Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
KOSSUTH 8.20 Ritmustuímíx 9.0u Híres kanadai meteorit- kráterek 9.10 .Nolucsokor 10.05 Lemezmúzeum 11.00 Édes anyanyelvűnk 11.05 Barokk muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 Riport 14.00 Tudod-e? 14.25 Tisztességes János 14.47 Fúvósindulók 15.10 Kóruspódium 15.17 Könnyűzene 15.30 Olasz dalok 16.05 Emberek és almafák. Dokumentum játék 17.20 Haydn: Az évszakok. — Nyár 17.58 Lemezek közt válogatva 18.28 Népi zene 19.33 Muszorgszkij: Poloska. Rádióváltozat 20.36 Esti p'ihenő, muzsikával 21 39 Láttuk, hallottuk... 22.20 Népi zene 23.00 A XX. század zenéjéből 0.10 Könnyű hangszerszólók PETŐFI 8.05 Haydn-müvek 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Bogáncs 12.19 Áriák 12.48 Versek 13.03 Zenekari muzsika 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.10 Népdalok 18.28 Portások voltunk 18.58 Zenésjátékrészletek 19.23 Muzsikáról, fiataloknak! 20.28 Berlioz: A trójaiak. Az opera II. része 23.15 Tánczene MAGYAR 16.58 Közvetítés az FTC—SC Leipzig nemzetközi női kézilabda-mérkőzésről 18.00 Hírek 18.03 Fräncis az ősi Afrikában ... 3. Az utolsó kalérik 18.33 Kompozíció ’7# 19.05 Esti mese 19.13 Szemléltető példa. (Magyarul "beszélő NSZK rövidjátékíilm) 19.30 Riportműsor 20.00 Tv-híradó 20.20 Csak a képre emlékezem ... (Összeállítás) 21.13 Ml újság, Pesten? (Tv- film, csak 16 éven felülieknek!) 22.25 Tv-híradó POZSONYI 17.45 Kisfilmek 13.15 A művészet világából 10.00 és 21.55 Tv-híradö 19.35 Riportiilm 20.50 A nyakék. Bűnügyi vígjáték 21.20 Dzsesszpódium I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél ti és 8 órakor. Ordasok között Szovjet film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Fehér apácák titka Színes angol film EGRI KERT: Az előadás kezdete: fél 8 órakor. Sz ivá rvá ny völgy (Dupla helyárak!) Színes, amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dr. Syn kettős élele GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Célpont: a híd GYÖNGYÖSI KERT: Tanár úrnak szeretettel HATVANI KOSSUTH: Lány az országúiról HEVES: Szeressétek Odor Emíliát FÜZESABONY: Virágon*ár nap PÉTÉRVÁSARA: jöttem, láttam, lőttem ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsiiinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekeit részére is. Gyöngyösön; 19 órától szombat reggel 7 őiotia a Tokai utca 41. r/.ám aluli) Ved Jeliben. (Telefeji: 17-27.) A magyar királyi korona Az augusztus 20-i országos ünnepségsorozat idején Székesfehérvárott, az István Király Múzeumban másolati példányban mutatják be a magyar királyi koronát. Az eredeti korona ugyanis, amely a magyar állam elvitathatatlan, jogos tulajdona, nincs a birtokunkban. 1944 őszén a menekülő nyilasok Nyugatra hurcolták, s ott 1945 májusában az amerikai hadsereg alakulatai vették birtokukba. Azóta az Egyesült Államokban ismeretlen helyen őrzik — az idegen földről, idegen kezekből való visszajuttatásért tett kezdeményezések és annak ellenére, hogy felelős amerikai személyiségek nyilatkozataikban elismerik, hogy a korona jogos tulajdonosa a magyar állam. Műkincsként a korona föl- becsülhetetlen érték. Színaranyból készült mindkét fő része az abroncs és a félkörben ívelő, egymást derékszögben metsző két pánt, tetején kereszttel. A hagyomány szerint a felső, a zárt korona az, amelyet II. Szil- Vcszter pápa küldött I. Istvánnak. Dukasz Mihály, bizánci császár adta az alsó abroncskoronát I. Géza király feleségének. Utólag, István korában (1270 táján) szerelték hozzá az abroncshoz a fejtetőre boruló két aranypántot. Az aranypántokon az apostolok képei sorakoznak. Tizenkettő helyett azonban csak nyolc ábrázolat látható, s ebbői arra következtettek a kutatók, hogy eredetileg a pántok valamilyen sík tárgy keretéül szolgáltak. Amikor „hozzászabták” az abroncshoz, a végeikről le kellett vágni egy-egy képet, a kellő méret miatt. A pántok utólagosan történt meghajlítására lehet következtetni abból is, hogy maguk a színes rekeszzománcképek síkban maradtak s csak a pántok nemesfém alapanyaga ívelődik. Megle- hetőesen durva munkával erősítették, mondhatni „oda- szögelték” a görög koronáhdz. Így is nevezik — szakszerűen corona greca-nak mondják — az abroncsot, mert képein görög nyelvű feliratok olvashatók. Nem végzett finom mívű munkát •az az ötvös, vagy aranyműves, aki a keresztet a XIV— XV. században felerősítette a koronára: primitíven „beleültette” a pántok metszéspontjában levő képbe, ami a vallásos értelmezés szerinti világkirályt, a pantokrátort ábrázolja. Arra nincs egyértelmű válasz, hogy milyen körülmények között dőlt meg a kereszt. Érdekessége a koronának, hogy optikailag „megtéveszti” szemlélőjét. Első pillantásra kis méretűnek tűnik, holott a valóságban nagyobb, öblösebb. Olyannyira, hogy mindig kibélelték textilsapkával, amit koronázás előtt az új király fejméretéhez szabták. Jól látszik a korona tekintélyes mérete például azokon a fényképeken, amelyeket az utolsó magvar király, IV. Károly 1916. évi koronázásakor készítettek. A koronát és a koronázási jelvényeket — míg idehaza voltak — szigorúan elzárva őrizték — a budavári palota várkupolájában, külön erre a célra berendezett helyiségben. Védelmére egy XV. századi országgyűlési határozat alapján — koronaőröket állítottak. Csak az ő jelenlétükben volt szabad kinyitni azt a díszládát, amelyben a korona feküdt. Egy alkalommal, 1938-ban az államalapító király halálának 900. évében bemutatták a Várpalotában a nagy- közönségnek a koronázási jelvényeket. Erre az évfordulóra — amikor egyidejűleg Budapesten rendezték meg az Eucharisztikus Világkongresszust — egy művészi másolat is készült a koronáról. Méghozzá ez már nem is az első volt, mert a Szent Korona első másolatát a honfoglalás 1896. évi millenniumán a pápának ajándékozták (ott látható azóta is István király erszénye (középen) a Schatzkammerban. V W * „•* J)W Tv-W'-A/ "V AZ AUTO MINDENT MEGOLD Itt ülünk szűkös körben és az autótulajdonosok nagy aggályáról, az autók csicsóka-módjára történő szaporodásáról — vagy inkább már osztódásáról? — folytatunk meglehetősen színvonalas eszmecserét. Barátaim szidják az utakat, mert a jó út kevés, a rossz út pedig sok; a többi autóvezetőt, mert egy sem ért a kulturált közlekedéshez és fogják a fejüket, mi lesz üt öt év múlva, amikor a jelenlegi 250 ezer maszek kocsi száma 300 ezerrel megnől. Hol parkíroznak, hol közlekednek, honnét és milyen levegőt szívnak? Én túlieszem magam barátaim önző, kétségbeesett sopán- kodásán. Húsz évre előrelátó tekintetem előtt megjelenik fővárosunk, Budapest, a nyüzsgő kocsikkal, a káromkodó, tülekedő, torlódó autósokkal, látom az SZTK-k élőit sorban álló füstös tüdejű fővárosiakat. De látok mást. is. Látom a hosszú szerelvényeket, amelyek vidékre szállítják, a letelepítendő üzemekhez a gépsorokat; hatalmas bútor- szállitó kocsik vonulnak el előttem, amelyek a központi irodákat utaztatják a több éve vidéken működő vállalatokhoz. Látom a Gödöl- : ’.őig húzódó hosszú i sort, amint művészek, közgazdászok, újságírók, orvosok bátyus hada vándorol vidék- i re állást keresni. Látom az Aszódtól visszaforduló vidéki állami kocsikat, mert utasai a fils- i töt látva és a benzinbűzt érezve rádoó- < bennek, tulajdonképpen kétsoros le- 1 véllel is elintézhető az, amiért most ok négyen utaznak. És örülök, nagyon örülök. Lám, egy félévszázad múltán csak nagy gondokat hagyunk magunk mögött. S mindezt az autóknak, a kocsik- nrjc köszönhetjük. ■ Csak az bánt, hogy\ nem nekem jutott» eszembe ez az autó-* val történő ráljesz- tés. Mondjuk, úgy huszonöt évvel ezelőtt. NEM ENGEDEK Egyik barátunknak a jól berendezett lakás után már meg van a kocsija is. Igaz, tehetséges, szorgalmas, sok pénzt kereső, jó szakember. a vatikáni múzeum gyűjteményében) . A székesfehérvári kiállításon bemutatásra kerülő koronamásolat a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából készült az 1967-ben rendezett nagy történeti kiállításra. Aranyozott ezüstből formálták meg (mégpedig két példányban, a másik a Mátyás-templomé lett), — műkincs helyett elsősorban szimbolikus tárgyról és értékről van szó. A méreteket Deér József már említett könyvéből vették. A megfelelő zománcozáshoz és színhatáshoz pedig a bizánci korona szolgált alapul, amely Konstantinos Monomachos császáré volt (ritka példája a rekesz- zománcozás művészetének!) és szintén a Magyar Nemzeti Múzeum legféltettebb kincsei közé tartozik. Ismeretes, hogy a legfőbb hatalmat jelképező koronázási jevények méretre legnagyobb darabja a királyi palást. Jelenleg szintén amerikai birtokban van, a jogarral és az Országalmával együtt. A bizánci stílusú, aranyhímzéssel ékesített palást önmagában is óriási értékű műkincs. Eredetileg miseruha volt. I. István és felesége, Gizella királyné adományozta a Székesfehérvári Szűz Mária Bazilikának. III. Béla korában szabták-alakitotaz. Igaz, hogy az ő találmányával akadályozzák meg a földrengéseket, a hurrikánt és a tájfunt. Es még sem irigylem őket. Nem irigylem a pénzükért, a vagyonukért, az utazásaikért. Nem irigyelem őket, mert ok nem tudnak kitérni a divat hóbortja elől, meri ők nem tudnak ellenállni a kispolgári nyomásnak. És nem fogadom el érveiket, hogy mit csináljak a pénzzel, amiért megdolgoztam. Itt ülök barlanglakásom szellőzőjénél, egyesegyediil, borot- vaíatlanul, válasz- téktalanul meztelenül, kezemben, a takarékkönyvemmel, amelyben másfél millió van és amelyért, esküszöm a józan ítélőképességemre, megdolgoztam. Itt ülök és addig elmélkedem, amíg olyan delikátesz pénzt nem teremtek, amellyel nem lehet vásárolni, utazni, és csak annyira használható, hogy megegye az ember. Itt ülök, nézegetem a takarékkönyvemet a másfél millióval és tovább elmélkedem, de nem engedek a kispolgári nyomásnak. Itt ülök, de mintha valami nyomást éreznék a fejemben? Nem kispolgárit.,. Wüpp'j * ták át királyi rendeltetésű öltözékké. A királyi jogar, amely egyidős a koronával — formájában pedig eltérő más uralkodói jogaroktól — művészi kivitelében tökéletes remekmű. Nyélből és egy rajta levő óriási hegyi kristályból áll. A nyél valószínűleg a XII. századból való. A kristálygömb, amelyet bemetszett oroszlánképek díszítenek, az egyiptomi Fatamida uralkodó család idejéből (IX —X. század) származik. Az ilyen hegyi kristályoknak a középkorban csodálatos erőt tulajdonítottak. Az Országalma kettős kereszttel ékesített színarany műkincs. Akkora, hogy kézben kényelmesen tartható. Keletkezését az Anjou-dinasztia magyarországi uralkodása idejére, a XIV. századra datálják a műtörténészek. A koronázási kard csak a hagyomány szerint volt I. Istváné, valójában VI. századi lehet. Az úgynevezett Szent Jobb — így tartja a hagyomány — I. István jobb keze. A Székesfehérvárott eltemetett király sírját szentté avatásakor, 1083-ban felnyitották, s a bebalzsamozott holttestből csak a jobb kezet találták épségben. A történelem viharában sokfelé sodródott, s azután Budán, a Zsigmond-kápolnában őrizték 1944-ig. Akkor ezt is Németországba, majd Amerikába vitték. 1945. augusztus 20- án a Szent Jobb az Egyesült Államokból visszakerült.- --t (MTI) A Schatzkammerben őrzik István király sapkáját és sapkájának maradványait. (MTI foto — Keleti Éva) Üzen a szerkesztő Szabó Béla. Kál: Panaszát kivizsgáljuk kérjük szives türelmét. A kivizsgálás eredményéről levélben tájékoztatjuk. H. Lajosné, Egén Panaszáról tájékoztatjuk a rendelőintézet tőorvosát. Javaslatát megvalósíthatónak tartjuk, s kérni fogjuk ezt is, K. József, Bélapátfalva: Kérjük, máskor pontos lakcímét is küldje be. amennyiben bírálatot szeretne kapni verseire. A beküldött vers sajnos nem közölhető. Alakszai Károly, Sírok: Sajnos hern csak ez az egyetlen út, amelynek allapota nem segíti elő a gyors forgalmat. Panaszáru felhívtuk a közúti vállalat figyelmei. Az át felújító- sara természetesen csuk a terveknek megfelelő időben kerülhet sor. h részleges javításra s a Jelenlegi balesetveszélyre azonban felhívjuk figyelmüket. Sz. L.*né, Hatvan: A vállalat nem járt el szabálytalanul önnel szemben. Ha a munkaviszonyt a dolgozó szünteti meg, a vállalat nem köteles felmenteni a felmondási idő alatt n munkavégzésétől, s ha a dolgozó nem tölü le a kötelező felmondási időt, kilépése kilépésnek azanut, _________ „ Nővérclc” jeligére: A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint valóban csak a 10 százalékos éjszakai pótlék jár az önök esetében. Az Mt. V. rendelkezése szerint amennyiben az éjszakai munka u Hat napot nem haladja meg. lo százalékos, amennyiben hat napot túl tart 20 százalékos éjszakai pótlék Illeti meg a dolgozót. Mivel önöknél az éjszakai műszakokban csak hat napot töltenek el, 10 százalék jár. T. Endre, Gyöngyös: A vállalat jogtalanul Járt el önnel szemben. Amennyiben a munkaviszonyt a vállalat szűntél! meg. nem kötelezheti a dol- eozot arra. hogy a. szabadságát h felmondási Irtó alatt vegye ki. Ugyanakkor a felmondási Idd tgy részében a vállalatnak fel kell man: nie önt a munka végzésé alól. Eri az időre a kollektív szerződésben meghatározott szabályok vonatkoznak. Ha nem kivan újból elhelyezkedni, a vállalatnak az addig járó. de ki nem adott szabadságát, pénzben kell megváltania. 1570. augusztus U„ pcsliä Ismerősömnek háza, kocsija, a Balatonnál nyaralója van. Igaz, könnyű neki, csak az újításaiból, találmányaiból összeszedett vagy egy félmilliót. A barátom ismerőse, akinek már megvan a háza, kocsija és vlkendháza, minden évben olaszhonban, vagy Párizsban tölti évi rendes szabadságát. Igaz. hogy ő találta fel a rák elleni szérumot. Az ismerősöm barátjának már jachtja is van, 6 a barátaival csak lecsordogál a Dunán és az Ezeregyéjszaka földjén tölti az időt, akkor, amikor szőkébb hazánkban havas szél mardossa az ember arcát. Igaz. >hogy az ő eljárása nyomán vonjuk ki a sót a tengerből és keresztezzük édesvízi halakká a tengerieket. A barátom barátjának az ismerőse minden évben cl-el- száguldozík néhány fényévnyire az űrbe és olyan csuda klassz dolgokat hoz a feleségének és tikár átnő jének, hogy azt sem, tudják mi
