Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
A LÉGI BRIGÁD Mir« lehet megismerni éket? Talán a katonás zubbony, vagy az arc? Nem, agyanolyan, mint a többieké! A két húszéves óriás — snind a ketten százkilencven centisek —, mosolygós, nyugodt arcú fiú. Igaz, ők nem repülnek. Szerelők. Kék ove- railjukon ott a sárga betűs embléma: RNÁ. Repülős Növényvédő Állomás. A másik kettő az asztal mellett ül, nézik az ablak előtt suhogó ágakat, a rövid szárú, villámzáras hajózó csizmák néha türelmetlenül megtoppannak az asztal alatt; nem, ebből ma már nem lesz felszállás. Túl erős a szék Az országban a Dél-Heves megyei Területi TSz Szövetség vágott bele elsőként a merész tervbe, öt évre kibérelt két gépet az RNÁ-tól, hét gazdaság összeadta a pénzt, nem keveset, kétmillió-hétszázezer forintot, és január elsejével munkába állt a két gép, két pilóta és két szerelő Heves megyében. A kiskörei, tiszanánai, saru di, poroszlói, egerfarmosi termelőszövetkezetben, a hevesi és kiskörei állami gazdaságban öt éven keresztül végzi majd a műtrágyázást, a kártevők elleni vegyszerezést, gyomirtást a két légi brigád, nyolcezer holdon, öt éven keresztül. Ha minden jól megy, — teszi hozzá Földvári László. — Miért ne menne? — kérdezem derűsen. Nem felelnek. Az Idén kettővel kevesebb hajózó száll fel, mint tavaly. A sárgára festett OAZ-toaelhagyja Tiszanánát, még jpár kilométert futunk a köves úton, aztán letérünk a szántásra, Almássá János, a mosolygós óriás, komi' en tartja az egyenetlen hepehupás talajon a koci,^ Földvári kinyújtóztatja a lábát az első élésen, ö most utas, semmi más, csak egyszerű utas. A behavazott szántó végében megpillantom a repülőteret A gép magányosan gubbaszt a műtrágyái nylon- üaákok mellett Almássy kiszáll, a havas hideg bevág az ajtón, ketten maradunk. A szerelő megkezdi a gép előkészítését Mindent átvizsgál. A motort, a kormányszerveket a rezérművet különös figyelemmel. A pilóta rágyújt a kocsi megtelik füsttel. — Mióta repüli <— ötvenegy óta. — Hallottam, hogy katonai repülő volt Igaz? — Igaz. — Mennyi Idős? — Negyvenéves vagyok. Udvariasságból nem szótok. Többnek látszik. Évenként háromezerszer száll föl. — Gondolom, nős. A felesége hogy van kibékülve a szakmáiéval? — Sehogy. Alig vagyok otthon. Egyik termelőszövetkezetből a másikba, idegen lakásokba évről évre. Tudja, hogy nálunk a legmagasabb a válások száma? — Miért csinálja ezt az «gészet? Olyan jól keresnek? — Hiába mondanám. Ezt maga soha nem értheti meg. — Hogyan telik d egy nap? — Egyszerűen. Reggel be a gépbe, este ki. Ha hétvégein néha hazamegyek, fáradt vagyok. Tizenegy éves lányom van. A feleségem azt mondja, kezd már társaságba járni. Megnőtt Majd sgyszer beszélek vele Megdördül a légcsavar. Almássy kipróbálja és melegíti a motort Földvári él- dobja a félig szívott cigarettát. Odamegyünk a géphez. A szerelő benyúl a kék ove- fáll zsebébe, tollat húz elő és (aláírja a startnaplót. Vékony, kék tintavonal. A szerelő neve g*z jelent mindent Felelősséget vállal a gépért és az emberért, aM felszáll. A pilóta átveszi a gépet. Két aláírás a naplóban, egymás mellett A havon szikrázik a március taap. A kabin ajtaja nyitva, a efe * « vár. Kezdődik a műnké Beszállunk. Beszíjazom magam a hátsó ülésbe. Földvári felpörgeti a légcsavart. Ezt a dübörgést már nem a fülével hallja az ember. Egész testemet rázza a dörömbölő remegés, ezer villany borotva dolgozik rajtam. Rohanunk. A jelzőzászlók egyre elmaradnak mellettünk, aztán mintha lehe- letfinoman kirúgnánk magunk alól a földet. Odalent apró árnyék követ bennünket a gép miniatűr rajza. A szá ná eg egy magasságba kerül, & fejemmel, fordulunk, lent és fent mindenhol néma csillogás, a napfény vakítva szóródik szét a hóról. Süllyedünk. Könnyű vagyok, szinte lebegek az ülésben. A csillogás erősödik. Mit is mondott Földvári? „Ezt soha nem értheti meg”. Most már legalább tudom, hogy miért mondta. Már egészen alacsonyan repülünk. A futómű húszharminc centiméterre lehet a földtől, de nem a repülőtér felett járunk. Ilyen magasságból végzik a vegyszerezést Földvári keze most a botkormányt markolja, hány millimétert kellene rezdülnie, hogy nekiütődjünk a földnek? A szárnyakban elhelyezett tartályok csordulásig vannak benzinnel. Mi történik, ha ilyenkor kihagy a motor? Almássy aláírta a naplót Ilyen magasságban hány százalék, vagy ezrelék esélye van a pilótának, ha becsúszik valami. Nézem a szárny alatt száguldó, harsogó, hófödte barázdákat és tudom, hogy semmi. Atlibbenünk a fasor fölött, megpillantom az ezüstösen ragyogó magasfeszültségű vezetékeket, ráfordulunk a repülőtér irányára, a motorban halódik a dübörgés, kipattannak a fékszámyak. Űjra a földön vagyunk. A tartályba zuhog a konténerből a műtrágya. ... tört el, roppanást észrevettem a felszállás előtt — Nyugtázom. ...Szentes nem tud fogadni. Látási viszonyok rosszak. A Duna—Tisza közép a nap folyamán tovább romlanak a látási viszonyok. ... Itt la egyre rosszabb. ... üzemanyagszállító kocsi útban van Pestről... Szombaton taggyűlés a RNÁ étkezdéjében. ... olajhűtő folyik... A sárga GAZ-ba beépített adó-vevő készülékkel az egész országban dolgozó légi egységekkel tartja az állandó kapcsolatot az RNÁ központja. Az éterben élénk az élet, a legtöbben a látási viszonyok felől, az időjárásról tu- dakolóznak. A talaj felett már ott ólálkodik a köd. Földvári három-négy percenként száll le és újra föl. Amikor leszáll, odaáll a traktor mellé, a hidraulika a gép fölé emeli a konténert. Negyven másodperc alatt feltöltik a gépet, a traktor hátrál. A fény átvilágítja a plexi falú kabint, Földvári törékeny, vékony alakja robotszerű precízséggel mozog, fejét előreszegezi a felszállásnáL Minden idegszálával figyel, szinte rátanad a gépre. Egyszer tévedhet csak. Több alkalma nincs rá. A rakodómunkások feltépik a zsákokat és megtöltik a konténert, amíg a gép a levegőben van. A vastag bőrkesztyűk átáztak az egész napi munkában. Hideg van. Nehéz munkát végeznek, de Jól Is keresnek, mondja Nagy Imre, a beosztott ag- ronómus. Kijön a havi három-, esetleg három és fél ezer. A gép újra a földön van. Földvári int, Almássy rohan a géphez, kezében egy termosz tea, benyújtja, a pilóta iszik és már újra a műszerfal fölé hajol. Alapfizetés, plusz teljesítménybér, összejön az ötezer. Kiemelt szakmunkás. Repülőgépvezetői státus nincs a mezőgazdaságban. A gép emelkedik, fordul és már ontja te a műtrágyát Leszállás. Üjabb tankolás. A motor meghaj- szoltan bőg. Rohanás. A gép emelkedik, ráfordul a munkairányra. — Ez talán még segít az őszieken — sóhajt az agranó- mus. — Nagyon gyengén teleltek át Időben meg tudjuk adni a tápanyagot ez óriási dolog. Kétezer-hatszá* holdat csinált meg öt nap alatt Ez hagyományos módon egy hónapig tartott volna akkor, ha rá tudtunk volna menni a vetésre földi gépekkel, de ilyen talajviszonyok mellett lehetetlen bármit Is csinálni velük, örülök, hogy Rt vaa ez a gép. Ez már igazi nagyüzemi módszer. Végre valami, amit az egyetemen tanultunk és ugyanúgy van az életben is. — Mit kell a legjobban megfigyelni, amikor ellenőrzi a gépet? — Mindent. Az utolsó csavarig mindent — Milyen műszer ad segítséget az átvizsgálásnál? Almássy lehajtja a fejét és mosolyog. — A fülem. Az a legfontosabb műszer. Akinek nincs tökéletes füle, az ne menjen a gép közelébe. Amikor bemelegítem a motort és más csak a dübörgést hallja — és megszámoltam — húszfajta hangot tudok megkülönböztetni. Ha csak egy is hamis, már baj van. — Szereti ezt az életet? — Azt hiszem, nem. A gép leszáll, fordul, a konténerből ömlik a műtrágya. Semmit nem értek a repüléshez, de azt én ia tudom, hogy most már rosszak a látási viszonyok. Földvári felmutatja a hüvelykujját; még egy felszállás. Almássy ott topog a gép körül. Bekukkantunk a motorházba. Minden rendben. Talán szólni akar, hogy hagyja már abba? A gép emelkedik, bedől, a légvezetékeket már rosszul látni, vastag sugárban ömlik a műtrágya. Fordulás. Leszállás. A motorokban pislákol az élet, még egyszer lomhán megfordul a légcsavar, aztán csend lesz. A rakodók összeszedelőzköd- nek, és elindulnak haza. Földvári fáradt mozdulattal leszedi a fejéről a hangtompítókat. A kabinban hőség van. Mi lehet Itt nyáron? A pulóver átizzadtan, csurom vizesen tapad a pilóta vál- laira. Földvári mindkét szeméből folyik a könny. Héttől ötig küszködött a napsütéssel, a vakító hóval, a visz- szaverődéssel. Biz az arc már nem ugyanaz, mint reggel. Negyvenhat fel- és leszállás van mögötte, s kedvezőtlen látási viszonyok között. A naplóba bekerül en' adat: 368 katasztrális hold III. hó 3-án a tiszanánai termelőszövetkezetben megkapta a műtrágyát Csuoán ennyi történt semmi más. Szigethy András Az útépítés menetrendje Gyöngyösön SOKAT es SOKAN szkíták már a Gyöngyösön átvezető utaltat Azok is, akik a 3-as útról kanyarodtak le a városba és azok is, akik Gyöngyöspata Irányában hagyták el a várost Évek óta hallani lehetett arról, hogy majdcsak felújítják a Vöröshadsereg útját, a Jókai utcát, a Wachott Sándor utcát és elkészül a Mérges utca útteste is a mostani 3-as útig. Amikor két évvel ezelőtt a Fő tér és a Jókai utca egy 1 részének aszfaltját kicserélték, mindenki meg- könnyebbedett No, most már, ha hozzákezdtek, be sem fejezik, amíg az egész készem nem lesz. De befejezték. Sőt, néhány szakaszon akár már újból is hozzáfoghatnának, mert az aszfalt nem állta mindenütt a forgalom tehertételét. Ezt a minőségileg kifogásolandó munkát sem értik az emberek városszerte. Sípos József, az útépítés főművezetője éknomdotta, hogy az idén elkészül a Vöröshad- eareg, a Jókai utca és mindenképpen az idei feladatok közé tartozik a Wachott Sándor utca te. A Mérges utca még kérdőjét Eine nincs terv, bár a többi munkához te «■Meződé» nélkül fogtak hosxá, de ess a körülmény nem zavarj* az építkezést A rug&kntfewág erre te érvényes. Előbb megépít* a esatar- aabekötéseket, as úttest kiemelkedő szegélyét, aztán kicserélik az alsó réteget, ahol kell, néhány lámpatestet át-| helyesnek, majd kiigazitjákfi az úttest nyomvonalát. Az úi| út szélessége mindenütt tízg ép ti «üli sm SMg*»«*KI út egyes részeken leszűkül, más részeken pedig kiszélesedik. Az úttest és a házak között néhol több mint tízméteoes területek alakulnak majd ki. Egyelőre a tervek szerint ilyen széles lenne Itt a járda De hát ez képtelenség volna Valószínű, mondja a főművezető, hogy naplóba való bejegyzéssel elrendelik ezeken a helyeken a parkosítást. A BURKOLAT FELSZEDÉSÉT a Puskin utcánál február végén kezdték volna el a tervek szerint. Az időjárás azonban közbeszólt. A Jókai utca aszfaltozása áprilisban történne meg, egy hónappal később lehetne kezdeni a Vöröshadsereg útjának aszfaltozását, de az látszik észszerűnek, ha a két munkát egy ütemre vonják össze. Ennek a két utcának a befejezése július végére várható a terv szerint. Idei feladat a Wachott Sándor utca is, ahol a mostani patakhi- dat is át kell építeni. De a pontos határidőik még nem ismeretesek esőknél a munkáknál Ml biztosítja a minőségileg kifogástalan munkát, hiszen a korábbi útfelújítás t&pasa- telste mám biztató? A kérdésr® nem kaptam megnyugtató választ A kőbányák monopol helyzete ms. útépítők kiszolgáltatottságát » jelenti. Ha a kőbánya rossz minőségű anyagot szállít, alig van mit tenni. Kötbére zni ? Visszaküldeni? Akkor átveszi a tsz, mert ott még nagyobb az igény az útépítési anyagokra. Van ugyan garancia az útépítésre is, de nemigen nyugtatja meg. Ha milliókat fektetünk be egy modem út megcsdnáitatásá- ba, akkor ezért a nagy ősz- szegért kifogástalan munkát kívánnak az emberek. Van ennek a mostani útfelújításnak még egy sajátossága. Minden lakóház tulajdonosa kapott egy felszólítást, aminek érteimében, ha azt akarja, hogy az útról be lehessen hajtani a házba, akkor a feljáró megépítésére fizessen be háromszáz forintot. A felszólítás pontosan feltünteti a rendelet számát is. Kérdés; ki bontotta le a meglevő feljárót? Ki fizet ezért kártérítést? Mit számít az a néhányszor háromszáz forint a KPM-nak, ha milliókat fordít egy út megépítésére? Gyöngyösön a* útépítés megkezdéséig húszán fizették be a pénzt, ötvennégyen nem tették meg. A szám sokat mondó. Milyen szép less majd a sok bejáró nélküli ház az új út mentén! Nem nevetséges ez az erőskődés? Vagy valamiféle nevelési szándék rejlik a háromszáz formt mögött? Milyen tulajdonságok alakulnak ki érmék hatására az állampolgárokban ? Ő,ma gasságoo Hivatal, kííürkész- hetetlenek a T* útjaid, szándékaid! VÉGÜL MfiU S8GV megjegyzés : ha lesz tíz méter széles járda, jó volna arra gondolni, hogy kevés a parkolási lehetőség a városban. Legalább ezeken a helyeken adjanak lehetőséget a járműveknek a várakozásra! Hatvani lovasok Allah, «egitel De csak pont ennyire! „A M kérelme: Kedves gazdám. Ne Sasi Barátságos szavad többet ér számomra, mint ütésed. Magyarázd meg, mit akarsz, és hűséges szolgád leszek .. Ezt a részletet a hatvani, Palkó-tanyai lovasiskola istállójában jegyeztem feL — S ennek szellemében te dolgozunk — mondja Detre György, * termelőszövetkezet lovasiskolájának vezetője, aki kalauzol a tanyán. Három éve mindössze tizenkét lova volt a termelő- szövetkezet lovas iskolájának. Most huszonkét hátasló, tizenhét csikó várja ifjú lovasát, gondozóit. — Tizeinkét versenyzőnk van, s minden évben nyerünk valamilyen díjat Két éven keresztül megnyertük a közép-magyarországi területi szövetség versenyét Természetesen akadnak olyanok is, akik „csak” lovagolni járnak. Harmincnyolcán rendszeresen, főleg szombaton és vasárnap felkeresik iskolánkat, közöttük a versenyzők hogy kedvenc sportjuknak, a lovaglásnak szenteljék a napot. Budapestről, Miskolcról és Hatvanból vannak vendégeink. Itt van például a 15 éves gimnazista Smálik Erika. aki minden vasárnap Buda pestről utazik ide kedvenc szórakozásáért. Reggel nyolckor megkezdődik az „óra”, a miután elhangzott a „lóra” vezényszó, mindenki a nyeregben van. Először körbe Járatják a lovakat, majd ügetés, amit később a vágtató« vált feL Így nézve könnyűnek hat a lovaglás, de aki nem tud a lóval „összenőni”, a járásával harmonikusan mozogni, bizony utána a székre sem tud ráülni. A legjobban a tereplovaglást szeretik „diákjaink”. A rövid beszélgetést ezzel fejezi be az iskola vezetője. A ló régen harcostárs, most munkatárs, de rövidesen csak ■port és szórakozás lesz. (kisbé) Könyv je’ent meg Károlyi Mihályról Károlyi Mihály legújabb kori történelmünk egyik legjelentősebb személyisége. A felszabadulásit megelőző ellenforradalmi korszakban az uralkodó osztály toliforgatói minden tőlük telhetőt megtettek személye és életműve gyalázásáért. 1945 után sem értékeltük hosszú ideig életművét az azt megillető módon. Az 1956 előtti magyar történetírásban az akkori politikai irányvonal kívánalmainak megfelelően Károlyit egyoldalúan burzsoá politikusnak minősítették. Nem mutattak rá arra, hog> Károlyi Mihály eljutott a kommunizmus eszméje megértéséig. Az ellenforradalom leverését követő időszakban pártunk elégtételt szolgáltatott Károlyi Mihálynak. 1962 márciusában hamvait hazahozatta a magyar kormány külföldről, és március 18-án a Kerepesi temetőben helyeztette el. 1964-ben megjelentek Válogatott írásai két kötetben, 1968-ban pedig 1919 előtt kelt írásaiból állították össze Az új Magyarországért című könyvet Károlyi Mihály életműve jobb megismerését szolgálja a felesége által írt két memoár: Együtt a forradalomban (1967), Együtt a száműzetésben (1969), ezenkívül még több tanulmány méltatja tevékenységét. Egy részletes, elemző Károlyi-.nonográfi* azonban még mindmáig nesn készült. Ezt a hiányt kívánja részben pótolni. Hajdú Tibornak, a közelmúltban megjelenít Károlyi Mihály című kismonográfiája, amely az Életek ét korok történelmi kiadványsorozat részeként jelent meg. A 188 oldalnyi terjedelmű könyvben szerzője egy magyar mágnásifjú, akinek havi zsebpénze több volt, mint a magyar minisz- terelnök évi fizetése, hogyan jut el a kommunistákkal való szövetségig. A kismonográfia műfaji sajátosságai, a tömörség követelménye arra szorítja a szerzőt, hogy a rendkívül gazdag életműnek csak a legfontosabb tényeit tartja az olvasó elé. Károlyi Mihály élettörténetét hat fejezetben tárgyalja. (Egy magyar mágnás ifjúsága, Kaszinó és parlament, Háború és házasság, Forradalmak éve, A Komintern grófja, Hosszúi emigráció, kései hazatérés). Hajdú Tibor könyvében egyrészt összefoglalja a Károlyi Mihályról már eddig is ismert adatokat, másrészt — főleg A Komintern grófja című fejezetben — új, a magyar olvasók előtt eddig ismeretlen adatokat nyújt. A könyv első három fejezetében több Károlyira vonatkozó Heves megyei adat is található. A nagy politikus ugyanis 1919-ig sokat tartózkodott parádi kastélyában, s a megye politikai életében is részt vett. Hajdú Tibor munkája nem száraz tudományos értekezés, hanem élvezetes olvasmány. A tudomány tényeit szép írói igénnyel fogalmazta meg. örvendetes volna, ha a szerző néhány év múlva egy nagyszabású Károlyi-monográfiával lepné meg a történészeket éa a történelmet eaerető olvasókat, Sxectkó Károly Mmms 0
