Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
37' R/idúf KOSSUTH 8.21 Harsan a kürtszó! 8.56 Rossini: Ory grófja. Kétlelvonásos vígopera. 10.05 Fiatalok stúdiója. 11.27 Bécsi klasszikus zene. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.18 Törvénykönyv. 14.01 Pol-beat. 14.13 A Gyermekrádló műsora. 15.10 Beethovens Fidelio. Részletek. 15.25 Rádióiskola. 16.05 Operarészletek. 16.28 Jegyzet. 16.38 Népdalgyfijtó úton Kodály nyomában. 17.20 Kamarazene. 17.45 Előadás a holdkntatásró*. 18.00 Könnyűzene. 18.30 A Szabó család. * 19.25 Magyar századok zenéje. 21.03 A XX. század nagy Írók 21.43 Könnyűzene. 22.20 Gulyás: Hevesi szvit. 22.34 Alfa. Rádló- kompozidó. 23.10 Esztrádparádó. o.io Operarészletek. PETŐFI s.os Ritmus és melódia. 9.00 Nótacsokor. 11.45 Az állatvilág bédekere. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Verdi: Az álarcosbál, Részletek. Randevú kettőtől — hatig . IS 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 20.28 Regényismertetés. 20.58 Népdalcsokor. 21.50 Hangverseny. 22.35 Operettrészletek. 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR 8.05 iskola-tv. 16.38 Nyugdíjasok műsora. 17.25 Hírek. 17.30 A forró univerzum. 18.20 Kuckó. 18.40 Vendégasztal. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Emberrablók. Magyarrá beszélő olasz film. 21.15 Telegroteszk. 21.35 Integrál. 22.15 Tv-híradó, POZSONYI 0.35 Az első csata. (Tv-játék.) 15.35 Csehszlovákia— Hollandia férfi kézilabdamérkőzés. 19.00 és 22.05 Tv-híradó. 20.35 A DIVSZ-kongresszu» gálakoncertje. 21.35 A diadalmas szerelem dala. (Lengyel tv-noveBa.) EGRI VÖRÖS CSILLA»: (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Akik meghódítják az eget Szovjet film berepíilőpdlóták- ról. Fél 6 óraka» Spartacus EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-4D Kis titkok Színes bolgár—nyugatnémet film. GYÖNGYÖSI FUSXHfl Közjáték gyöngyösi szabadság: Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Idegen a cowboyok között (Dupla helyárak.) HATVANI KOSSUTH Királyi vadászat HEVES: Bűn éa bűnhődő« I—n. rész. (Dupla heüyárak) íCZESABONY: Folytassa doktor Galambkiállítás a Városligetben A Magyar Galambtenyésztők Szövetsége országos galambkiállítást rendezett február 12—14 között a BNV 43. számú pavilonjában. A kiállításon a tenyésztők 64 fajtában 1670 galambot mutattak be. (MTI foto — Kovács Sándor) Több az érettségizett munkás A KSH most megjelent összesítése szerint az utóbbi években számottevően emelkedett a munkásság iskolai képzettsége, s ennek megfelelően a szakmunkások száma is jelentősen nőtt, visz- szaszorítva a segédmunkások arányát Jelenleg negyven százalékkal több az érettségizett munkás, mint öt évvel ezelőtt: a mai munkásságnak hét százaléka végezte el a középiskolát A fiatalabb korosztályokhoz tartozó szak-, segéd- és betanított munkások 13—14 százaléka érettségizett a 19 és 25 év közötti szakmunkások közül pedig minden ötödik elvégezte a középiskolát Ennél jóval kedvezőbb az arány a férfiaknál, mert a nők nagy többsége az általános Iskola elvégzése után kerül az iparba, iparitanuló-iskolát is mindössze hét százalékuk végzett Az utóbb! évtized egyik legszembetűnőbb változása, hogy az iparban fizi Icai munkát végző férfiak között túlsúlyba kerültek a szakmunkások, arányuk 1959 óta 48,8- ról 56,6 százalékra emelkedett 26,5 százalékuk betanított munkás és 16,9 százalékuk Segédmunkás, a tíz év előtti 30,5, illetve 20,7 százakat szemben. Kevésbé kedvező a helyzet a nőknél. Egész sor vállalatnál szerveznek azonban az utóbbi időben a nőle számára szak- tanfolyamokat amelyeknek résztvevői szakképzettséget szerezhetnek, s így magasabb keresethez is juthatnak. Mindent egybevetve, az iparban foglalkoztatott fizikai dolgozók 42,2 százaléka szakmunkás, a tíz év előtti 39,3 százalékkal szemben. A betanított munkások aránya 38-ról 38,8 százalékra nőtt, a segédmunkásoké pedig 22,7- ről 19 százalékra esett visz- sza. Belvízvédelem a Zagyva mentén A Zagyva folyó két partján mintegy nyolcvan kilométer hosszan, biztonságos árvédelmi töltéseket építenek, s a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói eddig több mint ötven kilométer hosszan már felépítették a gátakat a Zagyva alsó szakaszán. Az idén Heves megye területén folytatják a munkát. A töltésekkel egy időben a Zagyva meghatározott szakaszain újabb műtárgyakat szivattyúkat, zsilipeket, duzzasztót építenek. A part rendezésével a belvizek egy részét akadálytalanul tudják majd a folyóba vezetni, ahonnan bőséges öntözővizet kaphatnak a környező közös gazdaságok. MoMvay Győző: Á piramisok árnyékában EJFÉL, VAN. Elhagytuk Athént, valahol a Földközitenger fölött úszik gépünk. Ha kinézek az ablakon, sem- semmit sem látni, legfeljebb a csillagokat, melyek kicsit mintha fényesebbek lennének, mint a földről. Másfél óra még, s reflektorok vakító fényében sik- lunk a kairói repülőtér betonjára. Pillanatok alatt fehér ruhás szerelők kapják körül a gépet lábunkhoz gumi a toronylépcső, s arcunkba csap az . egyiptomi éjszaka 40 fokos melege. Barna, fekete kezek nyúlnak értem, hogy lesegítsenek az utolsó lépcsőfokról. Először kicsit nehezen mozgunk a betonon, a több órás légi út elmerevítette izmainkat, fél óra múltán azonban oda a merevség, s nem győzünk betelni a modem. hatalmas repülőtér látványával. Afrika legnagyobb légikikötőjében vagyunk, megépítése hétmillió font sterlingbe került/ Innen a város, Kairó, harminc kilométeres autóút. Végig pélmaligetak Intenek be gépkocsinkba s kaszárnya kaszárnya után, kiállított őrszemekkel. Mondják,a földrész államai közül Egyiptomban található a legtöbb katona és rendőr. Meg is magyarázzák, hogy miért. Az 1952-es forradalom óta Egyiptom mind jobban távolodik a tőkés hatalmaktól. Ez viszont nem jár veszély nélkül, példa rá Izrael 1967- es agressziója. Külső és belső ellenségeket aszít, pénzel az angol—amerikai— nyugatnémet nagytőke. Célja: újra kézbe kaparintani a harmincmilliós népet, s Szuezt. HONNAN E NÉV, hogy Kairó? Kicsit vissza kell futnunk az időben. Időszámításunk 641. évében Ómár kalifa egyik hadvezére hódította meg a Nílus-völgyet. S ahol a diadalmas ütközet zajlott és a parancsnoki sátor állt, lett az egykori Foszfát, azaz Sátor. Később, 959- ben e helytől nem messze kis kormányzati negyed épült, s mert hogy krónikások szerint az évben a Mars bolygó, amit arabul El Ka- hirnak mondanak, szokatlanul fényesen tündökölt, az új telepet El-Kahiránák, Kairónak nevezték el. Ma már- közel négymillió lakosa van Kairónak, s a Nílus-parti hatalmas városban modern európai negyedek és középkori jellegüket máig sértetlenül őrző nyomorúságos arab utcák váltogatják egymást. Az európai városrész csak a múlt század végén, Iszmail kedi- ve idejében kezdett épülni. A kedive ingyen adott telket annak, aki legalább 15 ezer fontot érő ház építésére kötelezte magát. Az angol megszállás évtizedeiben a magas jövedelmű brit tisztviselők és katonatisztek ki is használták ezt a lehetőséget. Gyönyörű villákat, kaszinókat építtettek maguknak — az arab milliók pedig maradtak sárból vert, vályogból épített telepeiken. A forradalom óta persze, lázas ütemben folyik az építkezés országszerte. Igyekeznek pótolni a több évszázados lemaradást. FARUK KIRÁLY elűzése óta eltelt már tizennyolc esztendő. Mit láttam a köztársaság erőfeszítéseinek kézzel fogható eredményeiből? Elviszem az olvasót legelőször egy televíziógyárba! El-Naszr Factory: gyár a sivatagban. Kairótól 20 kilométerre. Modern, hatalmas telep, ahol képcsőtől a hangszóróig minden gépalkatrészt előállítanak, s mindent minimális munkaerővel. Egy- egy szalag napi 80 vevőkészüléket gyárt, s mintegy 90 embert foglalkoztat igen tiszta, légkondicionált környezetben. — Legnagyobb hordereje, hogy rendszeres munkához szoktatja az arabokat — mondja kairói ismerősöm, Sumszky Lajos, aki egy rádiógyárban dolgozik szaktanácsadóként. — Igen, sajnos ez ma még probléma az egész arab világban. Az arab férfi nehezen fogható munkára, ami a régi maradi élet „hagyománya;’ a családi életben. Az arab családfő most is szívesen látja asszonyait a mezei munkán és egyebütt, még kisgyermekét is előszeretettel küldi apróbb pénzszerző munkákra, csakhogy független, szabad élete biztosított legyen. Az automatizált gyárak azonban már helyhez kötik a portvázgató, pihengető hajlamú férfit. Fizetések az iparban? Szolgáljanak tájékoztatóul az El- Naszr Factory bérlistái! Az üzemvezető havi munkabére 45, egy mérnöké 35, szalag- vezetőé 28—30, szalagban dolgozó munkásé 18—20 egyiptomi font Elég alacsonyak ezek a fizetések, ha hoznát- zem rögtön, hogy egy fon! magyar pénzben 56 forintnak felel meg! Persze nem szabad fgy néznünk a dolgot, hiszen már az is nagyon nagy szó, hogy Egyiptomban iparról beszélhetünk. S nem feledkezhetünk meg arról, hogy hatalmas mérvű a túlnépesedés ebben az országban. Egyiptom művelhető, hasznosítható földterülete nem nagyobb a mi Dunántúlunknál, s ennek kell harmincmillió embert táplálnia! roppant Érdekes foltja Kairónak az El Azhari. az arab egyetem, mely még a Fatimidák idejében épült, több mint ezer évvel ezelőtt. Alapítója Adbullah, akit itt temettek el, ebben az épüYSSSSSSJ*&/JJ’SS7/^fSSrSSrJVSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSS.'SSjrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* ! / UH! ÜGYELET Egerben: I* órát« szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zslllnszky utcai rendelőben. (Telelőn: lila.) Rendelés gyermekei: részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) a Olíptipáyoi! Kapituláció Feküdteir cigarettái! a díványon és cntről ütemes kopogás hallatszott Nem értem, miért nem lehet azt felfogni, hogy az ő padlójuk az én mennyezetem másik oldala? Kopognak a padlójukon, ugyanakkor ^döngetik a mennyezetemet. Idegesítő! Nekem is kopognom kell, különben még azt találják gondolni, hogy megijedtem tőlük. Fogtam a partvist és megzörgettem fölöttem a meny- nyezetet. A válasz néhány fonnál erősebben visszhangzott. Fent dühösen népi táncba kezdtek. Én sem maradtam adós. A mennyezeten nem tudtam táncolni, viszont cserébe felütöttem a Filozófiai Kislexikont, felmásztam a szekrény tetejére, és elszavaltam a jelenségek egyetemes kapcsolatáról szóló cikkelyt Fentröl — szomszédaim működésének eredményeképpen —. hosszas csörgésbe kezdett egy vekker. Nem maradt más hátra, mint bekapcsolni a *Neva” márkájú villanyborotvámat, s a partvis segítségével a plafon közelébe tolni. Fölöttem a válaszrendszabály foganatosítása céljából hosszas futkosás kezdődött. Végül felhangzott a csúfolódó „Csend honol a rogozsi városkapu fölött...” E lemez után én is áttértem a lírára. Tudomásukra hoztam, hogy „Alusznak a sötét dombok ..remegnek a falak. A rövid lírai intermezzo után szomszédaim fémedény- gurigáz i attrakciója következett. Fegyvertársra leltem a teljes erejéből dolgozó, csillárra akasztott porszívómban. Fölöttünk rákezdtek a Volgái hajóvontatók dalára. Két szólamban! Én meg teljes hangerőre kapcsoltam a rádiót Fent ugatni kezdett egy kutya. Nekem nincs kutyám, magamnak kellett ugatnom. Nagyobb expresszivitással csináltam, mint a szomszédék kutyája, mert őt hamarosan kizárták az előadásból, mint olyan elemet, aki a rábízott feladattal nem tud megbirkózni Egy kis csönd következett. Álltam a szekrényen, fülemet a mennyezethez szorítva. . Hirtelen dobhártyarepesztő berregés, s én áldozatként buktam alá a szekrényről. Üzembe lépett a motorbicikli. Rohangálni kezdtem a szobában. Ott már semmi megfelelő nem akadt a kezem ügyébe! Ekkor magnetofonommal leszaladtam a legközelebbi építkezésre. Szalagra vettem a cölöpverésl kísérő zörejeket. Ezt nem várták szomszédaim. Motorjuk berregése eltörpült a modern iparosítás gyönyörködtető ritmusában. Hamarosan kapituláltak, ablakom előtt törülközővel integetve. Oroszból fordította: Súlya Attila letben. Fehér mészkő szarkofágját körül is jártuk a színes mozaik ablakokkal fedett mellékcsamok ban. Arab egyetem. Félre ne értsük: a Korán magyarázóit tanítja, neveli elsősorban ez az intézmény. Harminc arab államból az izlám mintegy 40 ezer fiatalja látogatja évenként az El Azhart, melynek hatalmas udvara a nap minden szakában teli van arab ifjakkal, akik kezükben a Koránnal, elnierülten sétálgatnak a kitaposott köveken. Lépjünk azonban beljebb Persze cipő nélkül, melyet már a bejáratnál le kell vetnünk, tekintve, hogy mecsetszámba megy az egyetem is. lévér az izlá.-n hitelveinek bölcsője. A kövezetét vastag perzsaszőnyeg borítja, s az oszlopok tövében 20—30 fiatal ül körül egy zsámolyra telepedett idős, fehér szakállú Korán-magyarázót. Itt-ott vita is kerekedik. A hall ga lók egy s más tételével a Koránnak vitába szállnak, s ilyenkor az egyébként tompa zsongással teli terem megbolydul egy kicsit, levegője áttüzesedik. Nem tart ez sokáig. Pár perc. s elcsendesedik minden Olyan halk, csendes lesz az El Azhar, akár pár méterrel odébb a vakok iskolája, melyet szintén meglátogattunk, h :y megbizonyosodjunk, milyen, gondossággal fordul az új kormányzat az élet elesettje! felé. PARTAS PEJDISZÜ. finom asszonyfej. Ezt látod a bazárok emléktányérjain, vésett karperecéin nyakláncainak medáljain Pénz díszít és meghívók emblémája: Nefréti ti! Az új-birodalom egyik kiemelkedő fáraójának, Ehna- tonnak a felesége. Hogyan vált díszítőelemmé, szinte jelképpé fejének kontúrja? Ehnatont a főpapság nem kedvelte. Mondhatnám úgy is, vesztét kívánta, mivel a régi egyiptomi vallás számtalan istenét száműzte. s egyetlen isten, a Nap-isten szolgálatát engedélyezte. Persze ez nem tetszett azoknak a papoknak, akik kenyér. jobban mondva isten nélkül maradtak. Halála után Ehnaton holttestét ellenfelei nyomtalanul szerették volna eltüntetni. Nefretiti, a hűséges asszony volt az, aki a papok bosszúálló dühe elől rejtegette a fáraó múmiáját. Később az egyiptomiak ezért tisztelték a hűség istennőiéként Nefretitit és innen ered alakjának, figurájának népszerűsége. KAIRÓ BAZÄRNEGYEDÉBEN ezzel a történelmi képpel gazdagodtam. Meg azzal a kis 50 piaszteres falitányérral. melyet jómagam is hazahoztam az asszonyhűség istennőjének finom vonalaival. (Folytatjuk) Állatorvosok szakülése A Heves megyei Állategészségügyi Állomás és az Agrártudományi Egyesület szervezésében tegnap a Technika Házában állatorvosi szakülést tartott, amelyen megjelent dr. Tamás László a megyei pártbizottság titkára, Kéri István a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese és dr. Várnagy László az Allatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese is. Dr. Kádár Tibor kandidátus, a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztály vezetője tartotta a szakülés előadását „A negyedik ötéves terv állategészségügyi feladatai” címmel. iMMäkis® 1971, február 16, kedd (
