Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Haladásunk sálaga A X. kongresszusra készülődés idején volt olyan em- . bér, aki így tette fel a kérdést: vajon kinek a kongresszusa lesz a X.? Mert ugye — mondta — a IX. kongresszus a parasztságé volt, tehát akkor most úgy dukál, hogy a X. a munkásoké lesz Nem volt — enyhén fogalmazva — valami szerencsés a IX. kongresszus ilyenfajta megítélése. Nem volt, mert mint ahogy a pártot nem lehet, nem szabad osztályokra, rétegekre, foglalkozási ágakra szedni, ép- penúgy annak legmagasabb fórumát sem lehet és szabad csak valamelyik osztály, réteg, foglalkozási ág „érdek- képviseleti tanácskozásának” kikiáltani. Azt hiszem, hogy ha most „rákérdeznénk” ismerősünket, kinek a kongresszusa volt a X., ha reális és sportszerű, a barkochba egyik szavával válaszolhatna csak: is, is. Mert most, két hónappal a kongresszus után, a kongresszus határozatait tanulmányozva, a felszólalásokra visszaemlékezve, vagy azokat olvasgatva, egyre inkább erősödik a meggyőződés az emberben: ez a kongresszus a munkás—paraszt dolgozókat, a különböző rétegeket képviselő magyar kommunisták, az egész ország kongresszusa volt? A IX. kongresszus határt»- zalainak végrehajtásáról történő számadás, a társadalmunk fejlődését értékelő és a további célokat meghatározó feladatok az egész országnak szóltak — bizonyítja ezt a kongresszus „nyitott ablaka” . is — és a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért az egész ország népének cselekvő, tettrekész munkáját kérte és várja él a párt. De nemcsak a kommunisták, hanem az egész ország közvéleménye egyetértéssel és megnyugvással fogadta a kongresszusi célkitűzéseket, amelyek azt bizonyítják, -hogy a párt politikájában nincs cikcakk, nincs kapkodás, hanem nagyon határozott és céltudatos politika folyik a szocializmus teljes felépítéséért. A kongresszus megállapította, hogy „a magyar munkásosztály pártunk vezetésével sikerrel teljesíti történelmi hivatását, s a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével szövetségben építi a szocialista társadalmat”. A kongresszus ismételten hangsúlyozta, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkás- osztály, amely forradalmi eszméi által vezérelve, a kommunisták élcsapatát követve, a dolgozók döntő többségére támaszkodva érte el. hogy hazánkban szocialista hatalom született és a szocializmus teljes felépítésének feltételei megteremtődtek. Munkásosztályunk öntudata, szervezettsége és fegyelme az elmúlt negyedévszázad során hatalmas fejlődésen ment keresztül és ez befolyásoló hatással van a dolgozók minden Rétegére. Munkásosztályunk a szocializmus építése során minden tekintetben, mind a maga, mind az összes dolgozók érdekében önzetlenül vállalta és vállalja a terheket és olykor az áldozatokat is, saját érdekét alá tudta és tudja rendelni a történelmet formáló nagy feladatoknak. „Nap mint nap bizonyította és bizonyítja ma is, hogy nem csak hivatott, hanem alkalmas is a vezető szerep betöltésére” — mint ahogy Gáspár Sándor a X. kongresszusi felszólalásában mondotta. Persze az is igaz, hogy a munkások egy részében —, de nem a munkás- osztály egészében — hiányzik még a társadalmi felelősségérzet, hogy érvényesül még az önzés, a fegyelmezetlenség és nemegyszer olyanok is részesülnek a munkásosztályt megillető tiszteletből, anyagi és erkölcsi elismerésből, akiket ez nem illet meg. Azt kell biztosítania és elérnie a gazdasági és politikai vezetésnek, hogy nálunk a munkának, a becsületesen, jól dolgozó munkásembernek észrevehetőn és érezhetően nagyobb társadalmi rangja és becsülete legyen, mint azoknak, akik ugyan az uralkodó osztályhoz tartoznak, de munkájukkal, magatartásukkal, még nem bizonyították ezt Az eltelt negyed évszázad tanúsítja: csak a munkás- osztály iránti állandó feleHatezer új szállodai ágy — Udülőház-telepek a Balatonnál és a Duna-kanyarban A szállodafejieizíés IV. ötéves terve Hatezer új szállodai férőhely épül, több mint kétmilliárd forintos beruházással a IV. ötéves terv időszakában. A szállodafejlesztés alapvető új vonása, hogy — a házai és a szerényebb külföldi igényekhez jobban igazodva — előtérbe került'a • korszerű, komfortos, de szolidabb áru szálláshelyek építése. . Az ötéves időszak új szállodáinak 60—70 százaléka a viszonylag olcsóbb kategóriába tartozik majd, s az idén épülő, összesen több mint 2000 személyt befogadó valamennyi szálloda „B” kategóriás lesz. A legfontosabb idegenforgalmi terület változatlanul Budapest 'és közvetlen környéke. Ennek megfelelően ide jut a beruházások többsége. A Vadászati Világkiál- íSás vendégeinek elhelyezése érdekében gyorsították a fővárosi szállodabővítés ütemét későbbre tervezett építkezéseket hoztak élőbbre. Augusztusig, házgyári «lenekből, elkészül a Dózsa György út és a Váci út sarkán a 10 emeletes, 740 szennyes Volga Szálló, s a gy''sított programban leteti5' Visegrádon és Dobogó- ki egyenként 154 személyt gadó szálló, őszre elkészül a 160 személyes Errske, s a Normafánál a 360 férőhelyes Olimpia Szálló. Százszemélyes sportszállót kap a Rómaipart. A másik fontos idegenforgalmi központ, a Balaton fejlesztési terve az elmúlt tervidőszakhoz képest szerényebb. Elsősorban a meglevő szállodákat egészítik ki; a vendéglátó-, a kiskereskedelmi, a szolgáltató- és a szórakoztató hálózatot bővítik. Nagyobb szállodaépítkezések helyett üdülőház-telepek kialakításával növelik a szálláslehetőségeket. A kempingek területén összeszerelhető faházakat állítanak fel, az idén például összesen 400 személy befogadóképességgel. A Duna-kanyarban 100—150 személyes üdülőház-telepet létesítenek. Az autós turista- forgalom „lekötésére”, szál- lásigényeinek kielégítésére az idegenforgalmi körzetek főútvonalai mentén néhány kisebb autóshotel építését is tervezik. A IV. ötéves tervben gazdag gyógyüdülőszálló-prog- ramot állítottak össze. A margitszigeti és a harkányi gyógyfürd őszálló, valamint a hévízi gyógyhotel beruházásának előkészítése megkezdődött, 1975-ig szeretnék megvalósítani. Amennyiben a feltételek Lehetővé teszik, a program — például a hajdúszoboszlói szállóval — még bővül is. Gondot. — s tekintélyes összeget — fordítanak a vidéki. főleg megyszékhelyi korszerűtlen szállodák rekonstrukciójára és bővítésére. Az idén elkészül a szekszárdi 200 személyes Hotel Gemenc, átadják a 450 személyes Helikon Szállót Keszthelyen. Oj szálloda épül egyebek között Szombathelyei és KiskaLc-Tapoilcáa. lősségérzettel lehet vezetni, a szocializmus útját járni. A munkásosztály áldozatkész, forradalmi tevékenysége napjainkban és a jövőben is záloga haladásunknak. Munkásosztályunk érti és érzi történelmi hivatásával járó felelősségét az egész társadalom fejlődéséért, népünk jövőjéért, ezt mindenki láthatja. Papp János A burgony&termesrtSs fejlődése a Szovjetimióhasv Az utóbbi időben a Szovjetunió európai területén egyre több figyelmet fordítanak a burgonyatermesztés fejlesztésére. Az első eredmények már most megmutatkoznak. Míg 1966-ban 8 392 000 hektár területen összesen 87,9 millió tonna burgonya termett, addig a múlt évben 8 300 000 hektáron a termés 91,7 millió tonna volt. A vadállomány egészségügyi helyzetének felmérésére nagyszabású vizsgálat kezdődött országszerte, így a Dél-Dunán- túlon is. A kaposvári Állategészségügyi Intézet munkatársai a lőtt vadakon kórbonctani, bakterdlógiai, parazitoló- giai és esetenként kórszövettani vizsgálatot végeznek. (MTI-foto — Bajkor József felvétele) TEKVLEXIKON Nemzetközi versenyképesség Az ipari fejlesztés fő irányainak, a termelés belső arányainak megtervezésénél nem indulhatunk ki másból, minthogy hazánk kis ország, belső felvevő piaca szűkös, nyersanyagforrásai korlátozottak. Egyetlen kis ország sem képes világcsúcsokat ostromolni milliónyi termékfélével. (Pedig csupán a magyar gépipar 500 ezer féle gyártmányt és cikket készít). Vagyis néhány, országunk adottságainak és az előre mutató piaci lehetőségeknek leginkább megfelelő termékcsoport gyártására és fejlesztésére kell az anyagi és a szellemi erőket összpontosítani. Kiemelkedő eredményekre még így is csak akkor számíthatunk, ^ha élünk a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeivel. A nemzetközi munkamegosztás és a nemzetközi versenyképesség szorosan összetartozó fogalmak. A kiemelt fejlesztési programok termékei is például csak akkor lesznek versenyképesek, ha hasznosítjuk azoknál a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés, a kooperáció és a szakosítás lehetőségeit, főként a szocialista országokkal. Az előnyös, a versenyképes exportcikkekért cserében viszont egyre több olyan terméket importálhatunk, amelyet ugyan itthon is gyártanak, de nem elég olcsón és korszerű kivitelben. S az importverseny hatására pedig kénytelenek a vállalatok felzárkózni a magas világpiaci követelményekhez, vagy esetleg más korszerűbb, gazdaságosabb termék gyártására átállni. A nemzetközi munkamegosztás sokoldalú fejlesztése tehát hozzájárul a hazai adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakításához, a gyors műszaki, gazdasági haladáshoz, a szükségletek magas színvonalú kielégítéséhez, áruink versenyképességének növekedéséhez. A szocialista üzemek között kibontakozó gazdasági verseny szintén a jobb, korszerűbb, olcsóbb termékek előállítására serkent. A gazdasági verseny hozzájárul a vállalatok, a szövetkezetek differenciálásához, a nagyobb forgalom és nyereség eléréséhez attól függően, hogy melyik gazdasági szervezet képes magasabb szímonalon, a fogyasztók, a felhasználók számára is kedvezőbb módon kielégíteni az adott szükségleteket. A gazdasági verseny lehetőségei azonban az iparban korlátozottak, mivel a párhuzamos gyártás, az azonos termékek több üzemben való egyidejű előállítása bizonyos határon túl aránytalanul nagy társadalmi veszteséggel ‘járna, ami szocialista viszonyaink között megengedhetetlen. Termékeink jelentős része jelenleg még nem versenyképes. Mégis vevőre találnak, főként — jobb híján — idehaza, s részben — állami támogatással — külföldön. A gyártó cégek ismerik, vagy piackutatásaik révén megismerhetik áruik piaci helyzetét, műszaki, gazdasági rangsorolását. S ha előre tekintenek, jól tudják, hogy a vevőnek kedvező piaci feltételek kialakulásával, az állami visszatérítések csökkentésével a versenyképtelen termékeknek nincs jövőjük. Reálisan, a növekvő követelményekhez kell tehát igazítani a gyártmány- és gyártásfejlesztési terveket, a vállalat, a szövetkezet termelési profilját K. 3. A semmiből évi nyolcvanöt millió Amikor a termelés tízszázalékos növelése csak az elhatározáson múlik Se nem rossz tréfa, se nem hókusz-pókusz: a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál évente nyolcvanötmillió forint értéket lehetne elérni csupán azzal, ha a szervezettséget javítani tudnák. Nem kell ehhez sem beruházás, sem normaemelés, szemfényvesztésre, ügyeskedésre sem lenne szükség. A semmiből varázsolható elő ez a tekintélyes összeg. Ezt állapítottuk meg Papp Bélával, a pártbizottság titkárával, miután a Rendelkezésre álló adatokat ki vallattuk. A TÉNYEK. Majdnem háromezer személy dolgozik azokban az üzemekben, amelyekben a normások felmérték a ténylegesen termeléssel eltöltött időt Ha arra gondolunk, hogy a normásak jelenlétében általában nem szoktak kapkodni az emberek, nehogy a serénységük az esetleges normamódosítás alapja legyen, akkor nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a kimutatott számok reálisak, nem csapnak be senkit, nem szépítik egy kicsit sem a jellemző valóságot. A vegyes üzem, a gép- és gépszerelő üzem, valamint az ecsédi és a Thorez külszíni fejtések kerültek a normások óramutatóinak a hegyére. A leggyengébb arány a 71.5 százalékot a legkedvezőbb pedig a 78.5 százalékot mutatja. A műszak nyolc órájából ténylegesen ilyen mértékben használják fel a munkaidőt termelésre; a dolgozók. Átlagban naponta két óra telik el semmittevéssel. A vállalatnál naponta tízezer óra veszik el. Ha tíz forintos óraoért számolunk, akkor naponta százezer forintot adna ajándékba az embereknek. Ez csak havonta hárommillió forint! A KÖVETKEZTETÉSEK. Ha a számokat faggatjuk, mindjárt élővé válik az olyan megfogalmazás, hogy belső tartalék, munkafegyelem, termelékenység, önköltség, jövedelem, nyereség. Havonta hárommilliót kiosztani egyetlen vállalatnál, ez mégis túlzás. Mégha legalább tudnának róla az emberek, hogy ezt a fantasztikus mennyiségű pénzt ajándékba kapják az államtól. De nem is mondja nekik senki.. Meg lehetne kérdezni: ki a felelős ezért a nagystílű jótékonykodásért? Egy személyt vagy néhány személyt megjelölni nem lehet. Ha pedig megnevezhető személyek nincsenek, akkor a „mindnyájan” kifejezés éppen annyit ér, mintha azt mondanánk: senki sem. De ha nincsenek felelősök, akkor nem is lehet tenni a hiányosságok ellen. Az ilyen következtetés elfogadása egyenlő lenne a gazdasági öngyilkossággal. Gondoljuk csak végig a következményeit! Ha a termeléssel eltöltött időt csak tíz százalékkal lehetne növelni, akkor az évi termelési érték, a hétszázmillió máris hetvenmillióval növekedhetne. A növekedés a gyakorlatban a munkásoknál még egy teljes órát sem igényelne pluszként az eddigi időhöz képest. De ez el- zetne oda is, hogy legalább ötszáz fizikai dolgozó válna elvileg fölöslegessé, ami bérben megint tizenötmilliót hozna a vállalati nagykalapba .Mellesleg: ezt a szóban forgó ötszáz munkást senki sem akarja elbocsátani! így áll össze az évi nyole- vanötmillió — a semmiből. CSAK ELMÉLET? Nagyon is vaskos valóság mindez, nem pedig valamiféle közgazdászjáték. Az eredménye sem volna embertelen szigor: jutna még a műszak alatt cigarettázásra, egy-két vicc elmesélésére is idő így is. Min múlik a gyakorlattá y&L6 tevésül A jószívűségen. Azon a jószívűségen, ami már ártalmas, mert sérti mindany- nyiunk érdekét Azért, mert emberek _ vagyunk mindnyájan, ennek az igazságnak az ürügyén nem volna szabad szemet hunyni a lődörgés fölött A zsebre dugott kézzel ácsorgó munkások látványa legalább egyetlen kérdés megfogalmazására serkentené a művezetőket vagy az ü zem vezetőket. De inkább elfordulnak. Jó lenne már belátni, hogy a rajzra való várakozás, a szerszámért és az anyagért való sétálás nagyon drága fényűzés. A munkást úgy kell fogadni a munkahelyén, hogy minden szükséges dolog a keze ügyében lehessen. Neki csak a termeléssel legyen gondja. De jó volna azt is elérni, hogy a különböző szintű vezetők ne nyúljanak át a helybeli felelős személy válla fölött Ha valakit felelősségre vonnak, mert akár néhány pohár itallal megterhelve érkezik munkába, akár más fegyelmezetlenséggel ad rá okot, ne legyen egy jó haver vagy megértő lélek a központban, aki kimenti. Az emberség követelmény, de nem szolgálhat ürügyként az indokolatlan elnézéshez. JELLEMZŐ. Nemrégiben ezt mondta az egyik bányászasszony Papp Bélának: — Mondja már, hogy van az, hogy most senki sem tudja, mennyit fog kapni a hónap végén? Valamikor a mélyfejtésben ez nem volt gond. Csak a kitermelt köbmétereket kellett beszorozni a forintokkal, arra ráadni a földalatti pótlékot, és akár fillérre tudta a vájár, mennyit keresett a frontfejtésen vagy az elővájáson. Most az időbérezés terjedt el, a teljesítményt pedig premizálják. A személyi differenciálást a stefták megoldani. Kiderült, hogy nem hatott ösztönzően a módszer, az emberek elkedvetlenedtek. A Thorez víztelenítő üzemben már tavaly bevezették a személyi bérezést. Azóta jó a munka- fegyelem. Szintén az elmúlt évben adta ki az igazgató a rendelkezést a normák rendezésére, de ezt nemcsak a normásoknak kell csinálniuk, hanem a művezetőknek is, akik ismerik az embereket, hiszen állandóan együtt dolgoznak. MEGOLDÁS. A marsallbot ugyan minden vezetőnek a kezében van, de senki sem tesz eléjük egy mindenre jó csodaszert. Mégis igyekeznek tenni valamit a jobb eredményekért. Ilyen például az anyaggazdálkodásra vonatkozó döntés, amit az igazgatói tanács hozott még tavaly. Ebben a decentralizálás a törekvés. A középszintű vezetők részére ismét egyhetes tanfolyamot rendeznek, ahol bizonyos dolgokat jól megtárgyalnak. Szembe kell nézni olyan jelenségekkel is, mint ami például az üzemvezetők körében megnyilvánul: ha lakásról és garázsról van szó, az természetes, hogy ők legyenek az elsők. Persze, amikor valaki előáll valamivel mindig tud hivatkozni valamilyen érdemre. Méghozzá joggal és okkal. De még ilyen esetben is ki kell mondani a nemet olyankor, ha a vállalati érdek megköveteli. A művezetőkön nagyon sok múlik. Anyagi érdekeltségük viszont még nem stabil. Erre is fel kell figyelni. És cselekedni. G. Molnár Ferenc ,V;- " v 2if3L jejamájr SSs, sésaáaé.'. Vadegészségügyi vizsgálat í .... V,- '/«M» • - —
