Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
fládíá KOSSUTH SJM Lányok. Asszonyok. 8.40 Csenkl: A szép Kutklen. 8.57 Kamarazene, 10.0« A gyanú. Hangjiték. 11.00 Ax élé népdal. 11.10 Beethovent VIL szimfónia 11.51 Fúvószene. 12.20 Zenei anyanyelvúnk. 12.30 Jegyzet. 12.40 Melódiákoktól. 13.50 Gondolatok a konyatárban. 14.00 Kocsár: Dalciklus. 11.12 A dzsessz kedveiéinek. 14.20 Kis magyar néprajz. 14.25 Cj Zenei CJsig. 15.20 Csak fiataloknak! 16.08 l«8 óra. 17.20 Színészek énekelnek. 18.00 Thyl UlenspiegeL 18.35 Nóták. 19.25 Játék a menetrenddel. 20.14 Leontyne Price énekek 20.39 Bohózat-album. ti.00 Az olasz dalfesztivál gálaestje. 22.25 Táncoljunk! 0.10—2.00 McIódlakoktóL PETŐFI 4M Zenekari muzsika. 9.00 Nóta- és népdalest. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.47 Könyvszemle. 11.57 Ránk! Dezső zongorázik, 12.30 Operacsillagok — operaslágerek. 13.93 Mennyi lesz a fizetésem? 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Napraforgó. 15.00 Zenei anekdoták. 15.12 Lantmuzsika. 15.30 Falvakban, raezőkün. 16.05 Visszaút. Ifjúsági Rádió. 17.00 A Kóruspódium kan#. versenye. 18.45 Könnyűzene. 19.03 Zenekari muzsika. 20.25 Jeszenyin: Pugacsosr. Rádióráltozat, 22.17 Alkotóműhelyben. 22.34 Victor de Sabata vezényel. . MAGYAR 0.00 A tv politikai tanfolyama. 9.25 A Forsyte Saga. 9. Vénasszonyok nyara. 10.16 Radar. 10.45 Emeletes házak. János., halmán. 14.23 Kortársaink. Magyarul beszélő szovjet film. I—n. rész. 17.00 A rádió kóruspódiuma. Hangverseny. 17.30 Útlevél nélkül. Riportfilm. 18.05 Hírek. 18.13 Twist Olivér sorozat, 5. rész. lg.40 Bartók-bemutatók nyomában. 18.60 Garai Gábor műfordításai. , 19.15 Cicavízió .., 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A Pál utcai fiúk. (Magyar— amerikai film.) M.40 Műkorcsolyázó VB. (Női szabadgyakorlatok.) Közben: Tv-hiradó. POZSONYT íS.lfi Ifjúsági Duna Kupa jégkorong-mérkőzés. 19.00 és 23.30 Tv-híradó. 19.50 Angliai rezervációk. 30.10 Randall és Hopkirk. Angol tv-sorozat. 31.00 Műkorcsolyázó VB. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A bostoni fojtogató Színes, amerikai bűnügyi film. * (Felemelt helyárak!) EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 0 és fél 8 érakor Az Inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár— NSZK- spanyol—olasz perui film GYÖNGYÖSI PUSKIN Szabálytalan ötpercek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A skarlátruhás nő HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy férfi, aki tetszik nekem HATVANI KOSSUTH Fcketeszakáll szelleme FÜZESABONY Kis lovag I—II. pétervasara Szerelmi álmok '(Dupla helyárak.) Mementő . • • ^ Az egri 14. gyalogezred pusztulása a Don-kanyarban 3. A fasizmus igazi arca A szovjet hadsereg robbanásszerű urivi áttörése napról napra jelentékenyebb tért nyert. A nagyszámú T—34-es páncélos döbbenetes nyomása, a még nem tapasztalt heves golyószóró- és aknavetőtűz elől az egri ezred, bekerítése elkerülésére, északi, ágzaknyugati irányban visz- szahúzádott. A parancsnokok egyre keményebb eszközökkel, egyre újabb és újabb védelmi feladatokra próbálták kényszeríteni az agyonfázott, rosszul felszerelt, éhező és mindenképpen hazatérni akaró katonákat. A 2. magyar hadsereg hadműveleti, Harctudósí- tási naplójából kiviláglik, hogy január 15—16. körül megindult a magyar katonák zömének „tömeges vissza- özönlése”. „A harckocsik ellen nincs megfelelő védőeszköz — jelentik. — Szintúgy a Sztálín- orgonák és a géppisztolyok tömegével sem tudják felvenni az emberek a versenyt.” Mégis szép számmal akadtak minden emberi érzésükből ' kivetkőzött parancsnokok, akik fegyverrel kényszerítették a biztos halálba katonáikat, noha ezreknek és ezreknek a puszta életét menthették volna meg. Vitéz Kovács Gyula vezérkari főnök egy január 15-1 telefonbeszélgetésben adta ki e parancsot: „Nem engedni semmit most már... itt közönséges hóhérnak kell lenni/” S mindezt bekoronázta vitéz Jány Gusztáv hadsereg- parancsnok parancsa: „Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fogyással el nem engedek senkit... ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul! A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolás- sal, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs..." Egy harci jelentésből megtudjuk, hogy az egri ezred megmaradt részeiből összeállított csoport, melyet Szto* rozsevejeben sündisznóállásba vezényelték parancsnokai, ugyan észak felé ki tudott később tömi, de a 38 fokos dermesztő hidegben „egész sorok maradtak megfagyva a harc helyén." Az egyre nyugatabbra menekülő csoportok históriája alapjában véve küzdelem a hideg, a hó, a tiszti terror s az éhség ellen. De még egyről ne feledkezzünk meg, amelyet ml, akik itthon éltük át e kort, nem ismerhetünk. Egész sor fennmaradt okmány tanúskodik a német „testvéri szövetségesnek ter- rorisztikus brutalitásairól. A vezérkari főnök egy ide vonatkozó feljegyzése erről így vall: ,yA legtöbb nehézséget a németek okozták. ' Általában az úton való mozgást sem engedték meg... Szánokat, hátaslovakat, fogatokat, Egerben, este 7 órakor: BANK BAN I «BúrletszAne« nr1 m ■ JES ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 1 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 érától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Ba1csy-Zsi1lnszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky ut- cábsn Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvost ügyélet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvos) ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16 44.) Hatvanban: szombaton 12 óra- ■■M hétfő reggel 7 óráig, a ren’^'őlntézetben. CTVéefon: .40-04.) 'eodelés gye^m-kek rószé^e is. rrvermekorvosi ügve’-t v-eá-nap 10—12 óráig a rendelői-'t'iz-t gvermekszakrendelésén, (Telefon: 19-CL) gépkocsikat erőszakkal elvettek. Ahol ellenszegülés volt, ott fegyvert használtak. A községekben a szállásokból kidobták a magyarokat. Ahol magyarok jelentek meg, gyakran a legdurvábban gya- lázták a magyar nemzetet és hadsereget.” Egy alezredes arról adott számot, hogy a német katonák „a lelövéstől sem riadtak vissza ... gyakran fordult elő, hogy pl. sebesült magyarokat letaszítottak a szánról... Sofőrt, aki vonakodott gépkocsiját átadni, egyszerűen lelőtték!” Sőt, egy január 12-1 parancsnoki jelentésből az is kiderül, hogy „a német magasabb parancsnokság által kiadott és felolvasott parancsban elrendelik, hogy a magyar csapatokat hadifogolyként kell kezelni ...” De vajon a partizánok hogyan viselkedtek a megver- tan menekülő magyarokkal szemben? „A partizánok — írja egy alezredes — több kisebb menetelő csapaton rajtaütöttek, majd velük való elbeszélgetés után azzal, hogy „Ti magyarók vagytok, benneteket nem bántunk, menjetek haza Magyarországra”, ismét kezet fogva, a legnagyobb barátsággal elbúcsúztak tőlük és a közeli erdőben eltűntek." S úgy érezzük, hogy ehhez nem kell kommentár. Ö, mily nagy szavakat pufogtattak ' el a „bajtársias- ság”-ról a Horthy-hadsereg- ben. Az elfogultsággal semmiképpen nem gyanúsítható Heszlényl altábornagy viszont arról adott számot, hogy „a bajtársias szellem hiányára vezethető vissza, hogy sebesült bajtársaikat a harcmezön hagyták, ahol a dermesztő hidegben, 1—2 órán belül megfagytak!" A Vörös Hadsereg sikeres áttörését követő „doni futás” után maga Adolf Hitler jelölte ki a magyarok gyülekezőhelyeit. Az egri ezred, a 20. könnyű hadosztály megmaradt roncsaival a Kijev körzetében fekvő Noszovka és környékén várta be a hazajövetel óráit. Míg a Heves megyei férfiakat az uralkodó osztály akaratát vakon teljesítő parancsnokaik kirántott piszA jóságból is megáit a sok tollyal kergették a szovjet fegyverek tüzébe, s míg az urivi áttörést és a 30—40 fokos hideghullámot átvészelt emberroncsokat Jány tábornok úr parancsa, s a németek durva terrorja, „mint a barmot” próbálta összeterelni, míg a megfagyottak ezreinek hulláit vastagon lepte be a hó — azalatt Itthon javában folyt tovább az úszí- tás a fasiszta németek fegyverbarátsága melletti szilárd kitartásra, a bolsevlzmus elleni „keresztes hadjárat” folytatására. Az Eger újság vitte a prímet. Két nappal az urivi szovjet offenziva sikeres megindulása után, a szovjet frontra önkéntesek jelentkezésére szólította fel olvasóit! Február 6-án, a sztálingrádi bolsevista siker kapcsán, egy szerkesztőségi cikkben ez áll I „A lélek győzött mégis a sztálingrádi romok fölött, a német lélek és az európai lélek... S.. erőt nyer belőle a végső győzelemig." 1943. május 6-án érkezett haza Egerbe szovjetunióbeli csúfos szerepléséről a 14. gyalogezred, roncsa. Száz és száz gyermek hasztalan kereste apját, hitves férjét, apa fiát.,. Nicki ezredparancsnok tőről metszett fasiszta logikával magyarázta meg a zokogó hátramaradottaknak, a sántáknak, nyomorékoknak, az egy életre tönkretetteknek, 147 971 magyar férfinek a német szövetség oltárán való bűnös feláldozását: „Negyetek büszkék, hogy a hazáért áldozatot hozhattatok és gondoljatok arra, hogy ha nem hoztátok volna ezt az áldozatot, ti sem volnátok már az élők sorában..." ügy hisszük, hogy tanulságos volt e dokumentumsorozat, mert a levéltári tények világánál mutatta be, hogy mily borzalmas is volt a fasizmus igazi arca —, hogy akik nem ismerték, megtudják, akik pedig már elfeledkeztek volna azóta róla, emlékezzenek! Sugár István A háziasszony: Szemes Marí Néhány sor az emlékkönyvbe. Ritkán van alkalma valakinek ennyi embert vendégül látnia, mint ahogy ez sikerült Szemes Marinak. Méghozzá az ország nyilvánossága előtt tehette ezt. A szíves invitálásra nagyon sokan eljöttek. Találkozni akartak a háziasszonynyal, aki „otthonában”, Gyöngyösön csevegni kívánt a régi ismerősökkel. Mondhatnánk úgy is, jól ki akarta beszélni magát, hogy mindent kiöntsön magából: az egyre messzibbnek tűnő emlékeket, a közeli múlt lélekbe vájt eseményeit, a tegnapok elsuhanó epizódlait. az ezekből támadt gondolatait, érzéseit, kétségeit, örömeit, könnyeit, már ahogy ez lenni szokott olyankor, amikor régi hozzátartozók lépnek elő a múltból. Ezt tette Szemes Mari gyermekkorának városával, eszméléseinek, egy életre szóló elhatározásainak helyével. És a gyöngyösiek szívesen hallgatták. Felidézték az alig tizenéves kislány találkozását a nagyérdemű közönséggel, a műkedvelő-palánta lámpalázas színrelépését, majd a fővárosba vezető útjának egyes állomásait. A csupasz bőrig lemeztelenített valóság szépítés nélküli felelevenítése nagyon sok derűt váltott ki a ..vendégek”, a Városi Művelődési Központ néző- közönségéből. Különösképpen azok oldódtak fel mihamar, akik' együtt élték át a múltat a copfos kislánnyal, együtt szerepeltek vele az egykori legényegylet színpadán. A vendéglátáshoz kitűnő segítőtársaik akadtak a háziasszonynak. Érdemes „dicsekvés képpen” valamefty- nyiük nevét felsorolni: Agárdi Gábor, Benkő Gyula, Berek Kati. Béres Ferenc. Bodor Tibor, Czeglédi Edi^ Csákányi László, Gobbi Hilda, Koncz Gábor, Lorenc* Kornélia és Szabó Gyula. A hangulat fokozását ők segítették elő vers- és próza- mondással. énekkel. Egy ilyen „családi összejövetelen” a hangulat 1* csak családias lehet. Meghitt. közvetlen, ami megtűn a komolyságot Is éppen úgy, mint a szomorkás perceket. Ennek keretét teremtette meg Dorogi Zsigmond, a szerkesztő. Még nem mondtuk, hogy a találkozást a Magyar Rádió Irodalmi osztálya szervezte meg. Ebből az Is következik, hogy tulajdonképpen egy irodalmi estnek voltak a résztvevői mindazok, akik eleget tettek Szemes Mari meghívásának. A műsor pedig a már ismert, rendszeresen visszatérő adás: találkozás a szülőfölddel, a gyermekkor színhelyével. Ennek a találkozásnak olyan része Is volt, mint a gyöngyösi műkedvelők színrelépése: a Vidróczki Néptáncegyüttes zenekarának Amikor a kórházban a nagyvizit alatt a főorvos a fejét csóválta az ágyam mellett, nagyon megijedtem. Ilyen súlyos az állapotom? Ijedtemben elhatároztam, hogy fogadalmat teszek: ha felgyógyulok, megváltozom. Nem leszek türelmetlen, ingerült, önző, hanem mindig a jóság fogja cselekedeteimet irányítani. Türelmes, jó leszek mindenkihez, akkor is, ha felbőszítenek. Meggyógyultam és arra gondoltam, hogy most már nem is kellene betartanom könnyelmű fogadalmamat, de azután újra a kórházi ágy jutott az eszembe, és már az első napon új oldalamról mutatkoztam be. Társbérlőmnek, aki miatt mindig várni kellett a fürdőszoba előtt, tíz szál rózsát és egy üveg pezsggöt vittem ajándékba. — Nagyon köszönöm — csodálkozott. — Hallom, hogy vendégei lesznek. Ma későn jövünk haza. A herendi porcelán- edényeimet felhasználhatják. — Köszönöm. Igazán kedvesek. Ha arra gondolok, hogy az előző társbérlőmmel állandóan veszekednem kellett... — Az már régen volt, most a társbérlőknek szeretniük kell egymást. Nem akarja, hogy friss disznóhúst hozzak magának? — Köszönöm, kaptunk csirkéket vidékről'— válaszolta és az arca csupa csodálkozás volt. Kinéztem a folyosóra. A szomszédom meglátott és Ijedten szólott hozzám: — Jaj, az én Imrém! Felrúgta a muskátlijukat. — Annyi baj legyen. — Ugyanis her- vadozott már — válaszoltam. — És betörte labdával az ablakukat. — Na és? Biztosítva van. Csak játsszon vígan a fiú. — Most látom, hogy Éviké is csintalankodott. Kivette a maguk levélszekrényéből a levelet és összetépte. Roppant sajnálom. — Ne sajnálja. Évikének mindent szabad. Az a levél amúgy se érdekes. Biztosan az öcsém írt Párizsból. Valószínűleg a felesége operációjáról és a fia esküvőjéről. Nem érdekes, majd Ir újra a jövő hónapban. Amíg anyósom a vacsorával bajlódott, feleségemmel lementem az eszpresszóba. Nejem halkan oda- súgta: — Te, az a barna ruhás férfi tolakodóan bámul engem. — Ügy? Átmegyek az asztaláhozI — Ne csinálj botrányt — ijedt meg a feleségem. — Ne féljl Odaértem a barna ruháshoz, aki láthatóan elsápadt. — Bocsásson meg, hogy zavarom — szóltam hozzá —, de látom, hogy érdeklődéssel nézi a feleségemet. Meghívhatnám az asztalunkhoz? — Szívesen. Már azt hittem, provokálni akar. — Ugyan kérem! Ha egyszer szívesen beszélgetne velünk, miért ne üljünk öszsze? Elbeszélgettünk, sőbb hazafelé Indultunk. — Még nagyon korán van — mondtam — menjünk fel a Napsugár moziba, jegyet váltunk holnapra a .dópofa Tóni- hoz." Azt mondják, remek film. — A Napsugár messze van — vélte a feleségem. — Üljünk fel a hatosra. A villamoson letaposták a lábamat, leszakították a gombokat a kabátomról, feleségem ernyőjét ösz- szetörték, egy behe- mót alak lemarházott. egy cingár kis emberke pedig megfenyegetett, hogy kitapossa a belemet. Erre nekimentem a be- hemótnak, és a cin- gárnak. En is elsősegélyre szorultam, de a behemótot a mentők vitték el. A cingár megúszta néhány karcolással. Mialatt sérülésemet csípős jóddal kenték be és tapaszt ragasztottak rám, új fogadalmat tettem: „Ha lehet, jó ember leszek, de a csúcsforgalom kísértéseit elkerülöm.' palásti Uarib A hálás közönség. (Foto: Kiss Béla) szereplése Schubert Henrik irányításával, Holló Erzsébet népdalcsokra és Pribojszky Mátyásnak, a népművészet mesterének citerajátéka. A műsort meghallgathatják majd a rádióból mindazok. akik kíváncsiak rá. Március első napjaiba?! szólal meg az összeállítás, valószínűleg válogatásban hiszen a gyöngyösi háromórás anyagot ötvenhárom percbe kell összesűríteni. Végül is: az irodalmi műsorok kedvelői nagyon kellemes órákat tölthettek együtt Szemes Marival és kiváló művésztársaival, úgy, ahogy ez szándékában Is állt a műsor már említett szerkesztőjének. valamint a rendező jé; nek, Balázs Jánosnak. (G. Molnár T.)
