Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-24 / 301. szám
Evek, számok, emberek I Mint országszerte oly sok ' mezőgazdasági termelőszövetkezet, a visontai Reménység is most jubilál. Tíz év munkája van a mérlegen. Ötszáz ember igyekezetéről és boldogulásáról, megpróbáltatásairól és győzelméről, verejtékéről és erejéről szól a számadás. Arról, hogy hogyan sáíárkodott a termelő- szövetkezet a gondjaira bízott javakkal, az emberek éveivel, reménységével? Izgalmas, szép és nagyon hálás feladat erről a visontai jubileumról írni. Bizonyságul talán elég is ez a két adat: közel nyolemilliós biztonsági tartalék, százhúsz forintos napi átlagkereset! A nagyméretű építkezések már a holnap növekvő lehetőségeit sejteitik. Jövőre üzembe helyezője a tízmillió forintos beruházással épülő hatalmas szőlőfeldolgozót, készül az új kertészet víztárolója, hajtatóháza, az utolsó simításokat végzik az emeletes gépszerelő-műhelyen. ötszáz szövetkezeti dolgozó egyaka- rata. Közösség születésének ti- ssedik születésnapját ünnepeljük. Egy célért, együtt töltöttéle el ezt az évtizedet. £s közben persze élték a saját maguk, ötszázféleképpen más, külön életét. Most az ünneplés napjaiban éppen az a kérdés foglalkoztat, hogy mit jelentett, mit jelenthetett az elmúlt tíz év az egyes ember számára? it Sárga fedelű könyvet lapozgatok. „Jobbágytelektől a szocialista nagyüzemig”. A címlap alján: Tízéves a visontai Reménység Mezőgazdasági Tsz. írta és szerkesztette: Bacsavecz Béla tsz-elnök. Hadd idézzek az előszóból: í,...kevés idő állt rendelkezésemre, csak akkor fogtam hozzá, amikor a megírásra felkért történészek az idő rövidsége miatt nem vállalták elkészítését.” És erre járni keacR a levéltárt, böngészni a régi térképeket, egyházi anyakönyveket, telekkönyvet, sum- más- és cselédszerződéseket. És irt egy száz oldalas könyvet; az ünnepi közgyűlésen már ott láttam minden tsz- íag kezében. Nem írták meg a történészek? Megcsinálta maga. Mint ahogyan egymaga etette, itatta, méregette a kis tsz-ből átvett lovakat azon az emlékezetes 10 év előtti szilveszteri éjszakán Akkor állatgondozó nem akadt, hát ellátta azt a < feladatkört is a tsz-elnökség mellett. És jötték a gondok. 1961. januárjában, februárjában, még nem tudott mindenkinek munkát adni. Ki is tört az elégedetlenség pillanatokon belül. A férfiak szinte menekültek az éppen akkor települő ipari vállalatokhoz. Az hírlett, hogy még az előlegnek kapott 18 forintból is vissza kell fizetni a zárszámadáskor. Volt, aki húsz forintjával „árusította” munkaegységeit. Év végén aztán jött a meglepetés: ötven forintot fizettek az elkótyavetyélt munkaegységekért. Akkor már kezdtek csitulni a háborgó kedélyek. Persze, sok volt a baj, akadozott a munkaszervezés, hetenként 5—6 kártalanítási tárgyalásra kellett mennie. S még a természet is produkált mindig valami újat, váratlant. — Hatvanháromban pajor pusztított, 65-ben térdig érő hóban szüretelték a szőlőt néhány százezer seregély és csonttollú madár „segédletével”. 66-ban a cserebogarak tömege lepte el a szőlőket és gyümölcsösöket ★ Dér József fóagroaónras tizenkét éve dolgozik a faluban. kezdetben a Petőfi Tsz-ben. Hetven hold szőlőn, száznegyven hold szántón gazdálkodott az akkor csak négy lovat és hat tehenet bíró huszonkét szövetkezeti dolgozó. 1958-ban százötven forint »olt az egv főre jutó évi jövedelem. Nem csoda, hogy í látván, az egyéni gazdák nem éreztek ellenállhatatlan vágyat a közös iránt... Aztán egy kicsit talpra állt a gazdaság s meg kell adni, nem jött üres kézzel az 1960 decemberében megalakuló Reménységbe. Dér József életében elkezdődött a vívódás, a harc, az állandó bizonyítás korszaka. Nagyüzemi gondolkodásra szoktatni az embereket, megértetni, hogy másképp van minden, mint egyéni korúkban — ez volt számára a legnehezebb feladat. Sok vitára, szóváltásra emlékszik vissza. Nehezen tudott szót érteni az emberekkel. Érezte az igazát, tudta, hogy jót akar, de arra nem jutott ideje, hogy cukorban adja be a keserű orvosságot. Múltak az évek és az emberek megszokták, belátták, hogy értük, a közösért „morog"... ★ Mólnál1 Tibor, a községi és termelőszövetkezeti párt- alapszervezet titkára, hat éve került az altkor még kitelepítésre, teljes felszámolásra ítélt Visontára. Szomorú. elkeseredett, régi házukhoz, megszokott környezetükhöz ragaszkodó öregeket kellett vigasztalnia... A Reménységnek akkor már jó híre volt a járásban. Molnár Tibor mindjárt kifogta az évtized legkomi- szabb esztendejét. Az 1965- ös rossz, esős időjárás éiV/tv lényen érintette a szép fejlődésnek indult szövetkezetei. Szerencsére már komoly tartalékok voltak a közös kasszában, így azok segítségével 66-ban is meglett a hatvan forint munkaegységenként. A következő három év aztán jóvátett mindent. 69-ben már 82 forint volt egy munkaegység értéke. És ez év tavaszán — országszerte ritkaságnak számít — munkaruhát kapott minden szövetkezeti dolgozó., Csizmát esőköpenyt, melegítőt. Célszerűt, jó minőségűt, az asszonyok meg egyenesen elegáns szivacs egyenkabátban jártnak a földekre. És ezért az is mond valamit a vison- taiak gazdálkodásáról, hogy a jubileum alkalmából nyolcvanötezer torint készpénzt és 55 ezer torint értékű ajándékot osztottak szét a tsz kétszáz örege, nyugdíjasa között. ★ Az emlékezésben a dől go?; mindig veszítenek erejükből. Hartman György és felesége mégis úgy emlékszik vissza a ^ tsz-szerveaés napjaira, mintha tegnap lett volna. A férfi még csak erőt vett magán valahogy, de az asszony szinte belebetegedett. Tizennégy hold földet vitték be a közösbe. De milyen tizennégy holdat, uramisten! Tizennégy hold megfeszített kemény munkát, ezernyi lemondást. Hogy szerették, hogy gondozták. Két és félezer négyszögöl új telepítésű gyönyörű szőlő volt benne, „micsoda fajin agáca- j karók’*... Amikor összekerültek, nem volt semmijük, csak a két dolgos kezük. No, de tudták is használni Meglett a föld. 47-ben szép nagy kőházat építettek. Ügy hordta haza a férfi a százhúsz köbméter követ egy lóval a veresmar- ti bányából. Már úgy látszott, „helybe kapnak”, rendes kerékvágásba jönnek, amikor rájuk szakadt a tagosítás. Megint ott kezdjék, ahonnan elindultak, a semminél? Aztán csak beléptek. Amit be kellett vinni, odaadták, s azzal elkezdtek dolgozni. Nem siránkoztak, csak dolgoztak úgy, ahogy a magukéban megszokták. Efe megint nekik lett igazi*. A munka, az igazi jó munka ismét jó üzletitek bizonyult. A feleség a háztáji mellett is megkeresi a kétszázhúsz munkaegységet, a férj szorgalmára a tsz is felfigyelt. Bizalmi ember lett, az ellenőrző bizottság elnöke. A Harman házaspár megtalálta a helyét a Két ember, aki tud és sze net dolgozná, Veréb László még nehezebb életutat járt meg. 1937- ig summás volt a papnál. Két mázsa búza és négy kiló szalonna volt egyhavi keresete. Ment is érte látástól vakulásig. Háromkor kelt, hogy legkésőbb öt órára gyalog, a márkázd határija érjen. 37-ben örökölt egy kis földet az apja után, 45-ben neki is osztottak. Mire a Reménységet szervezni kezdték, már nyolc holdja, két szép lova, gazdasági felszerelése volt. Két hétig nem írt alá. Egymást váltották a házában a népművelőik, agitátorok, sorra nemet mondott. A föld volt az álma, szerelme, s most lemondjon róla? Hogy a tsz-ben meg lehet élni, magtárt, kamrát telve tudni, ez még csak meg sem fordult a fejében. Az aláírás után egy évig a saját lovával volt kocsis, majd hathónapos tanyagazdaiság következett Brezován, aztán 67-ig újra a bakra került. Azóta brigádveaető, tarsolyában ötszáznegyven munkaegységgel néz a zárszámadás elé. Jó- kedélyű, ízes beszédű ember. Nem sok baja akad az emberei veL „Elszórakozunk, elfigunázunfc, nem kell azokkal veszekedni” — szokta mondogatni. Azt a Hz év előtti lidérces két hetet meg már Igazán csak nevetve, önmagán éücelődve említs. * ‘fisa-fxan «MgoEŐ, Htekes fiatalasszonyokkal is beszélgettem. Ifjú Sőnegi Ba- lázsné sorsa kapott meg legjobban. A tűzről pattant, rokonszenves asszonyka a Reménység első évétől kezdve besegített a közősbe, majd 67-ben aláírta a belépési nyilatkozatot. Egy évvel azután, hogy férjé* vasúid szerencsétlenség érte. Az életét sikerült megmentem, de egyik Iába odalett. A feleségnek is munifca után kellett néznie. Kiszámította, hogy akkor is szép jövedelemre telist szert, ha hetente csak három napot dolgozik a tsz-ben, s többi Idejét családjával, gyermekeivel tölti. Most százkilencven munkaegysége van, s szemmel láthatóan nagyon jól érzi magát a brigádban. A szőlészetet kedveli legjobban, pedig egyre több, eddig kifejezetten íérfi munkának tartott feladat marad rá és asszonytársaira. Otthon a háztartásban a nagymama segít. A hároméves Csabika óvodába jár, Balázs már tizenegy éves és elsős kora óta kitűnő tanuló. Sőreginé büszkén mutatja a gyerek füzeteit, ellenőrzőjét, juta lomkönyveit. És csillogó szemmel aradi beszél, hogy jó lenne tanulni, ha a termelőszövetkeze t elíküldené valami jó esti iskolába. Mert valaha ő is srfnötöe volt, mint a kisfia. T. Mányi Judit 1500 féle termék a Karcagi Üveggyárban Üveg* ipari Müvek: Karcagi Üveggyárában híradástechnikai ballonokat, háztartási edényeket, világítástechnikai eszközöket és más, összesen 1500 féle cikket gyártanak. A hagyományos technológiával dolgozó gyárban főleg olyan termékeket készítenek, amelyeket a jobban felszerelt, gépesített, üzemekben nem célszerű eiőátiítmi, mert csak néhány darab kell belőle. Képűnk: nagyméretű henger fúvósa (MTI Foto —• Erezi K. Gyula.? : Gyerekjáték — ipari méretekben EZEKBEN az évékben tanúi lehetünk a nagy házgyári program megvalósításának, amely lényegében forradalmasította hazánkban a lakásépítkezést technológiáit. Újabban mind többet hallhatunk az úgynevezett könnyű szerkezeti építési mód bevezetéséről is, ezzel viszont az a cél, bpgy a mezőgazdasági. ipari, kereskedelmi és közösség! létesítményeknél is előrelépünk, ipari jellegű elöregy irtással csökkentsük a mindinkább szorító bosszú átfutási időket. Az új építési mód több külföldi példához hasonlóan nálunk is szükségszerű követelményként jelentkezett, s számos vállalat és szövetkezet — ki-ki a maga lehetősé- geihez mérten — próbálkozik különböző megoldásokkal. Jelenleg már több tucat vállalat és szövetkezet érdekelt a könnyűszerkezetes építkezésben, nyilvánvaló azonban, hogy e vállalkozás csak akkor lehet igazán eredményes, ha nagy sorozatot előállító szakvállalatokat hozunk létté. Mi a könnyűszerkezetes építési mód lényege? A szemléltetés kedvéért a Maridin gyermekjátékhoz hasonlíthatjuk, amikor különböző méretű és alakú előre-gyártott szerkezetekből üzemeli raktárt, sertéshizlaldát, hű- tötárolót, irodaházat, iskolát, vagy kórházat állíthatunk össze. A mi szakembereink lényegében még csak ismerkednek ezzel a „játékkal”, de egyes országokban már el sem kepaelhetó nélküle a gazdaságos és gyors építkezés. Röviden összefoglalva előnyeit: a helyszíni építési munka kb. egy harmadára csökkenthető, az épületek súlya pedig egyötöde-egytizede a hagyományosnak. Nagy előnye még, hogy ilyen épületek gyorsan lebonthatók, áthelyezhetek vagy átalakíthatok. A kissúlyú elemek szállítási költsége aránylag alacsony, s így megvalósítható a különböző elemek, vagy komplett rendszerek export-importja is. A HÁZAK TÉGLA, habarcs és beton nélkül acélból, alumíniumból, műanyagból, kombinált , .szendvicsekből” alakíthatok ki. A különböző épületek elemeit gyárakban állítják elő, s a helyszínen csak szerelni kell. Tavaly például Budapesten a Budaörsi úton épített ezer vagonom bűtőtárolót ilyen eljárással hat hónap alatt készítette el az olasz Intertrigo cég. A külföldi országok a különböző elemek gyártáséVan-e bennük lélek ? „Kedves Anya? Ne haragudj, hogy ilyen későn írok levelei. Anya, nemsokára jöhetsz értünk, lói tanulok eddig. Jő itt lenni. Anyu, nagyon várunk.” — Így kezdöd'űi a levél, amit Majsík Ilonka. 111. osztályos tanuló küldött a Gyermekvárosból. Anyunak szól ez a levél, de ez a kedves Anyur nem a szülő édesanya, hanem egy idegen asz- szony, akit Anyukaként szeretett meg a két gyerek. A papír másik oldalán színes ceruzákkal rajzolt fenyőfa díszük. Több kisebb papírdarabkára rajzolt kedves, karácsonyi gyermekrajzok közül egy másik levél is kiesik a borítékból A kislány ikertestvére, Pityuké ír ’ ta: I »Jó? érzem én is magam. Kedves Anyu, minden vasárnap gyertek el értem* Ha az édesanyához címezték volna e sorokat, süket fülekre talált volna. Még karácsonykor is. Özvegy Bajzáik Gyuláne felső tarkanyi lakos, az egri Finomszerelvénygyar Béke brigádjának közösségében már öt éve patronálja az Egri Gyermekvárosból a fess ikertestvéreket Magyart Istvánná, gyermekvárost nevelő mondja: — A Majzík-Otre- ket a bervas brigád hűségesen segíti. Különös értéke a brigádnak, hogy Bajzáth néniben nagyon jó édesanyára találtak a gyerekek, akik rajongással viszonozzák a brigád jutalmait. Lapessztz» a 35fh üzemi naplót: „A Béke-brigád januárban százforintos takarékbetétkönyvet váltott a Majzik-test- vérek részére és azóta is minden hónapban gyarapítják az összeget A napló egy másik oldalán emléklap, Alighanem Heves megye legkorosabb úttörőjének a kitüntetése áll itt: a Gyermekváros ötéves évfordulója alkalmából, a 2924. számú Ko- lacskovszky úttörőcsapat tiszteletbeli tagjává választotta Bajzáth Gyulánét. Bajzáthné, Juli mamát a gyárban pont- hegesztőgépe mellett találom: — Karácsonykor a gyerekek az idén Is nálam töltik az ünnepeket I — újságolta jóleső örömmel. — Juli néni, egyedül él otthon? — Négy gyermekem van még velem, mégis jó szívvel viszem haza a testvéreket, hiszen ők nem tehetnek róla, hogy a szüleik nem törődnek velük. Elgondolkoztató ezt az idősödő, ősz hajú, temperamentumos asszonyt hallgatni: — Tudja, már régóta gondolkodom valamin. Hallottam, most az ünnepek alatt fényképész jön a faluba. Karácsonykor lefényképeztetem a két gyereket. Ügy gondoltam, a képekkel felkeresem majd szülőanyjukat és megkérdezem tőle: — Milyen szülők azok, van-e bennük .élek, akik eldobják maguktól saját gyermekeiket? Az ikertestvérek édesanyja megyénkben él. Talán éppen olvassa is ezeket a sorokat... Sírnom Imre i ban mindinkább bevezetik 8 koordinációt, sőt, már megkezdődött a nemzetközi modulok kialakítása is. Az amerikai, angol, francia és olasz rendszerek után kialakultak a német, a japán rendszerű könnyűszerkezetek, újabbaia pedig Csehszlovákia fejlesztett ki két rendszert. A többi szocialista országban is mindinkább érdeklődnek az új építési mód iránt. A könnyűszerkezetes eljárásnak nálunk is nagy lehetőségei vannak. Gondoljunk csak arra, hogy évente körülbelül másfél millió négyzetméter alapterületű állat- tartási épület létesítésére kerül sor, a szakemberek elképzelései szerint néhány évért belül ennek körülbelül a felét könnyűszerkezetekből építhetnék. Évente mintegy 800 000 négyzetméter alapterületű magtár és más tároló épül az országban, ezek könnyűszerkezetekből ugyancsak sokkal gyorsabban és gazdaságosabban felépíthetők A kereskedelmi hálózat bővítése is évente közülbelül 400 000 négyzet- méter alapterületű üzlet, áruház építését teszi szükségessé. A házgyáraik üzembe lépésével rendkívül gyorsan kialakulnak az új városnegyedek, de az üzletek, bölcsődék, kórházak, az úgynevezett funkcionális létestí- mények éveket késnek, sok gondot okozva az új városrész lakóinak. A könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése révén az ilyen épületek létesítésével is sikerül majd felzárkózni az immár gyáripari méretű lakásépítkezéshez. Mindezeket figyelembe véve, a következő öt évbett kb. évi kétmillió négyzetméterre kívánják felfejleszteni ennek az új építőanyag-ipari ágazatnak a kapacitását. ÖRVENDETES, hogy iparunk megfelelő hátteret biztosit e program megvalósításához, például a Dunai Vasmű és a Ganz-MÁVAG gyár terveiben a könnyűszer- kezet gyártása igen jelentős helyet foglal él. Alumínium- iparunk és vegyiparunk gyors fejlődése ugyancsak biztosítékai a könnyűszerkezetes építési program megvalósításának. N. L. 1970. december 24„ csütörtök
