Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Országúton a „sárga angyallal

{Foto: Kiss Béla)

Vasárnap reggel hét óra. Ekkorra beszéltük meg a találkozót. A kis sárga Steyer Puch nemsokára meg is jelenik az útkanyarban: a jól ismert forrna, antennával, tetején a vülanóval. Az oldalán nagybetűkkel festve: segélyszolgálat.

A volánnál Becsei Gábor autószerelő, a 4-es AKOV dolgozója. Tizennyolc éve végzi már ezt a munkát, szakértelméről beosztása is tanúskodik: autóbemérő a vállalatnál. Jó kezekben van a sárga angyal'’ volánja.

A kis autó belülről meglehetősen zsúfolt. A hátsó ülések helyén szerszámosláda, a fiókokban az apróbb javításokhoz elkerülhetetlen számtalan alkatrész. A vezető mellett —. ahol éppen elhelyezkedni készülök — telefonos adó-vevő és kapcsoló- labla. Még egy utolsó ellenőrzés, aztán felbúg a motor, elindulunk az Eger—Hatvan között húzódó országúton.

— Mennyi a szolgálati idő?

— Hét végén három nap: ■pénteken és szombaton délután kettőtől este 10-ig, vasárnap pedig egész nap.

Az út szélén feltűnik egy parkírozó autó. Tulajdonosa a felhúzott motorháztetőnél foglalatoskodik. Becsei Gábor lassít, es odakanyarodik melléje.

— Jó napot kívánok. Hehe! valamit segíteni?

— Köszönöm, nincs probléma. csak vizet töltöttem.

Máris indulunk tovább, lassan, az országúton. A mellettünk elsuhanó autókból derűs arcok néznek visz- sza a kiskocsira,' némelyik vezető vidáman integet.

— Szeretik az úton a sárga angyalt. Még ha nincs is probléma, a mentő láttán nyugodtabban hajtanak az autósok,

Motorkerékpár az út mentén. A 250-es Jawa sebesség- váltóját elkeseredetten rángatja egy fiatalember. Arcáról csorog a veríték.

— Lehet-e segíteni?

— Nézze már meg, legyen

szíves! Nem kapcsol a motor. Fél tízre oda kell érnem Gyöngyösre, egy kézilabdamérkőzést vezetni. Most az egyszer kértem kölcsön motort ...,

Előkerül a szerszámosláda, a munkaköpeny. Rövid idő múlva már kész a diagnózis: a fogaskerekek szétcsúsztak, itt bizony szét kell szedni a motort, ami nagyon hosszú munka — a maximum másfél órás javítást vállaló segélyszolgádat ezt nem végezheti el. Mindenesetre az ..angyal” mégis megteszi a magáét, elvégzi a sebességváltó beállítását ;— a motor használható.

Közben mellénk kanyarodik egy autó.

— Egy kilométerrel arrébb egy Warszawa vár magukra. Nem tud továbbmenni — hozza a hírt a vezető.

A szerelő rám kacsint; — No. kezdődik a munka.

Gyorssegély a Warszawá- nak, a következő kilométeren pedig már ott a másik páciens: egy régi 600-as Trabant. Idős, nyugdíjas gazdája tanácstalanul vizsgálgatja. Amikor meglátja a sárga kiskocsit, megkönnyebbül. A felesége már ugyancsak türelmetlenkedett.

— Kérem, mi leálltunk dinnyét venni, s a kocsi nem akar elindulni.

Régi, elhasznált autó. Ä benzin csepeg, néhány rögzítőcsavar is hiányzik, az egész szerkezet zötyög; itt bizony régóta szükség Van a szerelőre. A hibamegállapítás félig tréfálkozó:

— Nem lett volna szabad

megállni vele. Túlfolyás van, ezért nem indul.

A feleségnek több se kell.

— Minek szálltál ki? Miért nem brúgattad?

Az öregúr megtörtén hallgat.

A gyors kezek helyrehozzák a hibákat. Még egy alapos vizsgálat, nincs-e rejtett hiba.

— Lehet indítani!

A tulajdonos boldogan kapcsol — a Trabant mint egy táltos ugrik előre, majdnem ránk tapos. A sebességből ugyanis elfelejtették kivan- i ni.

Lélegzetvételnyi szünet. | nincs páciens a láthatáron —j eljött az ebéd ideje. Dupla 5 falú, hőálló táskából élőké- í rül a gondos kezek csórna- j golta útravaló: vaj, szalámi, I paradicsom. Az úticsomag S szépen elosztva, három étkezésre elég.

— Melyik kocsi-típusokkal van a legtöbb probléma?

— Leginkább a Trabant, a Skoda és a Moszkvics hibá- sodik meg. Javítottam egyszer egy amerikai kocsit is. Az automata sebességváltóval volt hiba, amit nálunk nem használnak, de azért rájöttem a megoldásra.

Az ebédidőnek egy mellénk kanyarodó Wartburg vet véget: rossz a karburátora. A rendszámon vörös csillag: jugoszláv turistáikat ment a „sárga angyal”.

Ezen a napon 14 elindulni képtelen kocsit javított ki Becsei Gábor az országúton.

A tanácsokat, kisebb beállításokat nein is számoltam.

(H. S.)

Germanus Gyula:

Nincsenek istenségek i s 3

EGYIPTOM hivatalosan mohamedán ország, és az iszlám heti ünnepnapja a péntek. A napi ötszöri imát otthon is elvégezhetik a hívők, de illő dolog, hogy a péntek déli imát a mecsetben végezzék. Ilyenkor az előimádkozó a szószékről intelmet szór az igazhívők fejére, és áldást kér az állam- lőre. Ennek a beszédnek tehát politikai jelentősége is van.

A kairói nép az ünnep előestéjei, csütörtökön víg szórakozásnak szenteli. A mulatóhelyek az Imádeddin úton megtelnek, az autók ezrei száguldanak összevissza jókedvű tulajdonosaikkal, és mindenki félbehagyja megkezdett munkáját. A mohamedán péntek nem okvetlenül szünet, az üzletet nem kell bezárni, és aki akar, dolgozhat is. Nem úgy a rákövetkező szombaton, a zsidók heti ünnepén. Ezen a tápon a hitbuzgó zsidónak lem szabad dolgoznia, és gész napjai, minden testi -"éjét és szellemi képességét ■ Úristennek és az imának ' szentelnie. Kairó belvái. néptelenné válik, a zsi- boltok nem nyitnak ki, a vevőnek türelmesen vár- ■i keli. meri a vasárnap a keresztények, xoptok, görögök. örmények, olaszok, liba- * noniak ünnepe. Csak hétfőn indul meg álmosan az élet. várva a csütörtök boldogító délutánját. A vallásalapítók bölcsek voltak, ismerték az 'íberi természetet.

Én rendszerint, vasárnap ?m fel a mohamedán ' lek múzeumát. Egyip- > a VII. században hódolt 1 az arabok előtt. Hosz- í évezredes történelme sott szíriai pásztornép, per- a, római, makedón és bizánci urak vetélkedtek birtoklásáért. A kopt egviptomi tűrte az idegen és

egyik urának nyelvét sem vallotta magáénak, pedig a hódítók magas kultúrát honosítottak meg Egyiptomban. A pusztai arabok az iszlám jelmondatával — „Nincsenek istenségek; csak az egy igaz isten” — nemcsak a Nílus deltájának termékeny földjét hódították és szállták meg, hanem megnyerték az őslakók lelkét és szívét is. Az egyiptomiak tömegesen tértek át keresztény hitük sza- kadár szektáiból az egysze- szű, könnyen érthető, mono- theista iszlámra. Azóta Egyiptom az iszlám kultúrájának egyik legerősebb bástyája lett.

A MOHAMEDÁN múzeum csodás gyűjteményt foglal magában, Az érdeklődő, vagy a kutató elé tárja mindazt, amit az iszlám ihletett művészei századok óta alkottak az iparban. Fajansz- és agyagedények, mécsesek, lámpások, íaragványok. bútorok, szőnyegek, ékszerek, szövetek, selymek, brokátok tömege kápráztatja az ember szemét. Akad is néző bőven.

De még ennél is jobban lebilincselt a nemzeti könyvtár. A Korán-kéziratok remekei. félméteres oldalakon csak egy-egy vers. és kicsi, díszes, bőrkötéses példányok lapjai, olyan gyönyörű arab betűkkel írva, hogy inkább virágos indának, mint szent szövegnek hatnak. Az arab mohamedánok mindig nagy könyvgyújtők voltak, és a régi arab .irodalom még meglevő kéziratainak száma meghaladja a százezret.

A nemzeti könyvtár értékes kincseket őriz. Van-e nagyobb öröm, mint hélszaznyolcszaz év előtti arab kéziratokat kézbe venni, s szemünkkel végigszántani azokat a sorokat, amelyeket szerzőjük nádtollal írt! A szövegből az időtlen időkön át kiemelkedik az író jelleme. ihlete, és megjelenik előttünk halhatatlan szelleme. Órákon ál bámultam szinte révületben a márványnyal simított papírokra, és éreztem, mint száll át rám is a régmúlt idők gondolatvilága és visz vissza a képzelet szárnyán a IX. század ragyogó arab kultúrájába, amelynek szellemi alkotásait az eredeti papíron, ujjammal érinthetem. és értelmét agyammal felfoghatom. Ott feküdtek előttem a bőrkötésű fóliánsok, Dsáhiz, Gazáli, al-Fáridh, Zamakhsa- ri művei és a költők diván- jai (Itt: versek gyűjteménye) Mutanabbi. Abu Nuvász. És egyetlen, teljes versgyűjtemény-kézirata Ibn Ruminak, aki 896-ban halt meg, abban az évben, amikor a magyarok bejöttek Pannóniába.

ITT FEKÜDT előttem Ab- dur-Rahmán al-Dsabarti kézirata Napóleon egyiptomi expedíciójáról. Mint szemtanú és a Napóleon létesítette ..kilencek tanácsa” tagja, közelről látta az eseményeket. Megfigyelő képessége bámulatos volt. Egy Ízben meglátogatta a Napóleon által életre hivott tudományos intézetet, és figyelte a kémikusok kísérleteit, hogyan alak kítják át a vegyületeket. Ezt a műveletet bűvészeinek, az ördög mesterkedésének tartotta. A „kilencek tanácsa” mohamedán vallásjogxu- dósokból állt. és ennek a testületnek Keiíett volna az

I. díj: 1 OOO Ft-os

Az elmúlt évben rendezett fotópályázatunk nagy sikere után most ismét eleget teszünk a fotószakkörök és fotóamatőrök kívánságának. s ismét pályázatot hirdetünk Fotózzon a Népújságnak! címmel.

A pályázat feltételei a következők:

1. A hivatásos fotóriporterek és fényképészek kivételével mindenki reszt vehet a pályázaton.

2. A pályázat témája köteleden:

3. Egy-egy pályázó havonta 10 fényképet küldhet. Legkisebb méret: 13x18-as. legnagyobb méret: 18x24-es.

4. A beérkezett fotókat a zsűri 1-től 10-ig pontozza. A zsűri által elfogadott képeket a pontszám megjelölésével közöljük a Népújságban.

5. A pályázat 1970. szeptember T-től 1971. március 1-ig tart. Eredményhirdetés: 1871, március 21-én.- 6. A beküldött fotókat ■ vissza nenv küldjük,

I. díj

tOOÖ Ft-os OFOTÉKT- HÍ-ihány

II. dí j

»OOO Ft-os OFOTÉKT- iifalvány

OFOTCKT-utalwáuj

III. díj

2000 Ft-os OFOTÉltl . utalvány

A díjat nyert .pályázok, fényképén kivár \ alamennyi fotó részt vesz egy sorsoláson, ahol a szerencse dönti el,. ki nyeri u vigaszdíjat. ;

.Fjgaszdij:

IOOO Ft-os OI OTÍKI. utalvány

A zsűri munkájában reszt vesznek tavaly: fotópályázatunk nyertesei: Fejér István

(Eger), -Répást Istvánt . (Hatvan) es Mólnál Oifuta ■ (Eger).

Szeptember 1-től érdeklődéssel, várjuk « fényképeket, A fotó hátára kérjük ráírni a szerző nevét, lakhelyét'és a fénykép címét.

A borítékra kérjük ráírni;

Á magyar bútor Leningrádban

Leningrádban a közelmúltban nyílt meg a „Magyar bútor — 1970.” kiállítás az ARTEX külkereskedelmi yál- .lalat rendezésében.

Az 1250 négyzetméter alap- területű, rendkívül világos — csupa üveg és beton — kiállítási helyiségben felegyiptomi népet fokozatosan bevezetnie a demokratikus kormányzásba. A vallásjogtudósok, az ulemák kívülről tudták a Koránt, de nem tudták, mi a különbség a francia és az angol között. Dsabarti kimerítően leírja, hogyan tért át Napóleon az iszlámra. Keleti ruhát öltött, és felszólította Szelim török szultánt, csatlakozzék hozzá, hogy együtt, mint mohamedán vezérek, hódítsák meg a világot. Dsabarti, aki a XVIII. században a középkor tudását képviselte, nem értette meg Napóleon újítását. Hiába tanulmányozta a forradalom tábornoka a Koránt, nem mozdíthatta ki a középkor dogmatizmu- sából a sejkeket. Dsabarti rosszallotta, hogy meg akarta reformálni a megkövesedett arab nyelvet, és Allah rendelkezéseit összhangba akarta hozni a XVIII. század szabad elvű gondolkodásával.

LÉLEGZETEMET vissza- I fojtva olvastam Dsabarti kéziratát, és feltűnt előttem „Nablion” alakja — ahogyan az egyiptomiak Napóleont nevezték — keleti ruhában, turbánnal fején, a „kilencek tanácsában”, amint három színű kokárdákat tűz fel a sejkek mellére. Ez a kép szárnyakra lendítette gondolataimat, és látni véltem az is, hogyan menekült ké- s-öbb, néhány hívével, vitorlás gályán, hazafelé. Már .közeledett a francia partokhoz, amikor angol hadihajó tűnt fel a látóhatáron, óriási izgalom fogta el a franciákat, de Napóleon a Korán olvasásába merülve várta sorsát. Az angol hadihajó nem vette észre őket... és a törté- >nelmi fordulat elmaradt.

=i>

(Részlet a kiváló tudós ..Kelet fényei jelé” — című könyvéből).

vonultak a magyar állami és szövetkezeti bútorgyártás remekei. A kiállítás egy részét az irodabútorok, szállodák, mozik, konfereheiatér- meg, éttermek berendezései.

nyelmes, esztétikai megoldása dicséretes. Minősége kitűnő. A. színek összeválog'a- tása fejlett ízlésről tanúskodik.

A szakemberek másik csoEátogatók a

tárgyai foglalják el. A megrendelések közül is kiemelkedik a moszkvai KGST- palota és a budapesti Duna- Interkontinentál berendezése.

A leningrádiak közül sokan ismerősként nézegetik a kiállított bútorokat, mivel szobáikban gyakran találkozhatunk magyar berendezési tárgyakkal, ugyanis az ARTEX már több mint húsz éve exportál bútorokat a Szovjetunióba.

A nemzetközi kiállítások hagyományai szerint elsőnek a szakemberek tekintették meg a bemutatott termékeket.

Az Aurőra-Luxus elnevezésű bútoroknál az 1. sz. Leningrad! Bútorgyár két mérnöke — Lomonoszov és Ba- ganov — a szakértő szemével mérte fel a látottakat.

— Nagyon tetszik nekünk ez a modern irodabútor — mondták. - — Kurcgerü, kékiállításon.

portja az éttermi berendezések után érdeklődik. Ók a leningrádi vendéglátóipari főigazgatóság, képviselői, No- vikov és Slafman.

— Azt vizsgáljuk — mondták —, hogy mit hasznosíthatnánk a mi vállalatainknál. Nem távozunk üres kézzel, az éttermi berendezések különösen felkeltették érdeklődésünket.

Beszélgettünk az Exportlesz szovjet vállalat jelen telő képviselőjével. Tamara Beljákovával is. Elmondotta, hogy hamarosan új eszpresszók, éttermek nyílnak Leningrádban — magyar és orosz konyhával — a kiállításon látottak alapján.

J. Kirillov (APN)

19'0. augus/íu- vásárnál)