Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
i RrfUi» IMS EU» 12.20 12.30 13.15 13.50 KOSSUTH Pilátus. Berlin: mmi»a» M esetiéi, McndrlmnüM dank 14J# 15.10 1&25 10.14 16.24 17 JO 17 JS 17.49 20.2» 21.08 21.88 22.25 22.54 23 JO 0.10 KJ nyer Táncrend. Népdalcaofe<% Válaszolunk hallgatőlnioodh. Ifjúsági Nőkről — Versek. Ax műhelyében. Kőruspődhun. Világgazdasági Mozart: A-tfúr Fúvósáéin. Riport. ZenésJáMkrŰBdoOoBk Stúdlőnk vendége. Mezőgazdaságunk nagy öregei: Westeik Vilmos. Holnap közvetítjük ,M Népi Operarészleteüb Könnyűzene PETOFT 9.20 Verbunkosok. 11.55 Néhány pere 12.00 Az élő népdal. 12.10 Kórusok, bangsaezsadMfe, 12.40 A Falurádió műsora. 13.03 Operarészletek. Kettőtől — hatig... 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Beethoven: r-mo3 zongoraverseny. 18.55 Verseik. 19.10 A rádió 21.08 Népi zene. 21.30 Visszhang. 22.00 Könnyűzene. 23.15 A Rádió dal rf.issnyac (Eredményhirdetés.) A Stúdió 11 műsorából. pir\y] MAGYAR 93» Szünidei matiné. 10.00 Nyárkeádet, vég nélkül. (Magyarul beszélő NDK film.) 0.45 Delta. 16J5 Előkészít« a Wzacg vizsgátok, 17.20 Hírek. 17.25 Telizsák. 17.55 Telemipex, 16.20 Táncoljunk! 18.45 10 millió efflibee — 100 miTiTárd adat.«. 19.1* Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 ön például, hogy folytatná? 29.40 75 éves a pécsi Nemzeti Színiláz. ____ 2 2.00 Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa. 22.15 Tv-hlradó. POZSONYI 19.00 és 22.05 Tv-hlradó. 19.25 Fúvószene. 20.00 Kocsma a tizedik emeleten. Tv-játék. 21.20 A labradorl vasútvoexá. Francia dok.-sorozat. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 8 és este 6 órakor A hét mesterlövész. (Felemelt hely árakkal 1) Színes amerikai western film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakort Akkor hát... szia! . Veronika és a férfiak. Csehszlovák film egri béke Rómeó és Júlia I—IL Mérsékelt helyárak! GYÖNGYÖSI PUSKIN A lovag végakarata^ GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Emberöléssél vádolva HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tájkép csata után HATVANI KOSSUTH Egy kínai viszontagságai Kínában ♦» V ~ MZ tlBYElFT Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 1V-2Í4 .. ........ Á megyei úttörőmozgalom hőskora HÉTFŐN KEZDŐDÖTT meg Egerben az úttörővezetők IV. országos konferenciája. Nem véletlen ez, hisz negyedszázaddal ezelőtt, 1946-ban indult hazánkban és megyénkben az úttörő- mozgalom. 1946 elején a. Magyar Kommunista Párt bátorítására Indult el a mozgalom, s létrehozták az Úttörő Mozgalom Országos Központját. A kommunista párt kiváló kommunista nevelőket és ifjúmunkásokat bízott meg a szervezési és Irányító munkával. Kezdetben nem az Iskolákban, hanem az üzemekben és a területi pártszervezetek keretében tevékenykedtek az úttörőcsapatok. Később az iskolákon belül alakultak meg. Megyénkben 1946. tavaszán indult el a szervező munka. Adataink szerint az első megyei csapat Gyöngyösön alakult meg mintegy 30 főveL A csapat létrehozásában legfőbb szerepe a jelenleg Egerben élő Sályi Jánosnak volt. A gyöngyösi pajtások 1946. május 1-én zárt rendben vettek részt a felvonuláson. Lelkes ünneplésükről a Gyöngyösi Néplap is elismerően írt 1947 és 1943 folyamán számos iskolában bontakozott ki az úttörőélet 1948-ban megyénkben körülbelül 3000 főre tehető az úttörők létszáma. A kezdeti időszakban, ellentétben az 1950 utáni időszakkal, csak jó és példamutató tanulók tehettek úttörők. EGEKBEN ELŐSZÖR a II. számú általános iskolában alakult meg az úttörőcsapat: Ady Endrét választották névadóul Az ünnepélyes fogadalomtétel 1948. március 28-án volt. A csapat létrehozása Bácskát) László igazgató és Gáspár Sándor tanító érdeme. A fogadalmat' tevő pajtásokat Demeter Sándor, központi kiküldött üdvözölte. Az avatást aNÉ- KOSZ-isták által adott kultúrműsor tette ünnepélyesebből A csapat megalakulása nagy Jelentőségű volt a város életében. Méltán írhatta az „Igazság” tudósítója: „Reméljük, ez a lelkes csapat nem sokáig marad városunkban egyedül, hanem hamarosan akadna!: követői is.” Akadtak is sokan. Június 20-án 200 új •egri úttörő tett fogadalmat. A nyár folyamán a Lenkey János nevét viselő csapat már táborozott is. Az úttörőmozgalom hőskorában sokat hallattak magukról a kerecsendi úttörők is. 1943. április 26-án zászlót avattak. Kedves volt az a zászló számukra, mert az útié tőlányok szép hímzése díszítette. Iskolájuk előszobáját úttörőotthonná varázsolták. Felavatásakor kézimunka- és rajzkiállítást nyitottak ott meg. 1948 JÚNIUS VEGÉN Budapesten megnyílt az „Úttörő Köztársaság”, ahol az ország sók úttörője töltött kellemes napokat. A megyékből felutazó pajtások az általuk épített házikókban laktak. A házikók felépítése költségeit téglaj egyek árusításából biztosították. Ugyanakkor serényen , gyűjtötték az építőanyagokat is. Megyénkben is sikeres gyűjtőmunka indult el. Meg is lett az eredménye. Június végén 40 me gyű pajtás indult el Budapestre. A kezdeti időszakban a klerikális reakció jelentősen gátolta a mozgalom fejlődését. A reakció mesterkedései ellen több helyen —például Nagyfügeden, Marka- zon, Gyöngyösön — a szülők is felvették a harcot. Támadások kísérték az első táborozásokat is. Gyöngyös- tarjánban, Visontán, Váraszón, Gyöngyösoroeziban és másutt az ellenséges elemek a szülőket igyekeztek lebeszélni arról, hogy gyermekeiket táborozni küldjék. Szerencsére a haladó szellemű nevelőknek sikerült sok esetben a szülőket meggyőzni arról, hogy a táborokban gyermeküket nem fenyegeti semmi veszély. Az iskolák államosítása után kedvező lehetőség nyílt a mozgalom gyors fejlődésére. 1948 augusztus végén Egerben úttörőtanfolyam nyílt pedagógusok részére. Itt szerezték meg a vezetési ismereteket a csapatvezető nevelők, s a mozgalom pedagógus támogatói. A tanfolyamot Marton Ferenc vezette, s lebonyolításában jelentős szerepe volt Székfy Irén akkori egri úttörőtitkárnak. A SZÉPEN FEJLŐDŐ mozgalmat megyénkben is gátolták az 1950-es évek sematikus módszerei. De a mozgalom tovább élt, s a sokszor helytelen módszerek ellenére fejlődött. Hem megoldott az egerbaktai munkások, tanulók hazautazása A község lakosságának 70 százaléka dolgozik Eger különböző üzemeiben, hivatalaiban. A község fiataljai az egri középiskolákban, illetve az iparitanuló-intézetben tanulnak. A kora reggeli órákban négy autóbusz viszi Egerbe a dolgozókat, s a bejáró tanulókat. A legtöbb esetben azonban még ez is kevésnek bizonyult. A munka végeztével — 14 óra után — kifejezetten Egerbaktára induló autóbusz este 7 óráig nincs. Addig mindenki azzal a járattal megy haza, amelyikre éppen felfér, illetve amelyik felveszi. S itt van a tanulók áldatlan helyzete: délután egykor kezdődik a tanítás például az ipari tanulóknak, de el kell jönniük 8.45 órakor, vagy — ha megáll — a 9.38-as járattal. Este általában nem érik el a 19 órakor induló buszt, így csak 11.30 órakor indulhatnak haza. Ez az évek óta húzódó probléma sugallja a kérdést: mikor lesz végre már megoldott Eger szomszédságából a munkások és a tanulók be-, illetve kiszállítása ... ? Dr. Várady Tiborné és 37 aláíró Ónálló helyiséget kapott a szakszervezet ' ,A füzesabonyi MÁV-állomás szakszervezeti bizottságának régi problémája volt, hogy nem rendelkezett önálló helyiséggel. A vezetőségi, vagy egyéb szakszervezeti értekezletet eddig minden esetben a pártszervezet helyiségében kellett megtartani. A vasutas szakszervezet miskolci területi bizottsága segítségével most sikerült egy helyiséget kialakítani a szakszervezeti bizottság részére. A MÁV mintegy tízezer forintot költött az önálló helyiség kialakítására, illetve a leendő berendezés beszerzésére. Az új helyiségben a teremsportok szerei mellett rádió, televízió és lemezjátszó áll már a forgalmi dolgozók rendelkezésére. Szigetváry József Eredményes volt a pártoktatás Tiszanánán A napokban Tiszanánán a pártházban tartották meg zárófoglaikozásukat az idei politikai tanfolyam hallgatói. A termelőszövetkezet pártalap- s/ervezeteinek titkára, Kasza János, értékelésében elmondotta, hogy a pártoktat.ás keretein belül szervezett gazdaságpolitikai tanfolyamot 214 fő vegezte el. Az elhangzott előadásokban tájékoztatták a hallgatókat a nemzetközi és a hazai mezőgazdasági termelésről, valamint agrárpolitikánkról. A mostani zárófoglalkozáson osztották ki a tanfolyam elvégzését igazoló okleveleket is, majd pedig a helyi Petőfi Termelőszövetkezet megvendégelte a hallgatókat. Marsalkó János Szemétdomb a Hősök sétányán Egerben, a Népkert mögött, az Ady Endre úton van a Hősök sétánya, amelyet azokról az egri hősökről neveztek el, akik az I. világháború idején estek el. A nyári napokban az egriek kedvenc sétálóhelye ez az utca. Az ősszel azonban az Ady Endre utcában az egyik egri építővállalat lerakatot létesített, s így a sétány nem használható. Nem tudni, kinek az engedélyével, de mindenféle maradék anyagot összehord- tak ide: téglát, köveket, cementből készített építőblokkokat, kivágott fákat, fabódékat, vascsöveket. A hulladékot ideszállító traktorok, és teherautók össze-vissza járnak a gesztenyefák között, s ezzel teljesen elcsúfítják az eddig oly gyönyörű sétányt. Most már csak az a kérdés, hogy miért költöttek akkor annyi pénzt a Hősök sétánya rendbehozására, ha most rakodótelepet, hulladékgyűjtőt „varázsoltak” belőle. Dr. Bata László ünneplés Dormándon Hazánk felszabadulásának 26. évfordulóját Dormándon koszorúzási ünnepséggel és nagygyűléssel tették emlékezetessé. A megemlékezés műsorát a helyi KISZ-szervezet, valamint a Remenyik Zsig- mond ifjúsági klub tagjai állították össze, s mutatták be a részvevőknek. Ezt követően sikerrel szerepeltek az általános iskola irodalmi csoportjának tagjai is, akik kis jelenetekkel léptek a közönség elé. Váradi Anna Szecskó Károly Madártojás-gyűjtemény -JJ55S3? nyi Egyetem mezőgazdaság-tudományi karának állattani tanszékére került Kapós Pál rajkai pedagógus nagy értékű madártojás-gyűjteménye. A zömmel a Szigetközben élő 118 madárfajnak mintegy 1200 darab tojásából áüó tájjellegű gyűjteményét főleg az oktatásban hasznosítják. Különleges darabok is megtalálhatók benne. Így például a Szigetközben egyébként nem honos erdei szalonka két fészekaljnyi tojása, ami rajkai gyűjtés. Érdekessége még a gyűjteménynek a tövisszúró gébics 30 fészekaljból álló „sora". Ebben minden fészekalj más-más színárnyalatú tojást tartalmaz. (MTI foto — Bajkor József) A napnyugta kínt érte őket messze a várostól, a Duna töltésén. Kalandos érzések támadnak ilyenkor az emberben, Sietne vissza a civilizáció biztonságába, hogy otthon legyen, mire éjszakába komorul a természet. S mégis maradna a szívet szorongató titokzatosságban. De haza kellett menni. Ferenc, a vőlegény a szerelmesek őszinte nagylelkűségével ígérte: — Ibolykám, gyönyörű sátrat veszek majd. Amikor tehetjük, jövünk a szabadba. Amennyit öregít rajtunk a város, annyit visszafiatalít a természet. Hova suhant huszonegy esztendő? Számolgatja az asszony az időt, mint a nehezen keresett pénzt: ejnye, több csúszott ki a kezéből, mint ahogy akarta, pedig mennyire vigyázott rá. Ibolyka, a szabadhegyi fonólány nagymamává csend esült, és jó lenne kitalálni, mire gondol a sudár nyárfa alatt, a drapp színű sátor előtt. Ül a Rába-part gyapjas rétjén, nézi a folyót, amely habzó szi- lajsággal kergeti önmagát a dzsungelsűrűségű bozótfalak között. Ritka az a szerencsés halandó, akit ne adóztatna meg a saját sorsa. Iboly a sokak közé tartozik és ha valóra váltak is reményei, megfizetett értük fáradtsággal, aggodalommal, s a fizetség közül a könnyek sem hiányoztak. Most úgy tűnik itt a vízparton, ahol a bölcsőringás békéjét susogják és az álmok ragyogását villantják a nyárfalombok, hogy csak egy hétKÉT BETŰ tel van mégis valami tévedés. Hiszen egészen más történt az elmúlt vasárnapon. Nem sétálni mentek a Duna- partra, hanem motorcsónaktel korábban hangzott el Ferenc ígérete; Ibolykám, gyönyörű sátrat veszek majd ..: Micsoda hosszú volt az a hét! Ibolykából Iboly lett, nevéről elkopott a becéző rag. Éjszakák ezreit virrasztotta át a Graab-gyár, a Fonoda, a Gardénia gépei mellett. Lassan-lassan beletörődött végzetébe, lappangó fájdalommal eszmélt rá, hogy a gondokkal zsúfolt hétköznapok mind távolabb sodorják az ifjúságtól. S most beledöbben a boldogság, hogy még fiatal. Üde öröm támad benne a nyári szél simogatásától, hosszú haja ugyanúgy berzenkedik, mint azon a napon a Duna- parti sétán, és az a gondolat sem legyinti meg ijedelemmel, hogy fürtjei közt viseli a fonodái éjszakák fehérszálú emlékeit. Ismét rend lakozik életében. Ferenc, akinél: huszonegy év óta nem változott a neve, megint a régi. Jó dolog szeretni, jó érzés látni, amint horgászbotjával bajlódik a motorcsónak orrában, Ferenc, Ferenc ... ígérte a hűséget, a szelídséget, a boldogságot. De bizony gyakran megunta az állhatatosságot, elkószált legény- kedni másol: életébe, pogány vígságokkal hangosította a kocsmákat. Most itt van, vele van, vele is marad. Nem a szavaival kér bocsánatot, hanem azzal a régi kedves- hetyka viselkedésével, amiért annyira megszerette egy héttel ezelőtt a fekete biciklibajnokot. A biciklibajnok ma is fekete,, csak azzal az egy hétkai indult kirándulni a család a Rábára. Velük volt terhes asszonylányuk is. Az orvos azt mondta, van még id^je, napozzon, mozogjon, jó az ilyenkor. Alig hagyták el a vashidat. vissza kellett fordulni. íme máris köztük van a drága jövevény. Rugdalózó, valódi emberke, a szabadhegyi fonólány Mihály nevű unokája. Mindez alig hihető. Hiszen a tájak, ahova a jegyesség idején álmodozni jártak, nem változtak semmit. A Rábára ma is ugyanolyan márványmintákat kavarnak az örvények, mint huszonegy évvel ezelőtt. A . szeder-indákon ugyanolyan hamvaskék a gyümölcs, mint hajdanán. És azok a kalandos érzések is hibátlanul élednek fel az alkony láttán. Milyen öröm, hogy maradhatnak. Mennyi gazdagság fér a drapp színű sátor alá. Iboly. a szövőasszony fölrezzen tűnődéséből: — Nézd, Ibolyka! Törpeharcsát fogtam! Ó, Ferenc. Ki súgta meg neked, hogy még illik a nevemhez az a két becéző betű? .. Hagyd már a vizet, hiszen kifogtad belőle a valódi zsákmányt: a mi kettőnk örömét, amelyről azt hittem, hogy utolérhetetlen messzeségekbe sodorták az esztendők örvényei. Gerencsér Miklós Hwüsöb Q 1972. április X» szerda
