Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-25 / 97. szám
Ami a ranghoz hiányzik Idegenforgalmi gondjainkról ÄM3KNEK azt is írhatnánk: „Csörgés-morgás egy régen várt kormányhatárosat érdekében”, mert ha a Mátra legendás hírű betyár- vezére, Vidróczky Márton élne; a nyája helyett őmaga esörögne-morogna, hogy rajtunk, e tájon élőkön kívül fentebb helyeken oly keveset törődnek a Mátra és hegytestvére, a Bükk sorsával. Morogni persze mi is éppen eleget morgunk, méltatlankodunk, de ha csak ezt tennénk, komolyan se kellene bennünket venni. A többes szám egyébként nem «fejedelmi többes”, hanem egy egyre erősödő, izmosodó társadalmi testület, a Mátra—Eger—Nyugat- bükki Intéző Bizottság legutóbbi ülései alaphangjának kifejezése. Tájegységünk mindhárom idegenforgalmi körzete — a Mátra, Eger és a Bükk — egyre fokozódó jelentőséggel bír a hazai belföldi és külföldi idegenforgalomban. Azt, hogy politikai és gazdasági szempontból egyaránt milyen jelentősége van az idegenforgalomnak, ma már fölösleges bizonygatni. Elegendő a balatoni, a Duna-kanyati és a velencei-tavi régió nagyarányú fejlesztésére gondol ní- Ezen a ponton viszont máris erdemes valamit megjegyezni: ez a három tájegység k4- sebb-magyobfo vízpart! jellegének köszönheti a kormányhatározattal és pénzzel étert fejlődését. MIÉRT KÉSIK tájegységünk regionális tervtanuF- tnányáuak — amely a távlati és közeli, fejlesztés irányát, módját, mértékét hivatott megszabni — a kormány elé való terjesztése? — Minden bizonnyal azt kell válaszolni erre a kérdésre, amit Barte Alajos, a megyei pártbizottság titkára is mondott tájegységi intéző bizottságunk legutóbbi ülésén! Az illetékes országos szer- vek nem ismerik, vagy lebe- esülik megyénk idegenforgalmi értékeit... A Balaton és Budapest,» tkma-kanyar elsőbbségét sem vitetjük — különösen, ha a „valutatermel és” felől nézzük a kérdést —, mert a tények: ezen a két tájegységen jelenleg a legnagyobb az idegenforgalom. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy idegenforgalmi politikánk elvileg nem tesz különbséget a nagyobb külföldi látogatottságú, „valutatermelő” és a belső idegenforgalmat vonzó területek között, o gyakorlat furcsa módon mégis mást mutat És nézzük csak újra a tényeket. Arról már szó esett: ha csak morognánk, komolyan se kellene bennünket venni. Ez így igaz. Hosszú évekkel ezelőtt — az egyre növekvő idegenforgalmi igények szorításában — fogalmazódott meg először: legyünk fogadóképesek. Építsünk turista- házakat, utakat, közműveket, megfelelő mennyiségű és minőségű kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységeket szabadforgalmú szállodákat Akkoriban erre „fentről” az volt a válasz: közműveket, utakat kereskedelmi hálózatot — o nagyobb arányú fejlesztés alapját — teremtsük meg helyi erőforrásokból. Meg is indult a serény munka: új ÁBC-áruházak épültek Egerben, gyarapodott a melegkonyhás vendéglők száma, végig az idegenforgalmi útvonalak mentén, s korszerűsödött újjáépült számos nehezen Járható közúti szakasz. Létrejött a köszörű-völgyi hatalmas víztározó, elkészült a Mátra teljes közművesítés! terv-' dokumentációja, amelyből eddig már meg Is valósult az egész program fele, s a megye negyedik ötéves tervi célkitűzései szerint 1975-ig befejeződnek a Mátra köz- njűvesttésének kivitelezési munkái. Ezeken kívül — ugyancsak helyi erőből — még olyan nagyszerű, kedvelt létesítményekkel is büszkélkedhetünk, mént az egri Unicornis Túrtetaház és Etteresn, az atrtós-campmgek Egerben és a Sós-tó mellett, hogy a többi már felépült, most és a kozrijövőben épülő kereskedelmi, vendégiátó- ipari objektumokról ne is beszéljünk, (Fehér Szarvas, Bükte-pressaó-étterem és toristaház, s az. egri tBszé- kesegyház lábánál befejezéshez közeledő borozó-étterem — éjjé® mulató..4 MIÉRT MORGOLömiMK? ■— Az egyenlőtlen bánásmód miatt, ahogy az Országos Idegenforgalmi Tanácsban, s más, illetékes országos szervnél is kezselik tájegységünk fejlesztését. Erre mi sem jellemzőbb: 02 elkészült regionális tervtanulmány kormány elé terjesztését már a múlt évben ígérték, majd átcsúszott ez évre, s az előterjesztő Építésüsd és Városfejlesztési Minisztériumban a közelmúltban arról értesültünk, hogy „még távoli téma” ez. Újra? Pedig már az alapokat helyi erőkből leraktuk. Néhány nagy, reprezentatív szálloda kellene. Egerbe legalább egy, a vagy kettő a Mátrába, ahol — az évek óta átalakítás alatt álló gyöngyösi „Mátra Szálló” kiesése miatt — jelenleg egyetlen szálloda nélkül állunk az újabb főszezon és — a Vadászati Világkiállítás várhatóan nagy számú külföldi vendég előtt... Aztán van még egyéb bizonyítéka is annak, hogy mennyire megkülönböztetett helyzetben állunk a tőlünk valamivel nagyobb forgalmú régiókkal szemben: amíg tájegységi intéző bizottságunk évek óta nem kap az országos idegenforgalmi alapból többet egymillió forintnál, addig van olyan intéző bizottság, amely évi 30 milliót kap... Vajon mikar kerül a megölető helyére tájegységünk — mint az ország legszebb hegyvidéke, kultúr- és műemlékekben, világhírű borvidékekben gazdag területe az országos idegenforgalmi fejlesztési tervekben is? Faludi Sándor Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kié legyen a kislány? — Kamilla helyett kártérítés — NEM MINDENNAPOS ügy került a Legfelsőbb Bíróság elé. Ugyanis a per „gyermek kiadására” irányult. A* ügy előzménye az, hogy a házastársak válásakor 6 éves kislányuk az apához került, mert az anya. aki külön költözött, megfelelő lakással nem rendelkezett. Viszont a szünidőket a gyermek anyjánál töltötte. Később a volt házastársak újabb házasságot kötöttek, a két évvel ezelőtti iskolai vakációban a kislány ismét anyjához került, de többé nem tért vissza apjához. Esért indult meg a per. A pesti központi kerületi bíróság, majd fellebbezésre a budapesti fővárosi bíróság a gyermeket az anyánál helyezte el, és az apát havi tartás- díj fizetésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Leg. felsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőiket mondta ki: — Igaz, hogy a serdülő korban levő 12 éves leány érdeke az anyjánál való elhelyezést Indokolja. Az ilyen korú leány lelkivilágát, érzelmeit az anya jobban megérti, mint az a mostohaanya, akit a gyermek nem szeret. Ugyanis a kislányt a biróság meghallgatta, s kijelentette: anyjánál kíván maradni, mert ott jobban érzi magát, mint az apai házban. Az alsófokú bíróságok azonban nem voltak tekintettel arra, — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság — hogy a meghallgatás időpontjában a gyermek már egy éve anyai környezetben élt és lehetséges, hogy nyilatkozata megtételében anyja befolyásolta. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kislányt egész kicsi kora óta apja megfelelően nevelte és gondozta. Adat van azonban arra, hogy a gyermekben mostohaanyjával szemben okkal alakult ki ellenérzés. Mindezek tisztázása érdekében szükséges pszichológus meghallgatása arra vonatkozóan. mi váltotta ki az apai környezettel való szembefordulást. és a kialakult elAz ékszíj senkinek sem kellett — 4800 forint „retur" .. . Elszaporodtak a vám- és devizagazdálkodást sértő bűntettek Szomorú, de így w: fed» tajdoaképpen még meg sem kezdődött a fSidény az idegenforgalomban, az eddig eltelt néhány hónap alatt a megyében majd annyi esetben kellett eljárniuk a hatóságoknak a vám-, de különösen a devizarendelkezése® megsértői ellen, ahány esetben tavaly egész évben! KV- gonóoöoodtartö, s Sóképpen azok számára, akiket a hatóságok lelepleztek, s akik eilen eljárást indítottak. Ua okulhatnak belőle mások ts_ Az alábbi eset még szkvba friss, ki sem hűlt az a szék, amelyben nemrégiben a terheltek ültek, és vállomást tettek. Bundaügy. Bár a bundák futballistákkal érkeztek, nem a pálya mögötti sportszerűtlenségről van szó. Román labdarúgók jártak Egerben, s kísérőik jól számítoltak: nyolc, magukkal hozott bundát értékesítettek, szép áron. A bundákat a Centrum Áruház hét dolgozója vásárolta meg.» Mint mondani szokás: lebuktak— **' Hasonló véget ért 780 darab, Csehszlovákiából származó ékszíj története is. Az összérték meghaladta a nyolcvanezer forintot T. és K. I gépkocsivezetők vették át külföldi ismerősüktől a becsempészet „árut”, de úgy látszik, a piackutatásban eléggé járatlanok, vagy nem tételezték fel, hogy hazánkban „azért” akadnak törvénytisztelő emberek is, mindenesetre a felkínált ékszíjak a maszekoknak nem kellettek. Vám-orgazdaság bűntette miatt indult eljárás ellenük. ßz. K. egri tanár ellen azárt Indult eljárás, mert nyugat- európai körútjáról hazatérve egy értékes magnetofont, és egy — dallamkürtöt (!) igyekezett átmenteni a határon. Akadnak olyanok, akik • mentegetőzésük sorén arra hivatkoznak: nem tudták, hogy nem szabad ezt, vagy azt, ennyit, vagy annyit behozni. De tudták! Hiszen az utasítások ott szerepelnek Van-e élet a Földön? Az űrhajó egy darabig még lebegett néhány centire a felszíntől, majd behúztam a kéziféket, s a Csongor-szi- var alakú, hatalmas fémtest megpihent a Marson. Egy kicsit még füstölt, aztán lassan kialudt a hajtómű. Előírás szerint felvettem a szkafandert, s a légzsilipen át távoztam. Hogy milyen volt az első benyomásom a Marson? Nagyszerű. Ereztem az emberiség diadalát, a technika minden határt elsöprő nagyszerűségét és az utazás fáradalmait. Nagyszerű érzés felismerni azokat a jelenségeket is, amelyek igazolják az évtizedes gondos munkája során leszűrt következtetéseket: valóban nincs élet a Marson. Ahol az űrhajóm leszállt, nem messze egy igen szép város terül el. Legalábbis egy város benyomását keltik a különös vonalú, szép épületek cirádas kapukkal, nagyméretű ablakokkal, széles, parkosított utcákkal, a nyüzsgő sokasággal, s az úttesten száguldozó járművekkel. Természetesen mindez lehet csupán egy Mars-kitörés következménye is, vagy becsapódott meteorok szeszélyes játéka. Egy különös csoport közeledett lassan felém. Első látásra emberek benyomását keltették két kezükkel, két lábukkal, egy fejükkel, amelyen két szem, egy orr, egy száj, két fül, és fent haj terül el Ha nem tudnám, hogy mints élet a Marson^ bizony ni — mondta türelmetlenül a marslakó. — Es nyugodtan levetheti a szkafanderét, mert belélegezhető nitrogénből és széndioxidból áll alaposan meglepődnék, de így nyugodt várakozással tekintettem rájuk. — Maga a Vénásról jött, mi? — kérdezte a vezetőjük, amikor odaérték. — Nem — mondtam. — A Eöldről. Ugyanis a Vermsen, meg a Marson nincs élet. — Már hogy ne volna? — csodálkozott a marslakó. — Tudósaink bebizonyították, hogy a Venuson igenis van élet, kezdetleges vegetáció és fejlett emlősök. Meg emberek. Ugyanúgy, mint nálunk, a Marson. — Maguknak ezt ki beszélte be? — néztem rá fölényesen, hiszen odahaza sokat olvastam róla, hogy « Marson nincs élet. — így nem lehet tárgyak a légkör, az a csekélyke oxigén ne zavarja magat. A hőmérséklet is ideális most: éppen mínusz hetven fok van árnyékban. — Értse mar meg végre, uram, hogy én a Földről jöttem, ahol oxigént léleg- zünk. Nitrogénben meg széndioxidban lehetetlen az élet, ezért nincs ennek semmi jele a Marson! — gurultam méregbe ennyi értetlenség hallatán. — Hát ez a város — mutat maga mögé — ez mi?! — Ugyan már! Az lehetett valami kéregmozgás eredménye is, amikor még nem hült ki ennyire ez a kihalt bolygó. Vagy a becsapódott meteorok szeszélye is lehet... Esetleg valamikor, valóban rótt valamilyen kezdetleges élet, de hol van az már!... — De, uram — fakadt sírva a marslakó, s a többiek is tanácstalanul nézegették egymást. — Hát akkor mi talán valami napfolttevékenység vagyunk? Vagy valami különleges gejzírkövületek? — No de mégis. — — jöttem zavarba. — Oxigén nélkül?... — Ezt valaki bemesélte magának. Mondja meg nyugodtan, hogy a Venusról ■jött. — Nem tehetem, mert a Földről jöttem. Nézze meg ezt az űrhajót. A naprendszer legfejlettebb lényei, a Földön érő emberek készítették. — Földön! — legyintett a marslakó. — Hát nem érti, hogy olyan nagy mennyiségű oxigénben lehetetlen az élet? Tudósaink évszázadok óta tudják, hogy a szerves anyagok még csak ki sem alakulhattak, a legkezdetlegesebb formában sem. Itt. viszont — és körülmutatott — az életnek olyan magasren- dü jeleit láthatja... — Hm. Van benne valami — mormogtam. — Na látja! — kiáltott fel megkönnyebbülten a marslakó, és a többiek is felszabadultan mosolyogtak. — Most már nyugodtan levetheti a szkafandert, meg azt a burát a fejéről. Nekem estek, és levetkőztettek. Utolsó, a nagyszerű felismeréstől megkönnyebbült gondolatom az volt, hogy tényleg! Valóban nincs ölet a Föl4«wh Sw-, ■ ..==■ — »non az űrlapon, amelyre a külföldre utazó és hazatérő turista felvezeti — ha felvezeti — azoknak a cikkeknek a listáját, amelyeket magával visz és hoz. Ismeretes tehát, hogy a vámrendelkezések szerint négyezer forint értékig a megjelölt árucikkek vámmentesen, további négyezer forintig pedig vám kedvezménnyel hozhatók be. M.J. egri kisiparos Kanadából tízezer forint értéket meghaladó ruhaneműt szállított haza, ezt le is foglalták a hatóságok, s ellene is büntetőeljárás indult Ügy látszik, hiába a kedvezmény— M. Z.-né gyöngyösi lakostól 27 ezer forint értékű aranytárgyat és ruhaneműt fog lalatak le. Meg kell jegyeznünk, hogy kissé megélénkült az „aranyforgalom”, különösen a jugoszláv határon. Ismeretes az a rendelet hogy magánszemélyek aranytárgyakat csak a kijelölt óra-, és ékszerboltokban értékesíthetnek, illetve vásárolhatnak, Akadnak olyanok, akik kiutazván például Bulgáriába, az űrlapon a magukkal vitt bizsu-cikkeket aranynak tűntetik fel, s visszautazva — valóban már aranytárgyakat hoznak, s próbálják is értékesíteni. Természetesen nem nagy sikerrel — rövid idő alatt leleplezik őket a hatóságok. Az a rendelet is ismeretes, hogy külföldi állampolgártól forintért vásárolni, vagy részére forintot átadni csak a Nemzeti Bank engedélyével lehet Ettől függetlenül W. D.-né, gyöngyösi, lakos 4 800 forintot adott „kölcsön” egy Magyarországra látogató külföldi rokonának, aki zsebében ezzel a pénzzel tovább utazott görögországi látogatásra majd visszafelé jövet a magyar határon megtalálták nála a „retur” utazgatott összeget. W. D.-né ellen is — más hasonló vám-, és devizagazdálkodást sértő bűn- cselekmények miatt — eljárás indult. Magyar állampolgárok is megpróbálkoznak az engedélyezett 200 forint helyett nagyobb összeget kivinni, de nem sok sikerrel. Így indult eljárás többek között K. Gy. egri lakos ellen is. aki 2 ezer forintot szeretett volna magával vinni Jugoszláviába. Sajnos sok példát sorolhatnánk még, melyek mindegyike büntetéssel végződött, vagy végződik majd. S így lesz ez mindaddig, amíg meg nem értik végre a turisták, vagy a turista-jelöltek, hogy ezeket a törvényeket nem véletlenül, nem pusztán valami szeszélyből hozták, hanem államunk, népgazdaságunk érdekében. &S4 lenérzés tartósnak tekintfietft- e. Tisztázni kell azt is, milyen a gyermek viszonya az anyai környezettel szemben. Ezenkívül meg kell hallgatni a szülők házastársát is, vállalják-e a neveléssel kapcsolatos feladatúkat. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a fővárosi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és úi eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A SZÖVETKEZETEK Hajdú-Bihar megyei Értékesítő Központja a Drogunio» Gyógynöványbegyűjtő és Forgalmazó Közös Vállalkozással kötött szerződésben kötele» zettséget vállalt, hogy 208 ezer kilogramm nyerskamü- lát gyűjt be és kilogrammonként 4 forintért folyamatosan átadja. Egy hónappal később azonban közölte a Dro* gunionnal. hogy a szerződést semmisnek tekinti, mert irányító szerveinek (SZÖVOSZ, SZÖVÉRT. MÉSZÖV) tájékoztatása szerint — a fennálló rendelkezések értelmében — termésértékesítési szerződést nem köthet, ezért kötelezettségét nem teljesítheti A Drog un ion azonban ezt nem vette tudomásul és kártérítési pert indított ellene. A debreceni megyei biróság ítéletében kimondta: az alperes jogtalanul állt el a szerződéstől, a teljesítést jogos ok nélkül tagadta meg ezért kártérítéssel tartozik, amelynek összegét 903 ezer forintban állapította meg. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Biróság elé került, a- mely a következő álláspontra helyezkedett; — A megyei bíróság helyesen állapította meg. hogy a peres felek között érvényes szerződés jött létre, amelyet a Szövetkezetek Hajdú-Bihar megyei Értékesítő Központja jogellenes elállásával megszegett, ezért kártérítéssel tartozik. Az elmaradt vagyoni előny összegének megállapításánál azonban vizsgálni kell, vajon a károsult káréi- hárítási. illetve kárcsökkenté- 6i kötelezettségének elegei: tett-e? Ugyanis szocialista gazdálkodó szervektől _üzem i szervezettségüknél fogva — elvárható, hogy ha * kár bekövetkezését másképp nem lehet elhárítani, munkájuk kásebb-amgyobb mérvű átszervezésével issemnek megelőzésére, illetve csökkentésére törekedjenek. Az ilyen módon elhárítható kár megtérítését nem követelhetik. A megyei bíróság ezt a szempontot nem értékelte kellően. NEM VETTE FIGYELEMBE, hogy a Drogunion működése az egész ország területére kiterjed, és így széles körű lehetősége volt újabb szerződésekkel kára elhárítására. Fiz a kötelezettség még akkor is terhelte, ha esetleg csak magasabb felvásárlási áron tudta volna biztosítani a hiányzó kamilla mennyiségét. Legfeljebb ebben az esetben megillette volna a két ár közötti különbözet. A vállalat azonban ezzel a lehetőséggel nem élt. Ehhez járul, . hogy az alperes a begyűjtési idény kezdeten tagadta meg a teljesítést, így a vállalatnak nemcsak területileg, de időben is bőven volt lehetősége, hogy a kárcsökkentés érdekében újabb szerződéseket kössön. Ha ezt megteszi, a kamilla egy részét pótolhatta volna, ezért csak 24 ezer kilogramm szárított kamilla után elmaradt haszon fejében érvényesíthet kártérítést Erinek összegét a Legfelsőbb Bíróság 480 ezer forintban állapította meg. és a Szövetkezeti Központot ennek az összegnek a megfizetésére kötelezte. Hajdú Endre Mmswffp PJL április 35« -n-ftnmr
