Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

Rtítí& KOSSUTH 1.20 Operarészl. 9.00 A tenger veszélyei 9.10 Régi melódiák 10.05 Berlioz: Fantasztikus szimf. 11.00 A bolgár kultúra hete 11.35 Édes anyanyelvűnk 11.40 Hándel-müvek 12.20 Ki nyer ma? 12.1 j Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 Világgazdasági figyelő 14.00 Róka Móka Bábszínháza 14.25 Angliai útibeszámoló 15.10 Sáncalja 15.30 A bolgár kultúra hete 10.05 Háztüznézőben 17.20 Vivaldi-művek 17.55 Ifjúsági világkonferencia New Yorkban 10.10 Nóta- és népdalest 19.35 Hadjáratok este nyolcig. R.-játék 20.20 Rátonyi Róbert zenés filmet ismertet 21.40 Láttuk, hallottuk 22.10 Az elnöki géppel Afrikában, V. 22.20 Magnósok, figyelem! 23.05 Riport 23.15 Szimf. zene 0.10 Filmzene PETŐFI 8.05 Fúvószene 8.20 Könnyűzene 9.00 Ezeregy délelőtt 9.40 Óvodások műsora 12.00 Zenekari muzsika 12.45 Turisták, figyelem! 13.05 Kamarazene Mindenki kedvére kettőtől — hatig . .. 18.10 Schubert-dalok 18.24 Gazdasági magazin 18.54 Muszorgszkij: Hovanscsina ötfelv. opera. 23.15 Nóták MAGYAR 8.05 ITV 17.23 Kétszáz ‘éves a lottó. Közv. a jubileumi lottó­húzásról. 18.05 Hírek 18.10 Írók, könyvek, kritikusok... 18.30 Közv. az úszó EB-ről 19.25 Esti mese 19.30: Francis-filmsorozat 20.00 Tv-híradó '•1-20.-20 Levelek Margitnak (Tyrfilm) 21.30 Zenei Figyelő 22.10 Tv-híradó. 2. kiadás 22.30 Szovjetunió—Olaszország vízilabda-mérkőzés közvetí­tése Barcelonából. POZSONYI 9.30 Kegyetlen szerelem (Szlovák film.) 15.00 Lóverseny 17.25 A világ a fümobjektívon keresztül 17.55 Kincsessziget. Filmsorozat. 19.00 és 21.35 Tv-híradó 21.50 Farkasok közt védtelen. Sorozat. 3. rész. i eh**» i EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 4, és fél 6 órakor Vietnam amerikai szemmel Amerikai riportfilm Csak este 8 órakor: Tanár úrnak szeretettel Színes angol film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Ha. hallod a harangokat Színes jugoszláv film EGRI KERT: Az előadások kezdete: 7 óra­kor. Hekus és azok a hölgyek Színes francia, film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy nő a diplomaták asztalánál GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Vietnam amerikai szemmel GYÖNGYÖSI KERT: Varászló HATVANI KOSSUTH: Ismeretlen lány HEVES: Vietnam amerikai szemmel FÜZESABONY: Emir kincse PÉTERVÁSÁRA: Szent Péter hadművelet om ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utca- rendelőben. (Telefon: 11-10.) Ken - gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41. ssáfn alatti rendelőben. (Telefon: Filmek mosása, szárítása Az előhívott és fixált (ál­landósított) filmet mosni és szárítani kell. Bármennyire is egyszerűnek látszik ez a kér­dés, sok hibát követhetünk el e műveletek során. A mosás annyit jelent, hogy tálban hívott filmet ötször váltott vízben, legalább egy félóráig áztatnunk kell. A víz váltása előtt néhányszor áthúzzuk benne a mosás alatt álló filmet vagy filmeket. Jó minőségű ivó- vagy esővíz megfelel a célnak. Vigyázzunk arra, hogy a víz hőmérséklete megközelí­tőleg azonos legyen a fixír- oldat hőmérsékletével, ha az emulzió cserepesedését el akarjuk kerülni. Annál is inkább, mert ezen a hibán semmi módon sem tudunk többé javítani. Az átázott emulzió rendkí­vül kényes minden külső be­hatásra. Kezeljük a legna­gyobb óvatossággal, nehogy megsértsük. Leghelyesebb a mosást olyan edényben vé­gezni, amelyben a filmet ké­nyelmesen tudjuk húzogatni. Mindig annyi vizet öntsünk az élére állított, összetekert filmre, hogy azt jól ellepje. Tankhívés esetén a fixír oldatot kiöntjük a tankból í helyébe vizet öntünk, vagy csap alá tesszük és hagyjuk a vizet állandóan beömleni a felső beömtő nyíláson. Aján­latos az orsót, a rátekert filmmel, 2—3 percenként erélyes mozdulattal megper getni, hogy a kioldott iónok eltávolodjanak a filmtől és a vízzel együtt elhagyják az edényt. A mosóvízből kivett filmet egy zsinórra erősített csipesz­hez fogjuk meg és lógni hagyjuk. Alsó végére is te­gyünk csipeszt, ami kifeszít­ve fogja azt tartani. Elen­gedhetetlen ez az egyenletes száradás érdekében. Kiakasztás előtt húzzuk át filmünket néhányszor ecetsa­vas vízben, hogy mészfoltok ne maradjanak a film hát­oldalán. Különösen akkor je­lentkezik ez, ha meszes volt a mosóvíz. Kisfilmen leg­többször még ez sem segít. Legbiztosabb módszer a film hátoldalát, kiakasztás után, nedves szarvasfoőrrel néhány­szor jól áttörölni. Szárításra pormentes he­lyiség alkalmas, ha nem akar­juk, hogy a pozitív kép tele legyen apró, fehér pontokkal és egyéb fehér foltocskákkal, ami a levegőben lebegő por­szemek és egyéb szennyező­dések következménye. Ezek ugyanis beleragadnak a ned­ves emulzióba. Ne legyen túl meleg sem a helyiség, mert a gyors szá­radás durvítja a film szem- csézetét. Megfelel egy por­mentes kamra, vagy fűtetlen fürdőszoba. Körmendi Károly Demeter Istvánná, Szilvásvá­rad: Panasszal fordulhat a biztosító határozata ellen az Állami Biz­tosító panaszirodájához. Címük: Budapest, IX. kér., Üllői u. 1. Másik panaszával forduljon köz­vetlenül a megyei rendőr-főka­pitánysághoz. M. Kálmán, Eger: Olyan ügyekkel. amelyben már bírósági eljárás folyik, nem áll módunkban foglalkozni. A bíróság ítélete ugyanis kötelező érvényű lesz mind a két félre nézve, ettől eltérő javaslatot mi sem adhatunk. A fellebbezési lehetőségre az ítéletben is fel­hívják majd a figyelmét. Hudák Zsuzsa, Hatvan: A beszámoló sajnos elkésve érkezett, s így nem tudtuk la­punkban közölni. Barta Sándor, Hatvan: Panaszát kivizsgáltatjuk, s ki­vizsgálás eredményéről levélben tájékoztatjuk. Németh Sándor, Eger: Panaszának kivizsgálására fel­kérjük az AKÖV illetékes veze­tőit, s a kivizsgálás eredményét levélben közöljük. Kérjük szí­ves türelmét. „Mama” jeligére, Bélapátfalva: Kérésével a bírósághoz kell fordulnia, s kérnie kell ismét annak megállapítását, mennyi gyerektartást köteles fizetni. Azok után a gyermekek után, akik már önálló keresettel ren­delkeznek, természetesen nem kell fizetnie. A bíróság a kö­rülményeket újra mérlegelve állapítja meg, hogy kötelezhe- tő-e még gyermektartás fizeté­sére, tekintette arra, hogy a gyermekeket megosztották. Besenyei Kálmán, Heves: Panaszát kivizsgáltatjuk a központ illetékeseivel, s a ki­vizsgálás eredményéről tájékoz­tatjuk. Sajnos nagyon sok ha­sonló panasz érkezett mosta­nában a tüzelőellátással kap­csolatban, ezért külön is felke­ressük a TÜZÉP-igazgatóságot. „Aktíva” jeligére, Gyöngyös: A Munka Törvénykönyvében meghatározott védelem nem csupán a szakszervezeti bizott­ság tagjaira vonatkozik. A szak- szervezeti alapszervezetekben választott számvizsgáló bizottság tagjaira és póttagjaira is vo­natkozik a rendelet, hiszen ná- luk is fennállnak azok az okok, amelyek alapján a szakszerve- zeti bizottság tagjai védelmet bizottllo' Teh.át a számvizsgáló bizottság tagjainak is csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet fel­mondással megszüntetni a mun­kaviszonyát. Tárna ti az ázsiai kolera O7? I.»IZRAEL J.»JOftOAN!A L. = LIBANON SZ.* SZÍRIA SZ.-A.-SZAÚD-ARÁBIA S "! •1 L'KO?EA /&70 I v ' V\ 1 I v ( PAKISZTÁN L A> 7*2 kiindulási) Az Ázsiában évezredek óta pusztító kolera csak másfél évszázaddal ezelőtt vált is­mertté Európában. Ekkor viszont egymást követték a járvány hullámok, százezer számra szedték áldozataikat. Az utóbbi fél évszázad óta a kór úgyszólván kiveszett Európából, most azonban is­mét fenyeget. Augusztus elején érkezett a hír, hogy Asztrahánban, a Volga deltájában felütötte a fejét a kolera. A szovjet hatóságok nyomban jelen­tették a súlyos fertőző be­tegség megjelenését a Géni­ben székelő Egészségügyi Világszervezetnek, egyben azonnal elrendelték a vesz­tegzárt, megszigorították az ellenőrzést a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger kikötői­ben. Laboratóriumban elkü­lönítették és kimutatták az El Tor típusú baktériumokat. (A kór a Szinai-félszigeten, a Szuezi-öböl mentén fekvő EJ Tor városkáról kapta ne­vét, ahol a franciák a múlt század elején vasztegzárt rendeltek el a Mekkából ér­kező zarándokok , ellenőrzé- ’sére.) A lakosságnak és egy­ben a turistáknak is meg­tiltották a fekete-tengeri nyaralóhelyek látogatását, és a tilalmat kiterjesztették a Volga-vidékére és az Azo- vi-tenger környékére. Több millió embert beoltottak a fertőzés ellen. A gyors intéz­kedéseknek volt köszönhető, hogy a betegség terjedését sikerült megállítani és sú­lyosabb esetekről sem érkez­tek jelentések. Augusztus folyamán aztán nap mint nap jelentették a hírügynökségek Ázsia kü­lönböző országaiból a kolera jelentkezését. Augusztus 12-én a dél-ko­reai hatóságok arról értesí­tették a fenti egészségügyi központot, hogy az ország keleti vidékén, Csangjong faluban kolerajárvány tört ki. Kiderült azonban az is, hogy ezt megelőzően az or­szág nyugati partvidékén már volt fertőzés, sőt 125 haláleset is történt. Augusz­tus 14-én jelentették, hogy a járvány Dél-Korea más területein is jelentkezett. Indiából tudatták, hogy Assam államban negyvenha- tan pusztultak el kolerában az árvíz idején. Pakisztánban hivatalosan is megerősítették, hogy a ke­leti országrészben mintegy száz haláleset történt az utóbbi hetekben kolerafer­tőzés következtében. A közel-keleti Szíriából három halálesetet jelentet­tek. Libanonból négy halál­esetről jött hír, valamint ar­ról, hogy egy Beiruttól délre fekvő faluban tizenöt kole­ragyanús megbetegedés tör­tént. Izraelben augusztus 20-án három koleragyanús megbe­tegedést jelentettek be. Augusztus 26-án már tizen­egy kóresetről érkezett hír. A líbiai egészségügyi mi­nisztérium augusztus 18-án hivatalosan közölte, hogy az ország nyugati részében szórványos kolerafertőzést állapítottak meg és elrendel­ték a lakosság beoltását. Guinea augusztus 20-án értesítette az Egészségügyi Világszervezetet, hogy Co- nakryban 230 beteget kezel­nek veszélyes hasmenés kór­tüneteivel, azonban a meg­betegedések kórokozóját ed­dig nem tudták azonosítani. A fertőzöttek közül huszon­heten meghaltak. Az eddigi hírekből nyil­vánvaló, hogy a kolera vib- riói ismét útnak keltek Ázsiából, befészkelődtek a közel-keleti országokba és bevonultak már a fekete Afrikába is. —TERRA— Kitűnő termőföld — a homok alatt A magyar erdészeti kuta­tók érdekes módszerrel egy­re nagyobb területeken hasz­nosítják . azt az értékes ter­mőtalajréteget, amely tu­lajdonképpen nincs is — az­az van, de a homokrétegtől eltakarva. A Duna—Tisza kö­zén nagyon sok ilyen gyenge mezőgazdasági terület van. Legtöbbje alig adja meg a holdanként! hárommázsás rozstermést. Nem is érde­mes rajta gabonával ve­sződni. Ezeknek a homokta­irodalmi vita Viszontválasz —- C. B.-nek Bár az embernek a mai iro­dalmi közélet áldatlan viszo­nyai között a legváratlanabb meglepetésekre is fel kell ké­szülnie, bevallom, mégis meg­döbbentett C. B. minősíthe­tetlen reagálása az Irodalmi Közlöny legújabb számában megjelent tanulmányomra. Pontosabban: C. B. nem is e szerény dolgozat elvi, tar­talmi kérdéseivel polemizál a Világművészet hasábjain, semmi érdemi mondanivaló­ja nincsen, hanem gátlásta­lanul beleköt egyetlenegy má­sodlagos kitételembe. Olyan mondatba, amely csak laza szállal kötődik az egész prob­lémakörhöz. Ű mégis ehhez, kizárólag ehhez fűz indula­tos és személyeskedő refle­xiókat. Lássuk hát a medvét. Azazhogy mielőtt a medvére rátérnék, hadd emlékeztes­sem az olvasót, miszerint szó­ban forgó tanulmányom cí­me: „Balassi Bálint hánya­tott élete és első műfordítá­sa'’. Ennek megfelelően egy német vallásos elmélkedés, a „Beteg telkeknek való fü­ves kertecske” magyarra va­ló átültetésének műhely­gondjairól szól főképpen. Csak. ahol arról beszélek, hogy Balassinak atyja felség- árulást pőre miatt Lengyel- országba kellett menekülnie, ott szerepel az a bizonyos, mellékesen odavetett mon­dat: „Amilyen jó költő volt Balassi Bálint a magyar re­neszánsz idején, olyan csap­nivaló fűzfapoéta C. B. nap­jainkban s emellett késedel­mesen fizeti a szakszervezeti tagsági díjat is”. Vettem magamruak a fá­radságot, megszámoltam, hu­szonnégy szó az egész. Ügy, hogy a „C.”-t és a „B.”-t is Bálintban a magyar nyelvű világi líra tulajdonképpeni megteremtőjét üdvözölhet­jük! Számít is nála, hogy Balassi élete bujdosással, nyomorúsággal volt teli, hogy szerencsétlen házasságot kö­tött Dobó Krisztinával, hogy emésztő szerelem fűzte Lo­soncai Annához! Ahelyett, hogy e lényeges kérdésekhez szólna, amelyek a végvári költő egész mun­kásságára rányomták bélye­güket. C. B. önmagu állító­lagos megrágalmaztatásáról kiabál, vélt sérelmei felett nyafog, a tudományos objek­tivitásnak még a látszatára sem ügyelve, folyvást csak a maga személyét tolja az elő­térbe, ráadásul még e sorok íróját is megvádolja azzal, külön szónak tekintettem. Két tucat szó egy másfél íves ta­nulmányból. Es C. B. mindössze ezt a mondatot ragadja ki, feles­leges buzgalommal ezt járja körül százszor is, ezt elemzi fenekedve, ezt helyezi cikke középpontjába! Mit neki, hog.il Balassi hogy talált gyermek és ta­valy hamisan tanúskodott egy valuta-kiajánlási ügyben. C. B.-t hidegen hagyja, hogy Balassi Bálint milyen utálérhetetlenül érzékletes természeti képekben, leírá­sokban énekli meg a portyá- zó vitézek koro,beli életét. Eszébe sem jut, hogg a fos­tál nemzedék nevelésére, oku­lására, legalább néhány rész­letet idézzen a „Szép magyar komédiá”-ból. Ehelyett tel­jesen érthetetlen módon és a tárgyhoz nem tartozóan va­lami Csuporka Gergely cso­portbizalmi vallomását köz­li, miszerint ő, mármint C. B. mindössze egyhavi szak- szervezeti díjjal volt hátra­lékban, külföldi tanulmányút miatt s időközben azt is ren­dezte. Mi köze ennek az iro­dalomhoz? Hogyan kerül a csizma az asztalra?! (Egyéb­ként érdemes volna kivizs­gálni, milyen szerv küldött ki egy C. B.-t külföldre, mint a hazai költészet képviselő­jét?) Végeredményben C. B. hoz­zászólása annyira kis stílű, jelentéktelen és annyi ben­ne a helyesírási hiba, hogy említést sem érdemel. Mellesleg: tavaly semmifé- valuta-kiajánlási ügyben nem tanúskodtam. Talált gye­rek sem vagyok, amint erre bizonyság a kerületi tanács­nál letétbe helyezett születé­si anyakönyvi kivonatom. Balassi Bálintról pedig be­fejezésül még csak annyit, igaz, hogy kezdetben szerel­mi dalai tele voltak a kései európai humanista Ura sab­lonjaival, de soha nem lopott ezüstkanalat, mint tette ezt C. B. legutóbb, az epikusok országos bankettjén. Kürti Aauiiás lajoknak a jellegzetes sajá­tossága, hogy alattuk, 1—1,5 méter mélységben, a hajda­ni rétek és sásosok növény­zetének hatására, humuszos szintek alakultak ki. A két- háromszáz éve megindult ho­mok azonban a szó szoros ér­telmében betemette az érté­kes talajt és így a gabonafé­lék gyökereikkel már nem tudnak hozzáférkőzni és csak a felszíni homokból „próbál­ják meg” felvenni a táp­anyag-utánpótlást — nagyon kevés sikerrel. Az erdészeti kutatók nyár­fával értékesítik ezeket a ta­lajokat. Elképzelésük az, hogy a nyárfa gyökérzete lé­nyegesen könnyebben hozzá­jut a tápanyagban gazdag és ráadásul jó vízháztartásé ré­tegekhez. Az Erdészeti Tudo­mányos Intézet szakemberei egészen kitűnő nyárfásokat alakítottak ki. A legújabb fel­inél ések szerint már számon tartanak olyan ötéves fákat, amelyek rendkívül gyenge, a fekete fenyőnek is alig al­kalmas talajon már 20 centi­méteres torzsvastagságot ér­tek el, ami azt igazolja, hogy a nyár tulajdonképpen ki­tűnőenhasznosítja a nem lát­ható termőréteget. A kutatók nem állnak meg: most próbálták ki az 1-214- es fajtát, amely öt-tíz száza­lékkal nagyobb fatömeget ad és további előnye, hogy kér­ge lényegesen vékonyabb. Ilyenformán papíripari célra jobbam fel lehet használni. Úgy látszik, hogy a Duna— Tisza közén és az Alföldön is egyre több erdészre lesz majd szükség az elkövetkező években... JL fL 1970. szeptember 11, péaitís

Next

/
Oldalképek
Tartalom