Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

WLÄü PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP1A XXII. évfolyam, 82. szám ARA: 80 FILLER 1971. április 7„ szerda Kossigin beszámolója ős Szovjetunió kilencedik ötéves tervéről Az SZKP XXIV. kongresszusán Alckszej Koszigin minisz­terelnök ismerteti az új ötéves terv irányelveit. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, kedden az SZKP kongresszusán előterjesztette a Szovjetunió új ötéves nép­gazdaságfejlesztési tervének irányelveiről szóló beszámo­lót. Koszigin kijelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő feladata: „biztosítani a nép anyagi és kulturális élet­színvonalának lényeges eme­lését, a szocialista termelés fejlesztésének gyors ütemű hatékonyságának növelése alapján, a tudományos és műszaki fejlesztésének és a munkatermelékenység emel­kedése meggyorsításának alapján”, „Gazdaságépítési terveinket a Kommunista társadalom létrehozásának rendeltük alá..." „Gazdasági terveinket a nagy célnak — a kommu­nista társadalom létrehozásá­nak rendeltük alá” — mon­dotta Koszigin és hangsú­lyozta: a kilencedik ötéves terv irányelveinek megvita­tásakor „kifejezésre jutott, hogy egyhangúlag helyeslik a pártnak a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa lét­rehozására, a gazdaság fej­lesztésének meggyorsítására, a nép életszínvonalának továb­bi emelésére irányuló poli­tikáját’’. Az elmúlt ötéves terv tel­jesítésének eredményeit érintve Koszigin kijelentette: „Az elmúlt ötéves terv igen fontos eredménye, hogy sike­resen teljesítették a pártunk XXIII. kongresszusa által megjelölt politikai és alapve­tő társadalmi-gazdasági fel­adatokat”. „Ami az ország politikai életét illeti, az ötéves terv időszakában tovább erősö­dött a szocialista rend, a tár­sadalom eszmei-politikai egysége, a szovjet nép össze­fogása a kommunista párt, a központi bizottság körül, to­vább fejlődött a szocialista demokrácia.” A szónok közölte, hogy az elmúlt ötéves terv évei alatt a nemzeti jövedelem 41 szá­zalékkal, az ipari termelés 50 százalékkal, a kiskereskedel­mi áruforgalom 48 százalék­kal, az egy lakosra jutó re­áljövedelem pedig 33 száza­lékkal emelkedett. „Ami a gazdaságfejlesztést illeti, a nyolcadik ötéves terv hogy az iparban nagy minő­ségi változások mentek vég­be, amelyeknek alapja a tu­domány és a technika leg­újabb eredményeinek meg­honosítása volt. Közölte, hogy az eltelt öt évben jelen­tékeny munkát végeztek el a kolhozok és szqvhozok anya­gi-műszaki bázisának meg­szilárdításában. Megemlítet­te, hogy nagy lépést tettek a falu villamosításában. A me­zőgazdaság gépekkel, műtrá­gyával és vegyszerekkel való ellátásában a növénytermesz­tés és az állattenyésztés pro­duktivitásában, állami felvá­sárlásának növelésében. A párt központi bizottsága és a szovjet kormány — foly­tatta a szovjet miniszterel­nök — állandó figyelmet for­dít az ország védelmi képes­ségének, a honvédelmi ipar­nak a megerősítésére. Az öt­éves terv idején 80 milliárd rubelt fordítottunk védelmi célokra. Koszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem évi, átla­gos összege eléri a 325 milli­árd rubelt, a kilencedik öt­éves terv egészét tekintve pe­dig 1 billió 625 milliárd ru­belt tesz majd ki. Koszigin kijelentette: „csak a szocialista rendszer terem­ti meg a tudományos-műsza­(Folytatás a 2. oldalon) Napirenden: Á szociális gondoskodás helyzete Ülést tartott a Heves megyei Tanács YB. A Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságának kedd délelőtti ülésén dr. Szabó Ferenc megyei főorvos előterjesztése alapján megvitatták a szociális gondosko­dás Heves megyei tapasztalatait Ugyanezen az ülésen terjesztette a végrehajtó bizottság elé dr. Varga József pénzügyi osztályvezető a mezőgazdasági lakosság ez évi jövedelemadó-tételeinek megállapításáról szóló javas­latot. 840 MIT.I.K) OTJÍtrNTOg Útépítési program (3. oldalon) ♦ FELTÁRÁS ELŐTT A GYÖNGYÖSPATAI földvar (4. oldalon) ♦ POSTÁNKBÓL (5. oldalon) ♦ KLAMPÄR, JÓNYER VILÁGBAJNOKOK (6. oldalon) ♦ TÁRGYALÓTEREMBŐL (8. oldalon) ÜTTÖRÖZENEKAKI FESZTIVÁL ' (8. oldalon) üttörővezetők IV. országos konferenciája Kedden szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás Az Agria Tavernában meg­rendezett kellemes hangula­tú hétfő esti közös ismerke­dési program után kedden reggel megkezdődött az út­törővezetők IV. országos kon­ferenciájának második napi programja, melynek során vitaindító előadások, korrefe­rátumok, hozzászólások hang­zottak el. Az egyes szekciók tagjai egy-egy, napjainkban lényeges, aktuális kérdés megvitatásét tűzték ceiuí. Szó volt az úttörőmozgalom történetéről, kutatásának módszereiről és eredményei­ről; a kisdobosmunka hagyo­mányairól és fejlesztésének feladatairól; az úttörők ne­velésének hagyományairól és továbbfejlesztésének lehető­ségeiről; az iskola és a moz­galom együttműködésének feladatairól és a hagyomá­nyok fejlesztéséről Megvi­tatták az úttörőmunkában használható romantikus és játékos elemek alkalmazásá­nak lehetőségét, valamint az eszközöknek és a formasá­goknak az úttörőéletben be­töltött szerepét A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola egyik előadótermé­ben ültek össze a IV. szek­ció tagjai, hogy megvitassák az iskola és a mozgalom kap­csolatát, s a szorosabb együtt­működés lehetőségeit. A be­szélgetés során több küldött kért szót, hogy átadja tapasz­talatait. A Heves megyei ta­pasztalatokról dr. Lendvai Vilmosné tájékoztatta a résztvevőket, s többek között így foglalta össze hozzászólá­sát: „Valóban fontos, hogy a nevelőtestületben egyértel­műen megértésre találjon az a felismerés: a pedagógus nevelési feladatai tágabbak, mint az oktatási folyamat ke­retei és, hogy a nevelési fel­adatok megvalósításának teljesítése magasabb szintre emelte a népgazdaságot — mondotta a szónok. „..Szociális téren: emelke­dett a lakosság anyagi jóléte és kulturális színvonala. Ja­vult a munkások és a kolhoz­parasztok szakmai-műszaki felkészültsége. Mint megelő­zően is, biztosítottuk a mun­kaképes lakosság teljes fog­lalkoztatottságát”. Helyesen elosztani a nemzeti jövedelmet „Biztosítani a nemzeti jö­vedelem emelkedésének ma­gas ütemét, az ország erősí­tésének és a dolgozók jóléte emelésének érdekében he­lyesen elosztani a nemzeti jövedelmet — ez a mi terve­zésünk alapvető feladata.” Koszigin közölte, hogy az utóbbi öt évben a nemzeti jövedelem egésze óriási ösz- szeget 1 billió 166 milliárd rubelt tett ki.' „Annak il­lusztrálására, hogy milyen óriási ez a szám, emlékezte­tek arra, hog/ a hetedik öt­éves terv egész időszakában (1961—1985) a nemzeti jöve­delem összege 840 milliárd rubel volt és a háború előtti öt esztendőben (1936—1940) csupán 154 milliárd rubel.” (Mindezeket áz adatokat az 1965-ös bázis árakon hatá rozták meg.) A nyolcadik ötéves terv éveiben megtermelt nemzeti jövedelemnek körülbelül há­romnegyedét a fogyasztásra használták fel. Kosziéin a^gállapította, i A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglálóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXL kongresszusa Kedden a Duna Interconti­nental Szállóban megkezdő­dött a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szákszervezetének XXXI. kongresszusa. A 402 \ ezer tagot számláló szakszer­vezet tanácskozásán megje­lent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Föld­vári Aladár, a SZOT elnöke, Kiss Károly, a SZOT alelnö- ke, Nemeslaki Tivadar SZOT- titkár, dr. Bíró József külke­reskedelmi, Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Vályi Péter pénzügyminisz­ter, valamint Adam Gherti- nisan, a Kereskedelmi Dol­gozók Nemzetközi Szövetsé­gének főtitkára. Ligeti László főtitkár hang­súlyozta egyebek között, hogy a kereskedelem legfontosabb gazdasági és szakszervezeti feladata változatlanul az áruellátás javítása, a fogyasz­tói árak megfelelő alakítása. A beszámolás időszakában a központi vezetőség rendsze­resen és eredményesen fog­lalkozott ezekkel a problé­mákkal, hozzájárult az 'ipar és a kereskedelem kapcsola­tának javításához, örvende­tesen n'-' ’‘ •’ ■'ronyabn "öv ' : ■ :k igényeit ' ’ilógi.é lesó, jő minőségű cikkek k-'utálata, a szakszer­vezet véleménye szerint azon­ban tartós eredmény csak a kereskedelem, főleg az ipar ezzel kapcsolatos érdekeltsé­gének megteremtésével érhe­tő el. Az áruellátás további javítása, a választék bővítése érdekében a szakszervezet vezető testületé szükséges­nek tartja a Bel- és Külke­reskedelmi Minisztérium, va­lamint vállalatainak szoro­sabb kapcsolatát, együttmű­ködését. A szakszervezeti szervek­nek mindent el kell követ­niük, a fogyasztói érdekvéde­lem anyagi-technikai feltéte­leinek, a kereskedelem dol­gozóinak nyugodt, biztonsá­gos munkakörülményeinek megteremtéséért. A szakszer­vezeti szervek fontos felada­ta, hogy a tervezett nagy fej­lődést ne a kereskedelmi dol­gozók munkájának nagyobb intenzitásával, „kihasználásá­val”, kedvezőtlen munkaidő­beosztásokkal, hanem a meg­levő üzletek korszerűsítésé­vel, jobb munkaszervezéssel valósítsák meg. A központi vezetőség véle­ménye, hogy a KPVDSZ-hez tartozó ágazatokban sem halogatható sokáig a munka­idő csökkentése, amelynek feltételei egyébként is a leg­több helyen már adottak, vagy rövid időn belül megte­remthetők. A nők helyzetével kapcso­latban a beszámoló felvetet­te, hogy a szakszervezethez minden probléma egyben a nők gondja is. Hiszen a pul­tok mögött dolgozók 75—80 százaléka nő, ezért a szakmai és szociális problémák meg­oldása egyben a nők helyze­tét is javítja. Ligeti László főtitkár be­számolója és a számvizsgáló bizottság jelentése után meg­kezdődött a vita, amely ma folytatódik. alapvető területe a mozga­lom ..." A szekcióülés szünetében a német küldöttség egyik tag­jával váltottunk néhány szót. Kérdéseinkre Gerhard Kir- ner, a Pionier Leiter főszer­kesztője a következőket mon­dotta: „Nagyon kellemes meglepetés volt számunkra a küldöttségünk egri fogadta­tása, s az a tény, hogy a konferencia programjában hasznos tapasztalatokat tar­talmazó napirendi pontok sze­repelnek. Ügy érezzük, eze­ket használni tudjuk majd a német úttörővezetök mun­kájának segítésére. XJj szerű számunkra a kisdobos- és az úttörőpróbák összeállítása. A hat, illetve a tizenkét pont azokat a legfontosabb tenni­valókat tartalmazza, amelye­ket az ifjú pajtásoktól elvár­hatunk ...” A külföldi delegációk tag­jai egyébként valamennyi szekció ülésén aktívan részt vettek, elmondták ifjúsági munkájuk problémáit, ta­pasztalatait. Valamennyien hangsúlyozták, hogy sok új­szerű vonást fedeztek fel a magyar úttörőmozgalom ta­nulmányozása során, s ér­deklődéssel várják a gyakor­lati bemutatókat, a csapat­munka hétköznapjait felidéző iskolai látogatásokat. A konferencia keddi prog­ramja egyébként az úttörő- zenekarok bemutatásával fe­jeződött be, melyet a Gár­donyi Géza Színházban ren­deztek meg az est folyamán. A tanácskozás ma a mun­kacsoportok vitájával folyta­tódik, ezt látogatások köve­tik, majd pedig az együttes ülésen elhangzó zárszóval fe­jeződik be. Befejeződött az űrkutatási tudományos ülésszak ban volna mesterséges égi­testek felbocsátására, hozzá­járulhatunk az űrkutatás fej­lődéséhez. A mesterséges égi­testek mozgásának megfigye­lése, e mozgás rendellenes­ségeinek tanulmányozása olyan következtetések levo­nására adott alkalmat, ame­lyek „méltán szereztek elis­merést tudományos életünk­nek. A hazai eredményekről szóló beszámoló után össze­foglaló előadás hangzott el a Hold, a bolygók és a csilla­gok kutatásáról, az eddigi eredményekről és a tovább: lehetőségekről. A kétnapos tudományos ülésszak űrkutatási filmek bemutatásával végződött. A MTESZ központi asztro­nautikai szakosztálya, az űr­kutatási bizottság és a Ma­gyar Tudományos Akadémia COSPAR bizottsága űrku­tatási tudományos üléssza­kának magyar előadói hétfő délutántól szekcióüléseken ismretették különféle űrku­tatási megfigyeléseik ered­ményeit. Kutatóink ebben a fiatal tudományágban máris számos nemzetközileg elis­mert eredményről adhattak számot, többek között a ma­gas légkör vizsgálatában, a kozmikus sugárzási mérések­ben, amelyekben az űrhajó­zás korszaka minőségileg is újat hozott. Ezek az ered­mények meggyőzően mutat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom