Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
Olimpiában- olimpiáról Alig több, mint egy év választ el bennünket a müncheni olimpiától. A játékok létesítményei is jórészt már készen állnak. A sportvilág figyelme és készülődése már Münchenre összpontosuL Nem érdektelen felidézni: az olimpiai játékok és az olimpiai eszme gondolata a klasz- szikus görög földről indult. Nem jártam az olimpiai játékok idején sem mint élsportoló, sem mint turista Rómában, Tokióban, vagy Mexikóban, de legalább ilyen élményt jelentett számomra eljutni az ókori Olympiába. Ottjártamkor szinte kibírhatatlan volt a hőség, a tücskök a hazaiakhoz képest legalább ötszörös hangerővel zenéltek, mintha elképesztő hangtechnikájukat így akarnák a világ tudomására hozni. Mindezt az ember egyik percről a másikra elfelejti, amikor Olympia ősi földjére lép. Éltkor akaratlanul is Berzsenyi szavai jutnak eszébe: Megnyílt előtted fényes olimpiád, Indulj vezéred zöld koszorús nyomán, A nem halandók pályabérét A haza szent kéziből kinyerni. Olympia ma is nagyon szerény kis helység, de az ókorban sem volt város a 6zó igaz értelmében. Bár Olympia négyévenként az egész világ találkozóhelye volt. az idő tájt csupán azok lakták, akiknek valami szerepük volt a kultikus szertartásokon és a sportrendezvénye, ken, A Kladeosz hídján Az ókori olimpia gondolata sokféle nosztalgiát vált ki az emberből a játékok idejére a háborúskodó államok két- három hónapos fegyverszünetet kötöttek:. Élisz tartomány területére — itt fekszik Olympia is — fegyveresen nem volt szabad belépni. A sportjátékok városa semleges terület volt. Elgondolkodtató, milyen jelentős szerepet tölthettek be a játékok, amikor a hivatalos gö_ rög időszámítás is az olimpi. ászokon, a két olimpia közötti négyesztendős ciklusokon — alapult. Ha a falucskából jövet áthaladunk a Kladeosz folyó hídján, nem nehéz elképzelni, hogy a folyó többet árthatott Olympiának, mint a földrengések, vagy II. Theo- dozius, aki felégette a szentélyeket. Az archeológusoknak a Kladeosz több méter magas hordalékát kellett lefejteniük ahhoz, nogy hozzákezdhessenek az ásatásokhoz. A hídon túl szerény kis tábla, rajta: Archaia Olyiín- pia — ősi Olympia. Az ember szíve hevesebben ver — nem is csoda —, hiszen íme, itt az egykori nagy versenyek színhelye. Utam a Kronosz-hegyre vezet, amely tulajdonképpen inkább nagyobb domb, amelyet örökzöld £rdő borít, s ahonnan gyönyörű a kilátás. Előttem ciprusok, rhodende- on-bokrok, törpefenyők, a világos és mélyzöld sok-sok változata. A Kladeosz és az Alpheiosz folyó háromszögében épültek Olympia neveze. tességei, amelyek voltaképpen két részre oszthatók. Egyrészt a vallásos eredetú- ekre, másrészt az olimpiai létesítményekre. A stadion Nem tudom, más hogyan van vele, de én azonnal a stadionhoz siettem. A versenyzők valamikor egy 32 Mmüm t»n. június 4, vasárnap méter hosszú, fedett folyosón át jutottak a stadionba. Ma a bejárati boltívet csupán egy szelvény jelzi. A bejárati alagúton nem szabadulhatok a gondolattól, hogy az évezredes kövek megany. nyi szorongásnak, reménynek, milyen verseny előtti izgalmaknak lehettek tanúi. A pályán a versenyzők tes. tét nem fedte ruha, ezek után persze azon sincs mit csodálkozni, hogy csak egyetlen nő, Déméter papnője vehetett részt a játékokon. A folyosókon áthaladva a maga egyszerűségében tárulkozik ki a stadion. Egyik oldala maga a Kronosz-domb földbe vájt üléseivel, a másik oldala már emberi kéz munkája, ez teljesen elpusztult. A nézőtér oldalai becslésem szerint öt-hat méter magasak lehették. Mindössze egyetlen kőpáholy volt, a Coubertín emlékműve a régi Olympiában. versenybírák és az előkelőségek számára. Az ősi olimpiai stadion egy mai modern olimpiai stadion méreteihez pel'sze nem hasonlítható, ennek ellenére 35—40 000 ember fért él a lelátókon. A stadiont sok-sok év munkájával teljes egészében tu. lajdonképpen csak 1960—61- ben ásták ki. Az archeológusok a startköveket és a célvonalat is csaknem sértetlenül megtalálták A fehér mészkőből készült startköveken két párhuzamos rovátka van, ide helyezték lábukat a futók. Ez volt tehát a start- gép őse. Ezekről a kőküszöbökről húsz atlétát indíthattak; ' Aranykéssel metszett olajág A nézelődésből felocsúdva hirtelen arra leszek figyelmes, hogy valaki szinte mérnöki precizitással, acél mérőszalaggal méri a pálya hosz- szát és szélességét, valóban helytállóak-e a bédeker adatai. S amikor konstatálja a méret pontosságát, megelégedetten tekeri fel mérőszalagját. A férfiú, akit felesége Harisnak szólít, csak ezután néz szét a látnivalók között. A romantika ebben a rek- kenő, tüdőt szúró hőségben sem vesz ki az emberekből. Hárman, négyen szabályosan elhelyezkedtek a startköveken, s ha nem is olimpiai gyorsasággal, végigfutják a távot. S tekintve, hogy a példa általában ragadós, a fiatalabb ja, fiúk és lányok követik a kezdeményezőket. Egy kefefrizurás amerikai futás A stadion bejárati alagűtjának már csak egyetlen boltíve ép. közben még filmezfceti is magát. Keresek egy tenyérnyi árnyékos helyet, hogy legalább gondolatban felelevenítsem, mi történhetett a győzelem utárt Emlékezetem szerint a győztes jutalma volt, hogy meggyújthatta Zeusz oltárán az áldozati lángot. A televíziós közvetítések alkalmával bárki meggyőződhetett arról, micsoda boldogság a győztesnek átvenni az olimpiai aranyérmet. Az ókorban a győzelem díja csupán egy aranykéssel lemetszett olaj. ág volt, bizonyára nem kevesebb büszkeséget és boldogságot okozva a győztesnek. V erseny program Eléggé ismert a klasszikus olimpiákról, hogy a játékok hét napig tartottak. Az első napon esküt tettek a versenyzők, a második nap a futószámokkal kezdődött. A harmadik napon vette kezdetét a pentatlon, a negyediken az ökölvívásnak és birkózásnak hódoltak. Az ötödiken az ifjak és a teljes fegyverzetben futók versenyezhettek a hatodik napon voltak a ló_ és kocsiversenyek, míg a hetediken záró- ünnepséggel és áldozatokkal fejeződtek be a játékok. Egy olimpia lebonyolításához természetesen az ókorban sem volt elegendő csupán a stadion. Akárcsak napjainkban, az ókori olimpiai létesítményeknek is alkalmasaknak kellett lenniük a versenyekre való felkészü. lésre is. Az ókorban is volt edzőtábor, ha úgy tetszik, olimpiai falu. A versenyzők ugyanis hosszabb időt töltöttek Olympiában, a játékok megkezdése előtt legalább egy hónappal kellett megérkezniük, és esküvel bizonyítaniuk, hogy már legalább nyolc hónapja edzésben állnak. A Palaistrát, például edzőpályának használták, itt edzettek a birkózók és az ugrók, időnként egy-egy verseny is lezajlott itt. Egyébként lakószobák, öltözők és fürdők álltak a versenyzők rendelkezésére. Az edzőtábor, vagy ahogy akkor hívták, a Leonidaion négyzetalapú volt, 138 ion oszloptól övezve Az oszlopsorok 50 centiméter magasságig ma is láthatók. A kettős dór oszlopsorú gymnasiont az atléták edzőpályának használták. Ha túl melegre, vagy esősre fordult az idő, még versenyeket is tartottak itt Pheidiász remeke X stadionból kijövet a Hé- ra-szentélyt elhagyva, a Ze- us-templom hívja magára a figyelmet. A hatalmas alapzat, s a robusztus kövek láttán nem nehéz elképzelni hajdani monumentalitását. Óriási lépcsőin ma sem köny- nyű felkapaszkodni. A padlózat mozaikja hellyel-köz- zel még ép és bizonyos betekintést nyújt az ókori művészi ízlésbe. De erre utalnak a hatalmas alapzaton az oroszlánfejek, az óriási vízköpők, amelyek a templom eredeti szépségének bizonyítékai. a templom közepén állt Pheidiász remekműve, a legfőbb isten, Zeus 14—15 méter magas, színaranyból és elefántcsontból készült va_ rázslatos szépségű szobra. A régi írások tanúsága szerint Pheidiász alkotása volt az ókor hét csodája közül az egyik. Olympia még számos érdekességéről lehetne szólni. Így Pierre de Coubertin emlékművéről, ide temették egyébként az újkori olimpiák életre keltőjének szívét, az olimpiai eszme évezredeket átölelő nemes gondolatainak megható szimbólumaként. Szöveg és kép: Boros Béla Szeretkezel! lakáshoz juthatnak a szanálandó lakások tulajdonosai A lakásépítési program megvalósítása érdekében gyorsítani kell az újabb lakótelepek, városrészek építési területeinek előkészítését, s így a korábbinál nagyobb arányban kerül sor a leendő új városrészek helyén lévő regi, földszintes, elavult épületek lebontására. Ehhez alapvető követelmény, hogy a lebontandó, szanálandó régi lakásokat minél előbb kiürítsék, de a tanácsoknak sok nehézséget, késedelmet okoz, hogy a szanált lakásért cserébe tanácsi bérlakást adjanak. Jelentősen enyhíteni lehetne ezeket a gondokat a szövetkezeti, tanácsi értókesítésű lakások juttatásával. Az eddigi jogszabályok azonban sok ezzel kapcsolatos kérdést nyitva hagytak. Ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes körrendeletben szabályozta azokat a feltételeket, amelyek alapján a szanálásra, lebontásra kerülő lakás tulajdonosát — kérelmére — tanácsi értékesítései lakáshoz kell juttatni. Elöljáróban arendelet azokat az eseteket foglalja ösz- sze, amelyekben a szanálásra kerülő lakás tulajdonosa csereként bérlakást kér, vagy lemond a cserelakásról. A rendelet kimondja, hogy cserelakásigény esetében a kártalanításra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell eljárni, s az épületnek a kisajátított lakásra eső értékét 40 százalékkal csökkenteni kell. Teljes pénzkártalanításra jogosult viszont az a tulajdonos, aki lemondott a cserelakásról, tehát vállalta, hogy a lakásügyi hatóság, illetve a kisajátítást kérő szervezet nélkül saját maga oldja meg lakásának pótlását Az együttes rendelet lehetőséget nyújt a lakásügyi hatóságnak, hogy a szanálásra kerülő lakás tulajdonosát — saját kérelmére — szövetkezeti, tehát tanácsi értékesíté- sű lakáshoz juttassa. Természetesen ez az intézkedés feltételezi, hogy a tulajdonos, legkésőbb a tanácsi ér- tékesítésű lakásból való beköltözéskor átadja a szanálandó lakást a kisajátítást kérő szervezetnek. Ebben az esetben a lakásügyi hatósággal kötött megállapodás alapján az Országos Takarékpénztárhoz köteles befizetni és a tanácsi értékesítésű lakás eladási árának törlesztésére elszámolni a kisajátított ingatlanért kapott kártalanítás levonás nélküli teljes összegét, de természetesen nem többet, mint az új lakás külön jogszabályok szerint megállapított ára. Ha viszont a teljes pénzkártalanítás nem éri el a szövetkezeti, tanácsi értékesítésű lakásért fizetendő előtörlesztési összeget, az ár 15 százalékát —, akkor ki kell egészíteni és az előtörlesztés összegét kell befizetni. A lakás vevőjét nemcsak a szokásos kedvezmények és feltételek, hanem a rendkívüli törlesztéssel járó kedvezmény is megilleti akkor, ha a befizetett kártalanítási ősz- szegen felül is teljesít rendkívüli törlesztést. A rendelet hatályba lépett, de előírásait már nem lehet alkalmazni a felek között megállapodással befejezett, valamint a jogerősen elbírált ügyekben. (MTI) Megkezdődött az üdülési főszezon Hivatalosan június 5-én, szombaton indul, s szeptember 5-ig tart a SZOT üdültetési főszezonja E három hónapban mind a 220 szak- szervezeti üdülőtelep (körül, belül 700 üdülőház) nyitva van, s erre az időszakra már valamennyi beutaló gazdára talált. A főidényben összesen 93 000 beutaltat látnak vendégül a szakszervezeti üdülők. A június 5-i kezdés azonban csupán, hivatalos dátum, mert valójában már hetekkel ezelőtt szinte valamennyi üdülő megnyitotta kapuit. Jelenleg is nyolcezren töltik szabadságukat SZOT-beutalóval a Balaton mellett és a hegyvidékeken. Az iskolai tanév befejezése után, június 9-én kezdődik a gyermeküdültetés. A 33 500 gyerekre csaknem 1600 pedagógus vigyáz a nyár folyamán. A kicsinyek többsége a Balaton mellett pihenheti ki a tanév „fáradalmait” s a SZOT a kiváló étkezés mellett játékokról is gondoskodott, hogy minél kellemesebben érezzék magukat a kis vendégek. A nyár folyamán csaknem 22 000 gyermek üdülhet szüleivel együtt; A családos üdültetés június 8 és 15-re között indul. Az idén két új SZOT-üdü- lőt vehettek birtokukba a beutaltak Balatonlellén és Siófokon, s ezzel kéthetenként újabb 330 dolgozó foglalhatja el a kényelmes szobákat. A nyár folyamán további két üdülő nyílik, mindkettő 500 személyes. Az egyik Fonyódon a gyermekek „paradicsoma” lesz, a másik pedig a Rózsadombon a reumatikus betegeknek nyújt felüdülést, (MTI) Amikor Jókai Mórt Eger díszpolgárává választották... HOGY A GONDOS levéltári kutatás egyre újabb és újabb érdekes adatokkal és eredményekkel gazdagíthatja városunk s meggyénk történetét, mi sem bizonyítja jobban, mint egy, a napokban előkerült adatsor, mely — tudomásom szerint, — eddig részleteiben ismeretlen. 1893. december 23-án Eger város képviselőtestületi ülésén először Kovács Kálmán indítványa hangzott el, melyet ,,Jól<ai Mór 50 éves írói jubileumának mikénti megünneplése iránt” terjesztett elő. Ezt követően Kemény Ferenc állami reáliskolai (ti. Dobó Istvánról elnevezett) igazgató emelkedett szólásra, és a Jókai-jubileum alkalmából ösztöndíj létesítését javasolta. Eger úrr. városatyái ezt követően a következő határozatot hozták: „Tekintve, hogy Jókai Mór a magyar nemzet koszorús költője páratlan irodalmi működéséről a magyar nemzetnek, mondhatni az egész müveit miág előtt dicsőséget, s önmagának hervadhatatlan érdemeket szerzett..,' Miért is Jókai Mór koszorús költőnek felszázados írói jubileumát e képviselőtestület is méltán megünnepelni kívánja, egyhangúlag kimondja, a) hogy a városunk díszpolgárává választja ... b) egy utcza Jókai Mór nevével jelöltetik meg.” Harmadikként pedig felkérték a Kaszinót, mint társadalmi egyesületet, hogy gondoskodjék Jókai irodalmi megünneplésének megrendezéséről. d) „Egy reáliskolai Ösztöndíj alap megalkotása céljából megindított gyűjtéshez az ajánlati pénztári alapítványból a város Jókai alapítvány címén 200 koronával járul...! AZ 1894. JANUAR 13-ÄN tartott képviselőtestületi ülésen hangzott el aztán a beszámoló arról, hogy egy háromtagú városi küldöttség vett részt a budapesti ünnepségeken és átnyújtotta az írónak Eger vázom díszpolgári oklevelét. Sikerült megtalálni a díszpolgári oklevél szövegét is, mely imigyen szóllott: „DÍSZPOLGÁRI OKLEVÉL Mi Eger rendezett tanácsú város polgármesteri-e, tanácsa és képviselőtestülete, ezennel örök emlékezetül adjuk hogy midőn alólírt napon és helyen, városunk ügyeinek elintézése végett rendes közgyűlést tartottunk, akkor Nagyságos Jókai Mór U rat, mint a magyar nemzet Koszorús költőjét es íróját, ötven évi páratlan írói működése által a magyar irodalom fejlesztése körül szerzett hervadhatatlan érdemeiért, Eger rendezett tanácsú város díszpolgárának egyhangúlag megválasztottuk) minek hiteléül kiadjuk szokott aláírásukkal és hivatalos pecsétünkkel megerősített jelen okiratunkat .. Ugyanekkor az - élökiő Grónay Sáondor polgármester jelentette, hogy ,a jelenlegi Czukor utcza Jókai Mór nevével jelöltetik meg.” Sőt még azt is megtudjuk, hogy az egri állami reáliskola Jókai-ö Szondijához a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is hozzájárul 100 forinttal. Közben, 1893. november 28-án a városi képviselőtestület a „Jókai Mór összes műveit magában foglaló 100 kötetből álló diszkiadás”-t is megrendelte. De amikor azután a kötetek egy része megérkezett, 1895. január 31-én úgy döntöttek a vá - rosatyák, hogy mivel nincs hol a könyveket elhelyezni, azok megőrzési helyéül a városi levéltárat jelölték ki. ETTŐL A KISSÉ kesernyés ízű mdlékzöngétöl eltekintve, Eger város képviselőtestülete 1893-b‘in valóban bölcsen határozottt, amikor díszpolgárává avatta, és a magyar irodalom legnagyobb romantikus mesélőjé- nek emlékét, egy még napjainkban is meglévő utcanévvel örökítette meg. Sugár Istvii •
