Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

KOSSUTB 8.20 Chopin-zongoramüvek 8.58 Kársán a kürtszó! 9.33 Édes anyanyelvűnk 9.43 Mezők, falvak éneke 10.05 Magyar Parnasszus 10.53 Zenekari muzsika 12.25 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.49 ÜJ Georgikon 14.04 Szóljatok, szép szavak! 14.20 Derűs percek 14.35 Gyermekrádió 14.49 Éneklő ifjúság 15.10 Rádióiskola 16.05 Beethoven: I. szimfónia 16.30 Szirmay Márta énekel 16.38 Oj képviselők munkájukról 17.05 Amit az SZKP XXIV. kongresszusa a világnak mondott 17.20 Az új magyar zene hónapja 17.14 Beszélgetés dr. Ladányi Józsával 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.57 Aranyhangok: Blrglt Nilsson 21.22 stúdiónk vendége: Auth Ede 22.20 Régi magyar daltűr 2 10 Vitaműsor az árbevételekről 23.00 Két szimf. költemény 0.10 Filmzene PETŐFI 8.05 Népdalcsokor 8.58 Felejthetetlen operaesték 11.40 Kompozíció Hasek műveiből 12.20 Kórusok, hangszerszólök 12.45 Törvénykönyv 13.03 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Tavaszvárás a Mecsekbe«« 18.35 Hangverseny 19.15 Gondolatok filmekről 19.30 Szlovák népdálok 20.28 Szálloda a Gondviseléshez Rádiójáték 21.2« Liszt: h-moR szonáta 21.53 Szórakoztató zene 22.23 Kosztolányi: Prológ 22.27 Az új magyar zene hónapja. 23.15 Népi zene MAGYAR 8.05 rrv 16.58 Híreik 17.05 Tízen Túliak Társasága 17.55 Családi otthon ... 18.25 A szakszervezetek XXII. kongresszusáról 18.10 Esti mese 19.30 Tv-h£radó 20.00 Németh László: Az tráe ördöge. Dráma két részben 21.50 Tv-hlradó POZSONYI 9.35 Kenyér és dalok 18.10 A Flóra Olomoue 1971. világkiállításról 19.90 és 22.00 Tv-híradó 19.30 Tv-riport a bratisiava! repülőtérről 20.00 Zejiés műsor EGRI VÖRÖS CSILLAChí (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Az élethez túl sok ..; Színes, olasz—francia, bűnügyi film. EGRI BRŐDY: (Telefon: 14-OT) Csak fél« órakor A tónál I-n. Küzdelem a Bajkál-tőért Szovjet film. Mérsékelt helyárakt GYÖNGYÖSI PUSKINe Sárika, drágám! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG-: Horizont HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Vihar délen HATVANI KOSSUTH: Pierre és Paul HEVES: Bűntény a Via Veneton FÜZESABONY: Égi bárány jEtt ÜGYELET Egerben: 19 órától, szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától, szerda •reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. :*záim alatti rendelőben. (Telefon: »-27). „Nem a fukarok ajtaján szoktak kopogtatni" Madách Imre levele Tarkanyi Bélához „Idegenvezetőn a közlekedési rendőr MADÁCH IMRE 1864. szeptember 8-án az alsó sztregoval öreg udvarházban odavonszolta magát kopott Íróasztalához és levelet írt Egerbe, a „Magyar Athénás- ba” Tárkányi Bélához, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagjához egy fiatal diák érdekében. Az ember tragé­diájának írója ekkor már búcsúzóban volt az élettől, s igyekezett mindent rendbe tenni maga körül. Harminc­egy nap múlva meg is halt. Ez a levél is gondoskodó írás „különösen tisztelt ba­rátjához.” „Áthatva azon meg nem ér­demelt szíves előzékenység­től, melyet Pesten jártamban tapasztaltam Részedről, ké­réssel fordulok Hozzád. — — Gazdatisztem fia. Philipp Károly 13 éves oly szép ta­lentumot tanúsított, hogy én az első gyrrmasialis osztályt fiam nevelője által végez­tettem vele. A nyilvános vizsgákon folytonosan „kitű­nőt” kapott. A most kezde­tét veendő isikolai évben fi­am a 7.-ÜC osztályra Pestre megy nyilvános iskolába, s így gazdatisztem kénytelen sokat ígérő fiát valahová nyilvános iskolába adni. bár áldozattal. Kérlek, nyújts se­gítséget Egerben, az új vi­rágzásnak indult kis A.béri­ben való elhelyezésére. Kül­földi születése dacára egész magyarrá lett, morális maga­viseletéről — szüntelen sze­mem előtt lévén —, kezes* ked'hetem. Már szinte félek, hogy türelmedből kihozlak, de nem a fukarok ajtaján szokás kopogtatni, csak a nagylelkűekén —, s tulajdo­nítsd magadnak, ha ezekhez soroltalak. Tarts meg kiér­lek további a is baráti emlé­kedben, ki meg nem szűnok lenni igaz tisztelettel őszin­te barátod: Madách Imre,® A LEVfilj PERSZE innen előbb Egy ékre ment, mert akkor ott lelkészkedett Tár­kányi. aztán Tárkányi ko­csira kapott, intézkedett, és szeptember 16-án már ked­vező választ írhatott Madách Imrének, a válasz még élet­ben találta Madáchot, de kö­szönő levélre már nem fu­totta a kimért időből. Októ­ber 5-én letakarták a szomo­rúság leplével azt, aiká felhők fölé magasodó költeményt emelt a világ irodalmának csúcsára. Csak aikkor ezt még nem tudta senki, legfeljebb Arany János, akihez Ma­dách 1861-ben vitte el mű­vét. Ez a levél egy szerencsét­len: óriás levele egy kisebb jelentőségű, de szerencsés pap-költőhöz. Tánkányit — akmék WO. éves születési évfordulója ez év január 2-án volt —, édes­anyja már születése előtt pa­pi szolgálatra ajánlotta, Tár­kányi mint Viparina Béla látta meg a napvilágot Mis­kolcon, ez volt a családi ne­ve, csak később változtatta Tárkányira. Már egri kispap korában egyik balladájával dicséretet kap a Kisfaludy Társaság pályázatán, s or­szágos hírre emelkedik. 1840- et írnak akkor és Petőfit négy év múlva hozzá veri be a kemény tél. Debrecen­ből gyalog jövet a dermesztő fagyban. Barátságuk őszinte és mély. Petőfi egyik levelé­ben bevallja: „Igen, bará­tom, lemondtam a színészet­ről. Ha jól emlékszem, ezt is Te tanácsoltad.” Bizonyos, hogy Tárkányi nehezen fért a fekete papi egyenruha fegyelmébe. Mint A ®L sz. Állami építőipari Vállalat jászágói munka­helyre »— kiemelt beruhá­zás — ács- és kőműves szakmunkásokat felvesz Jelentkezés a jászágói, illetve pusztamonostori építésvezetőségünkön. Iskolabusz gépkocsivezetőkkel Veszély« csomópont a* egri Ráckapu tér, ahol dr. Nádasdl Sándor százados segíti az eligazítást. kispap naplót ír. elkobozzák és majdnem elbocsátják őt, de Pyrker érsek maga mellé ve­szi a németül kitűnően be­szélő kispapot. Tárkányi Klopstock Messiását fordítja, s a fordítás felhívja rá Tol- dy Ferenc figyelmét. A BETEG PYRKERT több­ször kíséri Ausztriába, gyógy­fürdőkbe, Ez a különös fő­pap aki német anyanyelvű, de megalapítja az első ma­gyar nyelvű tanítóképzőt, eredetileg ciszterci szerzetes. Ausztriában hal meg, Lili- eníeldben, a rend anyahá- zában temetik el, de szívét Tárkányi elhozza Egerbe, ott porlad egy urnában a hatal­mas vörös márványlap alatt a bazilika kriptájának utolsó köröndje közepén. Aztán egy különös kaland következik: Bartakovics érsek titkára akkor, amikor ven­dégszerepei egerben Kom- lóssy Ida, a Nemzeti Szín­ház művésznője. Tárkányi el­ragadtatva nézi a művész­nőt és hódolatának úgy ad kifejezést, hogy amikor a vendégszereplés véget ér, az érsek távollétében befogat a négylovas érseki hintóba és azzal viszi a népszerű szí­nésznőt Kápolnáig. Bartako­vics rendkívül megneheztel rá és ekkor helyezi Egy ökre plébánosnak. Itt a Káldy-fSle bibBát a kor nyelvéhez igazítja, zsol­táraikat fordít, egyházi éne­keket ír, Imakönyvet készít., A budai királyi palotában az­zal szelídítik a magyarságot, hogy Erzsébet királyaié az ő ianakönyvét használja, s a »Hazáért” című imánál De­ák Ferenc képe látható. De­ák Ferenc képe szentkép, az bizonyos, a Haibsburg-ház- nak. Még néhány említésre mél­tó adat Tárkányiról. Ö csá­bítja haza Benczúr Gyulát, aki akkor a müncheni festő­akadémia tanára, ő közvetí­ti a barátságot Bartakovics érsek és Toldy Ferenc kö­zött. Bartakovios Egerbe te­lepíti az Angolkisasszonyok tanító szerzetesrendijét és meghívja főnöknmek Toldy lányát. Izabellát. Toldy há­lából Bartakovicsnak aján­dékozza Mikes Kelemen le­veleit. így kerül Egerbe a; ritka becsű irodalmi ereklye. tarkanyi tovább emelkedik, tagjává választ­ja a Magyar Tudományos Akadémia, visszakerül Eger­be kanonoknak. 1860-ban tartja székfoglalóját az Aka­démián. Madách csupán ha­lálos öreg karoeszékét fotel­ja el a sztragovai magányos udvarházban; Az ember tra­gédiáját csak halála után ti­zenkilenc esztendővel mutat­ja be a Nemzeti Színház. I De. Kspor Elemér í Különjáratú autóbusz ka­nyarodik az egri. Zalár ut- ííoába és halad a Dobó tér * felé. Az ablakiban kíváncsi ^tekintetek, az utastéri hang- 4 szórókból hallani: — Eger üzletnegyedében «vagyunk. Itt található a ■; piac, a jobb oldali tömb­■ ben szinte minden bejárat * üzletbe vezet. A Dobó tér a * hazai és külföldi turisták ■ zarándokhelye... Különös sétebusz közle­kedett a minap Eger utcá- »lin, amelyről az első pillar naiban azt hihettük, egyike a város történelmi neveze­tességeit lanti akaró turis- ,ták járatának. Bár sok volt ía, hasonlóság, ezúttal gya­korló gépkocsivezetők fog­atoltak helyet a bőrülések­ben és az idegenvezető nem •■volt más, mint egy köztóke- désd rendőr. Autós szóhasz- |t málattal élve, hogy lehet­nek meg egymás mellett a közlekedés „bárányai” és ^farkasa”? A magyarázatot ; Bóta László, a Volán 4-es számú vállalatának baleset­védelmi előadója adja meg; — Áss országban elsőként ‘ bevezetett oktatásról van szó — mondta. — Váttala- . tünk egri telephelyén 620— * 040, a gyöngyösi és hatva­ni telepeken ugyancsak va­lamivel több mint hatszáz gépkocsivezető dolgozik és közülük nem egyet ér bal­eset, részint mert nem elég elővigyázatosak, vagy ma­guk sértik meg a KRESZ előírásait. A leorábbi, tan­termi oktatások korszerűt­lenségét látva bevezettük a gyakorlati oktatásnak ezt a sajátságos formáját. Egy-egy alkalommal harminc autó­busz-, tehergépkocsi- és sze­mélygépkocsi-vezetőt hívunk be és négyórás körutat te­szünk Eger közlekedési szempontból legveszélyesébb utcáin, terein. Az oktató­mikrofont dr. Nádasdi Sán­dor rendőr százados, a ké­sőbbiekben Bencsik Mátyás alhadnagy elvtársak, a köz- lekedésrendészet szakértői veszik kezükbe és ismerte­tik a menet közben a közle­kedés helyes rendjét, felhív­ják a figyelmet a leggyak­rabban előforduló hibákra, balesetveszélyre. A Tihamé- ren, a Szarvas téren és a Ráckapu téren konzultációt tartanak. Megkérdeztünk néhány futást’’ az új oktatási for­máról. Molnár György autóbusz- vezető: — Tizenhét éve vezetek. Áutábuszwmmal Eger — Verpelét — Eger — Eger- bakta — Feldebrő — Recsk — Eger között szállítom az utasokat. Az egri közleke­dés nehézségeit jól isme­rem, amelyben ezután már könnyebben eligazodok a mai oktatás után. Az okta­tó sok olyan veszélyre fel­hívta a figyelmemet, amire eddig nem is gondoltam. A Szarvas téren percekig fi­gyeltük a forgalmat és így „kívülről” bosszankodtunk a sok szabálytalanság láttán. Itt legközelebb nagyon óva-, tos leszek... Rácz József tehergépko­csi-vezető: — Hét hónapja ülök »vo­lán mögött. A korapolti te­lephelyen dolgozom, de lá­gyon sok az egri fuvarom. Általánosságban ismertem Eger forgalmát, de ez a négyórás út segít abban, hogy legközelebb biztonsá­gosan célba, érjek. Elosztot­ta bizonytalanságomat as oktató néhány vitás KRESZ- előírás esetében is. Drót ár Béla autóbusz-ve­zető: , — Ostoros—Eger körött vezetem a járatom, 14 éwe vagyok gépkocsivezető. Sok oktatásban részt vettem, de ez köti le a legjobban a fi­gyelmemet. Ml mindig úton vagyunk, hozzánk a gyakor­lat, az élő forgalom áll kö­zel. Utaáként is másként ér­tékelem a forgalmat, a kri­tikus helyeken látott élá példák pedig mindig meg­maradnak bennem. Itt volt egy eset a Ráckapu téren. Tábla nem védi a Széche­nyi úti forgalmat a pince- gazdaság felől érkező jár­művektől és ezért sok a bi­zonytalanság. Egy traban- tos hölgy tanácstalansága percek alatt egy tucat jár­mű torlódását idézte elő... Ez is óvatosságra int. Megtudtuk azt is, hegy » Volán „menetrend” szerint hétfőn és csütörtökön indít­ja iskolabuszát, de a Köz­úti Balesetelhárítási Tanács­csal egyetértésben lehetősé­get teremt más vállalatók számára is, hogy gépkocsi­vezetőiket ily módon oktas­sák. Erről még nem esett, szó, de mindenképpen hasz­nos lenne, ha az Autóklub is élne a lehetőséggel, meg­hívná a magán-gépkocsive­zetőket ilyen hasznos sátor útra. A megyeszékhely for­galmának biztonsága jelen­tős mértékben tovább ja­vulna ezzel is. (pilisy) \ Kazis Bagdkmavicius:* Könyv jelent meg a gyöngyösi járás negyedszázados fejlődéséről «Az alkotás keservei — Megvan? — bÉrdteri»4A; lénkén az igazgató. — Hogy gandeíja?? — mondta a költő. — Először behatóan meg kell ismerked­nem az üzem életével, a ter­melései, a dolgozókkal Nem lehet csak úgy ukmükfukk át­kötni. Ez költészet! ’„.A futószalagon csillognak a tejesüvegek. Egykedvűen kopannak a viajcsamagaLó automata gépek. A költő gondterhelten, feszültei fi­gyelő tekintettel járta végig a részlegeket. Minden érdé-; kelte, mindent feljegyzett, a munkások életrajzát, az évi mérleget, a nyereségrészese­dés összegét, az üzem fejlesz­tésének perspektivikus ter­vét, a túrógyártás technoid»* giáját — Nem olyan könnyű ezt a sok színes élményt egysé­ges egésszé ötvözni — sóhaj­tott a költő. Ám egyszerre felragyogtak a szemei. — Megvan! — rikkantott és a tolla után kapott. — Végre megvan! — fordult az igazgatóhoz. — Figyeljen csak: Ezt kiáltja felnőtt, gyerek: Csak kockasajtot egyetek! »Litván írül! T Fordítottal Zahemszky László ^szabadulásának 25 év*» fordulója méltó megünneplés Bének előkészületei hozzájár rultak a megyei helytörté­netírás fellendüléséhez is. A nagy évforduló előtti hóna­pokban, s azóta is több me­gyei kiadvány jelent meg az elmúlt 25 év történetéről, a fejlődés eredményeiről. Ne­gyedszázados fejlődésünkről most újabb könyv jelent meg a gyöngyösi Mátra Mú­zeum kiadásában; A gyön­gyösi járás községeinek 25 éve címmel. A szép kiállítá­sú kötetet Géczy József, Mol-, nár József és Nagy Gyula szerkesztette. A könyv két részből tevődik össze. Az el­ső részben a járás 30 közsé­gének tömör fejlődésrajzát nyújtják a szerzők. A község gi fejlődésrajzok nagy érté­ke, hogy egy-egy faluról minden fontosabb adatot megtudhatunk egészen az il­lető falu kialakulásától nap­jainkig Probléma viszont az, hogy a rövid terjedelmű közö­sé gtörtén éti öszefoglal ókban nem megfelelő az arány az 1945. előtti és utáni időszak tárgyalása között. A szerzők ugyanis a felszabadulás utá­ni időszak bemutatására vál­lalkoztak... így érthetetlen, hogy erről az időszakról mindössze K if sornyi ter­üsdeLemfoen írnak, az 1045 előtti időszakra pedig lé­nyegesen sokkal több sor jut A könyv szerkesztői a ki­advány második résaében gazdag képanyagot (241 kép !> közölnek egy-agy járásbeli község felszabadulás után újjonnan épült, vagy felújí­tott gazdasági, szociális és koltnrátís célokat szolgák» objektumairóL A jól öesas- válogatott képanyag hivan tükrözi a járás 29 éves fej­lődését , Ének a SSnyvneK a tentetése is bizonyítja, hogd Gyöngyösön élnék és dolgoai nak tehetséges, a müItjuk&H tisztélő, a jelen problémást megoldani igyekvő kutatók! Nagyszerű dolog nlnt bei valamelyik helybeli fcattnáf Iis szerv, intézmény M dolgozó helyi kutatókat ők>} szefogná, megteremtené to } vábbi munkájuk anyagi alap) ját, gondoskodna toegbeaaürl lésükről münden **»n j BeecáU fCárdfg ) ............... «'I '"I - 11 1 11I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom