Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

A Duna R0& 8.20 5.25 10.33 n.os 12.30 13.13 13.43 14.0# 14.22 14.30 15.10 13.18 15.30 1Í.0» 15.4» 11.» 11.01 15.15 13.30 30.23 21.11 *3,23 0.10 KOSSUTH Fuvosindulok. BUet; Gyöngyhalászok. Háromielv. opera. Fiatalok stúdiója. Schubert-mövek. Tánczene. Népi zene. Vigyázz! Balesetveszély 1 Gyermekrádió. Éneklő világ. Suppé-nyitány. Kóruspódium. Könnyű hangszerszólók. Fricsay F. vezényel. Disznóképü és társai... Népdalok. Operarészletek. Hangfölvevő. Elb. Könnyűzenei olimpia. Három király. R.-vált. Páholyból. Az évszázad nagy Beethoven-elöadói. Népdalok. Operarészletek. PETŐFI 1.1» Izraelita negyedóra, i.os Verbunkosok, nóták. 3.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 A hazug. Elbeszélés. 13.24 Wagner: Az Istenek alkonya. Részletek. Mindenki kedvére — kettőtől — hatig ... 15.13 Újrakezdés a romokon. Dok.-musor. 19.00 Mikrolórum. 15.12 szimfonikus zene. 21.15 Fél év mérlege. 21.30 Népi zene. 22.00 Hanglemezgyűjtők húsz perce. 22.20 Esztrádparádé. 23.15 Operettrészletek. 23.31 Századunk kamarazenéje. MAGYAR 17.3« Hírek. 18.os Kuckó. 18.2» Keressük együtt az ős­embert. . ,19;lö Esti. .mese. 19.25 Ipari riportfllm. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Halló ... *1.20 Egy nagyváros slágerei. Budapest. 22.35 Tv-hlradó. POZSONYI 17.40 Gyermek- és ifjúsági műsor. 19.00 Tv-hiradó. 19.35 Filmmagazin. 20.05 vidám műsor. 21.05 Hölgy a vágányon. (Cseh zenes film.) \JThi» i EGRI VÖRÖS CZ&LAG: (Telefon: 25-53) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Dr. Syn kettős élete Színes angol—amerikai film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Belfagor a pokolból Színes olasz film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Dr. Sgn kettős élete Színes angol—amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A kardforgatónő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Figyel) ráml GYÖNGYÖSI KERT: Bolondok hajója HATVANI KOSSUTH: Hívd a férjem találkára HEVES: Magányos vadász a szív FÜZESABONY: Dr. Holst fantasztikus esete PÉTÉRVASÁRA: Sirokkó Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) OHassa „capaja 99 Halászberkekben az a hú jár­ja, hogy hosszú idő után ismét megjelent a Duna „cápája”, a viza. Ez a hatalmas tokfajta hal a világ tengerei közül csak a Kaspi-tengert és a Fekete-ten­gert lakja. A több mázsás óriá­sokat a szaporodási ösztön űzi fel Időnként a Dunán, a Dnye­peren és a Volgán. Régi oklevelek, jegyzőkönyvek sűrűn emlegetik mély vizeink tengerjáró vándorát, a „feje­delmek halát és a halak fejedel­mét". Zsigmond király udvari krónikása jegyezte fel, hogy 1412-ben Zsigmond sok külföldi vendégfejedelemmel, fényes ud­vari kísérettel nézte végig Ko­máromnál a tavaszi vlzafogást. A Vág-torkolat vidékén sok száz halász gyűlt össze sípokkal, dobokkal és vidám kiáltásokkal terelték a mederbe levert ket­tős cölöpsor Vizafogó kapujához a Duna góliátjait. Huszonhat óriás viza és 5900 kisebb tokhal volt akkor a zsákmány. A leg­nagyobb vizát ugyancsak a ko­máromiak fogták a XVI. szá­zadban. Ennek a példánynak ke­reken egy tonna és hat mázsa volt a súlya. Adataink vannak arról, hogy a tatárjárás után IV. Béla 200 darab besózott vizával, esztendőre való „konzervvel” kedveskedett a helligenkreuzi cisztercita kolostor szerzetesei­nek. Mátyás király 1» megbecsülte mély vizeinek tengerjáró vándo­rát. Egy ízben Komáromnál 30 vizát elevenen fogatott meg. s a tatai kastély tavába telepíttette őket. A gözhajózás. majd a Duna menti ipartelepek mérgező szennyvizei, s nem utolsósorban a háború aknarob'oanásai elriasz­tották a folyamból ezt a hal­óriást. Természettudósaink már- már azt hitték, hogy a dunapa- taji példány lesz a vizák halotti anyakönyvének utolsó hazai sze­replője, amelyet 1938-ban ejtet­tek rabul a dunai halászok (preparált bőr® a Nemzeti Mú­zeumban van). Am az elmúlt években Ercsi, Százhalombatta és ökécske halászai újra „magyar cápát” ejtettek, s ha a legújabb hír igaznak bizonyul, talán is­mét sikerül hálóba csalni a „fe­jedelmek halát, s a halak feje­delmét”. FOTO SAROKÉ Fínomszemcsés gyári hívó A legutóbb ismertetett Fenofort gyári összeállítású filmhívó közepes szemcsét eredményez. Kisfilmnél elő­fordul, hogy ezzel a szemcsé- zettel nem vagyunk megelé­gedve. Vagy nagyfilmre dol­gozunk ugyan, de lágyabb filmet akarunk. Kisfilmnél különösen ak­kor használjuk, ha filmjein­ket nagy méretre akarjuk nagyítani. Ez a méret 24x30 cm méretnél kezdődik, ami annyit jelent, hogy 18x24 cm méretig nem kell különöseb­ben törődnünk a szemcsé- zettel. Főleg akkor nem. ha eredetileg is kevésbé érzé­keny, de finomszemcsés ne­gatívra fényképezünk. Pl. 15 dines filmre. Gyengébb világítási viszo­nyok mellett, vagy mozgó té­mánál azonban sok esetben használjuk a legérzékenyebb filmeket, amelyeknek szem- csézete eleve sokkal dur­vább. Szükség lehet olyan filmhívóra, amelyik fino­mabb szemcsét eredményez, mint a Fenofort. Ez az ún. Finomszemcsés hívó. Ilyen név alatt kapható az Ofotért- üzletekben. Ugyanolyan Rea- nal-készítmény, mint a Fe­nofort. Oldása, felhasználása hasonló a Fenofort hívóhoz. Tartsuk be a dobozon olvas­ható előírásokat! Arra fel­Imre-Amerigo-Amerika „Interjú Amerlgo Tot — Tóth Imre szobrászművész­szel”. Ezt a címet viselte egyik napilapunk cikke, amely beszámol arról, hogy a világhírű, magyar származá­sú képzőművész immár ál­landó vendége szülőhazájá­nak, tiszteletbeli tanára az Iparművészeti Főiskolának, ahol fiatal, magyar tehetsé­geket nevel, s római otthona fenntartásával házat épít ma­gának Budán. Az Idézett cikk címében szereplő két utónév ponto­san megfelel egymásnak a magyar, illetve az olasz nyelvben. Az olasz változat a magyarból keletkezett érde­kes körülmények között, s végeredményben az újvilág nevét is ez a változat adta. Az Imre név nálunk a Henrikből keletkezett. István király fiát német nagyapjá­ról Haimriknak keresztelték. A nyelvtörő hangzás azután a magyar használatban las­san megváltozott. Ejtették Imriknek, Emriknek, Im- rehnek és végül Imrének. (Más példák: Lázár =» Eleá- zár, Mihály = Michael, Ágo­ta = Agatha, András = And­reas?, István = Sztephanosz, Stefan). Az Imreh forma ma is él, mint régies írású csa­ládnév, Imre herceg aztán az Emrik alakból latinositott Emerieus néven bekerült a szentek lajstromába s a név így is használatossá vált ná­lunk akkoriban, majd Nagy Lajos olaszországi hadjáratai idejétől Itáliában is. így lett Imre-Emericusból az olasz Emerico. illetve olasz tájszó- lasban Emerigo, sőt Amerigo. S ezzel el is jutottunk addig, hogy miért nevezik Tóth Im­rét Rómában, a Via Mar- guttán, s mindenütt a vilá­gon, ahol művészetét tiszte­lik, Amerigónak. S említsük meg a mester egy XV—XVI. századi „druszáját”, Ameri­go Vespucci olasz tengerészt, akinek utazásai jelentősen hozzájárultak Amerika ala­posabb földrajzi feltárásá­hoz. Az ő utónevéről, köz­vetve tehat az Imre névről nevezték el Amerikát, talán kissé érdemén felül is jutal­mazva munkásságát, ha ösz- szevetjük azzal, hogy a fel­fedező Kolombusz Kristóf nevét csak egy köztársaság, Kolumbia neve őrzi Ameri­ka térképén. tétlenül vigyázzunk, hogy rendesen kihívjuk a filmet, mert különben igen vékony, lény-árnyék ellentéteket alig mutató negatívot kapunk, amelyikről nagyon nehezen fogunk tudni elfogadható po­zitív képet készíteni. A finomszemcsés hívó ere­detileg is lógyabban dolgo­zik, mert oldja az ezüstbro mid szemcséket. Ha 2 dl-es üvegekbe öntjük szét az el­készített hívót, akkor 2 dl ilyen hívóval csak 2 tekercs filmet hívjunk elő és ne töb­bet. Szépen átrajzolt, lágy negatívot kapunk, amiről könnyen megy a nagyítás Ha azonban tónusszűkítéssel akarunk élni, tehát kontrasz tos, szinte csak fehér-fekete tónusú képet akarunk készí­teni, akkor ezt a hívót sem­mi esetre sem használjuk. Reprodukciós felvételek ki­dolgozására sem alkalmas. Annál inkább portré- és cso­portképek, életképek film­jeinek előhívására. Nagyon vigyázzunk arra is. hogy tálhívásnél ne érint­kezzék a film túlságosan a levegővel, mert az ún, leve­gőfátyol. ami a levegő oxi­dáló hatására következik be, tovább lágyítja a filmet és a pozitív kép tisztaságát már észrevehetően rontja. Elő­nyösebb ezzel a hívóval tank­hívást alkalmazni, mert itt a film állandóan benne van az előhívóban, s így ez a le­vegőfátyol elmarad. Óvakodjunk az előírtnál magasabb hívóhőmérséklet­től is, mert a melegebb hí­vó lágyabban dolgozik. Itt pedig nem cél a lágyítóhatás fokozása. Körmendi Károly Maxi ruha némi menszakitással SSZ francia divattervező ajánlja ezt a kreációját a divathóbor­tokat kedvelő hölgyeknek 1970—71. őszi-téli szezonjára. A fekete gyapjúruha combközépig teljesen normálisan halad. ntojd egy hirtelen bolondos ötlettel szinte kalitkába zárja viselője lábáig, kivillantva a „rácsok" között a formás ido­mokat A térd és a boka között a rendhagyó maxi szoknya újból folytatódik, a férfiak legnagyobb bánatára ... (MTI Külföldi Képszolgalat) Sírok és ősök Beszélgetés a muzeológussal az akasztómályi ásatásról | Napok óta újra a csend az úr a Sírok és Terpes közötti homokbánya felett, ahová háromezer éve temetkeztek a szkíták elődei. A régi teme­tő feltárását ugyanis nemrég hagyták abba, a munkások, régészek más tájaira mentek a megyének. Mit találtak, mivel gazda­godtak ismereteink az itt élő emberekről? Miről vallottak az akasztómályi sírok? — er­ről érdeklődtünk Szabó Já­nos Győző muzeológustól, aki az itteni munkát, a feltárást vezette. — Az akasztómályi ásatás egyelőre befejeződött. Fel­tártuk azt a temetőrészt, amelynek első sírjait az elő­ző években ástuk ki. Tíz sírt és három áldozati gödröt ta­láltunk ... — Ez azt jelentené, hogy ilyen kis temetők voltak az időszámításunk előtt itt élő embereknek? — Valószínűleg több helyen, kis csoportban temetkeztek és ennek egyikét találtuk meg. Lehetséges, hogy a kö­vetkező dombgerincen újabb temetkezési helyekre buk­kanhatunk. Ezt a feltételezést erősíti az a tény is, hogy a most feltárt sírokban főleg női csontvázakat találtunk. Lehet, hogy a következőkben férfiak lesznek majd. Persze, ez csak feltételezés ... a kö­vetkező évek munkája adhat majd erre bizonyítékot... — Tehát folytatják az ása­tást? — Az idén már nemigen, de amint pénz és lehetőség adódik rá, folytatjuk. — Mi került elő a tíz sír­ból? — A csontokon kívül agyagedények, női munka­eszközök, varrótű, vasár, ki­sebb ékszerek, cipő- és kesz­tyűdíszek. fülbevaló. — Ezeket láthatják vala­hol az érdeklődők? — Tisztításuk, konzerválá­suk még most történik... be­mutatásukra csak a későbbi időben kerülhet sor. — Előzőleg már szó esett arról, hogy az akasztómályi ásatások megerősítették mindazt, amelyet a preszki- ta emberekről tudtunk. Akadt-e olyan lelet, ami újat hozott az ásatásoknál? — A sírok feltárása közben kelta kori település nyomai­ra bukkantunk. Az egyik „házat” teljesen feltártuk. Kilenc faoszlopon nyugodott, oldalai vesszőiből fonottak voltak és sárral tapasztották be, szép simára eldolgozva. — Miként sikerült ezt a kelta házat így „látni”, hi­',ssss/ss//s//sss//js/sssss/ssssss/sss.-sssss/ss?/sss/ss////s/ss/s/ffsys.'/sfssys/s/ss/s/s///ssssss/ss/ss/ssss////ss/sssssss/sf?//s/s*.ss//s/ss?ssy/ss/ss/*ssssssssssss/ss/sss/sssj Még jól emlékszem arra a napra, amikor reggeli után így szólt hozzám az „Édes”: — Dagadt, te horkolsz! — Ugyanis dagadtnak becéz. Egészen megrendültem. — De szivem, — mondtam — az lehetetlen Mar jó pár éve, hogy összeházasodtunk, és sohasem horkoltam. Az ilyesmi nem jön máról hol­napra, mint a nátha. — Talán mindig horkoltál, csak én nem vettem észre, mert aprófát fűrészeltél. De tegnap éjjel, úgy látszik, egész erdőt akartál kiirtani, mert csak úgy rengett a ház. — Miért nem keltettél fel, drágám? — Nem akartalak munka közben zavarni. — Ilyen ta­pintatos az aranyos. Szóval, horkolok, és ez ar­ra indít, hogy azon gondol­kodjam, mint szabadulhatnék meg ettől a bajtól, betegség­től. vagy nevezzük bűnnek? Talán el kellene menni az orvoshoz. De hát nevetséges■ Mit mondhatnék neki? — Képzelje, tanársegéd ur, feleségem szerint nagyon horkolok. Nem, ez nem megy. Inkább az irodában beszél­gettem kollégákkal, barátok­kal. — Horkolni? — mond­ták csodálkozva. — Rendes ember nem tesz ilyesmit! Kisebbségi érzésem támadt. Nyilván én vagyok az egyet­len horkoló a világon. Sür­gősen megvettem a „Csöndes éj” nevű, elismerten hatásos horkolás elleni szert. Méreg­drága volt, förtelmes izü, és gyomorégést okozott. De a hatás elmaradt. — Megint vastag rönköt fűrészeltél az éjjel. — szólt reggel az édes. Képzeletben már láttam, amint kiköltöztet a hálószobából, és a nappali kerevetre száműz. Elgondolni is borzalmas számomra, aki annyira társaslény vagyok. A rossz szellem ellen föl- veheted a küzdelmet, a bű­nös szokásokat le lehet vetni, ha beteg vagy, orvost hív­hatsz, de aki horkol az ment­hetett en. Csak környezetének türelmére apellálhat és re­mélheti, hogy egy napon is­mét normális emberré válto­zik. A minap társaságban vol­tunk, és valaki szóba hozta a horkolást. Kíváncsian vár­tam, hogy boldogabbik felem, az „Édes" kipellengérez-e? De csak megértőén felém ka­csintott, és a világért sem árult volna el. Váratlanul va lami tanárféle szólt hozzá kérdéshez. Igen járatos lehe tett a dologban, mert sok latin szót kevert a beszédébe Igazi tudósa volt a horko­lásnak. Véaül az mondta: — A horkolás tulajdonkép­pen távoli elöidők természeti ösztönének a maradványa. A primitiv ősember, az ezer ve­szélynek kitett barlanglakó horkolt, hogy ezzel megóvja családját és otthonát, felesé­gét és gyermekeit a vadál­latok támadásától, és elijesz- sze a bestiákat. Férfiak, akik horkolnak, különösen fejlett családi ösztönről tesznek ta­núbizonyságot. Később otthon még egy­szer megnéztük a gyerekeket, (Nem tudom, önöknél, hogy van, de a mi apróságainknak az a furcsa szokásuk, hogy alvás közben hasra fordul­nak, és a levegőbe dugják hátsórészüket.) Szóval, beta­kartuk őket, azután az „Édes” a nyakamba borult. — Csak horkolj tovább, dagadt, ahogy jólesik... Te neandervölgyi! Azóta megszűntek a ki­sebbségi érzéseim. Horkolok, és nem is szégyellem. Különben nem meséltem volna el a történetet. Fordította: Boldog Balázs szén a földdel egyenlő volt a lelet. — Sajnos, e kelta házak „padlószintje” tönkrement — vagyis felszántották, de meg­maradtak az oszlopok gödrei és az elkorhadt oszlopvégek, A cölöplyukakba beleomlott és megmaradt néhány falda­rab, edénytöredék, amikor vagy felégették vagy lerom­bolták ezt a települést. Ebből, sikerült az „épületek", illet­ve a három keltakori ház építésének időpontját meg­határozni. A legkisebb ház 7x4 mé­teres volt, a nagyobbak a mai házakhoz hasonló nagy­ságúak. — Van remény arra, hogy több ilyen ház is előkerül? — Egy-két kelta kori házat már máshol is feltártak, de egész falut még nem sike­rült találni. Itt is nagy terü­letet kellene felásni, hogy az esetleges többi ház is előke­rüljön ... talán majd a kö­vetkező években. Sirok egyébként évtizedek óta szol­gáltatja a különböző korok­ból származó leletek sokasá­gát. „Itt mindig laktak”, ezért érdemes lenne az ős­kortól napjainkig feltárni az itt letelepült emberek élet­módját, szokásait, történel­mét, amely nemcsak érdekes, de igen hasznos tapasztalato­kat is nyújtana. Igaz... ez két-három évtized programja lehetne... de érdemes len­ne megvalósítani. — Javasolták az érdeklő­dők, hogy egy-egy ásatás befejezése után mutassák be a nagyközönségnek megfelelő magyarázó szöveggel az ér­tékesebb leleteket. Van-e ennek akadálya? — Egyelőre a helyiség­hiány. Kiállítóterem kellene hozzá Egerben, de máshol is. Sajnos, ezzel a múzeum nem rendelkezik, pedig kiállítási anyag rengeteg lenne, a si- roki leletektől kedzve a kis­körei, visontai és más ása­tásoknál előkerült értékekig. Lehetünk mégis optimis­ták... ? Sokan lennének kiváncsiak Egerben, sőt a falvakban is egy-egy ásatás eredményeire, mint Miskolcon és más vá­rosban, ahol ezt már sike­rült megvalósitani. Kovács Endre 1970. augusztus 7., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom