Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

1946 — híd a Dunán Elírta * *t Mi ritte* '.jivm ig, M a tói­«6, Oly*» Oyute, m tera- *yat napjaiban: Jh tegint- enorubb látvány / az volt: a Betörött / gerincű néma ri- M / a két vároa kötött, f ahogy feküdtek sort** í •«int leált állatok / a bűn­ben éa mocsokban I Gk, m Bitatlanok.” Óriási mészár- «aéknek nevezte a napodat, »mikor a tasászts düh sorra anegserranisíielte a budanpen­« hidakat tk ünnep lett 1946 trie, ja- ■uAr tiaemnyolcadüca. Ekkor nyitották meg ünnepélye» szeret«* kötött a forgalom számára Budapest feüszabat- (flulás utáni első állandó Du na-hidját, a Kossuth-hidak. Huszonöt éwtt ezelőtt A fdsznbndult magyar nép hősi krónikájának szép (fejezete az, amelyik a híd­építésekről ad számot Kü­lönösen a budapesti hidak ÚjnaazületéséríS. A jubileum snegkivánja a történelmi Tisszapillantáet: bizonyára lesz majd vállalkozó, aW anegírja a pesti hidak regé­nyét te, mert a hidak törté­nelme valamiféleképpen Bu­dapest történelme. A Gellérthegy Mbénál Ogtai jelentős átkelési hely alakult egykoron. írásos ok­irat emlékezik meg a peri révről, a Porti* Pestről 114*. évi keltezéssel. De már ko­rábban ia voltak e tájékon gdeiglenea, partokul köt* építmények. A Budát és Pestet Össze­kötő állandó híd gondola­tával Zsigmnnd király ural­kodása idején találkozunk. 25 Mimid flt - 01 srortähorok Hiliinvoaat Budapestre, Szegedre As „ Express” utazási Iroda idol programja As Kxpreaa Ifjúsági 4a Di­ák Utazási Iroda Hevea ma- gyei fctrendeltaége eredmé­nyes munkát végzett as sir múlt évben: nyolc országba látogathattak el szervezésük­kel a megye fiataljai, mint­egy hatszázast, ezenkívül há­romezren utazhattak as or­szág különféle tájaira, turis­taközpontjaiba, és mintegy 10 ezer vendégnek — köztük csaknem 809 külföldinek — biztosítottak programot me­gyénkben. Rendszerese« szerveztek utazást az orszá­gos tömegrendezvényekre, baráti találkozókat rendez­tek, cserealapon külföldi utazásokat biztosítottak. Az Idén még tovább bővül a programok és utazási lehe­tőségek köre. Ebben az év­ben 25 külföldi utat készíte­nek elő tíz napra, 30—35 fős csoportok részére, Európa valamennyi szocialista or­szágába, ezenkívül Olaszor­szágba és Franciaországba is. Továbbra Is lehetőség van kirándulásra az ország bár­mely részébe, s az aktívák­nak még azt a kedvezményt Is megadják, hogy azok, sk.ífc <«7 ■m«»' rvwiwk., ingyen vehetnek réssl a tórái napos kirándulása*. Bőr« a Bépaeri ifjúsági kempingakció te: as kdén már a Balatonon kívül Har­kányt*, Miskolc-Tapolcára, Sopronba, és Szombathelyre te utazhatnak kedvezményes „expressz” aátortáborocáara a fiatalok. Az iroda három kÜHnvo­aatot indít az idén országos nagyszabású rendezvények­re. Külön vonat viszi a ven­dégeket Szegedre, az általuk szervezett ifjúsági napok rendezvényeire, Budapestre a Vadászai! Világkiállításra, és természetesen a színészek —újságírók mindig nagy ér­deklődéssel kísért labdarúgó mérkőzésére. Ax idén először idegen ve­sétől taníolyamot is szervez­nek, amelynek részvevői a megyéből Induló „expressz” kiránduló csoportokat kísé­rik ax ország különböző tá­jaira. Tervezik, hogy a ké­sőbbiekben a külföldre in­duló csoportoknak is biztosí­tanak idegenvezetők Pályázati felhívás A Honvédelmi Mlnteztéri­mm pályázati felhívást bocsá­tott ki tiszthelyettes iskolai jelentkezésre. A Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira azok Jelentkezhet­nek, akik 17. életévüket 1971. szeptember 1-lg betöltik, 23 Reflektorfényben i A szövetkezeti könyvterjesztés Megyénkbe» főbb mint négyszáz bizományos árusít rendszeresen könyvet MfAMAPSACI SOK RZÚ SSSIK a könyvekről, könyv­kiadásunk gazdagságáról éa Srönyvterjesztésrői. A könyv­kiadók szinte naponta meg­lepetéssel szolgálnak, hiszen újabb és újabb szépirodalmi, valamint szakkönyv hagyja «1 a nyomdákat éa színes {köntösben jelenik meg a könyvesboltok kirakataiban. A könyvek azonban ma már aemcsak ax űrietekben vá­sárolhatók, hanem a bizo­mányosok jóvoltából ttjué- itiak nagy«« aok ben®», vállalathoz és mezőgazdasági termelőszövetkezetbe is. te utóbbiról Méretnénk most »ahány szót szólni Köztudott, hogy még ■** is rögös ax útja a mezőgaz- ■fceiági szakirodalomnak ta­rhelyen. Pedig a termelés fényei szorítanak: manap­ság már tapodtat sem lehe* mozdulni egy korszerű me- «öga üzemben, ha {hiányzik a szakirodalom. Megyénk falvaiban, a mező- gazdasági szakkönyvterjesz- Sés területén jelentős szere­pet vállalnak magukra a szövetkezén könyvesboltok. A szakkönyvterjesztés „tár­sadalmi mecénásai” azonban mégis aok helyen a bizomá­nyosok. A megye három »árosában és lit községében napjainkban több mint négy­száz könyvbizományoe áru­sít rendszeresen könyveket s vevők megelégedésére. Erek a bizományosok ösz- szesen hat szövetkezeti könyvesbolt munkáját támo­gatják. Eladó van tehát elég a megyében — s könyvben rács hiány. Htax csaknem három aoilUó forint értékű könyv — melynek jelentős *észe mezőgazdasági szaüdro- Salosn — áll S vásárlók ran lelkezésépa. ____ Ö RVEND ETHi KOT, hogy egyre több termelőszö­vetkezeti dolgozót találunk megyénkben a bizományo­sok között. Ez Idő szerint 43 könyvterjesztő árusít • nagyüzemi gazdaságokban. A SBövetkeaeteklben kedve­tek a könyvárusításnak ént a formáját, mert a bizományo­sok többnyire mindig be­mentik azokat a könyveket, amelyek iránt 1-gihkábto ér­deklődnek a tagok. W HaBKé* értekHték i ár teás megrendezett ma­gyei könyvhetek eredményét Az adatok tanulsága szerint Heves megyében a itövetke- ■eti könyvterjesztő« jelentős szerepet játszott az újab­ban kiadott könyvek népsze­rűsítésében és forgalmazásá­ban. Az eladott könyvek ér­téke megközelítette a fél millió forintot A füzesabo­nyi járásba» példáid meg­rendezték a házról házra árusítást, mein a járás leg­kisebb községében, a néhány más fát számláló Kompoltcm elkerült a legjobban. Ered­ményesnek bizonyult • könyvek házról házna árusí­tása Verpcléten te, ahol négyese myolcszáx, Nagyvis- nyón kettőezerötszáx, F első­tár kányba* pedig három- anerötszáz forint értékű könyv kelt et Jelentős aae- anény volt Heveae» as áj szövetkezeti könyvesbolt megnyitása, had a helyt ÁFÉSZ megfelel« körülmé­nyeket teremtett a nagyköz­ségben a könyv árusí tásho*. A könyvesboltnak máris ■agy síkéra vaa as eaém teaa idősebbek, lega­lább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték és a fegyveres szolgálatot hiva­tásuknak érezve, a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszt- helyettesei akarnak termi. A jelentkezés feltételei: erköl­csi-politikai megbízhatóság, fizikai alkalmasság a katonai szolgálatra, magyar állampol­gárság; Pót ▲ tetehetyttea kkatárn pályázók jelentkezési lapot a kiegészítő paj-aJTdaviktLágtól illetve x szakmunkásképző iskola igazgatójától, sorkato­nák alaki italuk, parancsnok­ságától kapnak. A jelentke­nési laphoz mellékelni kell saját kezűleg írt részletes ön­életrajzot, születési anya­könyvi kivonatot, a legmaga­sabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt (szak­munkásképzőt végzetteknek az oklevelet), valamint erköl­csi bizonyítványt. A Jelentkezők gépkocsizó lövész, harckocsizó, tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, lokátoron, híradó, hadtáp, gépjárműtechnikus, fegyver­sed technikus, vagy repülő- snúsTalri szakra pályázhat­nak. A technikus szakokra elsősorban azok Jelentkezze­nek, akik a választott szak­nak megfelelő, vagy ahhoz hasonló k-^pirrtttséggal aan- deJkeznek. A pályázók májusban al­kalmassági vizsgálaton vesz­nek részt Az «reményről az érdekeltek július 15-ig kap­nak írásban értesítést Azo­kat, akik a felvételi követel­ményeknek megfelelnek, szeptemberbe* behívják. A tiszthelyettesi iskolai tanul­mányi Idő két év. A pályá­zat beküldési határideje áp­rilis 15-a. (MTI) Elet a sziklakom •r. Polgáry t Asrrió — Bgar — fél vét He: J padi PORTRÉ ttérgaly Árpád — Gsány — fthétete: 4 paal Régl agrl farsangok nyomóban,— Maskara- és álarctüa'oa 1767-äea ■Ik az Tánca tartatott, vatt aeon hátt Gazda, akinek ally a« ifíjuja rendelt üdéjA ■ét tovább szállásárul «6 maradt, vagy végtére ázott korcsmámé, ahova az oUy*- tte tffju jönne, az ollyri parancsolatot meg Szegő ta­nuló Iffiát mint fellyebb pa­rancsolta tik, két nap alatt bemondani elmulasztaná, a» dolog valósága kisülvén, mind annyiszor a> Varad Magisztrátussá által ax to­pé tátyra (kórház javára) had tea-intaktam ateanramrilta» nehéz, nagyon nehéz voV előtte szórakozni vágyó, já kedvű és táncoslábú egri 1* jónak lenni, — káváit (* iMmag táján... ßPjwlsSn Q 1797. farsangjának egyik »apján szigorú rendeletet kapott Eger város magiszt­rátusba a püspökíöldesúrtóS, hogy azt hirdesse ki a köz­gyűlésen, tegye közzé a vá­rosban, s irgalmatlan «ri­góira! szerezzen eleget aa abban foglaltaknak. Olvas­sunk hát bele mi is, a város 203 esztendővel későbbi pol­gárai az erélyes földesúri rendeletbe, — asm azért, hogy annak alóirásaihos tartsuk magunkat, hanem hogy jóízűi derüljünk rajta, a kicsinyt hriricóatoljunk annak aa Inti világnak eea­Mratott*0»^4*^«* attnden romlásnak és vétkeknek konkolymagvát kemény par iwncslatök adásával, sőt büntetésekkel te atnpvna- jiá, hogy as teláatéa aa- gedrimenségOk által nagyobb romra aa nevelkedvén, mi­vel a közcsendeaség aa által friháborgattaitik éa véghe- tettezt Ldkeknefc te kártio- zattyok akoztatik... MtetéaHi fcwskalazaáath»* lennI tapasztalunk aa nem Szokásba vett Maskara bo­lond öltözetet és álorcákat, ezen Püspöki Városunkban már Igen elhatalmasodván, mellyekkel Sok veszedelme« crintalans&gofc, pajkoaaágok, éa mint körOsztény smber- hes ffletäen, mint pedig m köeztyagodn lomnak slfcalmaá- tea Seriettségrir, rendadatmá- gak palástol tatnak... aa t—nap MrjfMI iririfc* • térjflá pedig Assay ra- hába ne öitözfcödgyön, atár latos lévén Isten alőtt az, aki «Beket cselek«*... Szoros­át* malmára* ás tttyuk, hogy valaki «sután aa Várs- mmtíbem áksxzába ragy MaAaráha Sttöriödri bá- torfcodgyon. *6 énért ágy 66- töztetvs tapasztal tatván azonnal kapattasson meg, ét vitessen árestomba, M ha város lurlsdicttoia (la&zeátt­raotgűttatésa* riadt vaM lé­men, as áres tómban tartváa harmadnapig kenyér és via mellett bójtöUyőn. Ha pedig jurists (jogász) vagy Dérit (a jezsuita glmnázli— tám­lája) lészen, m megkapattn- teteának ásásod napjára adat pídtúml ‘riteé ^Bteritea hs- vwIomIAc tarffyciit és emberek méheUyett, «hat McfnHHk ««líraiét készítse­nek, vagy tartanak, mag vtzs­maskarákat találnak, azokat­-----g —>-«-------a JL^------------- ükAméíí 8 6JOs, eequeetrumba (Mas sár aW- Asm fölött, kogg ennek ntón­^^ee Itt ... -i j}-. -A 16 jboó twwwii svai p A— sun> naimnm *- ~teri .-K A» c W iVlimilőFElWlMf RRtsanvniHwM készíteni vágyét árulni ne merészeXlgen, tilalmazzuk ti halttá básetetée *m~i beken kívül, mlvri aa Törvényt éa Phylosophiát tanulóknak minden tánez, korcsmákra való járás, ét nyári időkben le tíz óránál, téH időben pedig küenez árinál tovább Szállásokon kMU volt eetvéH létei, nem különben ttszakml kóborlás mömyúképpen tilalmat: Fn- aancsollyi* axért minden «yes ittak Ctemdátemk, ama te, hogy ha valakit rändelt •(lejeknél tovább Szállások­ba* elmaradni, vagy valahol táncaolní vagy korcsmákra járd eszra vennének, azokat asvenként JurkUcum Oolla- #m Dtrectoaéra* «a mai Koasutte nteri^gteűágyl Oiaa­rinéjtnri * sin Me tend* be jdrMbam Maponte natenn feUceresák kicsik és nagyok különböző kérésekkel, igé­nyekkel. Pétervásárán de­cember végén ugyancsak új, tágas helységbe költözött a Következett könyvesbolt, ahol a könyvek széles vá­lasztéka várja aa olvasni vágyó közönséget Az üzlet raktára pedig huszonhat kör­nyékbeli község könyv-ellá­tását irányítja, és folyama­tosan küld könyvelőét a bizo­mányosoknak. A MÜLT EV ERTEKHLE- K UTÁN ezekben a napok­ban a szövetkezeti könyves­boltok többségében már ké­rniük azokat a körleveleket, ajánló jegyzékeket, amelyeket január végén útba indítanak a mezőgazdaság nagyüze­mek vezetőihez. Felkeresik levélben és ahol Idő és mód van rá személyesen te az el­nököket, agmnómusokat és szakmunkásokat Szeretnék, ka az Idén a szakemberek többen vásárolnának az egy­re gazdagodó könyvtermés- tefiL Men tus* Károly Egy snrgjtrt (randa tenng, bizonyai Bertrandon da la Broqiúéns ér ktt- teUegyzéaribm aivsaéiat­jufc, hogy a király tornyot épített a peak parton, özem­ben • várral éa ez a torony az állandó híd peril hídfője lent Ax építmény mór hat lándTsényi magas volt Ma­radványai még a XIX. század elején is láthatók voltak — de a híd aktkor nem épült meg. Hosszú századokig csak hajőhídaik kötötték fiasra a két partot Ax eszme Széchenyi Ist­ván gondolatában érett meg, neki köszönhetjük s Lánchíd felépítését Az építkezés előmunkálatát 1839-ben kez­dődtek Clark Thierruey Wil­liam angol mérnök tervet alapján. A hidat 1849. no­vember 20-án nyitották meg ünnepélye« keretek kötött. Mát az építés során sok vl- Konta0ságot keflett megér­nie, sokszor került veszély­be. A szabadságharc idején többször akarták levegőbe repíteni félig kész szerkeze­teit az osztrákok. A hidak leújabb kori tör­ténelmének szintéin hősi nyi­tánya van. 1945. tavaszától 1946. Januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideig­lenes híd jelentett egyetlen összeköttetési lehetőséget a partok kötött. Január 18: Kossuth-híd. 194«. augusztus 80: Szabadság-híd. 1947. no­vember 16: Margít-híd. 1949. november 20. lánchíd. 19S4 november 20: Rrzsébet-híd. A hősi munkával megépí­tett: Kossuth-híd 1955-ig szol­gálta a közúti járművek forgalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom