Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

Rjidlfr KOSSUTH *.20 Opcranyitáayoli. ».00 a 22-es csapdái». 9.20 Régi melódiák. 10.0$ A fiú. Ifjúsági rádiójáték. 10.29 Zenekari muzsika. 11.30 a Szabó család. 12.20 Hí nyer ma? 12.20 Tánczene. 19.15 Népi zene. 12.15 Válaszolunk hallgatóink­nak! 11.00 Petri Endre felvételeiből. 12.30 A koldusdiák. Készletek. 15.10 Viváldl-concertók. 13.2? Kóruspódium. 19.05 Nép? muzsika. 19.20 Bellini: A kalóz. Készletek. 19.39 Szvetter. Elbeszélés. 17.20 Hallgassuk együtt! 13.05 Atlasz. 18.23 Rembrandt. Hangjáték. 19.30 Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.30 Vívó VB. 21.30 Népszerű szimfonikus zene. 22.15 Népi zene. 22.10 A hazai társadalom- kutatásról. *3.00 Éjszakai Rádiőszínház. ­0.10 Kórusmuzsika. PETŐFI 8.05 Verbunkosok. 9.00 Bach: Musikalisches Opfer — részletek. t.26 Mt van a varázs­dobozban? 9.55 Néhány perc tudomány. 12fi0 Zenekari muzsitka. 13.03 Operarészletek. Ketttőtől — hatig ... 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Falusi esték. 19.00 Népdalok. 19.20 Brooklynl árnyak. Rádlóvál tozat. 20.28 Egy hematológus gondolatai. 20.48 Zenés képeslap. 21.10 Gondolat. 23.15 Könnyűzene. MAGYAR 9,00 Delta. 9.25 A Forsyte Saga ..; 29. A hattyúdal. 10.20 Nyugdíjasok műsora. 11.05 Magnum Sal — lengyel kiefilm. 17.23 Hírek. 17.65 Lengyel idsfilm a vitorlázó repülésről. 18.25 Tájak, városok, emberek, 18.15 Műsorkalauz. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 ön például, hogy folytatna? 20.25 Zenés portré: Annelis- Rothenberger énekel. 21.35 Közvetítés a vívó EB-ről. 22.20 Tv-híradó. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Forró éjszakában Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. EGRI BRODY (Telefon; 12-07.) Fél 8 és fél 8 órakor Fcketeszakáll szelleme Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI KERT Este 8 órakor Az inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár—NSZK film. GYÖNGVÖSI PUSKIN A szicíliaiak klánja (Felemelt helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ben Wade és a farmer GYÖNGYÖSI KERT Mesés milliók HATVANI VÖRÖS CSILLAG A karhonárik HATVANI KOSSUTH Az évszázad riportja (Mérsékelt helyárak) HEVES Magasiskola FÜZESABONY Vihar Délen PETERVASÁRA Állami Aruház Mayelet Egerben; 19 órától esütörtök reggel 7 óráig, a Bajcjy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10), Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 érától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai utca 21, szám alatti rendelőben. (Te- ktfop: 17-274 nek. Pedagógusok vigyáz­nak rájuk, s mi szülők re­méljük, az időjárás is ked­vezni fog végre nekik. Páncsics Mihályné Ludas Tervtárgyalö (tizgyttiés YánesgyírkBa A Vámosgyörk és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ-nél is meg­tartották a IV. ötéves terv tervtárgyaló küldöttgyűlését. A küldöttek Adács, Atkár, Vámosgyörk és Visznek köz­ségből érkeztek. A tervja­vaslatot Fehér Géza főköny­velő terjesztette elő. Az ÁFÉSZ IV. ötéves terve összhangban a népgazdasá gi tervnek a lakosság élet színvonal-emelésére irányu­ló célkitűzéseivel: az áru­forgalom, az ipari és szol­gáltatási tevékenység nagy­arányú fejlődését irányozza elő. Az áruforgalom . terv- előirányzata az 1970. évi több mint 70 millió forint­tal szemben 1075-re meg haladja a 93 millió forintot. Jelentékeny összeget ter­veznek politikai és szakmai oktatásra és egyéb kulturá­lis célokra. Szerepel a terv­ben az ÁFÉSZ dolgozói jö­vedelmének fokozatos emelé­se is. A tervet a küldött- gyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta. elhangzott több épí­tő bírálat is. Dr. Bodó Jenő Vámosgyörk Válaszai a V81ÉH Minibusz, maximális bosz- szúsággal címmel cikket ír­tunk arról, milyen bosszú­ságot okozott a minibusz a gyermeknapon. A cikkre a VOLÁN Vállalat válaszolt: „A járaton szolgálatot tel­jesítő személyzetet meghall­gattuk. Az autóbusz, tekin­tettel a nagyfokú érdeklő­désre, a gyermeknapon me­netrenden kívül is végzett egy fordulót. Az utolsó já­rat 12-kor érkezett vissza a Dobó térre, sajnos a gépko­csi műszáki hibája miatt újabb fordulóra nem indult, noha az utasok felszálltak. A kalauz nem járt el az elő­írásnak megfelelően, ami­kor az utasokat már csak akkor tájékoztatta a hibá­ról, amikor azok a helyet már elfoglalták. A járat ka­lauzát kioktattuk, s az oko­zott kellemetlenségért az utasok elnézését kérjük.” Válaszolt a VOLÁN sze­mélyforgalmi osztálya az „Alibi busz” című cikkre is. A kérés, hogy Gyöngyösön a Bene utcából a Farkas- mály utcán át közlekedjék helyijárat a Petőfi Sándor utca, illetve a Fő téren ke­resztül, nem megoldható, mert a rendőrhatóság vé­leménye szerint a Farkas- mály utca csuklós autóbusz közelkedesére nem alkal­mas. Megjegyezni kívánjuk, hogy a helyijárat útvona­lának kialakításánál sem a tanács, sem más részéről nem történt Ilyen javaslat. Hevös megyei sikerek a cement­ipari kulturális napokon Az Idén a Komárom me­gyei Lábatlant Cementgyár József Attila Művelődési Házában rendeztél! meg a II. cementipari kulturális napokat. Bélapátfalva, Do­rog, Lábatlan, Tatabánya és Selyp mintegy 150 verseny­zője mutatta be műsorát a Komárom megyei zsűri előtt. A kétnapos seregszemle új­ból bizonyította, helyes volt a bélapátfalviak kezdemé­nyezése a kulturális napok megrendezésére, van létjo­gosultsága az amatőr színtű művészi tevékenységnek. A versenyen sikerrel szerepelt megyénk két cementgyárá­nak művészeti csoportja. Több első helyezést, máso­dik és harmadik helyet sze­reztek a versenyzők. A versmondók között Számos- völgyi Pétemé, az énekka­tegóriában Balogh Lászlóné seiypi dolgozók kerültek az első helyre. A zenekarok versenyét a bélapátfalvi Leeser-egyuttes, a tánc- együttesek versenyét a bél­apátfalvi együttes nyerte, ez utóbbi a „Felsőtárkányi páros” című tánccal. A kü­lön kategória első helyét a bélapátfalvi népi zenekar szerezte meg. Az irodalmi színpadok versenyében a selypiek a második, a bélapátfalviak a harmadik helyet szerezték meg. A zenekarok verse­nyében a seiypi Klub zene­kar a második lett. Ugyan­csak másodikok lettek a selypiek a „Hegyaljai csár­dás” bemutatásával. A bél­apátfalvi Boros—Németh kettős cigány dalok, Tózsa— Mikó kettős cigánytáncok bemutatásával ért el nagy sikert. Az egyes kategóriák győz­teseit, helyezettjeit értékes ajándéktárgyakkal jutal­mazták. A gyárak közötti verseny győztesét a vándor­serlegen és oklevelén kívül 6 ezer forinttal is jutalmaz­ták, — ezt az idén ismét a bélapátfalviak kapták, a harmadik helyet és az ezzel járó 2500 forintos jutalmat a seiypi gyár szerezte meg Horváth Mihály Bélapátfalva Hatvan gyerek üdülni indult A Mátraalji Szénbányák szakszervezete a dolgozók gyermekei közül hatvanat vitt a Duna-kanyarba üdül­ni. Külön busszal vitték a gyerekeket ás két hét múl­va ugyanígy hozzák haza őket, a szülőknek mindösz- sze 110 forintot kellett be­fizetniük. A gyülekezőhelyen jókedvűen jöttek össze a gyerekek. szinte kiolvas­ható volt a tekintetükből, milyen sok érdekes élményt várnak ettől a két héttől. Többet és kellemesebbet nem is adhatott volna a szakszervezet gyermekeink­A régi Törökország mai szemmel Egy muzeoligus jegyzetei II. Konya, a szent város Szent sír a Mevlana múzeumban Az Ankarától kétszázötven kilométerre délre fekvő Ko­nya sem fiatalabb város An­karánál, történelmét szinte ugyanazok a népek, vagy emberek alakították. ,A fő különbség az, hogy Konyát sorsa már a középkorban nagy várossá fejlesztette, UOO körül a szeldzsuk tö­rökök fővárosa lett és év­századokon át virágzott. Ma Konyát a régi mohamedán hjt és szokások hazájának tekintik, ahol ezek a hagyo­mányok szívósabban élnek, mint máshol. Valóban mélyek itt a ke­leti erkölcs és életmód gyö­kerei, amit számos építé­szeti emlék, közöttük sok egyházi jellegű épület, bizo­nyít. A város évi félmillió­nyi idegenforgalmát jórészt annak köszönheti, hogy itt van Mohamed egyik tanít­ványa, a XIII. században élt Mevlána filozófus sírja. Ügy látszik, ez az idegenforga­lom erősen zarándoklat jel­legű, amit a vallás, a hit sugall, de a múzeumok és történelmi emlékek is hat­nak a tömegek művelődésé­re és a hazafiság érzésének ébren tartáséira. A mohamedánok nagy böl­cselője és költője,Mevlána sír­ja abban a templomszeru iskolaépületben, medreszében van, ahol maga Is tanított hétszáz évvel ezelőtt. A medresz tulajdonképpen mú­zeum, a világszerte általános kiállítási mórszerekkel — vitrinek Őrzik és feliratok magyarázzák a tárgyakat —, de a kultúra messzeteklntő tárgyai mellett sírhelyeket, vagy inkább ravatalokat talál a látogató a múzeum­ban. A filozófus és család­tagjai sírja felett a ravatalt díszes lepel borítja, a fej fö­lött nagyméretű turbánnal. A látogatók kegyelettel áll­nak meg Meviana sírja előtt és rövid imát mondanak. A múzeum kegyhely jellegét erősíti az az előírás is, hogy a bejáratnál a cipőt épp úgy fel kell papuccsal cserélni, mint a dzsámikban. Az iskolaépület legna­gyobb helyisége a dervisek szertartásos táncterme. Mev­iana egy dervisrendet alapí­tott, a táncoló, vagy keren­gő dervisek rendjét, s ko­lostoruk a medresze udvarát övezi. A táncoló derviseket egyébként az Egri csillagok­ban Gárdonyi is megemlíti, mint akik „másfél ’ könyök magas teveszőr süveg”-ben felváltva táncolnak útköz­ben a szultán előtt, A med­resze nagyterme is azt a hét évszázadot idézi, amikor do­bok és furulyák hangjára harangszerűen széttáruló fe­hér szoknyában, vallásos ré­vületben táncoltak a rend tagjai. Fejük fölött tartott egyik tenyerük a föld felé nézett, a másik az ég felé — azt jelképezve, hogy az is­teni szellemmel együtt sze­retnének kitörni a magasabb, tísztább régiókba. A táncoló dervisek eltűn­tek már a török egyházi és közéletből, emléküket csak ezek a helyek, a múzeumsze- rűen kiállított ruhák, zene- szerszámok, középkori vallá­sos könyvek és a kolostor néhány, korhűen berendezett cellája őrzi. A rendet a töb­bivel együtt, 1924-ben Kernéi oszlatta fel, mert „idők fo­lyamán a maradiság és rom­lottság forrásaivá fejlődött vissza” — ahogy a múzeum Ifcúl Az embert mindig érik viegiapetések: kávé koffein nélkül. Megjeleni. Kapható. Vehető. Iható. A ká­vé, amelyben nincs koffein. A kávét úgy fedezték fel és azért, hogy nincs benne dánkált, salétromsav, sőt benzoid-hidroxil­gyök sincs benne. De van benne koffein, amely elűzi a fáradt­ságot, cukkolja az ember idegeit egy kissé, s az illatozó koffein gőze fölött tűnődni lehet akár azon is, hogy mitől koffein a koffein. Most már nem kell tűnődni! Aki akarja tűnő­dés nélkül is veheti azt a kávét, amely­ben nincs koffein. Szemre ugyanúgy néz ki, mint az a kávé, mint amelyikben kof­fein van. Ügy is kell vele bánni! Gondo­lom. Darálni. Aztán szertartásosan meg­púpozni a kávétartót a presszógépben, az­tán lefőzni, lecsöpög- tetni, aztán szétönte­ni apró kis mokkás- csészékbe, aztán lehet inni, ki cukorral, ki cukor nélkül. Xávé lesz a csé­szében, csak koffein nem lesz a kávéban. De ki látja azt? Aki­nek árt a koffein, ugyanúgy csinálhat, ihat, cseveghet főz­het, mosogathat is a kávézás után, mint akinek nem árt a kof­fein, s ezért Ali ba­bát iszik negyven rablóval! Vagy Cafe do Brasilt fiestával és koffeinnel! Messziről, távolról, sőt közel­ről, szemre ugyanúgy látszik kávénak a ká­vé, mintha koffein- tartalmú lenne, — pedig nem az. Ülök a kávéscsé­sze előtt, amelyben koffein van, de nem iszom a kávét, hanem tűnődöm, ezen a kof- feintelenségen. Mi­csoda perspektívák! Micsoda lehetőségek! Kisüsti füttyös ba­rackpálinka, — alko­hol nélkül. Hogy aki nem birfa az alko­holt, az u ihasson. Fecske, vagy időn­kénti Symphonia ci­garetta, nikotin nél­kül, hogy aki nem bírja a nikotint, az is szívhasson. Jó zsíros karmo- nádli, szénhidrátok nélkül, hogy akinek nem szabad hízni, az is ehessen! Rózsa, illat nélkül, hogy aki allergiás hajlamú, az is szagol­hasson. Bár akkor a jó ég sem tudja, hogy minek. De hadd sza­golhasson! Vagy... Te jó ég! El tőlem, el, te gondolat! Te pajzán, parázna, ke­serves gondolat. De mégis! Nő, csók nél­kül, hogy aki nem bírja a csókot, azért még az is.,. Egy nyavalyát: aki nem bírja, mármint a koffeint, az ne igyék kávét, hanem tejeukÁtl (egrié katalógusa írja. Alig ötven év alatt érdekes furcsasággá vált az, ami azelőtt közis­mert és általános volt. így nézheti a mai fiatalság az egyik cellában földön — tö­rök ülésben — olvasó, daróc csuhába öltözött, szakállas dervisfigurát, fején a 30—40 centi magas, szürkésbama posztósüveggel. A csuhát tánc előtt levetették és csak a hosszú vászoning' maradt rajtuk, amit derékon zöld övvel kötöttek meg. A Mev- lana-himnuszt és a dervisek táncának különös zenéjét hanglemezen árulják a ko­lostor udvarán. Konya bővelkedik a XII. és a XIII. század építészeti emlékeiben, sokszor már csak romokban állnak ezek a paloták, templomok, de számon tartják, propagálják és mutogatják őket. Az egyik korai romot például úgy védik, hogy félgömb ala­kú vasbeton héjazattál fed­ték le, ami oldalt nagyobb­részt nyitott és négy vé­kony lábon áll. Több szer­zetesiskola és templom hasz­nálaton kívül, jelenleg mú­zeumi célokat szolgál. A város múzeumai egy ve­zetés alatt állnak és az igaz­gató elmondja, hogy a hat egységből álló szervezetnek évente mintegy félmillió lá­togatója van. Az általában 1 lírát, a Mevlána múzeumá­ban 2,5 lírát (1 líra = 3,30 Ft) kitevő belépődíjak ösz- szege fedezi a kiadásokat, ami csak a legforgalmasabb és ugyanakkor szerényebb létszámú múzeumok eseté­ben lehetséges. Az igazgató egyébként régész, a muzeoló- giát pedig UNESCO-ösztön- díjjal Norvégiában sajátí­totta el. Nem véletlen tehát, hogy legkorszerűbb kiállítá­suk régészeti, amely új épü­letben, ízléses és didaktikus elrendezéssel tálalja a vidék gazdag hettita, görög és ró­mai kőfaragványait, kerá­miáit. Abban az időben más lehetett Anatólla éghajlata, mint ma. Az Ankarába vezető or­szágúton vágtat velünk a Chevrolet, végig az anató­liai síkságon. Az útikalauz azt írja, hogy olyan kevés itt az eső, hogy nyáron a táj sivatagi jelleget ölt. És a té­nyek is ezt igazolják. Fát, bokrot alig látni, falvak mel­lett húzunk el, amelyekben egyetlen fa sem látszik. Gyér fű és homok minden­felé. Kísérőnk szerint már három hónapja nem esett. (Folytatjuk) Bakó Ferenc 1971. július 7, szeri*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom