Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

As NDK ünnepe Új, modern városnegyed az NDK fővárosában, Berlinben. Már a pártesoport-érte- kpzleten is sokan vitatták, • hogy vajon helyes-e vagy nem, ha a 18. évet betöltött fiatalokat’ felveszik a párt­ba.- Nem mindenütt sikerült azonos nézetre jutni, bizo­nyíték erre, a vezetőségvá- iesztó taggyűlések vitája is, ahol újra előtérbe került a 18 évesek ü^ye. .Jó dolog az, hogy vitáz­tunk, mert egyrészt1 észrevé- 1 teleket és 'javaslatokat kért tőlünk az MSZMP Központi Bizottsága, másrészt csakis érvekkel és bizonyítékokkal, tehát elvszerű vitával győz­hetik meg egymást a kom­munisták. Több helyen elhangzott olyan vélemény, hogy az utóbbi négy év alatt -jelen­tős mértékben nőtt a pártta­gok’ száma. Ha most a líí eveteket is felvesszük a jártba, akkor „felhígítjuk a párttagságot. A fiataloktól ne féltsük a partot, mert fiataljaink j többsége becsülettel dolgo­zik, sok üzemben a fiatalok járnak a munkaverseny élén. Korunk . ifjúsága testileg, szellemileg elődeinél koráb-', ban érik. A mi fiatalságunk alkalmas arra, hogy 18 éves korában, a katonságnál ra­kétát kezeljön, a polgári életben alkalmas arra, hogy választó és választlíató le­gyen; akkor miért ne adjuk meg neki a lehetőséget ar­ra, hogy párttag legyen? Más dolog jogi- értelem- oen nagykorúvá válni, más katonai egységben — meg­felelő irányítás mellett — a legnehezebb szolgálatot el­látni, de fokozottabb mércét Jj.ell állítani akkor, amikor a párttagságról van szó. Ehhez önálló gondolkodás es élet­tapasztalat kell. Alti így vé­lekedett, azt aligha elvtelen ínesoskoefás. inkább a párt tisztaságának féltése vezette. Ez a felszólaló mindaddig hitt igazában, amíg meg nem kérdezték, hogy őt hány éves korában vették fel a pártba. Amikor azt válaszolta, hogy 17 éves sem volt, s előbb a KISZ-be sem járt, szeminá­riumot sem végzett, módosí­tó javaslatát visszavonta. Miért ne lehessenek a párt ragjai a mai 18 évesek, aki­ket a ml társadalmunk ne­velt, akiknek esetleg a szil­jei is párttagok? • Ha a régi szabályokhoz mereven ragaszkodunk, ak­kor a középiskolából kikerü­lő fiatalok mikör lehetnek párttagok? Az egyetemen, vagy a munkahelyen két évig semmi esetre sem, mert kétéves megismerés után ajánlhatják. És mi történik azokkal, akik tényleges ka­tonai szolgálatukat töltik? többségük leszerel, még mi­előtt párttag lehetne, de új munkahelyén újabb két évig várnia kell Am közben a fiatal ‘munkahelyet változtat, megnősül, elköltözik, tel i: az idő, s az alkalmasak közül sok embert elveszít a párt. • Az utóbbi években jelen­tősen növekedett a párttagok száma de sokan metjöreged ek, elfáradtak. A kommunisták többségéé azzal érvel, hogy párttagság ,,elöregedése” na­gyobb veszélyt jeleni, mint a tettekre vágyó fiatalok „beáramlása” a pártba. De BOSSZANTÓ, ha vala­kinek az öltözködésénél vá­ratlanul elszakad a cipőfű­zője, összekötni nem tudja és hirtelenjében az átkozott pertíi teljes cseréjére is kép­telen. Még kínosabb, ha a cipő- füzőhiány tömegesen jelent­kezik és még kilátás sincs u fölöttébb kellemetlen helyzet tökéletes megjavulására. Ez utóbbit tekintve igazán érthető is például a Füzes­abonyi Javító-Szolgáltató Ktsz dolgozóinak felháboro­dása, türelmetlensége, hiszen az egyébként bagatellnek mondható cikk nélkülözésé nem kisebben, mint fontos exportmunkáikban okozott az idén zavarokat. Mint Dobat Józsefiül, n ktsz elnökétől értesültünk, a szomorú tények annál is in- ' kább meglepték őket, mivel azelőtt hasonlókkal alig ta­lálkoztak. Jóformán csak eb­ben az évben van gond a fű­zővel — pontosabban az úgy­nevezett ,;.negyvenes” fűzö­vei —, akkor, amikor össze­sen-14 ezer pár cipót kérnek, várnak tőlük külföldi meg­rendelőik. , A baj most jelentkezett —, ’ de voltaképpen már tavaly elkezdődött. A korábbi meg­rendelésből ugyanis semmit: vajon a 18 éves fiatalok tö­meges felvételről van szó? Ne*i. Egyetlen felelősséget érző kommunista sem java­solja, hogy a 18. évet betöl­tött KISZ-tagokat általában vegyék fel a pártba. De a Szervezeti Szabályzat éssze­rű módosításával adjuk meg a lehetőséget, hogy a 18 évet betöltőt: fiatalok közül a legjobbak, a leginkább rá­termettek önkéntes jelent­kezés és 1 egyéni elbírálás után a párt tagjai lehesse­nek. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a fiatalok számára állítsák vissza a tagjelöltsé­get. Lehet-e életkorral, rö- videbb és hosszabb tagje- löitséggel mérni az emberek érettségét, elvi ’ szilárdságát és élettapasztalatát? Aligha. Ezért nem a tagjelöltségre, hanem a KISZ-szervezetek fokozott felelősségére, 'folya­matos nevelésére, kettőzött éberségére van szükség. F. L. sem igazoltak vissza a füzes­abonyiak. így a jelentős meg­bízást minimális fűzőkészle­tükből és az anyagellátó vál­lalat elmúlt évi keretébőrt szinte „szánalomból'’ kicsi-' pett 1800 pár fűzűből voltak kénytelenek vállalni. Szűkö­sen elég Volt mindez az in­duláshoz, de — hangsúlyoz­ni sem kell különösebben — roppant kévés a kiszabott feladat teljesítéséhez. ' FűzőhiáAy rpiatt persze egy pgreig sem tétlenkedtek a szövetkezetben, mintha mi sem történt volna, rendre ké­szültek, szaporodtak a meg­rendelt sportcipők — gon­dolván, hoggy Időközben majd csak sikerül valamilyen kedvező megoldást találni. Nos, természetesen nem csu­pán vártak, erre a megoldás­ra. hanem minden igyeke­zetükkel kutatták is. S MIKÖZBEN. MÁR SZÁ­MOTTEVŐ energiát fordítot­tak a cipőfűző-keresésbe, egy- , felöl a páronként 14 (?!) fo­rintos impottfüzű kínálko­zott. másfelől pedig — a saj­tóban nemrég leleplezett — • Duna-kanyari ál-Irtsz a ren­des ár kétszeresénél is na­gyobb nyolc, illetve kilenc forintos terméke. Az impor­tot nyilvánvalóan túlságosan drágának találták, s noha az említett Duna melléki szö­vetkezet sem: szállított sokkal olcsóbban,' ideiglenesen még­iscsak ennek a fűzőinél kö­töttek ki. Innen aztán kaptak is további 900 párat. A sem­minél több volt, egy darabig eltartóit ez is. Amikor eltör gyott — jó kapcsolatuk ré­vén — a mezőkövesdi test­vér szövetkezettől kértek ez­res kölcsönt (amit különben Van valami szimbolikus abban, hogy éppen a mo­deln munkásmozgalom meg­máig sem tudnak visszaadni a jótevőnek, noha annak már igencsak nagy szüksége len­ni^ a fűzőkre saját munkái­hoz). Változást jelentett, amikor megtudták, hogy a Zsinór és Szalaggyár már többet ter­me:. Igaz, hogy átmenetileg csak -„vég” nélkül (mert a ,,végező” gépe elromlott), no, de már ez is valami! A fü­zesabonyiak örömmel fogad­ták a méterárut, is, mert köz­ben sikerült egy olyan házi­ipari szövetkezetei találniuk az országban —,. amelyik el­szabdalja a „motringot” és a fűzödarabokat diaija a szük­séges ,,végekkel”. Ugyan á füzesabonyiaknak ez páron­ként további Só filléres ráfi­zetés, de jobb híján, xni mást lehetnének ... ?! Röviden: a sértés nélkül is könnyű szívvel köznapi, amolyan tucatterméknek ne­vezhető cipőfűzőért napjaink­ban ilyen kálváriát kell jár­niuk a felhasználóknak. A füzesabonyiaknak rész­ben szerencséjük volt, mert például az egyik megrendelő­jük — egy jónevű nyugati cég.— előlegezte a bizalmat, egyelőre fűző nélkül is át­vett ötezer pár cipőt. Mond­ván. hogy majd később a fűzőt is a cipő után küldik Füzesabonyból. Viszont le­het, hogy mások nem tesznek ilyen engedményt — vagy történetesen a füzesabonyiak utólag sem lesznek képesek éleget tenni a kívánságnak. S akkor aztán pirulhatunk a cipőfűzőhiány miatt! NEM EEHETETT VOLNA mindezt elkerülni... ? (gyóni) alkotójáról elnevezett Kari vMarc: Stadt — az egykori Chemnitz városa — egyik mos; épülő óriásának, a : r gresszus” ■ Interhotel é ri ősének vezetője jelentet­te ki: „Még soha nem vál­tottunk valóra, ilyen nagy­szabású, formájában és kivi­telezésében i\yen bonyolult, tervet. És bár nehéz feladat — ivagyon szép!” Az építésvezető megálla­pítása vonatkozhatna az egész, országra, az első né- * met munkás—paraszt állam­ra, a Német Devíokratikus Köztársaságra, amely ma ünnepli 21. születésnapját..) Az NDK létrejötte, új feje- zetet nyitott a német és az európai történelemben. Az 1945-ös potsdami egyezmény maradéktalan végrehajtása­ként a demokratikus és bé­keszerető erők örökre eluta­sították a • militarizmus és terjeszkedés politikáját, amelyet Németország ural­kodó körei évtizedeken át folytattak és ami a némete­ket ' negyedszázadon belül két ízben sodorta a nemzeti liMtasztrófa szélére. A ter­melőeszközök szocialista tu­lajdonára támaszkodva fej­lett ipari országot hoztak létre. A szocialista építés 21 esz­tendeje alatt az NDK az egy főre jutó ipari termelés tekintetében a nyolcadik helyre tört előre a világ or­szágai között, megelőzve olyan fejlett országokat, mint Franciaország és Ja­pán. Évente több mint 120 ezer traktort, több mint 140 ezer gépkocsit gyártanak, ■ acéltermelésük• fölülmúlja a négy és fél millió tonnát. Elektromosámm-tcrmelésük* több mint 63 milliárd kilo­wattóra évente. Az elmúlt években-komoly erőfeszíté­seket tettek, hogy az or­szág saját adottságainak megfelelő vezetési és terve­zési- ■ módszereket a fejlődés által megkívánt, korszerű színvonalra, emeljek. A Német Demokratikus Köztársaság szüntelenül gyarapítja nemzetközi te­kintélyét, növeli befolyását. Tevékeny rész vállal a meg­oldásra váró nemzetközi kérdések megoldása érdeké­ben, A világ minden táján egyre több ország veszi fel az; NDK-val a diplomáciai kapcsolatot. Ez a tény is a német békeállam egyre szé­lesebb körű elismeréséről tanúskodik. Annak ■elisme­rését jelenti, hogy áz NDK nem fenyeget senkit, nincse­nek területi követelései, és a fennálló határok elismeré­sét, a valamennyi európai, államra kiterjedő kollektív biztonsági rendszer megte­remtését külpolitikájának alapelvévé emelte. Az NDK-t a Varsói Szer­ződés és a KGST köretében elszakíthatatlan barátság szálai fűzik a szocialista kö­zösség országaihoz, köztük hazánkhoz. Beszédes bizonyí­tékai ennek azok a kapcso­latok, amelyek gazdasági, kulturális, tudományos te­rén, \ a társadalmi élet min­den területén összefűzik országainkat. Mai nagy ünnepén a ma­gyar nép, amelyet azonos célok és eszmék szolgálnia vezet, csatlakozik azok so­rához, akik őszintén kivan­nak további eredményes, al­kotó munkát, sikerekben gazdag fejlődést u. Német Demokrat ikus Közlársasü g - nalc a szocializmus teljes felépítését célzó — a Kari Marx Stadt-i építész szavá­val élve— nehéz, de nagyon szép feladat valóra váltásá­hoz. (KS) ................................. ....... ■" ",i' S avaria Cipőgyár Meg i egyezzük Piruló export — cipofűzöhiány miatt Követésre talál-e az új hatvani ABC áruház? Hatvan új lakótelepén a közelmúltban nyitotta meg korszerű ÁBC-áruházát a •Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Az üvegbéléses, belül tágas, igényesen berendezett áru­házban, emeletes polcokon ízlésesen csomagolt élelmi­szerek, jó minőségű palac­kozott borok sokasága, gaz­dag választéka várja a vá­sárlókat. A hatvaniak te­hát végre elmondhatják, van egy áruház a városban. . ahová érdemes elmenni vá­sárolni, mert mindent meg­kap a fogyasztó. Az áruház­ba. érkezőt a korszerű be­rendezés mellett mindenek előtt az egyes . árucikkek választékos csomagolása ra­gadja meg. A csomagolásé-, amelynek minősége döntően hozájárul az áru értékesí­téséhez ... S ezzel nálunk ma még bizony sok proble­,mco merül jei,.» Megyénk más áruházai­ban ugyanis — hogy csak példaként az egri Gólya utcai, vagy a Hadnagy ut­cai élelmiszer-üzleteket, említsük — a vásárlók gyakran panaszolják az egyes élelmiszerek „szűkre méretezett” választékát és a csomagolás sokszor el nem fogadható minőségét... Pedig a hatvani áruház példája is bizonyítja, a választék széles skálájának és a jól csomagolt áru­készletnek a fontosságát Az éllelmiszer kiskereske­delmi vállalat Hatvanban már biztosította ennek fel­tételeit- a megye egyéb te­lepülésein azonban még várni kell erre . . . Hogy miért? Ezt kérdezik a vá­sárlók is, amikor az igé­nyek egyre fokozódnak, a jobb, korszerűbb termékek UlaáU... iM. «I*» ÉVENTE NÉGYMILLIÓ-HÁROMSZÁZEZER CIPŐ A SA­VÁRIA CIPŐGYÁRBÓL. A szombathelyi Savaria Cipőgyár a hazai igények kielégítése mellett termelésének 50 százalé­kát exportálja. A gyár egyaránt készít férfi-, női és gyermek­cipőket'. A gyár egyik legnagyobb sikere az ún. Gulaschky cipő, amelyből nagy tételeket szállítanak Franciaországba, de a magyar üzletekben is kapható. Képünkön: Szabó Mik- iósné és Otlidi Péter, a kísérleti üzem vezetője a bemutató- teremben egy kollekció összeállításán dolgoznak. ÍMTI foto — Ilúdus» Jánosi Tanulmányok a katonai nevelés köréből A néphadsereg nevelési kérdéseivel foglalkozó so­rozat. újabb kötete a koráb­biak szerkesztési elveinek megfelelően a hadsereg pa­rancsnokainak, kiképzőinek, tudományos munkatársai­nak pedagógiai és pszicho­lógiai tárgyú tanulmányai mellett ezúttal elsősorban a szociológiai kutatások kaptak nagyobb hangsúlyt a kötet­ben.. A könyv témaköre rendkívül változatos. Alap­vetően érvényesül az a gon­dolat, hogy a konkrét kato­naszociológiai kutatásokkal segíteni kell a vezetés szín­vonalának emelését, a harc­készültség fokozását. De mi­ért nélkülözhetetlen a veze-! tés számára a szociológia; s milyen segítséget nyújthat a szervezői, nevelői feladatok jobb megoldásához? A kato­naszociológia azzal, hogy sokoldalúan feltárja és elemzi a hadsereg és a tár- MiuaXom viszonyát, a imme­UHU. október %, vzcrtffc regnek, mint sajátos intéz­ménynek strukturális es funkcionális kapcsolatát, a. hadsereg belső, / társadalmi mozgását, a hivatásos pá­lyára jelentkezés szociális és motivációs tényezőit, a katonai hivatás társadalmi presztízsét —, igen hatáso­san segíti a különböző szin­tű katonai vezetőket, fele­lősségteljes munkájukban. A katonaszociológia iránt érdeklődő parancsnokok, ta­nárok, tudományos kutatók, növendékek,, s- a hadsereg életével megismerkedni kí­vánó polgári olvasók i|S haszonnal forgathatják a Tanulmányok a katonái nö­velés köréből sorozat leg­újabb kötetét. .1 mit sokan vitattak Tizennyolc éves párttagok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom