Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Jakab Sándor Gyöngyösön Honvédelmi nap Budapesten Gazdag program az alkotmány ünnepére Jugoszláviából jelentem 5. Külföldi munkavállalás — bérbeadóit munkás Sokrétű! eseménysoroza­tot ígér az alikotmányünne- pi program, amely ezúttal kétnapos lesz. Az ország különböző részeiből érke­zett előzetes jelentéseik sze­rint az alkotmányunk tör­vénybe iktatásának 22. év­fordulójához számos politi­kai rendezvény kapcsoló­dik: munkás-paraszt talál­kozók, újkenyérszegósi ün­nepségek, új létesítmények avatása teszi gazdaggá a programot. Kiemelkedő események lesznek a vidéki nagygyű­lések. Augusztus 19-én, Győrött — miután ünnepi tanácsülésem megemlékez­nek a megyeszékhely vá- trossá nyilvánításának 700. évfordulójáról — az alfcot- tmányünnepi nagygyűlést az új városközpont díszte­rén tartják. Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, mond majd be­szédet, várhatóan több mint 20 ezer ember jelen­létében. Ugyancsak 19-én kerül sor Komlón te — a ÍBajcsy-Zsüinszky utcai szabadtéri színpadon ren­dezendő — nagygyűlésre, ahol Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mond beszé­det a bányászváros lakos­ságának több ezer képvi­selője előtt. Dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese méltatja majd az 1949-ben törvénybe ik­tatott alkotmány jelentősé­get • fehérgyarmatiak Ktmnjorrai tftogy aö­Cyös tulajdonságai révén az országban háztartási tüzelés­éé az Ózd vidéki szénfajták a legalkalmasabbak, s ezek közt m különösen jő minő­ségű az egeresebi szén. Nagy mennyiségben szállítanak belőle Egerbe és környéké­re; igen népszerű a vásár­lók körében. Kapunk-e az idén is elegendő szenet? Er­re kerestünk választ a bá­nyaüzemnél. EZ AZ EV EDDIG nem úgy sikerült a bányának, ahogy eltervezték. A mun­kaerőhiány okozta gondok, a szén fekvése miatti előre nem látott nehézségek mel­lett még a tervezett gépesí­tés sem sikerült: a megvásá­rolt maró és szén gyalu nem vált be. Nagy erőfeszítések s a munkások nagyobb áldo­zatvállalása mellett is csu­pán napi 60—65 vagonnal tudtak termelni a tervezett 90 vagon helyett. A hely­zet most kezd javulni: új szénmezőt tártak fel s a megszabott határidő előtt három héttel korábban már ott is termelnek. Jobb geo­lógiai viszonyai révén ez a mező egymaga képes lesz 60 —70 vagon szenet adni na­ponta, s így a július, augusz­tusban bekövetkezett mint­egy hatezer tonna lemara­dást be tudják hozni az éo végéig. Ügy tervezik, hogy augusztus 20-tól már napi 90 vagonos termelést bizto­síthatnak, így a kereslettel szemben jelentkező feszült­ség az őszre lassan feloldó­dik. Az új vastag széntele­pet egyébként a legkorsze­rűbb gépekkel szerelik fel, automatizált csilletöltésseí oldják meg a 3800—4000 ka- lóriájú tüzelőanyag gyorsabb szállítást. Mint Zsákay János, a bá­nyaüzem főmérnöke elmond­ta, a szén a háztartási fo­gyasztók számára dió és kockadarabos nagyságban kerül forgalomba. A korábbi „hiedelemmel” ellentétben nem különbözik a kalóriaér­tékük: májusban ugyanis egy ülepítő kádat helyeztek üzembe, amely szinte 100 százalékos biztonsággal ki­válogatja az apróbb szénda­rabok közül is a meddőt, — tat eddig nem tudtak meg­nagygyűlésén. Ez az ese­mény augusztus 20-án tör­ténik, csakúgy, mint a „M átra fővárosában”, Gyöngyösön tartandó nagy­gyűlés, a Dimitrov kertiben, ahol Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztály vezeője be­szél majd népközársasá- gunk alaptörvényének je­lentőségéről. A fővárosiban — ahol díszkivilágítással is ünne­pélyessé teszik az augusz­tusi jubileum külsőségeit — 19-én kezdődik az ese­ménysorozat. Nyitányként délután a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kato­nai tiszteletad ássál felvon­ják a Magyar Népköztár­saság állami zászlaját, amelynél másnap déli 12 órakor zenés őrségváltást láthat majd a közönség. Ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette varrják fel — szintén 19-én — a Gellért­hegyen a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A kulturális köz­pontokban, a művelődési há­zakban is már ezen a napon kezdetét veszi az ünnepség- sorozat, kiállítások, filmlbe- mutatók, különféle rendez­vények várják minden kerü­letben a közönséget Augusztus 20-át Budapest több pontján zenés ébresztő, sok helyütt már a reggeli óráktól hangzó térzene kö­szönti majd. Délelőtt tíz órakor keiül sor — ezúttal harmadik alkalommal — a katonai főiskolák és a kato­termi, fi á diónak korábban ezért volt kisebb a kalória- értéke. A vizsgálatok egyéb­kén* kimutatták, hogy az ülepített szén hamutartalma 5—6 százalékkal lett kisebb. A NYÁRI SZÉNVASAR­LÄS mértéke annak ellené­re, hogy az éves forgalom előreláthatóan nem csökken, alaposan visszaesett. A fő­mérnök véleménye szerint a bányászat szempontjából en­nek súlyos lehet a hatása: — Mint az már korábban is előfordult, ha ilyen nagy a nyári visszaesés, másfél- kétszeresére nő ősszel a for­galom. Bányászainknak igen sokszor kell emiatt vasár­nap is dolgozniuk, feszített műszakban, hogy biztosítani tudják az igényelt mennyi­séget, s a szállítási kapaci­tást ismerve, nagy torlódá­sok következhetnek be. Az egercsehi bánya csúcsidőben általában 20 vagon szenet szállít naponta Egerbe, de pillanatnyilag csupán 10 va- gonnyi az igényelt mennyi­ség. Bármennyire is nehéz a helyzetünk, ennél sokkal nagyobb szükségletnek is eleget tudunk tenni, de a téli torlódás már nagyobb problémákat okozhat vásár­lóknak és a szénbányászok­nak egyaránt; elsősorban a szállítás nehézségei miatt. A BÄNYAÜZEML után az Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalatot is megkérdeztük a szénellátás helyzetéről. Jak­kel János megbízott igaz­gató alátámasztotta a bá­nyászok aggodalmait — Évente összesen 48 ezer vagon tüzelőt forgalmazunk a két megyében. Januártól eddig 22 300 vagonnal érté­kesítettünk, 1400 vagonnal kevesebbet,' mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legsúlyosabb viszaesós júli­usban volt, amikor a terve­zett mennyiségnek csupán 79 százalékát ad.uk el. Emi­att őszre a forgalom meg­kétszereződését várjuk, hi­szen az évi összfogyasztás várhatóan a tavalyihoz ha­sonló szinten marad. A me­gyében egyébként 8000 ton­na szenet tárolunk, a mi­nőséget is megőrző fóliata­hallgatóinak nyilvánosan történő tisztté avatására és egyidejűleg a fiatal tisztek ünnepélyes fogadalomtételé­re: a Parlament épülete előtt. Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter — ünnepi díszparancs felolvasása után — beszédet mond. köszönti az ifjú tisz­teket, akiknek négyéves képzése már az új főiskolai program szerint történt. Közvetlenül erről az ünnep­ségről nyomban átvonulhat majd a közönség az augusz­tus 20-i hagyományos fővá­rosi látványossághoz: a vízi- és légiparádéhcz — amely 11 árakor kezdődik a szokásos színhelyen, az Országház előtti Duna-szakaszon. Más­fél órás látványosság várja az érdeklődőket: a Margit- híd és Lánchíd közti vízfe­lületen és légtérben percre pontosan kidolgozott prog­ram sprint peregnek majd a mutatványok. A parádé — a budapesti honvédelmi nap rangos rendezvényeként — az MHSZ sokoldalú tevé­kenységének és a ma gyar néphadsereg technikai esz­közei egy részének bemuta­tására hivatott. Zászlós mo­torcsónakok, élőképek, vizi- spartolók felvonulása nyitja a „műsort”, amelyben — most először — vitorlázó re­pülőgép vízre szállása is lát­ható lesz, könnyűbúvárok is ugranak a Dunába) helikopte­rékről, s már elmaradhatat­lan a műrepülők bemutató­ja, az ejtőernyősök ugrásso­rozata is. MEGNYUGTATÓ, hogy az egercsehi bányászok erőfe­szítésed végül is eredmény­nyel járnak az év második részében, s így sikerrel tud­nak eleget tenni az igények­nek. Az elmondottakból lát­szik, hogy a TÜZEP is fel­készült Aggodalmainkat azonban nem árt figyelem­be venni. JUGOSZLÁVIA 682 ezer lakosa dolgozik külföldön, fő­ként Nyugat-Németország- ban. A 4 millió 442 ezer la­kosú Horvátországból 272 ezren vállaltak más ország­ban munkát. „Valóban nagy számú munkás dolgozik más orszá­gokban, pedig vállalataink­nak sok mérnökre, techni­kusra és magasan kvalifikált munkásra van szüksége — válaszolta kérdéseimre And- rija Podruzic munkaügyi ál­lamtitkár. — Sok dolgozónak — szakembernek is — volt munkája itthon, de azért tá­vozott külföldre, mert nem részesült megfelelő javadal­mazásban. Ezért részben mi is hibásak vagyunk. Túlsá­gosan sokáig tétováztunk azon, hogy megkezdjük az emberek munka szerinti ja­vadalmazását. Az egyenlősdi most megbosszulja magát. E problémát természetesen nem tudjuk egyszerre megoldani, nem hívhatunk mindenkit egyszerre haza, nem adha­tunk mindenkinek munkát, olyan magas keresetet, mint amennyit külföldön kap. Igaz, hogy az ott dolgozók devizát keresnék, országunk ezért nagy árat fizet. A haszon ott marad, ahol a munkás dolgozik.” További cél? „Dolgozóink, különösen pe­dig az ifjúság külföldi mun­kavállalására jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Nem adminisztratív intézkedésre gondolok, hanem a nevelésre, a hazai szakmunkásképzésre, valamint a szakemberek munkájának megfelelő érté­kelésére, bérezésére”. A BESZÉLGETÉS során kiderült az is, hogy a piaco­kon megjelentek az ember- kufárök, ügynökök, csábítók, akik busás hasznot húznak e szőrűit helyzetből. A közel­Az üdítőital-kereslet kielé­gítésére szűknek bizonyult már az évi 26 millió palack Coca-Colát készítő gyár. A Budapesti Likőripari Válla, lat ezért újabb üzemet épí­múltban szép számban, akad­tak magán-munkaközvetítők, akik a nyugati országokba felkeresték azokat a vidéke­ket, ahol nagy volt a mun­kaerőhiány. Összeírták a ki­sebb üzemek igényeit és ha­zatérésük után munkásokat toboroztak. A közvetítésért tetemes összeget kértek mind a munkásoktól, mind a mun­kaadóktól. Mindezt annak el­lenére tették, hogy az ér­vényben levő rendelet szerint magánszemély nem foglal­kozhat munkaközvetítéssel. Amióta Jugoszlávia az érde­kelt országokkal megállapo­dott abban, hogy a külföldi munkaadók csak a munka­közvetítő hivatal által szer­ződtetett munkásokat foglal­koztathatják, ez a ténykedés alábbhagyott. Helyette egy másik jelenség ütötte fel a fejét. Nem egy olyan mun­kaszervezetről tudnak, amely külföldre szállított dolgozó­kat, illetve bérbeadta őket. Hogy meglegyen a törvényes formája a közvetítésnek, az ilyen vállalat a munkaerő- hiánnyal küzdő külföldivel, névleges műszaki vagy beru­házási szerződést kötött. Ezt a törvény így biztosította: ha a hazai vállalat külföldivel ilyen értelmű szerződést köt, a munkálatokat saját dolgo­zóival végeztetheti el. Így játszották ki a vállalatok a törvényt és busás haszonra tettek szert. Egy nyugatné­met partner például a ju­goszláv kivitelezőknek min­den munkás után 15 márka órabért fizetett, a dolgozó azonban ebből csak 5 márkát kapott. A különbséget a vál­lalat vágta zsebre. Ez csak egy példa a sok közül. Ezért mondják Jugoszláviában: „Igaz, hogy a kinti munkások devizát keresnek, az ország ezért azonban nagy árat fi­zet” A nagy árhoz tartozik még az is, hogy a külföldre vándorotoknak 5—8 százalé­ka netm tér vissza Jugoszlá­viába. tett, s korszerű, óránként 12 000 palackot töltő gép­sort helyez üzembe néhány nap múlva Kőbányán, a Bá­nya utcában. Az új üzem, amely még a szezonban eny­híti az üdítőital-hiányt évi 14 millió palack Colát gyárt. Épül. s még ebben az év­ben elkészül a Szeszipari Vállalatok Trösztjének nagy- kanizsai, évi 20 millió pa­lackos Cola-üzeme is, amely elsősorban a Balaton kör­nyék üdítőital-ellátását ja­vítja meg. így jövőre már 60 millió palack Coca-Cola ke­rülhet forgalomba. (MTI) ü mozgó ár A mindennapi piaci árak mindenkit érdekelnek: ezért halljuk a rádióban is reg­gelente, s ezért közli la­punk is naponta. S hogy ez így van, teljesen érthe­tő, hiszen mindnyájan a piacról élünk. Sajnos az időjárás „jóvoltából” bi­zony sokáig tartott az idén a primőr korszak, s alig vártuk, hogy végre ol­csóbbak legyenek az egész­ségünk szempontjából oly fontos, kedvelt zöldsége­ink, gyümölcseink. Régi íratlan piaci szabály, hogy az árak mindig a felhoza­taltól, precízebben szólva a kínálattól függnek, a szo­cialista kereskedelempoli­tika humánus voltából fa­kad viszont, hogy a SZÖV- TERMÉK-boltok az egyes árucikkeket — a piaci árak leszorítása érdekében — a kínálat diktálta árnál ol­csóbban árusítják. Ezáltal mozognia — mégpedig le­felé — kellene a magánke­reskedők árainak is, de ke­TÖREKVÉSÜK most a jó szakmunkás helybeli képzése. Olyan szakemberek nevelése, akik úgy a munkapadnál, mint a vezetésben is megáll­ják a helyüket. A mostani törvény értelmében minden ötven fizikai munkás után egy tanulót, egy technikust, vagy mérnöki diplomával rendelkező gyakornokot kell az üzemnek felvenni. Erről a gyakorlatról Aleksander Bú­tor, az Újvidéki NOVKÁBEL főmérnöke tájékoztatott en­gem. Jelenleg náluk az 1500 dolgozóhoz harminc gyakor­nokot alkalmaznak. Mint mondotta, igen érdekes mó­don. A technikust vagy egye­temi végzettet a Kábelgyár­ban egy éven keresztül elő­ször a munka minden folya­matával ismertetik meg, egé­szen a drótválogatástól a tel­jes kábel elkészítéséig. Együtt dolgozik a fizikai dolgozók­kal. Az egy év leteltével szakdolgozatot készítenek, melyet az üzem vezető mér­nökeiből, idős szakemberei­ből alakított bizottság osztá­lyoz s ennek eredménye vagy eredménytelensége szerint sorolják be, nevezik lei veze­tő beosztásba. Ez a módszer olyannyira jónak ígérkezik, hogy a Kábelgyárból eddig még soha sem kívánkozott Siemki külföldre menni dol­gozni. Itt említem meg, hogy a Kábelgyárnak igen jó kap­csolatai vannak magyar — budapesti, csepeli, debreceni — kábelüzemekkel. Termé­szetesen nem ez a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működés egyetlen eredmé­nye. A két ország közötti árucsere-forgalom egyre na­gyobb méreteket ölt. A ta­valyi 100 millió dolláros for­galom az idén 121 millió dol­lárra emelkedik, míg a kö­vetkező öt évre 630 millió dolláros forgalmat irányoztak elő. Nagy mértékben növek­szik a kishatármenti árucse­re-forgalom is. Az is ismere­tes, hogy gazdasági együtt­működési vegyes bizottság létesült, amely feltárta az együttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeit. Ez első­sorban a gépiparban, a fém- kohászatiban és a vegyiipar­ban gyüimölcsöztethető. A KULTURÁLIS, a tudo­mányos és sportkapcsolatok szintén élénkek és sikeresek, ez többek között az állami és társadalmi szervek közvet­len kapcsolatainak köszönhe­tő. Rocskár János Következik: Fordulópont. nem mozog rántsem így történik. A SZÜVTERMÉK — stando­kon — reggel legkorábban a magán-kiskereskedők, a működési engedéllyel ellá­tott árusok jelennek meg — és vásárolnak. A dolog természetéből adódik: ne­kik jut a legszebb, legfris­sebb áru — olcsón, amit aztán a már említett írat­lan piaci törvény alapján a tegnapi áron, esetleg drá­gábban árusítják tovább, a későbben érkező vásárlók­nak... Az ügyeskedő jelenségre — szerencsére — felfigyel­tek a kereskedelmi hatóság illetékesei és a társadalmi ellenőrök is, s így bizonyá­ra rövidesen leleplezik a furfangos árdrágítókat __! (falu d!) 1971, augusztu* la,, vásáráéi Hekefi Sándor Munkaalkalom - idősebbeknek is A gyöngyösoroszi Február 24. Termelőszövetkezet 1967- ben létesített segédüzemében félautomata gépeken műanyag palackok, kannák, festékesdobozok készülnek. Képünkön Tóth Illésné az „utolsó simításokat” végzi egy műanyag kannán. (Foto: Tótit GizeUeJ Az egri piacon tapasztaltuk nai kollégiumok végzett Tüzelőről, kánikulában Kapunk-e elég szenet Egercsehiből ? Uj üzem/ 14 millió palackkal több Coca-Cola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom