Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

Tűzvédelmi szabálytalanságok KOSSUTH S.20 Lányok, asszonyok . .. 8.42 Mascagtii; Parasztbecsü­let. Egyfelvonásos opera 10.05 Cigánydalok 10.20 Aranyosom. Rádiójáték 11.29 Lemezek közt válogatva 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 13.50 Könyvszemle 11.00 Mai témák, mai dalok 14.00 Csángó dalok és táncok lá.20 Kis magyar néprajz 14.25 Új Zenei Ojság 15.20 Csak fiataloknak! 18.05 Húszas stúdió 17.05 Operettdalok 17.17 Bájital. Rádiójáték 17.47 Emlékezés John Barblrolli ra és Szeli Györgyre 19.25 Minden héten szilveszter. BUÉK — 1955! 23.27 Népdalok 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Bach: Vadászkantáta 8.57 Verbunkosok 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 12.00 Bogáncs 12.23 Brahms: A»dúr szerenád 13.03 Jegyzet 13.13 Tosca. Részleteik 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosok a mikrofonnál 15.08 Beethoven vokális müveiből 15.30 Falvakban, mezőkön 16.05 A hét műsorából 17.12 Egy birodalom bukása 17.27 Könnyűzene 17.35 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 17.50 Táncdalok 18.10 Nóták 18.30 Közvetítés bajnok! labdarúgó-mérkőzésekről 18.50 Tengeren. Rádiószatira 19.37 Filmzene 20.28 Rosztropovics gordonka­estje 21.58 Táncoljunk! MAGYAR 0.30 A két veronai nemes. (Tv-film) 11.20 Pantomimműsor 14.58 Hattyúdal. (Magyar filmvígjáték) 16.50 Hírek 16.55 Közvetítés az FTC—Pécsi Dózsa bajnoki labdarúgó- mérkőzésről 18.50 A tv-jelenti .. . 19.30 Cicavízió . . . 19.40 A költészet percei 20.00 Tv-híradó 20.20 őfelsége kapitánya. (Magyarul beszélő amerikai történelmi kalandíilm) 22.15 Tv-híradó 22.35 Nana. IV. A királynő. (Csak 18 éven felülieknek!) POZSONYI 16.10 Spartak Trnava—Trinec bajnoki labdarúgó­mérkőzés 19.00 és 22.35 Tv-híradó 19.50 Egy év a belorusz őserdőben. (Szovjet dokumentumfilm) Melissa . . . Angol bűnügyi tv-sorozat. I—II. rész 21.20 A férfi, aki repülni tudott. (Filmváltozat) 21.45 Nemzetközi társastánc­verseny 22.50 Golden Cate néger együttes műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Ordasok között Szovjet film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Fehér apácai; titka Színes angol film EGRI KERT: Az előadás kezdete: fél 8 . órakor. Szívd rvá ny völgy (Dupla helyárak!) Színes, amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dr. Syn kettős élete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Célpont: a híd GYÖNGYÖSI KERT: Tanár úrnak szeretettel HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dajkamesék hölgyeknek HATVANI KOSSUTH: Lány az országúiról FÜZESABONY: Virágvasárnap PETKRVÁSÁRA: _ \ éttiem, láttam^ lőttért) Megyénkben, a száztizen- három ezer hold kalászosnak több mint a felét, már beta­karították. A munkák során tűzeset még nem következett be. — örülünk a ténynek, bár őszintén meg kell monda­nunk, hogy mindez nem ki­zárólag a mezőgazdasági üze­mek tűzvédelemmel kapcso­latos felkészülésének az ered­ménye —, mondta Bata Ru­dolf, a Heves megyei Tűz­rendészet! Parancsnokság előadója. — Egy kis szeren­cséről is sző van itt. Ha ugyanis a „vörös kakas” ott kezd kukorékolni, ahol az elmúlt napokban történt el­lenőrzéseink során súlyos mulasztást találtunk, aligha nem komoly kár keletkezett volna. — Mely gazdaságoknál ta­pasztaltak különösen nagy hiányosságot? — Nem tartotta meg pél­dául a kötelezően előírt gép­szemlét a bélapátfalvi Már­cius 15, a mikófalvi Kos­suth és a verpeléti Dózsa Tsz. Nem volt üzemképes állapotban a tűzoltó felszere­lésük sem. Felelősségre von­tuk a vezetőket, akik „egyéb elíoglaltságuk”-kal indokol­ták a szabálytalanság meg­történtét. Természetesen va- lamennyiüket jegyzőköny­veztük és szabálysértési fel­jelentést teszünk ellenük. — Jövő évi kenyerünkről van szó, itt tehát nincs he­lye a kockázatnak. Szabály­talanság láttán szigorúan kel] fellépni a bizottságnak az érintett gazdaság vezető­ivel szembe. Ellenkező eset­ben igen durva méreteket ölthet a nemtörődömség. Ha az elnök, vagy annak he­lyettese nem veszi kézbe a tűzrendészettel kapcsolatos ügyek intézését és ha a gép­kocsivezető is figyelmen kí­vül hagyja az — egyébként feladatkörébe tartozó — ilyen vizsgálatot, az történ­het meg, mint Novajon. Az Egyetértés Tsz erőgépkeze­lője egyszerűen leszerelte a kipufogóra erősített szikra­fogót, mert — szerinte — anélkül a traktor jobban „hűz”. (Persze arra nem gondolt B. Ferenc, hogy a gépéből szabadon kipattanó szikra bármikor lángra lob­banthatja nemcsak a szal­mát, amit szállított, de a lá­bon álló gabonát is, mely mellett gyakran elhaladt.). D László, egri egri Petőfi Tsz traktorosa is átvette ezt az „újítást”. Helyszínen utasí­tottuk a két gépkezelőt, sür­gősen szereljék fel a szikra­fogót. Eljárást indítunk el lenük. B. Pál, a felsőtárká nyi Dózsa Tsz kombájnosa pedig valószínűleg dísznek tartott két poroltót a gépen. A készülékek ugyanis üresek voltak. Ez a legsúlyosabb mulasztás! Hiszen egy várat­lan tűz nemcsak a környe­zetben levő gabonát emészt hette volna fel, de a sokezer forint értékű kombájnt is használhatatlanná teszi. Nagyfokú hanyagságot ta­láltunk D. Jánosnál, a no vaji Egyetértés Tsz trakto rosánál is. Olyan géppel közlekedett, melynek eltö­rött csővezetéke volt, az üzemanyag tehát szerteszét csöpögött. Csak egy szikra, vagy parázsló cigarettacsikk elegendő lett volna ahhoz, hogy az olaj meggyulladjon, öt is feljelentjük a szabály­sértési hatóságnál. Mint a bevezetőben emlí­tettük, a kalászosoknak ed- dik nem egészen háromne­gyed részét aratták csak le, tehát sokezer hold vár még betakarításra. A tűzvédelmi szabályok szigorú betartása a munka utolsó fázisának be­fejezéséig kötelező. — Végezetül egy elgondol­koztató adat: tív év alatt 761 tűz volt megyénkben aratás idején, mely 8 millió 262 ezer forint kárt okozott. És a láng sokszor olyan hiá­nyosság miatt lobbant fel, mint amelyet ellenőrzéseink során megállapítottunk. Ezért közöltem én elöljáró­ban: az, hogy az idén nem volt tűzeset, kicsit a szeren­csének is köszönhető. Nem ebben kell azonban bízni, hanem felelősségteljesen, ha­tározottan érvényt szerezni azoknak a rendelkezéseknek, mélyek a gabona biztonsá­gos learatását és betakarítá­sát segítik — mondotta be­fejezésül a Heves megyei Tűzrendészet! Parancsnokság előadója. Veiket Árpád O nima C7áimn!chan A Vízgazdálkodási Tudományos Kuíató­UUIId „GIGIG a/dlIISJftUdlI intézet szakemberei két éve végeznek kü­lönféle méréseket a magyar Duna alsó szakaszán. A nyert adatokból — számokból — következtetnek a Duna „életére” (mcderváltozás, partalakulás, stb.). A kutatócsoport a többi között szelvénymércseket végez és hordalékmintákat vesz a folyóból. A mérő­csoport a bajai Duna-parton. (MTI foto — Mező Sándor) Eger és az államalapító István király emlékezetére is augusztus 20-án orszá­gunk városaiban és falvaiban nagygyűléseket tartanak. Miután pedig mi, egriek is sokat köszönhetünk első királyunknak — amit erről most, az alábbiakban legalább rövid tájékoz­tatást adunk — Eger, az ősi város sem maradhat ki a meg­emlékezés sorából! Mit Is cselekedett tehát Ist­ván király Eger városának és a régi egri lakosságnak a ja­vára? Az Eger patak völgyét a honfoglaló magyarság nem szállta meg nagyobb szám­ban. Az Almagyaron és Ré­pástetőn előkerült sírok azt bizonyítják, hogy a X. szá­zad első évtizedeiben a kör­nyék ellenőrzését csupán ki­sebb katonai csoport végez­te. A katonai foglalást csak később, a 900-as évek vége felé követte a családok meg­települése a völgy másik ol­dalán, a Szépasszony-völgy környékén. Ebből az időből azonban komoly épületma­radványokat nálunk még se­hol sem ismerünk, ezért fel kell tételeznünk azt, hogy A televízió jóvoltából ha­zánkban az egy főre jutó krimifogyaszlás eléri, sőt meghaladja a legfejlettebb kapitalista, országok hason­ló statisztikai adatait és ma már nálunk is képzett, sőt felső fokon képzett krimi­szakértők szaladgálnak az utcákon, utaznak a villamo­sokon, olvassák a magyar labdarúgóélet újjáteremtésé- ről szóló híreket. Elmélyült kriminalisztikai vizsgálatok után közkincs- csé teszem kutatásaim ered­ményét; hogyan gyártsunk könnyen, gyorsan krimit. ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74.) Rende­lési Időn kívül az altalános or­vosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi­linszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-30. 18-44.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyerniiicte részére is. Íme; A fehér falon egy fekete börkesztyűs kéz kúszik ólomlassúsággal a villany- kapcsoló felé. A szoba elsö­tétül. Amikor ismét világos lesz, egy darab hulla fekszik a szín közepén, fölébe ha­jolva egy fekete bőrkesz­tyűt viselő férfi, kezében kés amelyről vér csöpög, ö te­hát nem lehet a gyilkos. Át- tűnés. Hatszázötven férfi és nő vegyesen készül valahová, mindenki aondosan felhúzza fekete bőrkesztyűjét. Áttű- nés. Éjszaka egy magányos vil­lában egy magányos nő. Az ablakok csikorognak, az aj­tók (lehetőleg az összes) tár­va-nyitva. a telefon: cseng. Nő felveszi. Suttogó, rekedt hang a kagylóban: — Egyedül van? — Igen — mondja a nő tágranyílt szemmel, orreim- pával, ruhával. — Ki maga? Ugyanaz a rekedt férfi­hang: — A gyilkosságról akarok beszélni. Jöjjön éjfélkor az öreg temetőbe az akasztott Bili kriptájához. — Megyek — suttogja a lány, és nekivág az éjszaká­nak. Persze egy kis kerülő­vel. Tjtbaejt néhány elha­gyatott parkot, düledezö, ro­mos házat, öngyilkosok szá­mára készült keskeny kőhi- dat. bezörget néhány hír­hedt hullarabló és kéjgyil­kos lefüggönyözött ablakán, majd befordul a. temetősar­. kon^Altüma, Különböző autókban kü­lönböző kormányokra fekete börkesztyűs kezek tapad­nak. Attűnés. Börkesztyűs kéz felveszi, majd leteszi a telefont. Ugyanez a börkesztyűs ké: (de lehet, hogy másik!) ha­sist, ópiumot, marihuánát, kokaint, fűrészport és moly- irtót csempész egy magate­hetetlen nyugdíjas krikett- játékos szalmazsákjába Másnap az idős férfit hol­tan találják a nyomozó fe leségének az ágyában. Nyo­mozó felesége sír: ártatlan vagyok és nem is én öltem meg. Attűnés. Letompított zseblámpa fénye végigpásztázik az el­hagyatott könyvtárszoba po ros íróasztalán. Attűnés. Az akasztott Bili kriptájá­ban baglyok huhognak, de­nevérek cikáznak. A nő be­lép. Fekete kesztyűs kéz a kripta falán. A nő ijedt sze­mei közelről. — Maga a gyilkos! Fojtott férfihang: — Nem kérem, ne higyje. Én a michinani nőegylet pú­derszakosztály vezetője va­gyok. Hiqyie el engem is a frász tört ki amíg idáig el­jöttem. de beszélnem kell magával. Figiielmeztetni akarom ... Attűnés. A nyomozó arca közelről — Nos a gyilkosság való­ban megtörtént. — Egyszerű, de nemes bölcsességgel be­szél tovább. — Az áldoza­tot megölték. — Hallgat, maid szemébe húzza a ka­lapját. pöffent a pipájából. . — A tettes ölte meg. (szigetitől) í ekkor itt még csak kisebb, jelentéktelen házcsoportok le­hettek. A komoly, városias fejlő­dés az Eger völgyében a XI. század elején vette kezdetét — amidőn itt I. István ki­rály megalapította első öt püspöksége egyikét. Erről be­szél IV. Béla 1261-ben kelt oklevele: „...Szent István, mint az ország első fejedel­me és apostola... az egri egyháznak alapítója és ado­mányozója ...” A püspökség helyének kiválasztása egyéb­ként nem volt véletlen. Ál­talában minden magyar püs­pökség olyan helyen létesült ezekben az időkben, ahol a király közvetlen rokonsága élt. Eger környékén az Aba nemzetség birtokai voltak — Aba Sámuel pedig István ki­rály nővérét vette feleségül — érthető tehát a püspökség megalakítása ezen a terüle­ten, amelyet a középkori írá­sok Vallis Agriensisnek, Eger völgyének említenek. Azt azonban, hogy ponto­san mikor, melyik évben ala­pította I. István király az eg­ri püspökséget, nehéz meg­határozni, mivel az alapító- levél más erre vonalközé okiratokkal együtt elégett vagy megsemmisült a tatá­rok pusztítása alkalmával, melynek Eger is áldozatul esett. Némely íróink úgy ve- lekdnek — írta Szederkényi Nándor, megyénk egyik nagy történésze —, hogy „Szent István király még 999-ben személyesen megjelent Eger­ben és ott kijelölte az építen­dő egyház és püspöki lak helyét, de az építkezésekre vonatkozó terve csak tíz év múlva, 1009-, vagy 1010-ben lett foganatosítva s akkor ké­szült el a várban a szép egy­ház és a püspöki lak ...” Igen, valóban szép lehetett különösen a templom épüle­te, ahogyan ezt a kortárs is dicséri: „...az egri egyház annyi szent királyok adomá­nyai és kiváltságai által ki lévén tüntetve, tündöklik va- la az ország minden székes- egyháza fölött az ő méltó­ságának székében, mint a nemzetek úrnője, a szépség koronájával fölékesitve A hagyomány egyébként azt is tudni véli, hogy első királyunk személyesen gyö­nyörködött az új székesegy­ház építésében egy magaslat­ról, amelyet sokáig „Király- szék”-nek nevezett Eger né­pe. Megemlíti ezt még Tinó­di Lantos Sebestyén is az 1553-ban kelt „Egri viadaljá­ról való” énekében: .......Csuda szép helyen Egör vára vagyon, A z völgyre fekszik egy hegy oromzaton, Északon ellenben Királszéki vagyon .. (A mai Vécsey-völgy utca északi oldalán levő domb volt a „Királyszék” helye!). Bizonyos, hogy Eger első fénykora István király idejé­ben kezdődött el. Ekkor épül­tek meg az új székesegyház körül, a várdombon a püspök és kanonokok lakóházai, de itt települtek le a püspöki udvartartáshoz tartozó sze­mélyzet és a kézműves job­bágyok is. El lehet képzelni, hogy az új épületek tor­nyai — az érdekes, stílusos kő-házak a dombtetőn, milyen festői szépséggel és méltó­sággal uralkodtak a kiemel­kedő tájképi környezetben! Így lett tehát az egyszerű katonai településből István király kezdeményezésével és segítségével Eger az ország egyik legszebb középkori vá­rosa. És az egriek mindig tisz­telettel, megbecsüléssel gon­doltak a városalapítóra: aző emlékét hirdeti nálunk az egyik szobor a jelenlegi szé­kesegyház lépcsői felett — és reá emlékeztet a Szent Ist- ván-szobor is az egri vár egy későbbi — már gótikus templomának pillérmaradvá­nyán. Kétségtelenül sokat tett I. István Egerért: megérdemli, hogy most, a millenneumi na­pok alkalmával mi is meg­emlékezzünk róla! Hevesy Sándor Nagyobb jövedelem Mezőtárkányban (Császár István tudósí­tónktól): Egyre gyakrabban keresik fel külföldi cégek megbízot­tai a mezőtárkányi Aranyka­lász Termelőszövetkezetet, hogy export minőségű szarvasmarha-állományából vásároljanak. Több éves szakszerű tenyésztői munká­val, az állategészségügy kö­vetelményeinek betartásával sikerült elérni a szövetkezet­ben, hogy tbc-mentes legyen az állomány. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szövetke­zet exportjogot kapott hízó­marha állományának érté­kesítésére. Első ízben ez év június ele­jén került sor szállításra, 22 hízott bikát adtak .el, A na­pokban újabb 22 jószág el­szállítására kötöttek szerző­dést a szövetkezettel, s ez­zel egy időben újabb 25 ál­latot választottak ki szep­temberi szállításra. A szövetkezet vezetői, és a tagság azt vallják, érde­mes volt munkát, és pénzt költeni a fertőzésmentes ál­lomány kialakítására, mert ez busásan megtérül az ex­portfelárral. Az exportra ke­rülő állatok utáni jövedelem darabonként 1500—2000 fo­rinttal több. 1970. augusztus 15„ szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom