Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

Gvurkó Géza PjlC'MA KOSSUTH 3.20 Népi zene. 9.00 Séta Augsburgban. 9.10 Zenekari muzsika, 10.09 Nyitnikék. 10.40 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Fúvósesztrád. 11.00 Kodály: Háry János. 12.20 Ki nyer ma! 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Versek. 14.00 Szomszédolás. 11.25 Iskolarádió. 15.10 Liszt, a zeneszerző. 15.40 Előadás Vörösmartyrél, 16.05 így élünk ... 17.18 A kórusirodalom remekeiből. 17.35 A. Tolsztoj: Golgota. Kádióváltozat. 4. rész. 19.35 Népi zene. 20.07 Áriák. 20.24 Termőre fordulóban. 20.34 Magnósok, figyelem; 21.22 Kamarazene. 22.52 Meditáció. 23.02 Könnyűzene. 0.10 ít. Strauss-dalok. PETŐFI 8.05 Opcrarőszietek. 9.00 Ezeregy délelőtt. 11.45 Versek.' 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Liszt-zongoraművek. Mindenki kedvére kettőtől — hatig . . . 18.10 Händel: Tito. — Opera­töredék. 18.31 Amerikai hippikről. 18.46 Népi zene. 19.30 Bartók-hangverseny. 30.50 F. Wolf: Catarrói matró­zok. Kádióváltozat. 22.21 Operettrészletek. 23.15 Operarészletek. MAGYAR 8.25 Isikola-tv. 17.23 Hírek. 17.30 Szovjet rajzfilm. 17.50 Ró Lad van szó! 18.15 Mai szovjet képzőművészet. 18.35 Magyar rajzfilmek. 10.50 Változó világunk, n. Haza és nép. 10.20 Esti M mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A Kántor család. (Dók .-film.) 20.55 Művészeti vetélkedő. 22.05 Tv-híradó. POZSONYI 10.30 Bonivur szíve. 16.35 Kincses sziget. 19.00 és 22.20 Tv-híradó. 19.30 Ahol az Amu-Darja folyik. (Dok.-film.) 30.05 A tizedik lépés. (Szovjet film.) 21.40 Szórakoztató műsor. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délutá'i fél 4 és fél 6 órakor Szép magyar komédia Színes, magyar film. Este 8 áriakor Magasiskola Színes, magyar film. Fél 6 és 8 órakor, az előadások előtt divatbemutató! EGRI tíRÖDY: (Telefon: 14-07) Fel 6 és fél 8 órakor Dél csillaga Színes, angol—francia film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Rachel, Rachel GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Lány a pisztollyal HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Érik a fény HEVES: Kaleidoszkóp FÜZESABONY: Bosszúállók, PÉTÉRVÁSARA: Bye, bye Barbara l KiTnhA Egerben, este 7 órakor: CSÁRDÁSKIRÁLYNÖ (Bérletszünet) y ÜTHET Egerben: 19 órától szombat; reg­gel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: n- 10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 11. szám alatti rendelőben. (Telefon: Vincze György, Szomolya: A panasszal már többször is foglalkoztunk, s a kivizs­gálás eredménye végered­ményben mindig az lett, hogy a panaszok orvoslásá­nak egyetlen módja az autó­buszpark bővítése. Minden­esetre észrevételeit eljuttat­juk az AKÖV-höz. Nyugdíjas festő jeligére: A havi 500 forintos állás­ban dolgozó nyugdíjas ép- penúgy jogosult évi szabad­ságára, mint a vállalat többi nyolcórás dolgozója. A sza­badság idejét a munkában töltött évek alapján kell ki­számítani: 12 nap alapsza­badság, plusz az évek után járó pótszabadság, Ameny- nyiben nem dolgozik a hét minden napján, úgy termé­szetesen szabadságát is en­nek megfelelően csökkentett mértékben kell megkapnia. Például ha 24 nap szabad­ság jár, de csak heti három munkanapon át foglalkoztat­ják, ennek arányában évi 12 nap szabadságra jogosult. Az erre vonatkozó MŰM- és SZOT-állásfoglalást a Mun­kaügyi Közlöny 1068. évi 12, számában találhatják meg. Gimnazista jeligére: Őszintén sajnáljuk, hogy nem közölte nevét és címét is, mert szívesebben írtuk volna meg véleményünket levélben. A versírás alapfel­tétele, hogy ismerje szép ma­gyar nyelvünket — és nem utolsósorban a helyesírás szabályait. Versei tehát nem azért kerülnek esetleg „pa­pírkosárba” a szerkesztősé­gekben, mert csak a régi is­mert embereknek van hely a lapban, hanem azért, mert teljesen közölhetetlenek. Ja­vasoljuk, foglalkozzék alapo­sabban tanulmányaival, de versírásra még azután sem biztatjuk. „Meddig ruha. a ruha”, Eger: A munkaruha kihasználási idejét nem önkényesen szab­ják meg, a kollektív szerző­désben minden vállalatnál rögzíteni kell, milyen mun­kakörökben jár munkaruha és az egyes munka­körökben mennyi a munkaruha kihordási ideje. A munkaviszony megszűnése esetére szintén a kollektív szerződésben rögzített pon­tok szerint kell eljárni. Vitás esetekben a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz Kell fordulnia. A filmek érzéktelenítése Deszenzibilálásnak is ne­vezik ezt az eljárást. Abból áll, hogy az előhívandó filmet annyira érzéktelenitjük, hogy világosabb fényű sötétkam- ra-lámpánál kezelhessük. Sokkal jobban ellenőrizhető így az előhívás egész mene­te. Alapja az a megállapítás, hogy egyes anyagok anélkül csökkentik az emulzió fény- érzékenységét, hogy megtá­madnák az exponálás alatt jelenkezett rejtett képet. Az érzéktelenítőket két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartozók festékfé­lék. Oldatukat használjuk előfürdőnek filmjeink érzék­telenítése céljából. Előhívó­ba nem keverhetők, mert színeződést és egyéb kompli­kációt okoznának. A másik csoportba tartozó anyagot belekeverjük magába az előhívóba. Ez nem festék­anyag, semmiféle elváltozást az előhívónál nem okoz. Az általánosan használt filmekhez legjobb festék­anyag a zöld pvnakriptol. Ebből 2 grammot oldunk fel 1 liter vízben és jól zárható sötét üvegben tartjuk. Hasz­nálat előtt vízzel 1:10 arány­ban hígítjuk. A leexponált filmet 3 percig tartjuk ben­ne mint előfürdőben, majd bekapcsoljuk a világoszöld lámpát és a filmet, vízzel le­öblítve, áttesszük az előhívó­ba. Jól ellenőrizhető hívást végezhetünk ilyen fény mel­lett és kellő időben fejezhet­jük be a műveletet. Különö­sen kezdőknek tesz jó szol­gálatot ennek használata. A második csoportba so­rolható anyag a pynakriptol- fehér. Nem kell külön elő- fürdő, együtt használjuk az előhívóval. Külön nem is ér- zéktelenít. Nálunk denoxan néven is kapható, tabletta alakban. Két tablettát kell feloldani 0,3—0,4 dl forró vízben és utána az előhívó­hoz keverni. Az ilyen előhí­vóval sötétben kell kezdeni a munkát, majd 3 perc eltel­te után világoszöld fény mel­lett folytatni. Egyetlen hát­ránya ennek az előhívóba kevert anyagnak, hogy így az előhívás ideje kb. 1 perc­cel meghosszabbodik. Vannak egyéb anyagok is, mint pl. a pynakriptol-sárga, amit infravörös fényképezés­nél, Illetve az ilyen filmek előhívás előtti érzékteleníté- sére használunk; Az infra­vörös sugarak nem láthatók, de infra anyagra sötétben, felhőkön keresztül stb., fény­képezhetünk. Bővebben e kérdéssel nem foglalkozha­tunk. A wolfeni OrWo-gyár De­nal—Helli'cht—Entwickler néven már olyan előhívót is hozott forgalomba, amely tartalmaza az érzéktelenítő anyagot. Körmendi Károly colna a svéd polgár, ha nem szerelné le szinte tehetetlen­né az a tény, hogy ha vásá­rol, minden árun „magával viszi” haza az arra érvényes 11,1 százalék állami adót is. Nem véletlenül emelt éles hangon szót a községi taná­csi vitában a Svéd Kommu­nista Párt az elsősorban a munkásokat sújtó adóterhek Csak a lámpák kattognak. további fokozása ellen. Kü­lönösen akkor érthető ez, ha tudjuk, hogy például a szo­ciáldemokrata Hjalmar, az egyik fő korifeusa e ta­nácsnak, majd százezer ko­rona évi jövedelmet, — ke­vesell. És kér 135 ezer koronát iövőre! Néhány perce csak, hogy az elgépíesedett korszak robot­látomása egy pillanatra szinte páni félelmet keltett bennem. Végtelen sorokban, a jobb és bal oldalon, meg­állás nélkül, mintha valami döbbenetes öblű forrás okádná ki ókét, hömpölyög­tek és hömpölyögnek most is az autók a már korán söté­tedő estében. Elöl fehér, há­tul piros fények. Gépek esti temetési menete! Jönnek a fehér fénypárok, zúgnak, mint valami millió szelvé­nyű, morgó ősóriás hernvó és mennek a • piros fénypá­rok, végtelen sorban ... pon­tozva az estét... Kattognak a piros és zöld jelzőlámpák. Megtorpan, megindul, ka­nyarog. fordul a gépkocsisor, kanyarog, tekereg ez a vég­telen és féktelen gépkígyó. Nincs szó, nincs tülkölés, nincs ember, csak gép va i, motorzúgás, kattogás, csak piros és fehér páros fények vannak, ame­lyek mögött, amelyek előtt lehet, hogy emberek ül­nek... Lehet. De ki tudja? Ki látja? Az utca üres, a hosszú és széles, a fényes és káprázatos kirakató utca üres. Ember nincs! Csak az autók kígyóznak. Csak a lámpák kattognak. És mi ott állunk e gépbábel közepén és rajtunk kívül se­hol semmi, aki és ami em- berszabású. Csak ott, a kira­katban, igen, ott a kirakat­ban az a nyolc-tíz divatház­ba, bárgyú, soha nem élt, so­ha élni nem fogó és sehová nem tekintő mosolyával. Amikor a dolgok uralom­ra kerülnek? Amikor a gép a világ ura, s az ember, aki azt hitte, hogy mivel létrehozta, pa­IV. Jómód? Kétségtelen. Új-zélandi és jugoszláv szőlő. Spanyol gesztenye. Ba­nán és ananász Afrikából. Narancs és grepfruit Dél- Amerikából. Alma Magyar- országról. És amerikai és olasz és nyugatnémet au­tók. Ausztrálgyapjú-szövet, Csak az autók kígyóznak. olasz ing, japán miniteleví- zió és természetesen a ma­gas szintű svéd ipar meg­számlálhatatlan mennyisé­gű és választékú árubősége az egymást követő üzletek végtelen sorában. Nem, alig hiszem, hogy eb­ben az országban manapság ismert fogalom a „hiány­cikk”. Bár a svédek nincse­nek különösebben elragad­tatva az életszínvonaluktól, s azok, akik hosszabb idő után látogatnak vissza Svéd­országba, egyöntetűen vall­ják, — rendkívüli módon megdrágultak az árak. És kinttartózkodásom idején emelték ismét a cigaretta, az ital, a benzin, a hűtőgép, a porszívó árát többek kö­zött. És akkor folyt a nagy vita is például a stockholmi városatyák között, mégpedig igen éles hangon, a lapok hasábjain is bő teret szen­telve e vitáknak, hogy min­den megkeresett 100 koro­nát újabb három és fél ko­ronával terhelné a községi adó, s így a helyi adó meg­haladná már az összesen 22,40 koronák Minden 100 megkeresett koronából! Ha ehhez hozzászámítjuk az állami adót, amely az iméntinek 50 százaléka, ak­kor 33 százalékos adóval da­ff/Helen harag ember Legújabb stockholmi férfidivat. A bemutató színhely« a Metró várócsarnoka. S aki még ilyenen egyáltalában cso­dálkozik, az csak ez a bájos hölgy, kávéscsészével a kezé­ben. De ő is csak a plakáton. A társaságban a káros em­beri tulajdonságokról folyt a szó. Droznicsek Árpád megmarkolta a szürkebarát­tal töltött poharat, és így szólt: — Én, kérem, hirtelen ha­ragú ember vagyok. Ha düh­be gurulok, akkor nem is­merek pardont. 1958-ban ke­rült a vállalatunkhoz Mla- donácz Imre. A szomszéd íróasztalt foglalta el. Nem volt ö sem felettesem, sem beosztottam. Teljesen egyen­rangú dolgozók voltunk. Egy szép napon megtud­tam, hogy ez a Mladonácz közölte a főnökömmel, hogy két garast se ér a munkám, és helyes lenne, ha velem töltenék be a felszabadult ta­karítónői tsátuszt. Na, erre aztán felfutott brr nem r pumpa. Másn ip o-i-állta.r: * pimasz Mladonucz elé, és azt mondtam tömören: „Szívem teljes melegével szeretem önt. Már rég ültem ilyen kedves, rokonszenves kollé­gával egy szobában. Tartsa meg az ég önt sokáig!” És gyengéden megcsókoltam a borostás orcáját, jobbról-bal- ról. Időközben ugyanis meg­tudtam, hogy Mladonácznak befolyásos támogatói vannak. Nem vagyok bolond, hogy hübelcbalázs módjára fejjel rohanjak a falnak. Két év telt el. 1960-ban megtudtam, hogy leváltották Mladonácz legr főbb patrónusát. No, erre aztán, amilyen hirtelen ha­ragú ember vagyok, nem so­kat kukoricáztam, hanem másnap odaálltam Mlado­nácz elé, mélyen a szemébe néztem, és azt mondtam: „Az évek múlásával lelkileg sokkal közelebb kerültem önhöz. Kedves barátom, a családja jól van? Bizonyára gyerekei is ilyen szelíd, szép emberek, mint ön. Tessék egy kis édesség! Bizonyára örülni fognak otthon!” S ez­zel átnyújtottam tíz deka savanyú cukrot. Időközben ugyanis arról értesültem, hogy Mladonácz patrónusát nemhogy leváltották, hanem még magasabb polcra he­lyezték. Nem ettem meszet, hogy fejjel rohanjak a fal­nak. Persze, én sem vagyok olyan ember, aki könnyen felejt. Huszonnégy éo múlva nyugdíjba megyek. Akkor aztán, amilyen hirtelen ha­ragú ember vagyok, odaál- lok majd Mladonácz elé, és keményen megmondom a vé­leményemet. Még óvatosan hozzátette: — Hacsak addig másképp nem alakulnak a körülmé­nyek ... G&Ukibos Szilveszter Tartozom annyival az igazságnak, hogy az idóknak legalábbis egy része közve­tett formában jó helyre megy: épülnek állami lakó­telepek is, de főleg az új telepekhez vezető utak, a villamosítás, a többszintű autósztrádák szinte kusza- szövevénye ... Ám az is igaz, hogy gyermekek üldö­gélnek és tanulnak gyenge svéd sör mellett a nagyobb áruházak éttermeiben, hogy ne legyenek az utcán, míg a szüleik dolgoznak. Mert nap­közi, bölcsőde kevés van és ami van, az is méregdrága. Bandukolunk a svéd fő­város fénybe öltöztetett ut­cáin, hidakon és újra hi­dakon át, keresztezve az óvá­rost, végighaladva a cent­rum még most is épülő többszintes utcáin, s a több szintre épülő felhőkarcolókat bámulva, miközben jóma­gam azon tűnődöm, — mi-' aek és kinek ez a sok fény. roncsoló ja is, s közben rab­szolgája? És,kiknek, miknek ezek az esti és pazar kirakatok? Né­ha, ritkán látni embereket, inkább azok is szaporázzák léptüket valahonnan valaho­vá és még inkább azok is fi­atalok, mintsem kirakat­nézegető sétálók. Pazarok a kirakatok, üresek az utcák. Este tízkor már kihalt is, csak egy-egy taxi suhan né­ha cirkálva és várva a rö­vidhullámú utasítást, melyik étterem, mulató elé kell ka­nyarodnia. A gépkocsik vég­telen hosszú gépkígyója is odúra talált. A kirakatok fé­nyei, a villogó reklámok ezernyi színe hirdet, ajánl, csalogat — csak nem tudom kit. Mindegy: az automaták végzik dolgukat. Az automaták hatalmaiéi meats meg uram engemj

Next

/
Oldalképek
Tartalom