Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 86. szám

R/iUU KOSSUTH *.« l ányok, Á4* Népmüvésnk Ul. Mt Jtofishíl és Be operáiból. 11.05 Mesejáték. 10.35 A bécsi ' 11.07 A Belgs Rádió Zenekarának . hangversenye, 12J» Zenei uyuitMsk 12.30 Melódiákoktól. 13.81 Jegyzet. 14.01 Psota Irén 14.28 OJ Zenei Újság. 15.05 Csak fiataloknaSct 1S.S5 Kis magyar 16.00 168 óra. 17.30 Versek. 17.48 A rádió daOveisenySk. DOntó. ».» 139—660. A rádió közönség- szolgálata. 22.28 TáncolJunkJ 0.10—2.00 MelódlakekMk PETŐFI 8.05 Bástyasétány TI. Készletek. 8.57 Nóta- és népdalest. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak tl.50 Könyvszemle. 12.30 Fúvószene. 12.09 Operacsillagok -A operasligerek. K.39 Nevetni — nem kfvánatosí 13.03 Kimszkij-Korszako«: Sehereíádé. 14.00 Napraforgó. \ 15.00 Orvosi tanácsok» 15.05 Mozart: A-űúr zongora­verseny. 15.30 Falvakban, mezőkön 16.05 Bach: d-moll partit». 16.28—16.50 és 17.20—17.80 Közt. az MTK-D, Dózsa latxia­rúgó-mcrközésról. 16.50 Áriák. 17.15 Egy hír a mikroszkóp alatt. 17.50 J. Strauss — nyitány. 18.10 Népi muzsika. 13.50 Váci-szavalóverseny. 20.28 Lantos István zongora­estje. 21.34 S'olyóiratszemle. 21.49 Népi zené.1 22.05 Paisieilo: Az úrhatnám szolgáló. Vígopera» 23.15 Ilonegger-müvek. MAGYAR 9.00 Szünidei matiné. . 10.00 A tv politikai tanfolyama. 10.30 Minden kilométerkőméi. Sorozat. 1. Az uszály. 15.00 Falvak válaszúton. 15.55 A néző véleménye. 15.55 Közv. az MTK—U. Dózsa labda|rúgó-mórk.-roL 17.55 Hívek. 18.00 Twist Olivér. 11. rész. 18.25 Riporter kerestetik. 19.15 Cicavízió. 10.30 Tv-híradó. 20.00 Tabi László öt peres. 20.03 Hölgyválasz. Zenés komé­dia. 21.35 Duna menti költők versel. 22.10 Tv-híradó. 22.20 Az éjszaka. Magyarul beszélő olasz film. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 3 órakor SÁRIKA, DRÁGÁM Magyar film. (A film; slágerdalát, az Óme­ga-együttes előadásában, mik- rolemezen, minden vetítésen kisorsoljuk!) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A KESELYŰ VÉRE Megrázó erejű bolíviai film. 10-én Délután fél 4 órakor A KOZMOSZ CSILLAGAI Kisfilmsorozat, egységes 2,50 Ft-os helyárakkal GYÖNGYÖSI PUSKIN Délután fél 6 órakor SPARTACUS I—II rész. (Dupla helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG LOPOTT CSÖJÍOK HATVANI VÖRÖS CSILLAG A FÉLSZEMC SERIFF HATVANI KOSSUTH FEHÉR ROBBANTÁS FÜZESABONY felszabadítás i—n. rész. (Mérsékelt helyárak!) PÉTERVÁSARA ORDASOK KÖZÖTT Egerben, este 7 órakor: AMERIKAI TRAGÉDIA t tfetoöáeU-hérteii, ., Akiről az egriek is elfelejtkeztek Az Élet- és Irodalom es évi március 20-i számába Feleki László: Egy elfelejt tett szocialista Író címmel Somfai (Stromfeld) Jánosról írt cikket. Feleid László írá­sából megtudjuk, hogy Som­fai (Stromfeld) János mil­iő-ben Egerben újságíró és szerkesztő volt Többet nem írt egri kapcsolatáról. Ku­tatásaim során Somfai Já­nos egri éveiről eddig is­meretlen adatokat sikerült megtudnom. Somfai János 1870. július 3-án született Budapesten. A Tanácsköztársaság híres vezérkari főnökének. Strom­feld Aurélnak a bátyja volt Később a Somfai nevet vette fel. Az újságírói pá­lyát választotta. Korán meg­ismerkedett a szocialista eszmékkel. A század elején elvállalta a nagy becskert „Torontói’’ című politikai lap szerkesztését Újságírói munkája mellett jelentős irodalmi tevékenységet is kifejtett. Több regényt frt Mimikái a magyar szocialista irodalom első termékei kö­zé tartoznak. 1917-ben be­hívták katonának, de beteg­sége miatt a következő év­ben leszerelték. 1918 őszén Egeibe került November 2-án az Egri Újság felelős szerkesztője lett Már Eger­be költözése előtt Pesti le­velek címmel, az Egri Új­ság cikksorozatot közölt tő­le. írásai a társadalmi, po­litikai kérdések Iránti ko­moly fogékonyságról tanús­kodnak. Cikksorozatában rámutatott a világháború okozta nyomorra, a dolgo­zók nélkülözésére, az impe­rialista háborút mélységesen elítélte. Szerkesztői megbí­zatása egybeesett a polgári demokratikus forradalom győzelmével. A forradalom helyi győzelméről Forradal­mi Mindenszentek címmel írt cikket Szerkesztői és írói munkája mellett széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1919. február 3-án bevá­lasztották a Vidéki Hírlap­írók Országos Szövetsége Választmányába. Február 20- án az Egri Újságírók Szak- szervezetének bizalmija lett. A Tanácsköztársaság idő­szakában az Egri Üjság utódját, az Egri Vörösújsá­got szerkesztette. Tagja volt a helyi sajtódirektóriumnak is. A proletárdiktatúra le­verése után augusztus 5-én letartóztatták. Az Egri Ki­rályi Törvényszék decem­ber 13-án 8 hónapi börtön­re ítélte. A börötnbüntetés kitöltése után Zalaegerszeg­re internálták, Innen sike­rült elmenekülnie Ausztriá­ba, majd Jugoszláviában élt. Itt halt meg 70 éves korá­ban. Haláláig; hű szocialista volt Életműve a magyar szo­cialista irodalom és szocia­lista újságírás értékes része. Munkásságát érdemes volna minél előbb feltárni. Egri éveiről gyűjtött adataink is hasznosan szolgálhatják élet­műve jobb megismerését. Méltán tekinthetjük őt az egri szocialista újságírás út­törőjének! Aneski Káról­Megjelent a Nemzetközi Szemle áprilisi száma A Nemzetközi Szemle áp­rilisi száma — hagyományai­hoz híven —, több eredeti dokumentumot közöl, s ugyanakkor új rovatot is in­dít, amelyben válaszol ol­vasói kérdéseire. A doku­mentumok közt említésre méltó a LEMP Vili. plénu­ma, utáni lengyelorszí. ;i hely­zetről készült összeállítás, N. Ceausescunak, a romániai német nemzetiségű dolgozók problémáiról mondott beszé­lte, és az Izraeli KP tézisei a z ídókérdésről és a nacio­nalizmusról. A Nemzetközi Szemle közli az előző számban megkezdett „Olajháború” című tanul­mány befejező részét, és a 15 nyugat-európai kommu­nista pártnak a nemzetközi trösztökről folytatott londoni vitáját. A Könyvszemle dr. Berecz János „Mi a csendes ellenforradalom?” című mű­véneik ismertetését adja. Borolvasókönyv Tokaj község 1973-ban ün­nepli fennállásának kilenc­századik évfordulóját. A ju­bileumi ' évre Pap Miklós, a Helytörténeti Múzeum veze­tője elkészíti hazánk első „borolvasókönyvét”, amely­nek anyagát tizenkét évi munkává í gyűjtötte össze. Felkutatta és lejegyezte mindazokat a verseket, re­gényrészieteket és mondáso­kat, amelyek- a borok kirá­lyáról: a tokaji aszúról zen­genek dicsérő szavakat. Gyűjteményében több mint ötszáz bordicsérő mondás szerepel, közöttük nem egy híres emberektől származik. Többe!; között XIV. Benedek pápa, Voltaire, Heine nyilakozott nagy elis­meréssel a tokaji borról. A dicséret mellett sokan val­lottak és vallanak a tokaji bor gyógyító hatásáról is. Egy régi gyógyszertani könyvben például a gyer­mekágyi láz és a hastífusz leküzdésére napi hat deci tokaji, bor fogyasztását Ja­vasolják. Az érdekesnek ígérkező könyvet Pap Miklós Tokaj legszebb pincéiről készült fényképekkel illusztrálja. 1. Építenék: 37 és fél millió „békebeli" forintért Büszkék vagyunk rá: ha vendégeink érkeznek bár­honnan a világból, megmu­tatjuk nekik a Parlament épületét. A Kossuth Lajos téren egymást követik a leg­különbözőbb nyelvein beszé­lő turistacsoportok. Kattog­nak a fényképezőgépek, elra­gadtatott megjegyzések hang­zanak eL Steindl Imre alko­tása valóban páratlan a ma­ga nemében. S a Parlament nemcsak gyönyörű, hanem méreteiben is monumentális alkotás: 208 méter hosszú, 118 méter a legnagyobb szélessége, ma­gassága a Duna felső rak­partjának járdájától számít­va a kupola tetejéig 98 mé­ter. A kupola tetején estén­ként három Tnéter átmérőjű vörös, ötágú csillag ragyog. Az épölet teljes alapterüle­te 17 745 négyzetméter. A kupolacsarnok átmérője 20,8 méter, ma assága 27,2 mé­ter. A patkó alakú orszáig- gyffljÓK tanácskozóterem hosiz- szr. 25,8 méter, szélessége 23,45 méter, magassága 17 mé­ter. 412 ülőhely várja benne a képviselőiket. A ojtópáho- lyokban egyszerre K .újság­író foglalhat helyet. Az első és a második emeleti pá­holysorban négy híján 400 vendég szántára van hely. A kongresszusi terem, amely az egykori főrendiház ülésterme volt, valamivel még nagyobb. Ott 566 küldöttnek és 460 vendégnek van helye. A T. Ház 1902. október nyoloadika óta ülésezik eb­ben az épületben, amely azonban csak 1904-re készült él teljesen. Bizony, alaposan elhúzódott az építkezés: az első kapavágás (1885. október 12.) idején Steindl Imre, aki miután megnyerte az Ország­ház tervezésére kiirt tervpá­lyázatot, megbízást kapott az építkezés irányítására és még azt vállalta: 1894-ig 9 és fél millió forintért felépíti a ma­gyar parlament új otthonát. A tízéves késedelem tetemes többletköltséggel is járt: vé­gül is az előirányzott összeg csaknem négyszeresébe, 37 és fél mUliő „békebeli” forint­ba került a gótikus palota. Az országgyűlésnek azóta van Igazi, s végleges otthona Bu­dapesten, a magyar főváros­ban. Évszázadokig nem Pest volt az országgyűlési tanácskozá­sok színhelye. Először a re­formkorszakban, 1843. július 10-én Pozsonyban, a rendek ülésén vetődött fél az or­szággyűlés tanácskozásainak Pestre való áttétele. Pest vá­ros egyik követe, Koller Fe­renc sietett is mindjárt kül­dői nevében ígéretet tenni, hogy Pest városa „minden­ről fog gondoskodni, hogy az országgyűlést méltóképpen elhelyezze”. Kossuth Lajos egyik élharcosa volt ennek a gondolatnak. Klauzál Gábor indítványára Pozsonyban „bözegyezéssel országos vá­lasztmány rendeltetett, mely még az országgyűlés folytá­ban azonnal érintkezésbe te­gye magát Pest városával, ha szükséges, a hely színére is menjen ki, mint 1832-ben az álló híd tárgyában.' A pesti polgárság át fogja látni, hogy a város emelésére nagyobb hatással semmi sem leend, mintha az országgyűlés ke­belében fog tartani; remény- leni lehet, hogy az ügyet lel­kesedéssel fogadja és alkal­mas helyről gondoskodik. Hely lévén,' az ige testté fog válni; mert amíg hely nincs, addig terveket sem lehet ké­szíteni”. A Pestre utazó bizottság az Országházat az 1838-as, pusz­tító pesti árvíz után a Du­ma-porton, a mai Tudomá­nyos Akadémia helyén kí­vánta felépíteni. Mire azon­ban 1844. június 23-án a Kos­suth szerkesztette Pesti Hír­lapban napvilágot látott a „Pesten építendő Országház , és e’ körüli sétaliget (par- que) tervének készítésére vo­natkozó Csőd-hirdetés”, ez az épület színhelyéül az úgyne­vezett Űj Vásár piacot (Neuer Marktplatz), vagyis a mai Engels teret jelölte meg. Összesen 42 pályamű érke­zett be, eredményt azonb; n soha nem hirdettek. A ren­dek 1847-ben ismét Pozsony-, ban láttak munkához. Az or­szággyűlés itt hozta meg tör- tén-elmi . jelentőségű törvé­nyeit, többek között az 1848. évi V. törvénycikket, s ettől kezdve a Pesten (és nem Po­zsonyban vagy Budán.!) há­romévenként tartandó nem­zetgyűlés képviselőit nem egyedül a nemesek, hanem azok az országi akosok is vá­lasztják akik a választójog­hoz törvényileg kívánt va­gyonnal rendelkeznek. Az első magyar népképvi­seleti nemzetgyűlés a fen­tebb idézett törvénycikk alapján 1848 nyarán Pesten ült, össze. A régi Vígadó épü­letében gyűltek egybe a kép­viselők, majd néhány ülésük­nek az egyetemi templom adott otthont. Amikor a csá­szári seregek szorongatásá- ra a képviselőknek menekül­niük kellett, Debrecenben tartották meg 1849-b’en azt a híres nemzetgyűlést, amelyen kimondták a Habsburg-ház detronizálását, trónfosztását. A Bach-korszak esztendeiben UB/llFT Egerben: szombaton délután 2 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcs - Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: il-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton ifi órától 17.30 óráig, va­sárnap és hétfőn de. 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 -óráig a - Alkotmány utcai rende­lőben. <T'lefon: 17-74.) Rendelé­si időn, kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsilinszky ut­ca.) Gyöngyösön': szombaton 14 órá­tól kedd -eggel 7 óráig. Az or­vosi üd velőt. helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap és hétfőn délelőtt 10 órától 12 órái n Puskin utcában. (Te­lefon: 16-44.) Hatvarban: szombaton 12 órá­tól kecld rerrgcl 7 ór^i«, & r<=*n- d^lőin* then. (Telefon: 10-04.) Renck1 < ' ermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap és h'-'főn I0r-12 óráig, a rende­lőin t ó?; et g y érm ekszakr endelésén. (Telefon; MHMJl _______, A mtf csak akarok . .. — Mii lehet vacsorázni? — kiabáltam ki nejemnek a konyhába, aki rendes hitves lévén, erre egy dupla axel- lal (sokat nézte ugyanis a korcsolya EB-t, meg VB-t és nagyon fogékony az ilyesmi­re) a szobába perdült és rö­viden közölte: — Amit csak akarsz1 — Talán valami köny- nyűt... — tűnődtem el fél­hangosan, de a nejem lehur­rogott: — Azt mondtad, délben gyenge volt az üzemi koszt, valamivel most pótolni kell! — Akkor valami nehezet! — csordult el majdnem a nyálam, de erőt vettem ma­gamon. — Hogyne, hogy • aztá.'' egész( éjjel dobáld maga' rosszakat álmodj, jajgass meg kiabálj. Ha teli gyomor­ral fekszel le, éjszaka elvi­selhetetlen vagy. Tönkrete­szed az én éjszakámat is... — Ha netán volna egy kis irizer meg vaj itthon... — Van. De attól egy fél a múlva megint csak meg­jgyzéseket teszel, hogy éhes vagy! — Hát akkor tulajdonkép­pen mit lehet mcsorázml — 0, te kis álszent! Még, hogy mit lehet? Mintha nem mindig a kedvedbe járnék és a kedvenc ételeiddel traktál- nálak! Mondtam már drá­gám, hogy azt eszed, amihez gusztusod van. — Délben vettél másfél ki­ló gyönyörű karajt, látod ab­ból lesüthetnél egy-két sze­letet 1 — Jó pofa vagy! Akkor mit adok a mamáéknak? Vagy már elfelejtetted, hogy holnap nálunk ebédelnek? A karajhoz nem nyúlok, azt egyben sütöm meg. Most mit bámulsz, mint akinek nem jutott dinnyeföld? Szerintem, még arra is lusta vagy, hogy megmond, mit akarsz vacso­rázni. — Akkor talán... — Igazad van! Milyen jó, hogy mondod! Tegnapró? maradt egy kis kelkáposzta, felmelegítem, azt leapad! ~ Ágh Tihamér Ferenc József nem hívta Sex­szé a nemzetgyűlést, vagyis fel sem vetődhetett a sídn- hely kérdése, 1860 októberé­ben azonban a nemzetközi helyzet változása miatt arra kényszerült, hogy közeledést keressen a magyar uralkodó osztályokhoz, s egyéb intéz­kedések mellett összehívta az országgyűlést. Az „októberi diploma” úgy intézkedett, hogy a képviselők 1881. áp­rilis 2-áin Budán gyűljenek össze. 1861. január 26-án Pest sz. kir. város közgyűlésén Rottenbiller Lipót főpolgár­mester indítványában felhív­ja a közgyűlés figyelmét a közelgő országgyűlésre, és egyúttal bizottság kinevezését javasolja, amelynek feladata lenne országgyűlési cermek- nek alkalmas helyiségeket megtekinteni, a szükséges építkezési vagy átalakítási költségekkel kapcsolatos ter­veket elkészíttetni. Ezen a közgyűlésen felterjesztéssel fordulnak a Helytartótanács­hoz, hogy az 1848, IV. tC. alapján az országgyűléseket ne Budán, hanem Pesten tartsák meg, ahogy 'azt a tör­vény kötelezően előírja. Pest város közgyűlése na- talmas energiával lát hozzá, hogy rendkívül rövid idő alatt otthont adjon az or­szággyűlésnek, s 1861. febru­ár 1-én a felsőház üléseinek színhelyéül a Nemzeti Mú­zeum nagytermét, míg a kép­viselőház számára a Nemzeti Lovarda átalakított épületét javasolja. A császár azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az országgyűlés Budán üljön össze. Országos felháborodás támadt, s a tiltakozások alap­ján, végül is Ferenc József kompromisszumos megoldást fogadott el: az országgyűlést a budai királyi palotában nyitották meg 1861. április 6-án, de még aznap délután a képviselők testületé a Nem­zeti Múzeum nagytermében tartotta első ülését. A máso­dik ülésen már egy ideigle­nes képviselőház építéséről tárgyaltak. A tárgyalások még nem vezettek ered­ményre, amikor a király — válaszul arra a feliratra, amelyben az országgyűlés kérte az uralkodót az 1848- as törvények visszaállítására — 1861. augusztusában fel­oszlatta az összesen öt hóna­pig működő országgyűlést. Legközelebb — amikor is­mét bajba került Ausztria — Ferenc József 1805-ben kény­szerült a magyar országgyű­lés összehívására. .Máris megkezdődtek az ideiglenes képviselőház fel­építésének előkészületei. Ybl Miklós 21 nap alatt elkészí­tette a terveket, hozzáláttak a Főherceg Sándor utcában (ma: Bródy Sándor utca) ál­ló szekerész pótlaktanya le­bontásához, s aztán száz nap alatt felépítették az 50 ezer légköbméteres épületet. Itt tanácskozott aztán a képv’sé- lőház, s itt fogadta el az 1880. évi XVIII. tc.-t, amely kimondja, hogy „az ország- gyűlés mindkét házát befo­gadó állandó országházának a főváros ötödik kerületében levő Tömő téren építése el­rendeltetik” és az 1884. évi XIX. tc.-t az „Állandó Or­szágház építési tervének jó­váhagyásáról és az építés végrehajtásáról”. Vad viták dúltak mindkét tói ja­vas] at körül, mint ahogy az elkészült Parlament sem tet­szett mindenkinek. Főkent az ellenzék igyekezett hibákat találni. A legtalálóbban még­is egy keserű iróniájú kor­mánypárti képviselő, Barcsay Domokos jellemezte a hely­zetet, aki az új épületről így foglalta össze a véleményét: — Van ebben nagyterem, kisterem, ülésterem, kupola­terem. Van tornác, terasz, to­rony. Van keskeny grádics, széles grádics, szűk folyosó, tág folyosó. Van ablak, ajtó annyi, mint ementáli sajtban a lyuk. Van itt minden a vi­lágon, ami a parlamentben kell. De hol a parlament?! Pintér István Következik: , Az országházi csata. 1971. április 10., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom