Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

Olvasóink szóvá tették... Miért nincs parkírozóhety Sírokban? R/tdti KOSSUTH 8.20 Rádiójáték gyermekeknek. 8.15 M. Mathieu énekel. 8.59 A 22-es csapdája, 9.19 Előadás Kálmán Imréről. 10.05 Édes anyanyelvűnk. 10.10 Zenekari muzsika. U.00 A Társadalmi Szemle új számáról. 11.10 Vígopcrákból. 12.20 Ki nyer ma'.’ 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Arcok munka közben. 14.00 Mongóliái beszámoló. 15.10 Kórusmüvek. 15.20 Az élő népdal. 15.33 A szép Heléna. 16.05 Mozart: g-moll szimf. 16.28 Az Életűnk című irodalmi folyóiratról. 17.20 Táncdalok. 17.31 Bartók: Gyermekeknek. 18.03 Mikrofórum. 18.18 Népzenei magazin. 19.26 Párizsi zeneparádé. 19.56 Lemezalbum. 20.16 Gilgames és az örök élet. Hangjáték. 12.39 Nagy mesterek — világhírű előadók. 0.10 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Csajkovszkij: A Pikk Dáma. Részletek. 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Népdalok. 12.30 Versek. 12.45 Kórusművek. 13.03 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére kettőtől — hatig.»; 18.10 Operafelvétélek. 18.30 Riportműsor. 19.00 Rózsavölgyi: Első magyar körtánc. 19.09 Kamarazene. 20.28 Népdalfeldolgozások. 20.40 Vívó VB. 22.00 Lem ez gyűjtök húsz perce. 22.20 Kábítószer mindenütt adódhat. 22.35 Nóták. 2305 Kálmán-opetetáek. magyar %•riss Hét végi birodalom. 18.20 Miről ír a világsajtói 18.45 Olajbányászok... Dok.-müsor. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 30.00 Vészi Endre: Vára«*® találkozások. Tv-Játék. a .05 Interfőrum '71. a.25 Vívó VB. 22.10 Tv-híradó. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Enyém a világ Színes NDK filmvlgjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 6, és fél 8 órakor Ismeri a szandl-mandit? Színes magyar filmvlgjáték EGRI KERT Este 8 órakor A hét mesterlövész Színes amerikai westemfilm Felem élt hely árakkal 1 GYÖNGYÖSI PUSKIN Reménykedők GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kőszívű ember fiai. I—n. (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI KERT Petulia HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hogyan robbantottam ki a II. világháborút (Dupla helyárak) HATVANI KOSSUTH Miéi néni két élete HEVES A szicíliaiak klánja (Felemelt helyárakkal) FÜZESABONY Zabriskie Point PÉTERVÁSAHA I Az inkák kincse t Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telelőn.- 11-10) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te- taíon: 17-27J Egy, a nagy egészhez ké­pest kicsi, de a helyszínen lakóknak nagy problémá­járól írt Bista Istvánná Sí­rokból. A lakótelepen la­kunk — írja többek között. Sírokban fellendült mosta­nában az , idegenforgalom, sok látogatója akad a szép környéknek, és a várnak, s a várral szemben álló két kőnek, melyről úgy szól a legenda, hogy megkövese­dett szerelmesek. Az ide­genforgalom fellendülésével azonban nem járt együtt a felkészülés. Sokan érkeznek autóval, s mivel nincs kije­lölt parkírozóhely, leállnak a vendéglő melletti kis ut­cában, s az ott lakóknak meglehetősen kellemetlen az állandó zaj, por, kiabá­lás, ajtócsapodás. Sírok valóban kezd az utazók érdeklődési körébe kerülni, nem ártana gon­dolkozni azon, hogy a meg­növekedett forgalomhoz „fel­nőjön” a közlekedési rend is. Padok... padok... Az egri „illetékesek” gon­doskodtak arról, hogy a vá­ros legszebb pontjain talál­janak pihenőhelyet a hely­beliek és a vendégek. Ki­rakták a padokat a busz­megállókhoz is — kivéve az I-es kórház előtti megállót. Pedig itt sokan várakoznak olyanok, akik a kórházi ápolás után utaznának to­vább — írja O. Lászlóné —i s bizony annak, aki a beteg­ágyból kel fel, nagyon ne­hezére esik az álldogálás. Jó lenne, ha a sok pihenő­helyről legalább két padot ide raknának át. Csakugyan jó lenne! Hol az utánpótlás? Sokan szeretnének mére­tes ruhát készíttetni Gyön­gyösön is. Részben azért, mert megnövekedtek az igé­nyek, részben azért, mert a kalóriadús táplálkozás miatt nehezen találnak termetük­re konfekciós ruhát. Ám Gyöngyösön sokáig kell vár­ni egy-egy öltöny elkészíté­sére — írja Tóth bajos —, kevés a szakember, utánpót­lásuk pedig nem mondható megnyugtatónak. Sem a kis­iparosok, sem a ktsz nem vesz fel több szabótanulót, mert nem kifizetődő a ta­nulótartás. Egy-egy tanuló évente 18 ezer forintba ke­rül, s csak a harmadik év­ben tud termelőmunkát vé­gezni. Valahol hiba van. Jó lenne; ha az arra illetékesek megvizsgálnák, hogyan áll a helyzet a szabóiparban az utánpótlás terén, s ha szük­séges, időben meghoznák az intézkedéseket, mert ha ki­öregszenek a jelenlegi szak­munkások, később még ne­hezebb lesz utánpótlásunk-, ról gondoskodni. . Von-e felesleges vizünk ? A kérdésre természetesen az a válasz, hogy nincs. Ám Magyar János egri olvasónk úgy találta, hogy mégiscsak van, máskülönben — ahogy írja — nem történhetne meg, hogy egy fél évvel a csőre­pedés után még mindig ne legyen tökéletes a javítás. A Munkácsi Mihály és a Liszt Ferenc utca sarkán még ez év márciusában csőtörés tör­tént Ezt ugyan kijavították, de a vízcsap mellett azóta is állandóan folydogál a víz. A későbbi hetekben is­mét volt egy csőtörés, olva­sónk megragadva az alkal­mat, hogy szerelők járnak ott, felhívta a figyelmüket, az állandóan csordogáló víz­re. Nem csináltak semmit a szerelők, s a drága, nélkü­lözhetetlen ivóvíz — amely- lyel állandóan takarékos­kodni kell — szabadon fo­lyik el az utcába. De med­dig? Apróságokat tettek szóvá olvasóink, a nagy problé­mák mellett valóban eltör­pülnek. Mégsem lehet el­menni mellettük, mert bosz- szantják az embereket. S ha van rá mód, miért ne le­hetne ezt elkerülni?! 6PÍ u mmm ^jj| FJSn —ff mKT _ M aER k yl I «9 P* ,-*J „Epri olvasó” jeligére: A Volánnal kapcsolatos bejelentéséhez kérjük nevét és címét is. Amennyiben va­lóban közérdeket sértő do­logról van szó, s nem egyé­ni harag adta kezébe a tol­lat, úgy véljük, nyugodtan közölheti teljes nevét és címét. Megjegyezzük, a be­jelentő címét és nevét nem közöljük senkivel a kivizs­gálás során. B. L., Eger: Sajnos nem tudjuk ké­rését teljesíteni, mert elfe­lejtette közölni velünk ne­vét és címét. Címe bekül­désével egy időben kérjük, közölje azt is, hogy a nyug­díj kiszámítása szempont­jából, vagy egyéb munka­ügyi következmények szem­pontjából érdekli, mennyi megszakítás lehet egy dol­gozónál két munkaviszony között. Csak így tudunk az önt érdeklő kérdésre pon­tos . választ adni. M. A., Eger: A Centrum Áruház épí­tésével a közelmúltban fog­lalkoztunk. Hamarosan nem kívánunk visszatérni e té­mára. Ami a belváros há­zainak korszerűsítését illeti, az a város barokk jellegé­nek megóvása érdekében történik, úgy, hogy a laká­sok a régi épületekben a mai követelményeknek meg­felelőek legyenek. A belvá­ros lebontása és újjáépíté­se — mint például Salgó­tarjánban — azt jelentené, hogy megszűnik a város ba­rokk jellege, ? a várral egviitt ide votv/jn a kül- és* belföldieket. A m űoirúék | énületek megóvása > «teje-1 ző. hiszen pó^Shatatlan é*'-1 fékek pusztulnának el a régi házak lebontásával. A ré­gi házak átalakításával egy időben gondoltak az üzlet­hálózat korszerűsítésére és bővítésére is. A távlati ter­vekben nem szerepel a bel­városban túlzott méretű parkolóterületek létesítése, hiszen a távlatokban szere­pel olyan elképzelés is, hogy a belvárosban a minimá­lisra csökkenjen a gépko­csiforgalom. A Szent Bölcsesség temploma, az Aya Szófia. Isztambul a mohamedán Kelet előretolt állása és egyik fővárosa ugyan Euró­pában, de sokáig székhelye volt a klasszikus görög mű­veltségnek és mű veszetnek is. A mohamedán ötszázév csak egy része a város tör­ténetének és az előző sok évszázad élete, munkája sem tűnt el nyomtalanul. Akit ez a téma érdekel, nézze meg a keleti régészet és az antik művészet múzeumait, ahol kétezer év örökéletu emlékeivel találkozhat. Most ebből ,a témakörből csak egy épületet emelünk ki, mert Isztambulról nem sza­bad úgy írni, hogy hallgas­sunk az Aya Szófiáról. A görögül Hagia Sophiá- nak, vagyis a Szent Böl­csességnek nevezett templo­mot 325-ben Konstantin császár kezdte el építeni és azóta számos tűzvész, föld­rengés, háború ellenére " többször megújítva ugyan, de ma is - áll. 1453-ban a törökök dzsámivá alakítot­ták át, de eredeti formáján alig változtattak. Az óriá­si építmény számos temp­lom előképe lett Európában, hatása az építészetben fel­mérhetetlen. A kisázsiai an­tik épületekből elszállított márványoszlopok, a lenyű­göző méretű és szépségű kupolák és faragványok mellett van még itt valami, amit minden magyar turis­tának látni kell. A karzat egyik színes mozaikja Má­riát ábrázolja a kisded Jé­zussal, s tőle jobbra H. Komnenos János császárt, balra pedig feleségét, Iré­nét láthatjuk. Ez az Irene császárnő magyar volt, I. vagy Szent László királyunk lánya, egyik bizonyítékaként annak a nem jelentéktelen kapcsolatnak, ami az Árpá­dok és a bizánci császárság között fennállott. A bizánci kultúra emlé­keivel egyébként gyakran találkozik az ember Isztam­bulban. Többek között ilye­nek a városfalak és azok kapui, melyekből egyet kö- zelébbről is megismertünk. Gárdonyi közismert regé­nyére emlékezve magyar látogató nem hagyhatja ki a Héttorony, a Jedikule megtekintését. A Héttorony ugyanis a bizánci kapu es városfal felhasználasaval épült. , . .. . A Héttorony kincstár es börtön volt, mint tudjuk, az előkelő foglyok börtöne. Lakói kegyvesztett ^ torok vezetők — még szultán Is volt közöttük —, velencei, francia, német és nem utol­sósorban magyar katonák, politikusok voltak. Ma a Héttorony is múzeum, de in­kább történelmi emlékhely, bemutatásáról az allam gondoskodik. ,, Nem könnyen tesza tűi magát az ember az elfogó­dottságon, ahogy szettekmt a Héttorony udvarán azon tűnődve, hová teheti itt Gárdonyi regényének törté­neti alakjait. A tornyok egy részébe nem lehet bemen­ni, de kettőt megnézhettünk. Az egyiket az őr Feliratis toronynak minősítette azért, mert oldalában néhány kő­tábla van befalazva azok nevével, akik itt raboskod­tak. Amit lehetett, átnéz­tünk, elolvastunk, de ma­gyar nevet nem találtunk a táblákon. A tornyok belse­je sem mondott sokkal töb­bet. A henger alakú to­ronytest teljesen üres, fel­ső részén galambok tanyáz­nak. Falai három méter vas­tagok lehetnek és azokban fut a lépcső felfelé, két- három méterenként bejáró ajtóval a torony belseje irányában. A torony belső falán látható gerendafész­kek, kandallónyomok arra vallanak, hogy hajdan a torony több szintes volt és úgy helyezték el a rabokat. A Jedikule négy tornya bizánci eredetű és ezek a hármas nyílású városkaput fogták közre. Egyik közöt­tük a kivégzőtorony, amit kivételesen megtekinthet­tünk. A többihez hasonló belső tér alját pallóval és gerendával bélelték ki úgy, hogy egy kis tribün vette körül a kivégzőoszlopot. Az oszlop előtt a nagyon mély kútba dobtak be a kivég­zettek fejét, legalábbis az őr szerint. A Héttoronyhoz kisebb temető is tartozott — amit a szépen faragott sírkövek árulnak el — és ez az egykori vezetők szo­morúan gyakorlati gondol­kodásmódjára vall. Szomorú hely a Jedikule, de talán még szomorúbb Rodostó. Utunk utolsó állo­másaként látogattunk el Rodostóba, amit hiába ke­res az ember a térképen, mert mai neve Tekirdag. Nem könnyű megfogalmaz­ni, miért válik az ember szomorúvá Rodostóban, ami­kor a hely szép és kellemes, esetünkben a vendéglátás szívélyes és bőkezű, ugyan­akkor történelmünk és kul­túránk emlékeit egy csinos kis múzeum ismerteti. Talán a tenger, a hangjával, szagával mindenütt jelenle­vő tenger zúgása az, ami rabul ejti az embert. A Magyarok utcája szinte rá­fut a tengerre, aminek ál­landó hullámzása, fehér hangjai, mély hangú mor- molása ma is oiyan lehet, mint zágoni Mikes Kelemen, a kis magyar kolónia kró­nikásának idejében. A Magyarok utcájának néhány háza még eredeti formájában a bujdosók korát idézd. A sarkon, a tenger­hez legközelebb kétemele­tes közösségi házuk áll. itt fogadta a fejedelem a hiva­talos vendégeket, a mindig kisebb számban jelentkező követeket, diplomatákat. Eb­ben a házban van ma a mú­zeum. A csinos kis kiállítás a rendezők jó ízlését dicsé­ri és ha nem is túl nagy a látogatók száma, de időn- kint jó szolgálatot tesz a szabadságmozgalmak és a népeik barátsága korunkban is annyira aktuális, nagy ügyének. (Vége) Bakó Ferenc CSALAS Freknoy Adám és neje, szü­letett Varga Panni, tizenöt évvel ezelőtt mondták ki egymásnak a boldogító igent és házasságuk eleinte bol­dognak is látszott. Később, amikor három év után meg­született a kis Gyurika, még boldogabbak lettek. A férj nagyon tehetséges mérnök volt, akit nemcsak a felesé­ge kedvelt, de a vállalatnál is szerették. Sokat dolgozott, könyveket is írt, műszaki dolgokról, az asszony is dol­gozott, de közben a gyere­ket is nevelgette, majdnem egyedül, mert a férjnek er­re nem jutott ideje. Egy idő óta a férj kissé megváltozott. Titokzatos út­jai voltak, munka után órák­ra eltűnt hazulról, kipampi- lázta magát, gondosan kötö- gelte a nyakkendőjét és amikor az asszony érdeklő­dött titkos útjai felöl, a férj kitérő válaszokat adott: — Nézd, szívem, tudod, hogy szeretlek, tudod, hogy minden gondolatom a csalá­dé, de egy férfi életében vannak bizonyos dolgok. Ti­zenöt évi házasság után az ember már nem tud úgy lángolni, mint eleinte, szó­val, jobb, ha nem firtatjuk ezt a dolgot. Panni okos volt és megér­tette, hogy a férfiak ilyenek. Jólesik nekik néha egy kis változatosság, biztosan talált magának valami kis nőt, hadd lelkesedjék, hadd sza­ladgáljon, elmúlik hamar az egész, kár ügyet csinálni be­lőle. Erről nem beszéltek töb­bet, az asszony megnyugo­dott és amikor férje elin­dult titokzatos útjaira, meg sem kérdezte, hova megy, úgyis tudta és azt is, hogy a fellángdlás nem tarthat soká, mert utóbbi időben Adám egyre nyugtalanabb. És egy szép keddi napon a férj elment hazulról, a gye­rek kirándulni indult kis kollégáival és Panni betévedt az egyik belvárosi eszpresz- szóba, egy feketére. Már az ajtóban meglátta Ádámot. Hatalmas könyv volt előtte, körülötte papí­rok és önfeledten írt Ami­kor felpillantott, meglátta maga mellett a nejét. A férj zavartan mentegetődzött: — De szívem... vagyis te... hát ugyanis. .. — Hol van a zengő nagy szerelmed? — tért a tárgy­ra a feleség. A férj a kéziratcsomóra mutatott: — Itt. Tudtam, milyen okos vagy és megérted. Egy kis ballépést még elnézel ne­kem. de nyugodtan dolgoz­ni melletted és a gyorsfAlég­májával, meg a telefonnal együtt, sajnos nem tudok. Királyheűji Fél A régi Törökország mai szemmel Egy muzeológus jegyzetei IV. A legnagyobb főváros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom