Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

■ Az , c<*ri csillagok’1 siker: í^klör.! Poznani filmesek készülnek. Egerbe---—-nr*”** a : -' •' •- *&*9&mWBSBKan N éhány mondat Pék Lajos megyei moziüzemi igazgató jelentéséből: A vállalat há­rom év alatt 23 mozit kor­szerűsített Hevesben, 13 mil­lió forintért. Összefügg ezzel, hogy az országosan csökkenő tendenciával szemben me­gyénk filmszínházaiban ta­valy nyolc százalékkal emel­kedett az előadások látoga­tottsága, s minden egyéb tervszámot túlteljesítettek. Törődnek a rövidfilmekkel, s úgy élnek az önállósággal, hogy nem megy a helyes fümpolitika rovására. Heves —* a legfrissebb értékelés sze­rint — harmadik a mozivál­lalatok országos listáján — Ezek nyilván közreját­szanak abban, hogy ön rövid időn belül másodszor volt külföldön magyar filmátvé­teli delegációval? — Minden bizonnyá?* — S milyen tapasztalatok­kal járt lengyelországi di­juk? — NkigycflOvunkónt más­más országban jönnek össze a szocialista táborhoz tarto­zó filmforgalmazási vállala­tok delegációi, hogy egymás filmterméséből válogassa­nak — kezdte ótibeszámoló- ját Pók Lajos. — A félmil­liós Poznanban tíz nap alatt 14 játékfilmet, s 2 dokumen­tum alkotást néztünk végig. Az átvételi zsűrizés ezúttal egybeesett a lengyelek ifjúsá­gi filmfesztiváljával, amely­nek bíráló bizottságában, ér­dekes módon, fele arányban diáiegy eretek foglaltak he­lyet. A lengyel filmművészet­nek rangja van a világban. Mi ilyen igénnyel ültünk be a Központi Művelődési Pa­lota vetítőtermébe, a tíz nap során minden délelőtt Ehhez azt is hozzáfűzhetem, hogy több olyan filmet reméltünk lengyel barátainktól, ame­lyek a kortársi gondokat, problémákat feszegetik* — Végűi hány filmet vett ál Magyarország? — Négyet! Közülük Andr­zej Wajda műve, a Hyirfali- qet messze kiemelkedik. A i ’• m, amelynek a főszerepét n roppant pépszerű Dániel .rychskí alakítja, tulajdom- 'pen a hitvesi hűség apo- ' fsa. Szimbolizmusa, ma­szintű művészi kísérlete- tóndéka miatt ezt a fii- korhatárosként tűzhetik ; J műsorra filmszínháza­i nondoíta as feazgatő, v lengyelországi tartózko­dó alatt igyekeztek mind "• boldalűan megismerni a .«yártást, a filmek forgal­mi: sásának problémáit; s a • vei mozihálózatot. Ta- . spint megtudták, a poz- ; vajdaság területén az i csillagok szinkronizált izata <pólt az együt leg- •óbb íitjnsiker, — Mit horiosítana meg leg- sebben Heves megyében : int látottakfeél? ... Nagyon tetszett, hogy af v ei moziüzemi vállalatok uk felelősek a hozzájuk kerülő filmeket. í ■- Szövődtek-e miuÉaUni, emberi kapcsolatai? — Sokat voltam egyt» a poznani vajdaság filmforgai- mazási vállalatának igazga­tójával; Henryk Főterekkel, Igyekeztünk megismerni egy­más gondjait, problémáit. A kölcsönös tanulmányozás, konzultálás eredménye, hogy Főterek elvtárs egy kis kül­dői f seggel rövidesen Magyar- országra, L'gerbef jön, hogy életkoréiba i ismerje meg munkánkat Ez az út azért is fontos a lengyelének, mert náluk a filmszakma most vár átszervezésre, s a miénkhez hasonlóan akarják megolda­ni. Később arrfcT «80S P8k Lajos, hogy a mozilátogató közönség rétegez odése Len­gyelországban szintén prob léma. A szélesebb tömegek inkább a kommersz filmeket látogatják, míg az igénye­sebb, formában és tartalom­ban ettől elötő alkotások harmadrésznyi embert moz­gatnak meg. Látta azonban a mindkét ízlést kielégítő, modem mozi típusát a len­gyeleknél. Az ilyesfélé épület magába foglal egy nagyobb és ksr b Vb,UcUrmet, klub- helyisf jgél, ahol a művész- filmek közönsége leülhet vi­tázni színésszel, rendezővel, s fejlődhet szakmai ismerete, hozzáértése. — Mintha hallottunk vol­na ennek egri változatáról? — Igen, szó van arról, hogy Eger új mozit kap, s az már az ilyesféle igényeket is kielégíti. Megvalósítása a ne­gyedik ötéves terv feladatai­ba még nem fért be, noha kész az építési tervrajz. — Addig? ;— Igyekszünk Heves me­gyének mind a 126 moziját kitatarozni, felújítani, mert tapasztalatunk, hogy az erre fordított összeg rövid idő alatt anyagi, erkölcsi vonat­kozásban is megtérül azáltal, hogy az ízlésesen berende­zett, otthonosságot sugárzó szórakozóhelyek vonzóereje új és új ezreket hódít vissza a filmművészetnek! Legjobb példa erre Dormánd, Tisza- nána, Tank, vagy pedig Nagy- réde, íme, a kitekintés, a szom­szédokkal folytatott eszme­csere. egymás gondjainak, terveinek megismerése meny­nyit hoz a portánkra. Csak saját viszonyainkhoz kell igazítani a látottakat, s na­gyot léphetünk előre. Moldvay Győző A főiskolás énekeslányok jubileumi hangversenyéről Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola női kó­rusa fennállásának 10. év­fordulója alkalmából szom­baton este jubileumi hang­versenyt rendezett a főis­kola zenetermében. A jubiláló kórust köszön­tő dr. Nagy József főigazga­tó-helyettes joggal mond­hatta el, hogy ez a női kó­rus az elmúlt tíz esztendő alátt a városban, a megyé­ben, de országos viszony­latban is rangot vívott ki magának. Ha csak a főisko­lás seregszemléken elért feredményeifcre vagy a ta­valyi tévé-szereplésükre gondolunk, meg kell állapí­tanunk, hogy igen széles re­pertoárral rendelkező, a le­hetőségekhez képest önálló stílust kialakító, a barokk zenével közvetlen kapcsolat­ban álló kórusegység szer­veződött az évek folyamán a főiskolán. S ha hozzá vesz­tük az eredményeikhez azt a nem lényegtelen körül­ményt, hogy a főiskola hall­gatói állandóan cserélőd­nek, akkor mérhetjük fel igazán a zenepedagógiai ha­tást, amelyet a kórus veze­tői az alapító Auer Gyulá­tól aTrtost dirigáló Tar Lő- nmeig kifejtettek. Tar Lőrinc együtteséről most megállapítható, hogy kitűnő hanganyag áll együtt. A művek megszólaltatása nem egyszerűen rutinmun­ka, náluk a részletekben is finoman árnyalt kidolgozás jellemzi a kar előadásmód­ját. Mindenképpen és min­denek előtt a lírai hangvé­tel uralkodik Tar Lőrinc felfogásán is és néha, a mű­vek befejezésénél olyankor is elengedi a markánsabb hatásokat, amikor azok in­dokoltak lennének. Csak kitűnő ellentételként emlí­tenénk a Bartók-számok hatását Ebből a kórusból emelke­dik ki á Vájná—Pónyi— Szakács tercett és külön számaival ezen az estén is megérdemelt sikert aratott. A hangversenyen az Eg­ri Vonósnégyes is közremű­ködött és a klasszikus szá­moknál változatosabbá, szí­nesebbé gazdagította a mű­sort. Két Illyés-verset adott élő Virágh Tibor és a két vers hatását fokozta Juhász Fló­rián • zongorajátéka. Zongo­rán kísért Ary Tibor és Kor ept a Katalin, orgonán játszott Kecskeméti Anna. Eger és a megye kórusai­nak példát adott ezzel a hangversennyel a főiskolás- kórus, hogy a dal szeretető és a karmesteri együtt-tartó erő teremti meg és fogja össze az énekkarokat a ne­mes cél szolgálatában. ( farlcas) Játék és közönség A tévé —; szerintünk is nagyon helyesen — egyre inkább bekapcsolja az ak­tív nézőt műsoraiba. Azzal, hogy játszani tanítja. Hol könnyedebben, hol komo­lyabban, de mindig arra tö­rekszik, hogy a néző ne csak elnyúljon a tévé elé odaké­szített fotelban vagy szék­ben, lábpihentető papucsá­ban, hanem szellemileg ak­tív maradjon. A vetélkedő és barkochba után és köz­ben ezen a héten egy új játékkal is jelentkezett — ami nem is új Vitray sze­rint sem — és ezzel a já­tékkal, a Telitalálattal sze­gezte székhez és készülék­hez a közönséget, kedden. A játékban a szerencse jelen­tős szerephez jut, majd meg­látjuk, hogyan válik be ez a torpedózás. Ugyancsak a közönség ér­deklődését kiváltó játék volt szerdán a főműsoridő prog­ramja, Kállai István kérdé­se: ön például hogy foly­tatná? Az első leckében két szélsőségű megoldást indít el a fiatalok két buktat'' t állítja a kitűnő színpr " szerző feladatként az író je­lölt közönség elé: hisszük hogy a fiatalok kérdését és boldogságát a játék jó be­fejezésével keresik majd a folytatók. A pénteki fórumról is. mint játékos lehetőségről tennék említést. Legalábbis a közönség szempontjából. A szovjet közélet valóban érdekess egyéniségei ültek a tévé kamerái elé és vála­szoltak a sokrétű és sok­színű kérdéseikre. A közgaz­dász professzor mellett az adás igazi sztárja, a népsze­rűségben behozhatatlan előnyt élvező űrhajós-orvos, Jegorov volt, aki talpraesett válaszaival amellett is bizo­nyított, hogy nemcsak az űrben van „otthon”, hanem a földi kérdések legtöbbjé­ben is. Érdekesen reagáltak a nemzetközi politikai élet eseményeivel kapcsolatban féltett kérdésekre. S hogy ez a kérdezz-felelek a láthatat­lan közönség és a látható interjúalanyok között mi­lyen élénkké és spontánná alakulhat, azt a fekete ke­retes szemüveg mögül szel­lemes humorával mindunta­lan felénk tekintő Zorin példázta, akinek még arra is volt kedve, hogy itt-ott kedveskedően csípős meg­jegyzéseket tegyen Jegorov- ra vagy gondolataival plasz­tikusabbá tegyen mások ál­tal adott válaszokat is. Az eheti Fórum stílusát spon­taneitását külön ki kell emelnünk. Azért szóltunk a műsor játékosabb elemeiről, mert a többi részletek nem emel­kedtek ki különösebben a megszokottból sem hatásuk­kal, sem újszerűségükkel. (f. a.) A Duna alól felentjük ... Gyors ütemben készül a Földalatti Vasút második szaka­sza a Deák tér és a Déli pályaudvar között. A Duna alatt átvezető alagútszakasz szinte teljesen elkészült, az építők befejezték a szigetelést, hamarosan megkezdik az elektromos kábelek szerelését. A Batthyány téren az állomástér mélyépítési része is befejeződött. Itt az Astoria állomáshoz hasonlóan úgynevezett Budapest típusú öt- alagutas megálló lesz. Az építők azt ígérik, hogy 1972. végére az új szakaszon megindulhat a forgalom. (MTI foto — Bara István felv. — KS)- WW//W///J59 DANlít LAN© ! március 16., kedd MAGASLATOM/ Több dfe tfe hatott az ítéletek meg­változtatásában, de különö­sen az, hogy a bizottságok eny ítő körülményként érté­kelt k a vádlottak jeleimét és s: : ázását. ígj nyert jelen tőséget pél­dául az, hogy Meserve sze­gény sorban nevelkedett, ap­ja elhagyta tov^bá, worth-i tábor parancsnoka tanúsította, a volt őrmester kilenc osztályt végzett, bün­tetlen előéletű volit, római katolikus vallásra protes­tánsra tért át, New York ál­lam északi körzetében egy konzervgyárban dolgozott, katonaideje alatt ötezer dol­lárt, tett félre, és hogy a jö­vőben „a brutális háborús él­mények ellenére Is ara lesz támadó ösztöneinek, mint a hivatásos ökölvívók”. Clark esetében a tábor parancsno­ka — neki kellett eldöntenie, hogy a bizonyítékok alátá- masattják-e Clark ítéletét, és hogy mérsékeljék-e ezt az ítéletet — azt az értesülést kapta egy tábori jogásztól, aki kihallgatta Clarkot, hogy a büntetőtáborban dolgozó katona „nagy szókinccsel rendelkezik, intelligenciája az adagosnál magasabb”, és ha módja nyílna rá, hogy visz- szatérjen a társadalomba, öápikxrnát szerezne angol iro­dalomból vagy filozófiából. Ae is említést nyert, hogy VCterlc, Meserve-höz hasan- vppsn, szegény és hányatott ÁrymiÁtn körülmények között ífuevelkedett, •fBftnsiyű lett volna a sora!” — 1 «Bőit kézbe Mrs. Eriksson, I amikor idáig értünk. „Mint- i te ő gazdag családból szár- -j «nazna! Még hétéves is alig |: «unit, amikor már traktort ve- ' »tett a farmon. Tízéves volt, nm*nr hirtelen meghalt az S Ja. Vagy csak az itteni te- : tették másmilyenné Svemt, a többi katona? Az fct- Jamxárofc, amikor mínusz fokig te leszáll a hőmérő, olyan hófúvások vannak, safc ügy tud a háziból szérűig Jutni az ember; kőtélen hózza magát". ? Mórtól éve, amióta újra e9~ -üfl lett, Eriksson* fStaéat a ^berendezkedés” fezt a szót használta a félesége) köti le. Amint Fort Carsonban le­szerelték, azzal az elhatáro­zással tért vissza Mimnea- polisba, hogy nem csinálja tovább az ácsmunkát, valami más foglalkozást keres. Bár­mennyire szerette is ezt a munkát, bevonulásáig ezzel foglalkozott, és — mint ez újdonsült veteránoknál gya­kori — nyughatatlannak érezte magát, változásra volt szüksége. Önként adódott az a gondolata, hogy á rendőri munkát folytatja, hiszen Camp Radcldff-i napjai óta ez volt a dolga, de aráikor megpályázott egy motoros- rendőri állást a helyi útbiz-. tonsági hatóságnál, megtud­ta, hogy kívánsága teljesíthe­tetlen — a testmagassága miatt. „Alacsonyabb voltam egy hüvelykkel a szabvány­nál” — magyarázza. Némi hálával így katonaság előtti, jól fizető szakmájához tért vissza, műbútorasztalos lett egy kisebbfajta ' áruházban. Néhány hónapig azonban egyáltalán nem lelkesedett azért, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Annit csak maga körül látott, az mind sivár­nak, céltalannak tűnt fel előt­te — munkatársai, a mono- tort „blokkolás” érkezéskor és távozáskor, de néha még kedvenc foglalatossága, az asztalosmunka is. Elégedet­lensége akkor hagyott abba, amikor sikerült felidéznie magában szabadságideje alatt kidolgozott tervét: hogy akár­milyen munkát kap, tú1 fog emelkedni rajta. Ezen fel­buzdulva beiratkozott a minnesotai egyetem egyik es­ti tanfolyamára, amelyen hiányos műveltségű felnőtte­ket oktattak a tanulás tudo­mányára. Mrs. Eriksson őszintén bevallotta: „Ódá­kban, abban a sárfészekben, ahonnan idekerültek, már ír­ta is jeles bizonyítványt ka­pott az ember, ha nem do­bálózott a radírgumi vaL” Vallásos érdeklődése to­vábbra is erős lévén, Eriks­son bekapcsolódott egyház- községe munkájába; nemrég középiskolás fiúk és lányok kirándulásán felügyelt két hétig egy tavi szigeten Min­nesota és Kanada között. „Svent nem nevelték val­lásosan” — jegyezte 'meg Mrs. Eriksson. „A szülei va­sárnaponként legtöbbször otthon maradtak.” Eriksson abban bízik, hogy idővel mások is úgy fognak cselekedni, .mint ő, ’bár je­lenleg el sem tudja .képzel­ni, milyen cselekedetek lesz­nek azok. Szeretne egy kis asztalosműhelyt nyitni, ta­lán néhány év múlva sille­rül is neki, de leginkább gaz­dálkodni ' szeretne — erre azonban valószínűleg soha­sem lesz módja. És dűlőre kell jutnia még a 192-es ma­gaslaton lezajlott incidenssel is. Még mindig affelé hajlik, hogy elűzze emlékezetéből az ügyet, és ennek, mondja, az lehet az oka, hogy ha az él­mény fel is fedett benne bi­zonyos erősségeket, őt sok­kal jobban foglalkoztatják azok a gyengeségek, amelye­ket felszínre hozott benne. Ha rájuk gondol, olykor el­bizonytalanodik a jövőjét il­letően, márpedig, mondja, ez hosszú idő lehet. „Még fia­tal vagyok” — állapítja meg, és egy pillanatig tart, amíg tudatosítom magamban, hogy valójában milyen fiatal ő is. Meserve is, az osztag többi katonája is. Eriksson abban bízik, ahogy öregszik majd egyre inkább megbékél majc emlékeivel. „El fog ren.de' ződm minden/’ (Folytatjuk) á

Next

/
Oldalképek
Tartalom