Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
Co ko^hth 8.20 Operettrouzsika. 8."0 Púátus. 8. folyt, í). -u Zenekart muzsika. 10.U6 Nyitnikék. 10.40 Édes anyanyelvűnk, 10.45 ívotíály-üórusmű’. ;' ll.Oü Burmái levelek. 11.10 Régi operákból. 12.20 Ki nyer ma? 12.00 Tánc-zene. •13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Róka Móka Bábszínháza, 14.25 Iskolarádió. 15.10 Fatachou énekel. 15.21 Balassa: Hárlástriói 15.31 Hangi elvétcli érdekességek. 10.05 így élünk — Bugacon. 17."0 Fúvószene. 17.30 Brahms: G-dür szextett. 18.01 Mikrofórum. 18.16 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. 19.35 Aranyhangok: Pataky Kálmán. 21.29 Jegyzet. 21.30 Népi zene. 22.20 Meditáció. 22.30 Századunk mestermüyeiból. 23.15 Riport. 23.30—0.25 Lopez operettjeiből. PETŐFI 8.05 Zenekar! müvek. 9.00 Ezeregy délelőtt. 11.50 Váci-vers. 12.00 Romantikus kamarazene. 13.03 Balettzene. 13.20 Vietnami útijegyset Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 15.10 A Moszkvai Kamarazenekar felvételeiből. 19.03 Nótacsokor. 20.28 Kérdések egy fényképbe«» NDK hangjáték. *1.26 A MÁV Szimfonikusok hangversenye. 22.30 Az Olefin-programról. 22.45 Operettrészletek. 8205 Régi francia kamMHM. MAGYAR 8.25 Iskola-tv. 17.23 Hírek. 17.30 Rólad van szól 17.55 Britten: Az Artua$ Hiúság. 18.20 Műsorkalauz. 18.40 Beszéljünk a tenáceoteOL 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Fórum. 21.40 Schumann: a-meSS zongoraverseny. 22.10 Tv-híradó. Választások Hevesben I.orínci ulobútoroh EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakoí Kitörés Színes magyar fiba EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor A skarlátruhás nő Színes francia—olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN Homok asszonya . GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Olsen bandája hatvani vörös csillag Délután fél 6 órakor Staféta Este fél 8 órakor Emberöléssel vádolva HEVES . TI Szép magyar komédia Füzesabony Az élethez tül sok pétervasára Vörös tinta §zTnhai Egerben, este 7 órakort dinasztia (Shakespeare-bérlet) Körkép az 1922-es képviselőválasztásról A XX. SZÁZADI magyarországi képviselőválasztások sorában az egyik legtöbb botránnyal terhes, az 1922. évi volt. Idézzük hát fel szűkebb hazánk földjén, a Heves megyében lezajlott választás igazi históriáját, úgy mint azt a korabeli dokumentumok, levéltári, iratok, s nem utolsósorban /a sajtó meg- örizte. 1922. tavaszán hazánkra súlyos politikai és gazdasági káosz ült. Tombolt a rémes fehérterror, pénzügyi mizériával birkóztak a kisemberek, a csak hónapokkal előbb dugába dőlt legitimista puccskísérlet nyomán egyik politikai vihar követte a másikat, s ráadásul az ország nemzetközi híre és tekintélye mélypontra szállott... Gróf Bethlen István miniszterelnök úgy érezte) hogy körmönfont diplomatikus politikai manőverei betetőzéseként: a zavartalanul teljes hatalom birtokába juthat. Röviddel azután, hogy egyezségre lépett a Szociáldemokrata Párttal, létrehozta az ún. Egységes Pártot, a korábbi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártiának és a Kisgazdapártinak a puccsszerű fúziójával. Hogy „megtisztítsa’' a Tisztelt Házat az oda nem való elemektől”, Klébelsberg gróf belügyminiszterével egy új, jogfosztó választójogi törvényt kívánt keresztülhajszolni a parlamentben. Mivel azonban kemény ellenállásba ütközött, a törvényjavaslatot szavazás alá sem bocsátotta, hanem március 2-án, két héttel az első Nemzetgyűlés mandátumának lejárta után, rendeletileg léptette életbe a Hot- thy-korszak egyik legjogtip- róbb „választójog”-át. CSAK AZOK a férfiak választhattak, akik 24. életévüket betöltötték, 4 elemit végeztek, 2 éves egy helyen lakást tudtak igazolni és 10 éve magyar állampolgárok. A nők közül azok kaptak szavazati jogot, akik betöltötték a 30. életévüket, legalább 3 gyermekük volt, 6 elemit végeztek és 2 évi egy helyben lakást tudtak igazolni. A Bethlen-rezsim ezzel a rendelkezéssel a városi és falusi dolgozók milliós tömegeit rekesztette ki a képviselőválasztás jogának gyakorlásából, hiszen ezeknek a követelményeknek a szegényparasztok és munkások többsége nem tudott eleget temni. Ráadásul mindenütt nyílt szavazás folyt, kivéve Budapestet és a tövényhatósági jogú városokat — Képviselő- jelöltnek pedig csak az léphetett fel, akinek előzőleg, a kerületében, szavazójogot nyertek számának 10 százalékát kitevő személy aláírásával ellátott, ún. „ajánlás”-&t elfogadta a választási bizottság. Hevesben az események már akkor előre vetették sötét árnyukat, amikor kiderült, hogy 1920-hoz viszonyítv\\\3,\\\\\V\Vi'iW\WW«W‘wv' •-*' va 29,4 százalékkal csökkent a választók száma! Az agrárproletár hevesi járásban pedig már 33,5 százalékos volt az apadás! De mindennek ellenére Bethlen gróf egri kor- tesbeszédében arcpirító szemérmetlenséggel arról szónokolt, hogy „egyenlő részesedést követelünk mindenki részére a politikai hatalomból, egyenlő részesedést az ország sorsának intézéséből!’...” A KÉPVISELŐJELÖLTEK korteshadjáratuk során minden szépet és jót ígérgették, a parasztnak földet, a kisembernek jó megélhetést, mindenkinek békés jólétet.» Arról azonban már mélyen hallgattak, amiről az Egri Újság is csak nagyon halkan, eldugva írt. „Tombol a drágaság!” „Drágasági hullám várható. 30—40 százalékos drágulást várhatunk.... nagy a pénztelenség!” „Ha valaki olvasott rabszolgaságról, —» írta a heves megyei Szabad szó —az el tudja hinni, hogy ma a nincstelen sum- másnak a helyzete sem sokkal jobb, mint a rabszolgáké volt!...” Az egyik legnagyobb csalétek az irgalmatlan voksva- dászat során a földbirtokreform eszméje volt, „o fölizgatott kedélyek lecsillapítására”. De hamarosan bevallja az Egri Újság a gyilkos igazságot: „fizikai lehetetlenség a földreform megvalósítása". Gyöngyösön dr. Bozsik Pál, a harcos klerikus nyíltan „II. Ottó trónörökösi jogának elismeréséért szállt síkra.” Ugyanott viszont Bachó László a legélesebb fajvédő programmal „örvendeztette meg” híveit Nem ígért „aranyhegyeket”, de a zsidókérdés radikális megoldására uszított. Az egri dr. Nagy János is a klérus sorából lépett a sikerrel kecsegtető politikai arénába. Politikai hitvallása egyik bázisává a durva nacionalista-sovinizmust tette: „A szomszéd országokkal sem a politikai, sem a személyi kapcsolatot ne újítsuk fel!” Egerben dr. Erlach Sándor ügyvéd, aki ellenzéki, ún, 48-as párton kívüli programmal lépett a sorompóba!, minden tősgyökeres polgári volta ellenére magára haragította a hatalom urait Azzal vádolták meg. hogy „támogatására sietnek a radikálisok és a szoedemek és minden elemek, akik a rend fölforgatására társultak.. A BETHLEN-REZSIM kegyetlen terrorgépezete hamarosan akcióba lendült. Egymás után oszlatták fel a rendőrök és csendőrök a nem tetsző gyűléseket. Sőt Egerben Erlach, egy választási gyűlését azon nevetséges indokolással nem is engedélyezik, hogy „félő, hogy... nagyon kritikussá tette volna a helyzetet a keresztény párti (?) külvárosokban.” A legkeményebb hajsza áldozata Fényes László volt, aki kétségkívül a leghaladóbb, legemberibb programmal indult a pétervésári kerületben. A bányavidék és a szegény észak-bükki falvak népe ellen már kezdet kezdetén megindult a hajsza. Egyik házkutatás követte a másikat az ajánlási ívek meg- kaparintása céljából. Az élelmes palócok azonban a kottás tyúkok alá rejtették az értékes aláírási íveket. Később pedig az utakat állotta el a karhatalom, hogy megakadályozza az ajánlási ívek Egerbe szállítását. De sok helyen túljártak a kakastollasok eszén, és hegyen-völgyön keresztül, éjnek idején hozták be Egerbe az ajánlási éveket. A csehi bányászok íveit beszállító Tóth Józsefet azonban itt letartóztatták és csak a bányamunkások kemény sztrájkkal való fe- nyegetődzésére bocsátották szabadon. Akkorra azonban már az értékes ajánlási íveknek szőrén-szálán nyoma veszett... Ilyen előzmények nyomán azután tőrőlmetszett úri társaság került Heves megyéből a parlamentbe: Tiszafüredről Graefl Jenő földbirtokos. Hevesről Dobóczky Dezső volt szolgabíró, földbirtokos. Hatvanból dr. Mikovényi Jenő, Egerből dr. Nagy János, Gyöngyösöről pedig dr. Bozsik Pál klerikusok, Pásztó- ról Ivády Béla császári és királyi kamarás, földbirtokos, Pétervásáráról Bell Miklós, a gazdag mátraderecskei téglagyáros, Kápolnáról pedig a paraszti érdekeket eláruló gazdag „parasztvezér”, Mayer János képviselte a nép érdekei helyett szűk és önző osztályérdekeiket. VALÓSÁGGÁ váltak egy szociáldemokrata képviselő parlamenti szavai: Az új Bethlen-kabinet tőrőlmetszett „szobatiszta urak” társaságában kezdte meg Horthy ellenforradalmi rendszerének ún. konszolidációját, megteremtve vele a magyarországi fasizmus melegágyát Sugár István A’Lőrinci Ülőbútor Ktsz termékeit a hazai vásárlókon kívül Európa jónéhány országában kedvelik. Évente 15 millió forint értékű fekvő- és ülőbútort, valamint szállodai és éttermi berendezést gyártanak. Termékeik között éppúgy meg- taláhatók a hagyományos stílbútorok mint a modern garnitúrák. Egyik legértékesebb munkájukat fejezik be a napokban, a Duna Intercontinental Hotel új borozójának korabeli bútorait készítették a ktsz asztalosai. Évi termelésük 60—70 százalékát exportálják a bútor hazájába, a skandináv államokba, de jelentős mennyiség jut a Szovjetunióba is. Képünkön: az ,.Otthon 71” kiállításon sikert aratott ez a feher ülőgarnitúra. (MTI foto — Bara István) Nagyítási módok Megkülönböztetünk irányított fényű, szórt fényű és vegyesfényű nagyítást. Irányított fényű a nagyítás akkor, amkoir a fényforrás egy pontból kiinduló kúpszerű fénynyaláoját egy kon- denzoi-lencse fogja' fel és egyesíti ismét a nagyítólencsében. Továbbhaladva ismét széttartóvá válnak ezek a sugarak és annál nagyobb felületet világítanak meg egyenletesen, minél távolabb fogjuk fel őket Afire jó et»y ballonkabát ? Véletlen start — sikeres földet érés Szocsiban egy férfi lezuhant a Leningrád Szálló 9. emeletéről, de mint az Izvesztíja írja, kutya baja sem történt A 34 éves férfi ballonkabátot viselt, amely csodával határos módon megmentette életét. Szerencséjére a tenger felől fújó szél belekapott a ballankabátjába, s a burokban született üdülővendég repülőgép módjára „sikló- Tepülésben” sikeres „leszállást” hajtott végre a szálloda előtt a frissen felásott virágágyáson. A szigorú orvosok az eset szerencsés kimenete ellenére ágyba parancsolták, de a tüzetes kivizsgálás során sem ficamot, sem pedig törést nem észleltek nála. A „repülő ember” néhány nap múlva épen és sértalenúl hagyta el a kórházat. VíViW W\VA\V\Wä\\\\\\\\\vv\\\\vva\v v UGy^M-T Egerben: 1® órától szombat reggel 7 óráig, o Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés -vermeken részére is. Gyöngyösön: J9 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 81. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Azt mondja egy osztályvezető ismerősöm: ha egy akta harminc nap alatt nem intézi el magát — baj van az aktával. No, lám, mit nem hall az ember. Arcom mégsem lehet'meggyőzően értelmes, mert értésemre a következő történettel bizonyítja igazát. N. termelőszövetkezei istállót épít. Szükség“ van 400 négyzetmétc. hullámpalára. Hiánycikk, nem megy könyvyen a dolog. Minden.4.40. esetre ielöpapírokat elküldik. De azért az elnök is felutazik Pestre. Beszél az öccsével, segítsen az ügyben. Az öccs fontos beosztású ember. Felméri a helyzetet és segít. Nem, nem telefon. Átmegy a vállalat igazgatójához és megbeszéli vele az ügyet. „Termelőszövetkezetről van szó, komám. ' égy szíves, mihamarabb intézkedni, ha módodban áll”. Ezzel az ügy elintéDe mégsem. Nézzük csak a főagronómust. Hiú ember, de ebben az esetben rossz tulajdonságát most jóra használja. Mit az elnök, majd én! Feliig- rik 6 is Pestre, az újságíró barátjához. Együtt rágják az ügyintéző osztályvezető lelkét: „csináld meg öregem”. Az elnökről egy szót sem szólnak. Amikor elmennek, az ügyintéző osztályvezető leszól telefonon az ügyintéző előadónak. zeit.— gondolnánk mi. „Km»« kartárs, ÜL termelőszövetkezetnek, sürgősen adja ki a hullámpalád”. — Jó, jó, osztályvezetői kartárs. De már maga a második. Az igazgató elvtárs is szólt kora reggel ebben az ügyben. — Ahá, komolyan? Na és.".. ? — Semmi baj, de én már tegnap a megrendelőlevél alapján leszállítottam a palát. És nem tudom most mit tegyek? Még kétszer megküldjem ugyanazt a mennyiséget? — Nem, dehogy, rendben van, köszönöm — válaszolja. Az elnök hazautazott és a palát látva, szeretettel és büszkeséggel gondolt az öccsére. Meg is írta levélben a nagy hálát. Az öccs is kanyaritatt egy köszönőlevelet az igazgatónak. Az igazgató a napi postát olvasva, megállapította, hogy a hála virága mégsem a síron nyílik. A főagronómus felbuzdulva, öt liter kisüsti pálinkát küldött az újságírónak. Nem fogott ki rajta az elnöki Az újságíró összehozott egy tűrhető kis dolgozatot a vállalat eredményes gazdálkodásáról, kiemelve az osztályvezető tevékenységét. Az osztályvezető szólt a titkárnőjének; hozassanak konyakot, délutánra meghívta az újságírót. Az előadó munka után hazament és szólt az asszonynak, ne ns- íegeitse meg a babfőzeléket, talán ebben a *hőségben hidegen jobban ízle ne. (SVHA) Ha a fényforrás valóban pontszerű lenne és a kon- denzorlencse tökéletesen működnék, úgy nagyítólencsére ma is volna szükség. Csak azért kell ezt beiktatnunk, hogy leküzdjük a kondenzoi*. lencse hibáit és a fényforrás számottevő kiterjedéséből adódó káros következményeket. A kondenzor alá helyezett negatív feketedései igy arányosan és élesen képeződnek le a felfogó ernyőn. Nincs is a negatívnak más szerepe, minthogy feketedéseivel arányosan nyelje el, illetve bocsássa át a fénysugarakat. A kondenzorlencse gyújtótávolságának valamivel hosz- szabbnak kell lennie a nagyítólencse gyújtótávolságánál, hogy a kondenzoron áthaladt fénysugarak valóban a nagyítólencsében metszhessék egymást. Ezért is kell a nagyítólencse cseréjével egyidejűleg a kondenzorlencsét is cserélni. Előnye az irányított fényű nagyításnak, hogy rajza igen éles és a fényforrás fényerejét maximálisan kihasználja. Előnye még az is. hogy igen alkalmas lágy, erőtlen negatívok nagyítására, mert a Callier-hatás következtében a negatív keménységénél keményebb képet eredményez. A Callier-hatás alatt azt értjük, hogy a negatív világosabb részein igen kevés szóródással haladnak át a fénysugarak, viszont a söté- tebb részeken egyre erősebb ez a szóródás. Az ebből származó fényveszteség pedi-fnöveli a feketedés okozta fényelnyelési veszteséget, s így a kép árnyalati eltérései nagyobbak lesznek, mint ami- nőknek a film feketedés! arányai miatt lenniök kellene. Szórt fényű világításnál ez nem következhet be, Hátrány, hogy nagyon pontosan kell beállítani a fényforrás távolságát, ami körülményes. Enélkül pedig nem egyenletes az átvilágítás. Hiba az is, hogy az éles rajz és keménységet fokozó hatás miatt előbb jelentkeznek és jobban láthatók a szemcsék. De jobban láthatók a film hibái is. úgymint karcolás, ujjlenyomat, porszemek stb. A nagyítólencsét nem lehet rekeszelni, mert folt keletke, zik a képmezőben. Az ilyen nagyítók általános használatának az is akadálya, hogy a pontszerű fényforrás előállítása igen költséges. Körmendi Károly
