést közleke­dési baleset folytán az év el­ső hat hónapjában. Ez meg­felel Balassagyarmat, illetve Kisújszállás egész lakosságá­nak. A júliusi adatok már va­lamivel „vigasztalóbb” képet mutatnak, ha a korábbi éveik azonos hónapját vesszük ala­pul. Bár a balesetek abszo­lút száma még mindig na­gyon magas (2621 személy sérüléssel végződött közút baleset fordult elő), a tava lyi év azonos hónapjához vi­szonyítva azonban 7,1 száza­UiYEILST Egerben: szombaton délután órától hétfő reggel 7 óráig, Bajcsy-Zsilinszity utcai rendelő ben. (Telefon: 11-10). Gyel’iúekorvosi ügyelet szom baton 16 úritól n.30 óráig, va sarnap délelőtt 9 órától 19.3! óráig. Délután 16 órától 17.3 óráig, az AiKotmany utcai ren delőben. (Telefon; 17-74). 'Ren deiési időn kívül az általano orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi linszky utca). Hétfőn 19 órató kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy Zsilinszky utcában.' Gyöngyösön: szombaton 14 órá tói hétfő reggel 7 óráig. Az or vosi ügyelet helye: Jo-tai utc 41. szám. (Telelőn: 17-27). Gyermekorvost ügyelet: va sárnrp délelőtt 10 órától 12 órá ig. a Puskin utcában. (Telefon 16-36, 16-44).' Hatvanban: szombaton 12 órá tói hétfő reggel 7 óráig, a re1 délőintézetben. (Telefon: 10-04) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig. a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Tele­fon; 10-04), , ' lékkai csökkent. Elbizako­dottságra távolról sincs okunk, mert ezen belül a ha­lálos kimenetelű balesetek némi emelkedést — 2,8 szá­zalékosát — mutatnak, 159 személy vesztette életét. A belügyminisztérium Il­letékeseitől kapott tájékoz­tatás szerint a közlekedési balesetek döntő többségiét az ittas vezetés okozta, de „elő­kelő” helyen áll a sebesség- korlátozás megszegése, a sza­bálytalan előzés, az áthala­dási elősbbség meg nem adá­sa. Tavaly életbe léptetett BM. 6. számú rendelet szel­lemében az illetékesek szi­gorúan eljárnak a szabály- sértők ellen. Erre utal, hogy míg 1970 első felében 1746 gépkocsivezetőtől vonták be a jogosítványt, súlyqs sza­bálysértés miatt, addig az év első hat hónapjában 4098- tól. Nagy figyelmet szentelnek a gépjárművezetők tovább­képzésének is. Az idén csak­nem 7000 előadást tartottak, amelyeket filmvetítéssel egészítettek ki, s ezeket több mint félmillió ember hall­gatta, illetve tekintette meg. A jövőben — hasonlóan az elmúlt hónapokhoz — foly­tatni fogják a biztonságos közlekedés érdekében az utak ellenőrzését, s szorgal­mazni fogják az illetékes szerveknél az irányító jelző- rendszerek további kiépíté­sét, a szükségesnek tűnő út­burkolati jelzések alkalma­zását. (MTI) Barangolás spanyol földön Séta a Ramblason Az elmúlt hetekben Spa­nyolország két vonatkozás­ban került a világsajtó ha­sábjaira. Elsőként az a hír került a lapokba, hogy a ma­iagai rendőrség egy éjszakai razzián a Terromolinosban háromszáz külföldi turistát „gyűjtött be” és kísért a Ca- zaba erődítménybe. A rend­szer úgy látszik így próbál védekezni a „normális fel­lazulás” ellen, hogy meg­védje a lakosság erkölcseit a külföldi életforma vadhajtá­saitól. Reggelre azonban há­rom kivételével mindenkit szabadon engedtek. A na­gyobb riadalmat a Costa Brava és a Costa Dorada tengerparti üdülőhelyein a kolera híre okozta. Ezt a té­vé jóvoltából a magyar kö­zönség is tapasztalhatta. Né­hány nap múltával azonban a kolera-pánik lekerült a na­pirendről. Jómagam a két esemény között jártam hispán földön. Amióta helyreálltak a Ma­gyar Népköztársaság és Spa­nyolország között a konzu- láris kapcsolatok, hetenként kétszer közvetlen MALÉV- légijárat közlekedik Buda­pest és Madrid között. A spajjyol főváros közelében gépünk áthatolt a félhőréte- gen, a kopár, vörösesbarna talaj tűnt szembe, amit csak itt-ott tarkított egy-egy fa vagy cserjecsoport. Az elkö­vetkező két hétben aztán mindennapivá vált számom­ra ez a látvány. A barajasi repülőtéren a szenvtelen arcú rendőrtiszt­viselő néhány másodperc alatt_ beüti pecsétjét útleve­lembe. Alkalmi spanyol is­merősöm az intemacionálról átkísér a repülőtér nációnál szárnyába, ahol a belföldi járatok indulnak. Alig több mint egyórás út után landol a gép a katalán főváros, Barcelona repülőterén. Ezen a rövid úton tulajdonképpen nem történt semmi, hacsak az nem, hogy még a fel­szállás előtt szomszédom ke­resztet vetett magára. Barcelona kétmilliós mo­dern világváros. Első dol­gom, hogy végigsétáljak a Ramblason, a régi város fő­utcáján. A Ramblas, közé­pütt platánok övezte sétány­sáv, két oldalán áramlik a gépkocsiforgalom. A fák alatt több tucat kis bár asz­talainál levegőznek az em­berek, valami a'peritiv, egy pohár vörös bor — ahogy ők mondják „vino tinto” —, esetleg egy kávé, vagy egy pohár jégbe hűtött tej mel­lett. A sétánysáv elején ha­talmas könyvsátrak fogad­nák, akár nálunk a könyv­napon. A legújabb könyvúj­:'3i donságökat árulják, színes nyomású folyóiratokat, s szép számban rajzos, vagy fotóképregény-füzeteket. Ezt követi a maga pompás szín­világával a hangulatos vi­rágpiac, majd az állatkeres­kedők következnek. Kaphat itt az érdeklődő fehérege­ret, aranyhörcsögöt éppúgy, mint kanárit, vagy papagájt. A Ramblas az óvárost, a Barrio Goticót szeli ketté. A Ramblas voltaképpen be­csapja az embert, nem sej­teti az ismeretlennel, hogy néhány méterrel arrébb már a középkori építészet vilá­gába kerülhet. A keskeny, zegzugos utcácskákban olyan közel áll egyik házsor a másikhoz, hogy két szemben levő ház lakói szinte együtt élnek. A negyedben bárok, (mi eszpresszónak nevez­nénk), kiskocsmák, kisven­déglők húzódnak sűrűn egy­más után. Az egyik bárból a spanyol lélek rejtelmeiről vall a kiszűrődő dal, emitt a sarkon, mág hagyományo­san a szabad ég alatt, fapa­rázs fölött forgatják a csir­két, amott azonban már csillogó áttetsző falú villany- grillsütőben forognak a pi­ruló szárnyasok. Az első spanyol Pieasso- múzeumot, a Palacia Aqui- last is a Barrio Goticóban ta­lálhatjuk. Ehhez fogható, csodálatos szépségű XIV. MJDNCíU Akkor már semmi kétség nem lehetett afelől, hogy va­laki rendszeresen dézsmálja a szekrénybe félretett pén­zét. Nem nagy összegekről volt szó, de később ebből a pénzből akarta gyarapítani tartós javait és így különö­sen kellemetlenül érintette a dolog. Meg aztán a bosszú­ság, hogy ki teheti ezt ve­le? Hiszen az öreg bejárónő már szinte „családtag”, hölgy vendégeit a bútordara­bok közül egyáltalán nem a szekrény érdekelte, a múlt­kori szerelő pedig, aki nála járt, a két drótot alig tudta összekötni, olyan részeg volt, nemhogy egyébre lett vo’na alkalm:;. Szóval: rejtély ez a javából! Aztán az egyik délután — meglepetésszerűen, mert már legalább fél éve nem talál­koztak —, telefonon felhívta őt Gizi, újra felizzó érzések­kel a hangjában: — Fel kellett, hogy hívja­lak ... Magányos vagyok, ret­tentően magányos . . . Ma es­te feltétlenül találkoznunk kell; hidd el, az életemről van szó! — Kérlek, persze ... Majd megpróbálom ... — dadogott kínjában, mert azt csak nem mondhatta meg a lánynak, hogy három nappal a fizetés előtt egy vasa sincs a talál­kára. Összetörtén ült jó ideig a karosszékben, közben be is esteledett, aztán hirtelen halk, de jól kivehető reccse- nés riasztotta fel töprengé­séből. Hallucinál talán? De nem, hiszen a zaj megismét­lődött, sőt, most már hango­sabban, s egészen közelről... Hohó: a szekrény! Tehát új­ra az a ősember jelentke­zik? Óvatosan felemelkedett a székből, s a félhomályban tapogatózva a szekény felé indult. Közben tisztán hallot­ta, ahogy a másik is ugyan­abba az irányba settenke­dik ... Fantasztikus, micso­da vakmerő fickó, milyen el­szánt! A pénz közelsége el­vette az eszét. Már csak há­rom, két lépés lehet hátra; a reccsenések szinte lépései­vel együtt hallatszottak... A szekrény mellé érve aztán az utcáról beszűrődő fénysugár­ban egy tétova kezet pillan­tott meg, s ő hirtelen rácsa- pott. Abban a pillanatban felor­dított, mert a másik se hagy­ta magát és dulakodni kellett vele. — Megállj, te utolsó! — ordította. — Többet nem dézsmálod a pénzemet! Vé­ge a disznóságaidnak! Lassan a villanykapcsoló közelébe értek és ő homlo­kát igyekezett odahajtani, hogy felkattinthassa, de ami­kor kígyúlt a fény, azonnal elhűlt benne a vér. Ugyanis bal keze, amelyik előbb a be­törő felé sújtott, még most is j dühödten marcangolta, jobb j kezét, amelyről azt hitte, f hogy a betörő vágott rá... J A türkörből pedig csak saját kétségbeesett, bűntudatos ar­ca nézett vissza reá —, a le­leplezett besurranóra. Németh Géza századi építészeti gyöngysze­met keveset találhatunk. Méltó hajléka lesz a nagy spanyol életművének. A ki­állított anyag egyelőre még csak Sahartésnek, Picasso nemrég elhunyt titkárának adományából áll. A művész életének delelőjén készült anyag talán kissé szerény. Bármilyen furcsán . hang­zik is, egy befejezetlen, kö­zel évszázados mű, a Sag­rada Família székesegyház, teszi Barcelonában a legna­gyobb hatást az idegenre. Az alapkövet 1882-ben rakták le. 1885-ben elkészült az al­templom és a kripta. 1890- ben a szentély falai, majd közel 30 évig épül a két ha­rangtorony, a St. Barnabera és a St. Sarlóméra. Antoni Gaudi 32 éves korában kez­dett hozzá élete fő művének építéséhez. Ez a meglepő el­gondolásokkal rendelkező fiatalember addigra már stí­lust teremtett, ö építi a bar­celonai textilmágnások fur­csábbnál furcsább otthona­it. Eusebio Guell parkja ma a világ legfantasztikusabb köztere, kősárkányaival, mű­pálmafáival és hatalmas csi­gáival. A Sagrada Família 110 méter hosszú, 16 tornya van — a legmagasabb 160 mé­ter. 100 méteres, lemorzsolt kukoricacső-szerű harang- tornyain fantasztikus ember- és állatalakok sokasága, egy álomvilágban élő művész fantáziájának alkotásai lát­hatók. Gaudí halálával az építkezés 1926-ban megsza­kadt, majd hosszú idő múl­tán, nagy vitával párosulva, közadakozásból újra megin­dult. Vannak nézetek, hogy az élet túlhaladta már a Gaudi álmodta szecessziót, maradjon torzó. Salvador Dali mondotta egy alkalom­mal: a Sagrada Família be­fejezésére törekedni árulás. Sokkal jobb volna úgy hagyni, ahogy van, valamennyi lehe­tőségével, mint egy gigászi szuvas fogat. Tény azonban, hogy most is építik. Nincs mód részletesen be­számolni a város nevezetes­ségeiről. De legalább hadd említsem a barcelonai Gel­lérthegyet, a Tibidabot. De ezt a Gellérthegyet úgy kép­zeljék el, hogy a tetejére te­lepítették a városligeti Vi­dám Parkot. Egyébként in­nen a magasból mint egy megelevenedett térképen, jól kivehetők Barcelona széles sugárútjai, a város hatal­mas arányai, a tengeri ki­kötő. Én párás időben jár­tam ott fenn, de mint'mond­ják, ha tiszta a levegő, ellát­ni akár a Mallorcáig. Boros Béla. 1971. augusztus ásóm&d j A Sagrada Família égbe nyúló „kukoricacső” tornyai. (A szerző felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom