Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-30 / 229. szám
\ Kongresszusra készülve J Lenini sülős Szeptember elején fiatal építőművészek csoportjával Skandináviában jártam. Fiataljaink sok mindent láttak, egyebek között a jólét szám- , tálán jelét is. Itt-ott el is ámultak valamelyik pompás épület vagy gazdag áruház láttán, végül mégis alig várták, hogy itthon legyenek. Azt mondták, hogy nálunk nemcsak az éghajlat melegebb, hanem az érzések, az emberek egymáshoz való kapcsolata is. Odakint sok minden épül a tőke hideg számítása alapján, de nem érezték úgy a tettek hevét, mint itthon, egy-egy alkotás láttán az emberek tekintete sem villant össze bensőségesen. Ezt vagy azt az épületet, parkot valakik építették valakinek, mi viszont ' közösen építkezünk, és mindent magunknak csinálunk. Egyszóval nálunk vonzóbb, emberségesebb az élét stílusa. Valóban, az utóbbi tizennégy év talán' legnagyobb vivmánya volt ennek a vonzó stílusnak a kialakítása, amely tulajdonképpen nem is új, nem is saját találmány, hiszen Lenintől örököltük. S milyen egyszerű és magától értetődőnek látszó stílus ez: .segítségül hívni a népet, közös tanácskozások, fejtörések alapján megteremteni az élet rendjét és megszabni a tennivalókat. S ha közös az elhatározás, a munka és a felelősség, közös az eredmények, győzelmek fölötti öröm is. így elmondva, illetve leíi> va egyszerűnek látszik, mégsem az. Nem az,' mert ezen az úton haladni csak megfeszített akarattal, következetességgel lehet. Sok a csábítás, amely könnyebb, gyorsabb eredményt ígér. A személyi kultúsz idején nálunk is sokan engedtek a csábításnak. Az akkori vezetők nem tanulták meg Lenintől, hogy a szocializmust nem lehet „elrendelni”. A szocialista rend ugyanis az életnek nem csupán új kereteit és formáját jelenti, hanem elsősorban tartalmi, tudati vagy belső változást. Az ötvenes évek elején rengeteg szó esett például az új típusú szocialista emberről. Némelyek általánosítva és konkrét példák alapján is, szívesen elmélkedtek arról, hogy társadalmunk már ezrével szüli ezt a vonzó emberideált. Ma sem változott a cél. Szocialista emberré válni ma is a legszebb célkitűzésnek számít. De ma már tudjuk, hogy ez nem póz, nem csupán kiállás kérdése. Nem elég akár ezer százalékra teljesíteni a normát, nem elég meggyőző felszólalásokat tartani. Csak az évtizedes helytállás, a közösségért való élet, rendünk igazának hirdetése, méltó képviselete és az eszméhez való töretlen hűség emelheti az embert erre a magas rangra. Ahogyan egy mai fantasztikus tudományos filmben mondanák: az emberek egész értelmi és érzelemvilágát át kell programozni az új életre. S ez a munka sem csodaszerek, sem rendeletek ú.tján nem megy. Üj életünk egészét kell megértetni és megszeretetni ahhoz, hogy minden gondolkodó, értő ember az eszével és a szívével elfogadja. Ezt a fontos követelményt értette meg a politikát formáló pártunk az ellenforradalmi zűrzavar után. Ezért tette életünk alapjává a humánus hangot, a bizalmat, a kölcsönös megbecsülést, a közös megbeszéléseket és tervezéseket, az élet rendjébe, a jövő építésébe való beleszólás jogát, és ezzel együtt természetesen a közös erőfeszítések és a felelősség megtisztelő terhét is. Lenin stílusa ez, amely a bizalom fundamentumán állva hívta dolgozni, küzdeni az embermilliókat, önnön szabad életük megteremtéséért. S az emberek a tapasztalás szerint mindig hallgatnak az ilyen szóra. Hallgattak nálunk is. Nemcsak azok, akiket származásuk, sorsuk eleve az új rend építőinek sorába állított. Jöttek azok is, akik addig idegenként, 1 vagy közömbös szemlélőként figyelték erőfeszítéseinket. S jöttek még távolabbról is, bizonyítva, hogy a jó hang, az okos szó, ha segítő szándékú emberséggel párosul, megfékezi a káros indulatokat is. S ez a jó hang, a dolgozó emberek biztonságos életét garantáló szocialista humanizmus megteremtette az alkotó munka légkörét, nem csupán a műhelyekben, a földeken, hanem a közéletben is. A bátorítás, a lentről érkező biztatás vitázó és bíráló, a véleményeket szabadon hangoztató politikus légkört teremtett. Kiderült, hogy az emberek — ha tudják miről van szó — nagyon is megértik a gondokat, s indulataikat a fékező erők ellen fordítják. Elég csak a reformok bevezetése előtti vitákra gondolni. Szinte az egész ország tanácskozott. A közös felelősségnek olyan jeleit láthatta itt az ember, amilyeneket azelőtt még soha. S a mostani pártkongresszusra való készülődés idején is hasonló a kép. Nemcsak a párttagság, hanem a párton- kívüliek sokasága is készül a nagy eseményre. Készül, mert az emberek a közös alkotások esztendeiben megértették, hogy a párt nemcsak a kommunistákért van, hanem az egész népért. Nem arról van szó. hogy ma már fenékig tejföl az életünk, s arról sem, hogy 1970-ben már sehol sem vétenek Lenin stílusa ellen. Ilyen tetszetős képet nyilván még sokáig nem festhetünk. Sajnos, napról napra felüti a fejét -- még párttagok között is — az önzés, az önelégültség, a befelé fordulás, s főként a gyűjtögető szenvedély, a harácsolás vágya. A bírálatot sem fogadják mindenütt szívesen, s bizony előfordul még, hogy aki szól, az megbánja. S nemcsak a villamoson rideg a hang, hanem itt-ott a hivatalokban is, ahol megrögzött bürokraták az embert is aktaként kezelik. De mégis vaij, egy nagyon nagy különbség a múlt és a jelen között: ma már mindenki tudja, hogy ezek a tünetek nem rendünket jellemzik általában, hanem csupán azt a néhány embert, aki maga körül próbálja forgatni a világot. S reméljük, öltét sem jellemzi sokáig, hiszen a lenini stílus egyik jellemzője, hogy hibák esetén segítségül hívja a mindent látó, szókimondó közvéleményt. S ez a hatalmas erő szívesen segít mert magáénak vallja pártunk jó politikáját. S úgy vigyáz rá, mint saját, legféltettebb értékeire. Kékesdi Gyula Folyamatos acélöntőméi A Dunai Vasműben azt acélgyártás és -feldolgozás korszerűsítésére modern acélöntőmű készül 1,1 milliárd forintos költséggel. Az ország első ilyen öntőművének gépeit és berendezéseit a Szovjetunió szállítja. Az öntőgép berendezéseinek több mint a fele — 1700—1800 tonna súlyú gépi berendezés — már megérkezett a vasműbe: A tervek szerint az öntőmű első egységét 1972 elején,' a második egységét 1972 második felében helyezik üzembe. Jelenleg az öntőgép alapjait építik. A Ganz-MÁVAG munkásai pedig az ország legmagasabb, 43,4 méter magasságú üzemcsarnokának " vasszerkezetét szerelik. (MTI-foto — Szilágyi Pál felvétele) Hogyan lehet egy időben falazni vakolni, festeni, szigetelni és villanyt szerelni ? INeinzetkőzi kiállításon mutatják be a Heves megyei Beruházási Vállalat találmányát Bolognában, az ősi olasz városban —„ ahol az építészetnek régi hagyományai vannak — minden évben megrendezik a nemzetközi építészetiparosítási kiállítást, amelynek célja a legújabb építészeti technológiák, s az ezekkel kapcsolatos gépek és berendezések bemutatása. E rangos nemzetközi kiállításon eddig még nem szerepeltek magyar találmányok, s éppen ezért jogos büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az idén — október 10—18. között —• megrendezésre kerülő ■ bolognai kiállításon a LICENCIA Találmányokat Értékesítő Vállalat két magyar találmányt mutat be, s az egyik a Heves megyei Beruházási Vállalat szolgálati ia1 Iqtltnánya: a PEVA térzsalu- rendszer. A találmányt bemutató tablók és makettek ezekben a napokban kelnek útra Egerből Olaszországba. .— A beruházási vállalatnak nem tartozik szorosan d profiljába új építési technológiák kimunkálása, hiszen elsősorban a kisebb és nagyobb beruházások kivitelezésének műszaki ellenőrzése a feladata. Mi ösztönözte a vállalatot e nagy jelentőségű találmány elkészítésére? — kérdeztük Friedrich Sándortól, a vállalat igazgatójától. — Azt a feszültséget, amelyet az egyre növekvő építési igények és a viszonylag stagnáló építési kapacitás ellentmondása eredményez, mi is eléggé érezzük. Amikor ismertté váltak a negyedik ötéves terv megyei építési — főleg lakásépítési — feladatai, vállalatunk valamennyi ^szakemberének az volt a véleménye: ezek maradéktalan megvalósításához szükséges lenne égy olyan új építőipari technológia bevezetésére, amely úgy növeli az építőipari kapacitást, hogy nem igényel számottevő létszám- bővítést : gyorsabb, olcsóbb és Jobb minőségű építkezést eredményez. Két kiváló szakemberünk — Pelle József műszála tanácsadó és Varga László gépészmérnök — kezdett hozzá egy ilyen új technológia kidolgozásához. Munkájukat siker koronázta: á találmány benyújtásának első évfordulóján, ez év szeptember 12-én a, Zala megyei Állami Építőipari Vállalat ezzel a módszerrel megkezdte a hévízi 14 emeletes SZOT- üdülőszálló építését. Ez azért is nagy öröm számunkra, mert közismert, hogy egy- egy új találmány benyújtása és gyakorlatban való alkalmazása közötti idő — sajnos — hazai viszonyok között átlagosan öt évre tehető, így rekordnak számít, hogy találmányunkat máris felhasználják. — Mi a lényege az új technológiának? — A térzsalus építési mód — mint a leggyorsabb és iegkorszerűbb építési technológiák egyike — világszerte tért hódít. Előnyei a rendkívüli pontosság, beton- és acélmegtakarítás, és az, hogy vakolatmentes falfelületet, eredményez. (Vagyis: a zsa- luzóelemek közé öntött falazat megszilárdulás után már- vanyszerűen sima felületű marad). Ennek további előnye — miután a falazattal egy időben „öntik” az épületbe a villanyvezetéket, a felületeket befestő anyagot, s a hang- és hőszigetelő anyagokat is —, hogy az így megszilárdult jalfelületck soha fiem szorulnak tatarozásra a későbbiekben... A technológia. gyorsaságára egyébként jellemző, hogy zárt ciklusban 24 óránként 2—3 lakás szerkezete építhető így meg. — A térzsalus építést hazánkban költséges francia importból beszerzett berendezések felhasználásával már elkezdték. Peile József és Varga László találmánya mégis új technológiának számít, elsősorban azért, meri — ellentétben az eddig ismert: berendezésekkel — nemcsak egyetlen méret be- zsaluzására alkalmas, hanem 2,4 m fesztávolságtól 0,6 nies „ugrásokkal”, 6 m-ig beállítható az ugyancsak egye dülálló vezér! őtengely segítségével, s a méretre állás is automatizált. Miért vannak zavarok megyénk szsnelfátásiban ? Tucatszám érkeznek szerkesztőségünkbe mostanában olyan levelek, melyekben a szénéllátás hiányosságait teszik szóvá olvasóink. Többen — például'a nyugdíjasok — sérelmezik, hogy két- hárorn hete beváltott tüzelő- utalványaikra még ez ideig sem kapták meg a szenét, mások kifogásolják, hogy a TÜZÉP-telepeken levő készleteket csupán a leggyengébb minőségű szénfajták alkotják. Sokan panaszkodnak a TÜZÉP-nél dolgozók udvariatlansága, de a megrendelt tüzelőám késedelmes szállítása miatt is. Mi okozza a szénellátás zavarait? Mikor és hogyan rendeződnek a vásárlók reklamációi? Kérdéseinkre először az Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalatnál kerestünk választ. A kimutatásokból megtudtuk, hogy a vállalat Heves megyére vonatkozó évi harminckét ezer vagonos értékesítési- terve — ez ötezer vagonos növekedésnek felel meg a négy év előtti igényekhez képest — jelentős százalékban teljesítetlen még. Bár szeptember végét írunk, ilyenkor már hűvösek az éjszakák — és a hőmérő higanyszála is reggelenként már a nulla fok közelébe süllyed —, a tüzelőellátás problémáinak gyors megoldására azonban semmi remény. — Tárolóhelyeinken jelenleg kevés szén van, annak is jó része nem éppen a legkeresettebb tüzelőáru, mivel kalóriája igen kicsi, salakok viszont sok — tájékoztatott Bodnár Péter igazgató. — A legjobb minőségű szénfajtáinkból — példáyl az egercsehiből és kányási- ból — hosszabb ideje egy gramm sincs készletünkben. Sajnos, ez utóbbiból nem szállít eleget a bánya. A salgótarjáni termelőüzemnek például hatszáz vagonos a lemaradása, de leszállítatlan még nagy mennyiségű egeresein szén is. Többször tárgyaltunk már a bánya vezetőivel ez ügyben, de csak ígéretet kaptunk tőlük.Üt — Mi az oka a szénszállítás hihetetlen mérvű lemaradásának? — tettük fel a kérdést Hatvani Lajosnak, a Nógrádi Szénbányák Igazgatósága értékesítési osztály- vezetőjének. — Aknáink termelése az utóbbi időben erősen lecsökkent — kaptuk a választ. — A tervezett napi százhatvan vagon szén helyeit nyolc - vankilencven vagonos teljesítmény áz átlag. E mennyiség fele por, a kereskedelem részére tehát csak a termelt mennyiség ötven százalékát lehet átöni. — Az az igazság — kapcsolódott a beszélgetésbe Laczkó István termelési osztályvezető —, h-ogy műszaki kimaradásokkal küszködünk. Van olyan napunk, hogy ezerháromszáz emberünk — mind táppénzes — nincs munkában. Hazánk szénbányái közül éppen a nógrádiban folyik legkörülményesébben a termelés. Geológiái okok — vizesedés stb. — nehezítik az itteni munkát. Az erősen lecsökkent létszámmal pedig a gépesítés révén sem lehet a napi termelést fokozni. Ez a magyarázata annak, hogy az évi kétmillió tonna szén- termelési tervhez viszonyítva, jelenleg harmincezer tonna a bányavállalat lemaradása. — Ilyen tények melleit várható-e, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban javul a termelés? — Tervünk maradéktalan teljesítésére elhatároztuk, hogy s abad szombatonként is műszakot tartunk. Sőt,' néhány szocialista kollektíva kezdeményezte a vasárnapi termelést is. Ez biztosíték arra, hogy Heves megyét- érintő lemaradásunkat, valamint a második fél évi nyolcezer vagonos szállítási tervünket minden körülmények között teljesítjük — közölte Hatvani Lajos. 9 Az. egeresein üzem bányamesterét, Székely Lajost is felkeresütk a szén ügy ben. Ezeket mondotta: — A nyári hónapokban több mint négyszáz vagonnal termeltünk kevesebbet a tervezettnél. Nálunk is sokan táppénzen vannak, de nem hallgathatom el,- hogy néhány fegyelmezetlen embertől a közelmúltban meg iá váltunk. Jelenleg harminc fő hiányzik a termelésből. Jelentős tehát a műszafcki- esésünk. Igen lelassította munkánkat, hogy az utóbbi hónapokban új frontfejtésre kellett átállnunk. A kedvezőtlen geológiai viszonyok megnehezítették itteni előre- iiala dósunkat. — Milyen intézkedéseket 'tesznek a lemaradások pótlására, illetve az éves terv teljesítésére? — Az elővájásnál dolgozókat szükség esetén átcsoportosítjuk a kitermeléshez. A jövő hónapban pedig új gépet is üzembe állítunk. A szemgyalu működése révén növekszik majd a napi termelés. Brigádjaink pedig vállalták, hogy a hátralevő szabad szombatokon műszakot tartanak. Ezek révén teljesíteni tudjuk a még hátralevő ezervagonos szállítási tervünket. ® így summázhatjuk a bányák illetékeseinek válaszait: a termelés növekedésével arányosan fokozódik ,a szénszállítás. Lesz tehát nógrádi és égercsehi szén is. De vajon, a vásárlók aiüskonőv l mentesebben kapják-e meg tüzelőjüket, mint eddig? — Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a vetők igényeit minél gyorsabban kielégíteni, jóllehet e napokban tumultus van megrendelői r ódáinkban. — A szállítások üteme változik-e? — Köztudott, hogy a megrendelt árut az AKÖV gépkocsijai viszik ki a vevők lakására. Sajnos, e hetekben olyan mennyiségű a .szállításra váró szén, hogy — tekintve á szűkös kapacitást — csak harminc napon belüli szállítást tudnak vállalni — mondta végezetül gz Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalat igazgatója. í= Borúsak, és egyre hidegebbek az őszi napok, akinek olajkályhája és gázkészüléke van — fűtnet is már. De nem teheti ezt az a család, ahol a széntüzelésű ' álybákhoz szükséges tüzelő még nincs beszerezve! Mint a megöl "rőkfcen közölt válaszokból kitűnik, a megyei igényeknek megfelelő szénmennyiséget időben megrenp-elte a TÜZÉP1 Vállalat. Sajnos, a termelő üzemek korántsem tettek eleget időarányos szállítási kötele- Izettségüknek. Megértjük a bányák személyi és technikai jellegű problémáit. Véleményünk szerint azonban nem utólag kellene — kissé szankcionális módon — orvosolni a termelés csökkenését előidéző problémákat, hanem céltudatos, előrelátó és hatásos intézkedésekkel megelőzni azokat. Veiket Árpád ★ Az úi technológia gépibe- rendezéseit ugVancsak megyénkben, a KAEV egri gyáregységében készítették el, ahol — a nagy hazai és várható külföldi érdeklődésije való) tekintettel — számos megrendelőre számítanak. Megyénkben Egerben, az ú;i északi lakótelep egyik 120 lakásból álló lakótömbjét kezdik ezzel a módszerrel építeni 1971 márciusában. A 24 órszáaban bejelentett Heves , mer. vei találmány iránt máris több külföldi cég érdeklődik, s ez bizony még tovább fokozódik a bolognai „SAIE” nemzetközi építészetipari kiállítás után, ahol a tablók, makettek mellett német és magyar nyelvű prospektusok is ismertetik a PB- , VA torzsau ren Ö sze r előnyeit.Faludi 'ándot } ’ —>—íj ..... 19 79. szeptember 39.« I
