Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Rjäctfr KOSSUTH s.3« Lányok, asszonyok 3.1# Művészlemczck 9.43 Népi muzsika 10.03 Az ötös fülke. Rádiójáték U.is Puccini: A Nyugat lánya. Részletek 12.30 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 13.57 Jegyzet 14.07 Kóruspódium 14.30 Kis magyar néprajz 14.25 Cj Zenei Üjság 15.20 Csak fiataloknak! 16.0$ Emlékezés Vikár Bélára 10.40 Szombat délután 17.34 Zenekari hangverseny 19.21 Hermelin. Háromfelvonásos vigjátók 22.52 Táncoljunk! 0.10- Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Operacsillagok — operaslágerck 8.35 Fúvószene 9.00 Népi zene 9.35 Operettrészletck 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 11.50 Könyvszemle 12.00 Népdalok 12.20 Zenei anyanyelvűnk 11.00 Napraforgó 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Táncdalok 15.15 F. Kreisler hegedül 13.30 Falvakban, mezőkön 16.05 Letűnt századok nyomában ... 16.30 Beethoven: c-moll zongoraverseny 17.01 Az élő népdal 17.11 Lemezek közt válogatva 18.10 Húszas stúdió 19.25 Emlékezés Bartók Bélára 19.35 Bartók-est közvetítése 22.25 Alkotóműhelyben 22.40 Shakespeare az opera­színpadon 23.15 Suppé — nyitány 23.26 Kadosa Pál zongorázik MAGYAR 9.00 Nótaszó 9.30 Tudor Mária-sorozat. 3. . __ rész ja a. .i, ... 11.00 Magyarázom a jövőnket... 6. Építőipar 14.45 Csehszlovák zenés film 16.20 Riportfilm 16.40 Tárlatról tárlatra 17.10 Hírek 17.25 Antenna 18.05 Fernandel énekel 13.30 A tv-jelenti 19.15 Cicavízió 19.30 Emlékezés Vikár Bélára 20.00 Tv-híradó .20.20 Derűs est Molnár Ferenc műveiből 22.10 Tv-híradó 22.30 Hangverseny a fertődi kastélyból EGM VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 4, fel 6 és 8 órakor. Fcketeszakáll szelleme Színes amerikai kalandfilm EGRI BRODY: (Telefon: ii-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Csak a halott válaszolhat Lengyel bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Csak egy telefon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Boszorkányper HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Heintje HATVANI KOSSUTH: A nqgy Red FÜZESABONY: Mérsékelt égöv PÉTERVÁSÁRA: Fehér farkasok ÜGYELET Egerben: szombaton délután s órától hétfő reggel 7 óráig a Rajcsy-Zsllinszky utcai rendelő­ben. (Telefon- 11*10.) Gyermekorvosi Ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 Óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 10 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74.) Rende­lési időn kivtil az általános or­vost ügyeletén (Balcsy-Zsl- llnszlcy utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráis a Puskin utcában. (Telefon: 16-36. 16-44.) Hatvanban- szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. [Telefon: 10-04.) •«ndelés gyermekek részére is. Á fogyasztói érdekvédelem Több a panasz — Ellenőrök 1152 boltban Minden negyedik egységben találtak hibát Segítene a gép A korábbinál több, hat­vannyolc panasz érkezett az év első felében a megyei ta­nács kereskedelmi osztályára a kereskedelmi áruellátásra, árakra, minőségre és a ke­reskedők magatartására. A kivizsgálás során 14 bejelen­tés alaptalannak bizonyult, de 54 esetben nem lehet el­vitatni a panasz jogosságát. Elsősorban árproblémák és minőségi kifogások merültek Jel... A megyei tanács kereske­delmi és idegenforgalmi ál­landó bizottsága, nem indo­kolatlanul tűzte napirendre tehát a fogyasztói érdekvéde­lem helyzetét. A napokban megtartott ülésén a kereske­delmi felügyelőségi csoport vizsgálatait vette alapul, de örömmel állapították meg, hogy a fogyasztói érdekvédel­mi munkában nagy segítséget nyújt a szakszeimezet, az ál­talános fogyasztási és érté- kesítő szövetkezetek, és a ta­nácsok mellett a társadalmi munkások is mind szélesebb körben foglalkoznak vele. Az állandó bizottság 1967 júliusában számoltatta be a felügyelőséget az érdekvédel­mi tevékenységről, munkájá­ban fellelhető a munka ja­vítására hozott határozatok hatása. A csoport idén a fél­éves munkaterve alapján 43 állami és szövetkezeti köz­pontban folytatott vizsgála­tot, a hálózati témavizsgála­tok kapcsán 243 esetben a fo­gyasztói érdekvédelmet vet­ték „nagyító alá”. Próbavá­sárlásokkal és csomagellen- örzésekkel 2242 cikk árát vizsgálták meg, 143 árát ki­fogásolták. A téves árakkal az eisQ félévben 150 ezer fo­rinttal károsították meg a vásárlókat. Négy vevőt sike­rült kártalanítani... A sza­bálytalanságok miatt 33 eljá­rásra került sor: 24 szabály­sértési bírságot, nyolc figyel­meztető határozatot adtak ki. Arpanaszok közül több az­zal foglalkozott, hogy azonos cikkek ára különbözik az egyes boltokban. A szabad árrendszer ezt lehetővé teszi, sok esetben ezért jogtalanul tételezték fel a rosszat az el­adókról. Az áruminöség el­leni panaszok már általában jogosak voltak; hibás volt a kötöttáru, a tetőfedő cserép, vagy a cipő. A nyílt hibák esetében könnyű volt az or­voslás, míg a garanciális ja­vítás alá eső áruknál a pa­naszintézés hosszúra nyúlt. Az áruellátás elleni bejelentések több olyan cikket érintettek, amelyeket már nem gyárta­nak, van olyan — mint a friss sertéshús —, amiből sajnos valóban nem kielégítő az ellátás. Olyan kereskedel­mi dolgozók ellen tettek pa­naszt a vásárlók, akikkel — zömében húsboltók eladói — a hiányos áruellátás miatt kerültek „összetűzésbe”. Értékelték a vállalatok bel­ső ellenőrzésének eredmé­nyeit is. A félév során az el­lenőrzések fele, 2779 esetben a fogyasztói érdekvédelem­mel kapcsolatos. A vizsgált 3243 áruból 570-ct kifogásol­tak, 63 a bolt, 303 esetben viszont a vevő kárára tör­tént a helytelen mérés, vagy számítás. A vállalatok és szövetkezetek 803 esetben vizsgálták a minőséget, ebből 172 minta jutott a minőség­vizsgáló intézetekhez, ahol 40 százalékos volt a kifogásolás. Szomorú eredménnyel jár­tak az egészségügyi vizsgála­tok. A vállalaii ellenőrök 1152 egységben járlak és 2S3 esetben kifogásoltak valamit. Minden negyedik volt felke­rült valami miatt a „fekete­listára". Az ellenőrük szigorúságát majdnem félezer fogyasztói panasz sürgette, amelyeket a vállalatokhoz címeztek. Leg­több a minőségrontás miatt született. Ilyen ügyben a TÜZÉP-et és több iparcikk gyártóját illette „dicséret”. Magatartás elleni panasz a legtöbb esetben vendéglátó­ipari illetékeshez „kopogta­tott”. Bőr a belső ellenőrzés sok hibát észlelt, az elma­rasztalás már elmaradt a kí­vántnál. Mintegy száz eset­ben kártalanították a vásár­lót, a hibázok ellen hét eset­ben tettek szabálysértési fel­jelentést és 60 esetben fe­gyelmi eljárásról számoltak be. Az állandó bizottság tag­jai a vita során megjegyez­ték, hogy sok munkafolya­mat gépesítésével könnyíteni kellene az eladók munkáját, s ezzel a higiénia követel­ményeinek is jobban eleget tehetnének a boltokban. Szó volt a kereskedelmi tanuló- képzésről is, amely a negye­dik ötéves tervben új otthont kap Egerben. A korszerűbb feltételek alapján nagyobb követelményeket állíthatnak a tanulókkal szemben és ez kihatással lehet majd a ke­reskedelem kulturáltságára, végső soron ezzel is a fo­gyasztói érdekvédelmet szol­gálják. (P. E.) Űjalilt szakaszához érkezett a BCM építése. Sze­relik az óriás forgókemen- cét. A Beremenden épülő ipari óriás, amit évi 1 mil­lió tonna cement gyártására terveznek jelentős állomá­sához érkezett; A Gép- és Felvonószerelő Vállalat dol­gozói megkezdték a kllnger- égető kemecepár első vona­la hatalmas élelmeinek be­emelését. A 65 méter hosszú, 4,5 méter átmérőjű kemence­kolosszust tucatnyi tagból rakják össze. Ha teljesen el­készül, súlya eléri az ezer tonnát, belsejében pedig na­ponta másfélezer tonna nyersanyagot égetnek majd ki. A tervek szerint az I. sz. kemencét még az idén üzembe helyezik. Képünkön: Dél-Dunántúl legnagyobb építkezése ma­dártávlatból. (MTI foto — Bajkor József) AZ ELSŐ KÉZFOGÁS „TARNAÜRS FALU la­kossága azzal a kéréssel for­dult a magyar kormányhoz, hogy nyújtson segítséget iga­vonó elével az aratási mun­kák elvégzésére. Ha közel­ben van lovakkal rendelkező csapategység, felszólítom, hogy nyújtson segítséget iga- erövel. A helyszínen egyez­zen meg a csapategységek­kel.” Ennek az utasításnak a kelte 1845. szeptember 24; az aláíró Ljovuskin, a magyar- országi Szövetséges Ellenőr­ző Bizottság vezérkari főnö­ke; a címzett pedig az Eger­ben állomásozó Agyiszdmov ezredes. S MOST IDÉZÜNK egy másik korabeli levelet, amelynek címzettje William C. Key vezérőrnagy, a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselője, aláíró­ja pedig Yoroaüov marsall: „A magyar kormány segít­séget kér a Budapestet fe­nyegető árvíz elhárításához. Szükségesnek tartom közöl­ni önnel, hogy figyelembe véve a veszély komolyságát, abban az esetben, ha a Du­na medrét nem tisztítják meg idejében a felrobban­tott hidak roncsaitól — a szovjet parancsnokság olyan határozatot hozott, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtja Magyarországnak ... Kérem önt, tájékoztasson a szóban forgó kérdéssel kap­csolatban az Önök által tett intézkedésekről”. A levél dá­tuma 1945., október 2. AZÉRT IDÉZTÜK ezt a két. dokumentumot, hogy fel­elevenítsük emlékezetünk­ben az ország akkori hely­zetét. A két dátum között pedig kiemelünk egy harma­dikat: 1945. szeptember 25- ét. Ezen a napon megjelent a rendkívüli magyar mi­nisztertanácson Vorosilov marsall és a következő szö­vegű levelet nyújtotta át a jelenlevőknek: „A szovjet kormány — figyelembe vé­ve azt a közreműködést, amellyel Magyarország hoz­zájárult a szövetségesek har­cának sikeréhez a hitlerista Németország ellen, és figye­lembe véve, hogy az ideig­lenes magyar nemzeti kor­mány lojálisán végrehajtja az 1945. évi január hó 20-án megkötött fegyverszüneti egyezményt, — elhatározta, hogy Magyarországgal fel­veszi a diplomáciai kapcso­latokat és ajánlja a kölcsö­nös követküldést.’’ S HOGY NE CSAK az or­szág belső állapotát, hanem nemzetközi helyzetét is jel­lemezzük, írjunk ide egy — ugyancsak korabeli — mon­datot. Truman amerikai el­nök így nyilatkozott 1945. július végén a potsdami ér­tekezleten : „Nem szándék- szunk diplomáciai kapcsola­tokat létesíteni a szóban for­gó országok kormányaival.” A megjegyzés 'Magyarország­nak is szólt. A Szovjetunió döntése vol­taképpen az első baráti kéz­nyújtás volt, az első segítség, hogy Magyarország nemzet­közi rangot nyerhessen. Gon­doljunk csak bele: hogyan tekintett ránk a világ akkor? A horthysták és a nyilasok bűnéből „az utolsó csatlós” bélyegét sütötték ránk, a legyőzőitek, a megvetettek közé sodortak bennünket az ország régi urai. A Szovjet­unió azonban kezdettől kü­lönbséget tett uralkodó osz­tály és nép között, a Szov­jetunió kezdettől bízott ab­ban, hogy Magyarország élni tud az új lehetőségekkel. HASONLÍTSUK ÖSSZE azt a világot, negyedszázad előtti nemzetközi helyzetün­ket a maival: Ma: az ENSZ- ben magas tisztségeket visel­nek küldötteink. Ma: magas rangú külföldi politikusok érkeznek Budapestre, veze­tőink véleményét kérik, ta­Ültem a csodás ro­mantikáid Almássy téren, és tepertőt et­tem rozskenyérrel, új­hagymával. Arra let­tem figyelmes, hogy valaki haragosan mo­rog a pad alatt. Lené­zek. A „valaki"' egy torzonborz cipögomb szemű kutya volt. — Uzsonnázzunk együtt! — mondtam barátságosan az eb­nek, és megkínáltam egy szép darab teper­tővel. Szempillantás alatt bekapta, majd köszönés nélkül távo­zott. Csak a szomszéd pádig sompolygott. A gazdája, idősebb férfi, megfenyegette: — Haszontalan ku­tya! Megmondtam, hogy idegentől semmit nem szabad elfogad­nod! Tőlem káosz egy kockacukrot. Tessék! Kérjél szépen! A kutya só várán bámulta a csemegét, de esze áqáoan sem volt produkálni magát azért az egy szem cukorért 4 <?rfi cnv darabig nógatta, majd miután sehogy sem boldogult, ledobta a kockacukrot, amit az­tán az eb jóízűen el­fogyasztott. Padszom- szédom most egy jó­kora kavicsot kapott fel, messzire hajította és rákiáltott az állat­ra. — Szivar! Hozd vissza a gazdának! Fussál! Rajta! Szivar filozofikus nyugalommal ült o helyén, s fiile botját sem mozgatta, sr Ejnye, micsoda dolog ez?! Gyere ide szépen a gazdihoz és adjál pacsit! Szivar olyan értel­metlenül bámult gaz­dájára, mint aki azt mondja magában: saj­nálom, mi más-más nyelven beszélünk. So­ha sem fogjuk megér­teni egymást. Felálltam és udva­riasan meghajoltam a szomszédom előtt: — Bocsásson meg. nem akarom megsér­teni. De én ily«» ó*­ta kutyával még nem találkoztam. Szomorkásán nézett rám: — Azt hiszi, most valami újat mond? Szivar a világ legbu- tább kutyája. De fog­laljon helyet. Elmesé­lem a történetet. Egy Pest környéki üzem­ben dolgozom. A kör­nyéken több betörés történt. Elhatároztuk, hogy vásárolunk egy házőrző kutyát. Szi­vart nyolcvan forin­tért vettük egy ván­dorköszörűstől. Az il­lető megesküdött, hogy a kutyának remek tu­lajdonságai vannak. Szivar kapott egy kis házikót az udvaron és teljes ellátást. Egyetlen kötelessége volt: éjszakánként ügyelni a rendre. Hi­vatalba lépésének tize­dik napján betörő járt az üzemoen. Szer­számokat és némi készpénzt vitt el. Szi­var másnap reggel de­rűsen ébredt. Sem'"' féle lolkllsmerc' daiást nem év-. ” ó+Söróí neituokám t fogták. Elmesélte, hogy mikor átmászott a kerítésen. Szivar még csak nem is uga­tott. Sőt! Boldogan nyújtózott, amikor a betörő megvakar gáttá, a hasát. Szóval, jól bevásároltunk Szivar­ral! — legyintett csüggedten a kutya gazdája. — Gondolom, azon­nali hatállyal, felmon­dás nélkül elbocsátot­ták a kutyát, mint al­kalmatlant. — Szó sincs róla. Annyira megszoktuk, és megszerettük ezt a tehetségtelen ebet, hogy továbbra is ott tartottuk. Viszont fel­vettünk mellé egy igazi, éber, harapós házőrző kutyát. S míg a Szivar alszik, a Hek- tor dolgozik. Mondja meg őszintén: emberi viszonylatban nem ta­lálkozott még ilyes­mivel? — Dehogynem — sóhajtott együttérzően. '•"•'’simooatt'im c"~:­nácskoznak velük és hivat­koznak rájuk, küldötteink négy világrészben ünnepé­lyesen és tisztelettel foga­dott vendégek. Ilyen szép és fényes az ív, amely azt a nemzetközi pályát jelzi, ame­lyet Magyarország 1945-től 1970-ig megtett. Az első, nemzetközi rangot adó szov­jet kéznyújtástól máig. MAGYARORSZÁG a szo­cialista közösség tagja lett. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy egy régi szö­vetségi rendszerből újba lé­pett. Szövetségváltoztatás­ban volt részünk hajdanán is elégszer. Most: történelmi méretű változás állt be. A két világháború között a magyar kormányok a leg­sötétebb reakciót képvisel­ték és szolgálták, önpusztító háború szekeréhez kötötték hazánkat, a gyűlölködés és a sovinizmus mérgével igye­kezték fertőzni a népet. Most: a haladás táborában talál bennünket a történe­lem, ahogyan az 1848-ban volt. Csakhogy akikor tisza­virág életű volt ez az álla­pot, most azonban tartós, egyszer s mindenkorra való. MAGYAUORSZÄG nem nagy. nem is erős. Szerények akarunk lenni. Régen is kis ország voltunk, ma is — mégis, hogy megváltozott helyünk, szerepünk a világ­ban! Régen a kicsiség kiszol­gáltatottságot jelentett, ki­szolgáltatottságot az imperi­alista erők játékának. Ma a kicsiséget ellensúlyozzák ba­rátaink. A szocialista közös­ség megvédi minden tagját. A szocialista közösség erőt kölcsönöz minden tagjának. A szocialista közösség lehe­tőséget nyújt minden tagjá­nak, hogy széles körű nem­zetközi tevékenységet fejt­sen ki. S a szocialista közös­ségnek szüksége is van ar­ra, hogy minden tagja hoz­zájáruljon legjobb képessé­geivel. önálló kezdeménye­zéseivel a közös ügyhöz. Magyarország Igyekszik becsülettel eleget tenni en­nek a feladatának, s tiszte­letre méltó helyet vívott ki magának a népek családjá­ban. Nem felejtjük el azon­ban, hogy az első segítséget, a kezdősebességet ezen az úton a Szovjetunió adta, egyebek között a diplomáciai kapcsolatok felvételével. Azóta is elsősorban a szocia­lista világhatalom támogatá­sa és védelme teszi lehetővé, hogy nemzeti értékeinket ki­használhassuk, képességein­ket valóban kibontakoztat­hassuk nemzetközi téren is. NEGYEDSZÁZAD telt el azóta, hogy Tarnaörs iga­vonó erőt kért, hogy a híd­roncsokat el kellett távolíta­ni a Dunából. Megváltoztak a feladatok, meg a kapcso­lat formái, a lényeg azonban megmaradt: a magyar nép tudja, hogy mindig' számít­hat a Szovjetunióra. Tatár Imre szeptember 26., szórnia* Galambos Szilveszter:

Next

/
Oldalképek
Tartalom