Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-16 / 243. szám
Értelmiség ás karrier Ezután következnek az „asz- szisztensek”, amikor 'is a fiatal szakemberek módot kapnak arra, hogy élenjáró szakemberek és munkakollektívák felelősségteljes és mindenirányú szakmai-politikai vezetésével a szükséges gyakorlati tapasztalatokat elsajátítsák. — Kiss elvtársnak nincs ugyan egyetemi végzettsége, ám mégis jól végzi munkáját, remek üzemvezető. Öt nem fúrhatják ki a fiatal mérnök urak... — hallottam egyik üzemünkben. S ez a vélemény sajátos álláspontot takar. Kérdés ugyanis, hogy valóban hiányzik-e a kellő képzettsége (ehhez minden esetben nem kell diploma, oklevél), s kérdés az is, hogy valóban jól végzi-e munkáját? Erre hamarosan rájönnek, ha munkáját összehasonlítják olyan dolgozónak munkájával, aki megfelelő végzettséggel és tapasztalattal is rendelkezik. A műveltség nem pótolhatja a gyakorlatot — és ez a tétel fordítva is igaz: a gyakorlat sem helyettesíthető csupán műveltséggel. Ezért is helytelen, ha a fiatal végzett szakemberek azt hiszik, hogy mihelyt a diplomát megsze- ' rezték, azontúl csakis ők hívatottak vezető funkciók betöltésére. Említettük már korábban: a társadalomnak fontos érdeke az, hogy a fiatal szakemberek a lehető legoptimálisabb időn belül megismerjék azokat a tevékenységeket, amelyek a gyakorlat és a tapasztalat megszerzéséhez, vagyis szakképzettségük betetőzéséhez, ki- teljesítéséhez szükségesek. Hálogatni a fiatal szakemberek „szakmai továbbképzésének befejezését” a megfelelő gyakorlatban és elodázni, hogy végzettségükhöz mért feladatokat kapjanak, ez nemcsak szűklátókörűséget jelent, hanem szembenállást az össztársadalmi érdekekkel. A halogatás, a képességek kibontakoztatásának akadályozása a műveltség pocsékolását, bgszűkítését is jelenti, mert ha a műveltség — mint a szakképzettség eleme — nem érvényesül, hamarosan „gyengül”, s végül megszűnik. Nem lehet megfeledkeznünk arról — s ezt tudniuk kell azoknak az „időseknek” is, akik nemegyszer politikai bizalmatlansággal is vegyítik bírálatukat —, hogy a fiatal szakemberek minden kiforratlanságuk és éretlenségük ellenére a tudomány és a haladó technika hordozói, akikre elengedhetetlenül szükségünk van. Akárhogyan is nézünk rájuk, akárhogyan is szólunk róluk, olyan emberek ők, akik a szocializmust fogják építeni. Pataky Dezső A „Fegyverbarátság” hadgyakorlaton. (MTI-foto — Friedmann Endre) Lapunktól, magunkról: I m í it i*m h'riil as újság' hnsnh / n i rfi A szerkesztőség munkájából az oiuu.su.•• Cr nC^-an cs., azt ismerik, hogy: találkoznak az újságíró rai. felein . a kérdéseire és néhány nap múlva elolvashatják a cC két. Pedig van a munkánknál: olyan rési: ’s. amiv-ü r,: újság hasábjain csak ritkán találkoznak. A szerkesztőség postájában gyakran található ily levél: Köszönöm, a segítségüket ... Ügyem elintéződött ... Köszönöm a tanácsukat. És ezekkel, a levelekkel bizonyos ügyek, viták, panaszok le is zárulnak. Hogy ezeket megelőzően mi történt, annak nyoma csak a dosz- sziékban őrzött levelekben, iratokban van. A szerkesztőségnek és az olvasónak szinte észrevétlen kapcsolatáról van itt szó. Évente százával érkeznek panaszok, tanácsot kérő levelek. Szinte nincs olyan nap, hogy valaki vagy valakik ne kopogtatnának, a szerkesztőség ajtaján, orvoslást kérve munkaügyi vitákra, tanácsot jogügyekben é az sem ritkít, amikor legbensőbb család? problémák megoldását kérik a lap munkatársaitól. Bizalommal keresik fel a szerkesztőséget. Sokszor már így köszöntenek be: a szomszédomnak is maguk segUéttek ... Évente sok száz ügyet el is intézünk. Jogtanácsosunk a törvény néha szövevényesnek tűnő útjain igyekszik eligazítani az ügyfeleket. „Üzen a szerkesztő” rovatunkban sokszor adunk választ munkaügyi, vitákra, személyes természetű dolgokra. És ezen túlmenően minden olvasónknak — és nem olvasónknak — rendelkezésére áll a lap valamelyik munkatársa, ha a hét. bármelyik napján felkeresik szerkesztőségünket, hogy élő szóval mondják el gondjaikat. , Természetesen akadnak olyan ügyek is, amikben nem tudunk segíteni. Találkozunk jogtalan panaszokkal és vélt sérelmekkel. És olyan is akad. hogy n vizsgálódás során derül csak ki, félig mondta el a valóságot a panaszos. Ilyenkor nem tehetünk mást, vállalva a sértődést, csak annyit közölhetünk: a szerkesztőség nem tud és nem is akar a törvények, az igazság ellenében segíteni. Csaknem 13500 lakást adnak át az É VM-vállalatok Készül a jövő évi terv G Zana-iigy és lamlságal Wyotcezer új diplomás hagyta el idén az egyetemeket és főiskolákat, s ezek több mint 12 ezer állás között válogathattak. Más statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy jelentős érvényesülési terület áll a fiatal, kezdő szakemberek előtt. Am tapasztalni olyan aggasztó szimptómákat is, hogy a különböző vállalatoknak, gazdasági egységeknek nem fűződik érdekük a fiatal szakemberek felvételéhe?, s igen gyakoriak az olyan esetek, amikor helytelenül gazdálkodnak a szakképzett erőkkel, olyan beosztást kapnak, ahol képtelenek szakképzettségüket teljesen érvényre juttatni és továbbfejleszteni. Beszélgettem sok egyebemet és. főiskolát végzett fiatallal. A konkrét adatok és tények sokaságával bizonyították, hogy mennyire nehéz boldogulniuk. Mélyről kezdje, ki magasra készül... Arra való hivatkozással, hogy „legalul kell kezdeni”, hosz- szú időn át szakképzettséget nem igénylő manuális, vagy adminisztratív munkát kénytelenek végezni. S ezt is legtöbbször nem csak szakképzetlen, de hozzá nem értő emberek irányítsa és felügyelete mellett. Mint elmondották, különösen sok akadályba ütköznek a végzett fiatal nők, mert náluk „fennáll a veszély, hogy családanyák lesznek”... Sokan említették, hogy kezdő fizetéseiket nem a diplomák érdemjegyei alapján állapítják meg, mondván, ez feszültséghez vezetne a fiatal szakemberek között — üzemen, vállalaton belül. S a feszültségek okozója éppen ez a feszültséget nem akaró szemlélet, hiszen ugyanazt a fizetést adják egy kitűnő diplomásnak, mint annak, aki kisebb-nagyobb „szerencsével” csak* ötéviekéin! tudta az egyetemi éveket Mondják, hogy a termelőszövetkezetek, üzemek, vállalatok és intézmények nem biztosítanak számukra olyan anyagi feltételeket . (lakás, szállás, albérleti díjhoz hozzéjulás stb.), amelyekre pedig, munkáiba állásukkor kötelezték magukat. Kedvezőtlen tapasztalataik alapján egyes fiatalok „politikai következtetéseket” is levonnak, mégpedig olyanokat: Hogy más a hivatalos állampolitika a papíron és más az életben, a gyakorlatban; ( hogy nálunk a szektás, értelmiségellenes magatartás az uralkodó; hogy lebecsülik a szak- képzettség és az értelmiségi, intelektuális munka jelentőségét. Találkoztam olyan fiatal szakemberekkel is, akik a nem jó tapasztalatokat mérlegelve teljesen hamis elképzeléseket alakítottak ki önmagukban arról, hogy valamiféle „értelmiségi vezetés” ezeket a hibákat és helytelenségeket más problémákkal együtt „gyorsan és egykettőre megszüntetné”. Sokan bizonyos érdekellentétet vélnek felfedezni, egyoldalú okfejtésekben szembeállítva a „fiatalokat” és az „öregeket”. Van ebben parányi igazság, csakhogy a valóság ennyire mégsem egyszerűsíthető: fiatalok kontra öregek. Hiszen nemcsak a fiatal szakembereknek, de a társadalomnak is lontos érdeke, hogy a fiatalokat képességeik, és aszerint helyezzék el, ahogy megbirkóznak feladataikkal. Tagadhatatlan, hogy az idősebb nemzedék egyes tagjai helytelenül reagálnak a fiatalok észrevételeire, panaszaira. Többnyire azzal érvelnek, hogy a fiatalok nem ismerték a „nehéz életet”, a „kemény kenyeret”, a „fizikai munkát”, hogy túl korán és jogtalanul támasztanak túlzott igényeket, és ráadásul „Urat akarnak játszani” stb, stb. És még példákat is felhoznak arra, hogy a fiatalok a termelésben, az irányításban nem akarnak felelősségteljes feladatot vállalni, s aem is szívesen vállalnak, nincs hozzá kellő bátorságuk. A fiatalok véleményéből kihámozható ezeknek az állításoknak is az ellenkezője. Egyöntetűen vallják, hogy az „Öregek” állásféltők, ők már egzisztenciát teremtettek maguk számára, elérték céljukat, óvatos törekvők, hiányzik belőlük a kellő dinamizmus, ők már nem akarnak kockáztatni, nem akarják vállalni a rizikót. Gazdasági vezetőkkel is beszélgettem. Valamennyien konkrétan és érdemben értékelték a létező problémákat: hogyan érvényesülhetnek a fiatal értelmiségiek? Első helyen azt említették, hogy a fiatal szakemberek számára fejlődési távlatot, „életpályát” kell adni. Egész sor olyan szükséges intézkedésekről is szóltak, amelyeknek biztosítaniuk kell a fiatal szakemberek áttérését az iskolai munkamódszerekről a termelési és társadalmi gyakorlatra. Sok helyen, ahol nem felelőtlenül gazdálkodnak az új diplomásokkal, a fiatal szakemberekkel, gon-' doskodnak arról, hogy mielőbb kellő gyakorlatra és tapasztalatra tegyenek szert, s bedolgozzák magukat a megfelelő műszaki, gazdasági, közgazdasági, igazgatási funkciókba. Például rövid ideig tartó üzemi gyakorlatot állapítanak meg az első tájékozódásra, az alapvető technikai és gazdasági folyamatok közötti összefüggések gyakorlati megismerésére Lapunk július 23-1 számában „Mi volt a bűne Zana Károlynál:7" címmel cikket írtunk a. bélapátfalvi cementgyár volt igazgatójának felmentéséről. Többek között megírtuk, hogy az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium személyzeti főosztályának, az MSZMP Egri Járási Bi- .swttságá-nak véleménye, s nem utolsó sorban a cementiparban eddig végzett eredményes munkája alapján Zana Károlyt szóban már kinevezték a Dunai Cement Művek igazgatójának, s e döntést az április 29-én tartott ülésén az MSZMP Váci Városi Bizottsága is megerősítette. Időközben azonban leváltották a cementipar vezér- igazgatóját, az új vezérigazgató pedig megváltoztatta elődjének döntését és nem nevezte ki Zana Károlyt a Duna Cement Művekbe. Közben új igazgató került a bélapátfalvi gyár élére is, és megjelent egy újságcikk a Népszavában, ámely igencsak megrágalmazta Zana Károly erkölcsi, emberi értékeit is. Mindezekután azt a Zana Károlyt, aki közel két évtizeden át dolgozott eredményesen a magyarj cementiparban, akit tehetsége, jó munkája alapján javasoltak az ország legnagyobb gyárába igazgatónak, azt a Zana Károlyt egyik napról a másikra már a bélapátfalvi beosztásiban sem tartották alkalmasnak, és 1970, július 3-án felmentették beosztásából. Zana Károly természetesen igazságtalannak, méltánytalanságnak tartotta a történteket és levélben fordult az illetékes megyei, országos szervekhez, hogy vizsgálják: ki a történteket és döntsenek az igazságnak megfelelően. A vizsgálat befejeződött és megszületett a döntés. Ennek értelmében: Zana Károlyt erkölcsileg és anyagilag is rehabilitálni kell. Ugyanis a vizsgálatok kiderítették, hogy felelőtlenül járt el az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium személyzeti főosztálya, amikor korábban javasolta Zana Károly váci kinevezését. Az új vezérigazgató beállítása után viszont már nem tartották alkalmasnak Zana Károlyt a váci gyár igazgatójának. Felelősség terheli a cementipar új vezérigazgatóját is, aki anélkül döntött, anélkül változtatta meg Zana Károly váci kinevezését, illetve anélkül váltotta le a bélapátfalvi beosztásából, hogy tájékozódott volna Zana Karolja szakmai, emberi értékei iránt. így méltánytalanul járt el a volt igazgatóval. Annál is inkább, mart felajánlott ugyan különböző munkahelyeket Zajra Károlynak, de ezeknek a munkahelyeknek a megjelölésekor nem vette figyelembe a volt igazgató szakmai tudását, politikai képzettségét, a cementipariján eddig végzett, jó munkáját. Ugyancsak felelősség terheli a bélapátfalvi cementgyár akkori párt-esúcsveze- tőségét és a szakszervezeti bizottságot is, mert ahelyett, hogy őszintén, az igazságnak megfelelőm tájékoztatták volna a járási és megyei pártbizottságot, hogy erősen megromlott a kapcsolat a gyár gazdasági és politikai vezetői között, az utolsó pillanatig azt jelentették a járási, a megyei vezetőknek, hogy nincs baj, jó a kapcsolat a felső vezetésben. Ha őszinték, ha segítik, ha megértik egymást, minden bizonnyal nem került volna sor az oly nagy port kevert igazgatói döntésre, amely a blokkokat Csak tíz perccel a műszak után engedélyezte kiadni a dolgozóknak. Ezzel a döntéssel nem értett egyet a gyűr párt- csúesvezetősége . sem. Az igazgató döntését pedig csali akkor vonta vissza, amikor az szb vétót emelt — a vétó jogosságát a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa is megerősítette — döntése ellen. Fölöttébb sajnálatos az is, hogy a mindössze egy napig életben levő vétó jelentőségénél is namjobb szerepet kapott az ezt követő 'vitákban, és tovább ronfotta. a gyár vezetői között a kapcsolatot. Megállapította a vizsgálat. Elkészült az előzetes értékelés az Építésügyi és Városfejlesztési , Minisztérium vállalatainak ez év első kilenc havi munkájáról. Az építőipari ÉVÍvI-vállalatok az idén októberig mintegy egy- milliárd forint értékű munkával többet végeztek el. mint múlt év azonos időszakában. Így hal százalékkal növekedett az építőipari termelés, pedig az anyagellátási zavarok sok gondot okoztak és az árvízi védekezéshez, majd a helyreállításhoz küldött segítség is sok erőt elvont a tervben előirányzott beruházásoktól. A munka szépséghibája azonban, hogy a termelékenység mindössze 3 százalékkal nahogy a káderpolitikai elvek érvényesítésében nem volt következetes az MSZMP Egri Járási Bizottsága sem. Végül elmarasztalta a vizsgálat a június 10-én megjelent Népszava-cikk íróját is, aki a lap október 10-i számában ismét visszatért az eseményekre és többek között megállapította: (Idézet a cikkből): „A kedélyek lecsillapításával ma már megállapítható, hogy Zana Károllyal kapcsolatos megjegyzések egy része, például, hogy „lebecsüli a munkásokat, nála, mérnöknél kezdődik az ember”, valóban túlzó, hiszen hét év alatt Zana Károly vezetésével javult a dolgozók munkakörülménye, az új fürdő, öltöző, üdülő és sportpálya létesítésével fejlődött a dolgozók szociális és kulturális ellátottsága. Bebizonyosodott az is, hogy nem volt ritka vendég a termelési taná.cskozásokon és egyéb vállalati rendezvényeken, az ünnepi összejöveteleken is több esetben ő tartotta az előadást. A gépkocsit pedig jogosan használta”. A Zana-ügy ezzel lezárult. A volt igazgató rövidesen tudásának, szakmájának, erkölcsi, emberi, politikai értékeinek megfelelő munkakörbe kerül. Örülünk, hogy Zana Károlynak végül is igazságot szolgáltattak. Egyben reméljük, hogy mindazok, akik hallgatva, vagy tevékeny- kedve részesei az ügynek, levonják a tanulságot . . Koós József gyobb, mint a múlt 6v első kilenc hónapjában, tehát a termelési többletnek mindössze 50 százalékát fedezték a munka hatékonyságának növelésével, a másik 50 százalékot inkább a munkáslétszám emelésével. Az ÉVM-vállalatok 13 497 új otthont, a múlt év azonos időszakához viszonyítva 450-nel több új lakást adtak át kilenc hónap alatt Némileg javult tehát a lakásépítés üteme, de az év végi hajrá már nem kerülhető el, december 31-ig még 13 800 lakás építését kell befejezni. A feladatokat növeli, hogy ebben az utolsó három hónapban kell megteremteni a téli munka feltételeit és egyúttal jól előkésziteni a negyedik ötéves terv évének lakásépítési programját. A zavartalan téli munka esélyeit javítja, hogy mintegy 20 százalékkal több lakás kerül tető alá a hidegek beállta előtt, mint tavaly ilyenkor. Budapesten, Győrött. Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Pécsett, valamint Dunaújvárosban, a házgyárak és a panelüzemek szervezettebbé teszik a téli munkát, mert a falelemek szerelését a hidegben is folytathatják. A vállalatok megkezdték a jövő évi lakásépítési tervek előkészítését. Az eddigi tárgyalások alapján előreláthatóan jövőre mintegy 33 OOP lakás átadására kötnek szerződést az ÉVM-vállalatok. Íz 1BC áruház megnyiása Gyöngyösen Ünnepélyes keretek között, nyitják meg az ÁBC-áruhá- zat Gyöngyösön holnap, szombaton délelőtt 9 órakor a déli városrészben. Ugyanekkor adják át rendeltetésének a szolgáltatóházat is. Az ünnepségen ár. Holló Béla, a városi tanács vb-el- nöke mond beszédet és adja át az Olimpia úti szolgáltatóházat a rendeltetésének. 1979. október 16* veatMk
