Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

\ Ölen az égből Szovjet íilm Nagyon nehéz újat adni ebben a témakörben. Több tucat tilm dolgozta már fel a második világháború hősi harcait, számos alkotás áb­rázolta a megtörtént, vagy ügyesen kitalált históriákat, a felderítők bátor hőstetteit. Az öten az égből című szov­jet film alkotói nem is na­gyon kísérleteztek, megelé­gedtek azzal, hogy a műfaj bevett szokásai, sablonjai szerint állítsák fel egy fel­derítőcsoport küzdelmének képletét, az akció kezdetétől a sikerig. Mégis jó szórakozást nyújt ez a szovjet kaland­film. Pedig lehetne sorolni hibáit is: a lassú, kimért rendezői stílust, a helyen­ként vontatott szerkesztést. Mégis, jól szórakoztunk a moziban, mert a sablonos történetből is átsütött vala­mi nagy igazság, erős hit és emberség. A színészek egy­szerű, pózmentes játéka is közel hozta a ma nézőjéhez ezt a három évtizedes tör­ténetet, ■ a nézőtér sötétjén végig izgultunk a szovjet felderitők életéért, vállalko­zásuk sikeréért. A második világháború el­ső évében játszódik a film cselekménye. A szovjet pa­rancsnokság tudomására jut, hogy a németek egy pusztító vegyi fegyvert akarnak ki­próbálni a keleti fronton. A szövetségesek számára azon­ban kevés ez a hír, nekik meggyőző bizonyíték kell: maga a vegyi fegyver. A szovjet parancsnokság ezért elhatározza, felderítő csopor­tot küld a németek által Szép Ernő: Vőlegény (Kedd, 20.20U Háromfelvonásos komé­dia közvetítése a Színház- és Filmművészeti Főiskola Stúdiószínházának előadá­sában, felvételről. Először 1922-ben mutatták be ezt a szatírának nevezhető Szép Ernő komédiát, amely az el­ső világháború előtti „bol­dog békeidőbe” viszi el a nézőt. Egy 1«züllött kispolgá­ri család machinációit lát­hatjuk eladó lányuk férjhez, — jó férjhez adása érdeké­ben. A házasságot vélik ugyanis az egyetlen és utol­só lehetőségnek, amely majd némafilmnek készült, utólag „hangosították”. Játékfilm hosszúságú filmkomédiáról van szó, az elsőről a világon, Charlie Chaplin ekkortájt — 1911-et írunk — tűnt fel, mint revüszínész. Róla szól — vele a főszerepben — a vígjáték. Magyar hangok — Mécs Károly és Rátonyi Ro­bert. Mágnás Miska (Szombat, 15.30): Magyar film a most induló filmvígjáték-sorozat darab­jaként. 1949-ben készített filmet Keleti Márton Szir­mai Albert népszerű operett­jéből, a zenét Fényes Sza­bolcs alkalmazta a film, cse­lekményére, megszállt területre. A fel­adat: megszerezni egy ve- gyi fegyvert. így és ezért száll le az „égből” az öt bátor felderí­tő. Es mi aggódtunk értük, noha tudtuk, hogy biztosan túljárnak a szimatot fogó Gestapó-tiszt eszén, talán még segítettünk volna is ne­kik, megtalálni a keresett vegyi fegyvert, pedig jól tudtuk, ők nélkülünk is meg­találják. Az a jó ebben a filmben, hogy írója, Leonyid Brasz- lavszkij és rendezője, Vlagyi­mir Sredelj nem akart nagy filmet produkálni, éppen ezért, amit csináltak, egysze­rűnek, természetesnek hat. Igaz eszmét hordozó kaland­filmet láttunk, jó szereposz­tásban. Elsősorban a (Mina- jev kapitányt alakító Gleb Szeljanyin játéka tetszett. Az operatőr — Oleg Kuhova- renko — feszültséget sugárzó képeiért érdemel elismerést. i (márkusz) Szeptemberben be! tartatnak a gyöngyösi diákok ? Jelenet „A szerető” című tv-játékból. (A TV július 4-i, szombati műsorához) megmenti őket a nyomortól. A vőlegény, Rudi ' azonban hasonló cipőben jár — ő ho­zományra Vadászik... S tép Ernő a kispolgári család mo­rálisan fe't »miatt viligit mutatja be a látszatokhoz való ragaszkodást, a képmu­tatást. A vőlegény az 'rí­nak egyetlen ilyen hang té­telű színpadi műve, s most végzős főiskolások állítják színpadra. A főbb szerepe­ket Kern András, Bodnár Erika, Detre Annamária és Tóth Titusz alakítják. Charlie nasv románca (Péntek, 18.25): Amerikai film. Igen régi filmet láthatunk, eredetileg DELTA 1970. június 27-, szombat (Vasárnap, 15.55): Ezúttal a fő téma az em­ber, pontosabban az ember látásának és hallásának élettanával kapcsolatos ku­tatások legújabb eredményei. Crys Ewans angol tudós foglalkozik igen intenzíven az idegingerületek retináról agyba jutásának kérdéseivel. Azt már régfen felfedeztük, bogy a szem fizikai-optikai felépítése önmagában nem teSfci lehetővé az éles látás­élmény kialakulását. Hogy mégis éleslátásképünk van, ez a szem másodpercenkénti 100—150-et elérő rezgésének köszönhető. Szó kerül egy új megoldásról, amelyet az ízületi és hasonló bántal- makban szenvedők alkal­mazhatnak. A. Car. Könnyű volna kijelenteni, hogy az új tanévet a gyön­gyösi diákok is a" saját is­kolájukban kezdik majd el, ahogy az: történnie szokott, szerte az országban. Ez a saját iskola azonban még a valóságban nem is létezik. Illetve: épülő félben van. A kérdés tehát nyitott: lesz-e iskola szeptemberre? O O O O A tizenhattantermes szak- középiskola építkezése a MÁVAŰT-pályaudvar és a Gyöngyszöv Áruház szom­szédságában található. Vala­mikor hatalmas kert volt a helyén, aminek egy részét elvette az épület. A mértani formájú tömb egymáshoz il­lesztett négyzetes hasábok­ból áll össze. A legnagyobb hasáb a tantermi szárny, ami három emelet magasságban emelkedik majd az előtte meghúzódó, kis házak fölé. Betonoszlopok tartják az épületet, amit a helyszínen készítettek, még a téli idő­járás zordságát sem tekintve akadálynak. Emberek nyüzsögnek most a falak között. Több mint százan szorgoskodnak azért, hogy állhassák szavukat. Már átvezényelték Hajdú György brigádját is ide, akik a vakolásnál adnak fontos segítséget. A vakológép gyor­sítja a munkát, ezért úgy számítják, hogy a jövő hó­nap közepén készen is lesz­nek a vakolással. A munkaversenyben a fel­ajánlásaik között szerepelte­tik az itt dolgozó brigádok, hogy a határidőt tartják, a minőséggel sem lesz baj. így vannak ezzel Juhász Gyula, Vasali Imre kőmű­ves- és Tóth Imre, Maka Aladár kubikos brigádjának a tagjai. De igyekeznek a szak- és As úszómester A közeli torony órája még alig ütötte el a hatot, de o már kinn sétál a medencék között. Csokoládébarna bő­rén feszülő trikóját megcsodálja a reggeli nap, a fehér tréningcipő talpa alatt csikorog a sárga kavics. — Hé fiúk! Ide gyorsan. Itt van Józsi bácsi. Az apróság nagyot csobban a vízben, Józsi bácsi ke­zében szorosan feszül a kötél. — Ne kapkodj fiacskám, mint a béka. Tempósan. Ér­ted? Mindig csak tempósan. A lábakat a has alá széles ívben, oldalt kirúgás és úgy visza. A kisfiú megfogadja a jó tanácsot, aztán félrefordi- tott fejjel Józsi bácsit figyeli. — Ügy, no látod így kell ezt csinálni. Így tanulták ezt valamikor tőlem a legnagyobbak is ... Néhány perc múlva egymás mellett ülünk az uszo­da lépcsőjén, Józsi bácsi egy parafa övét forgat a ke­zében és a fehér tornacipő orrával turkálja a kavicsot. — Harminc esztendeje csinálom. Sokan irigyelnek és azt mondják, könnyű foglalkozás ez az enyém. Pedig higgye el, nincs igazuk. A fél várost én tanítottam meg úszni, egy-két olimpikon is kikerült már a kezem alól. Mondtam is az egyiknek a minap: Emlékszel-e Jóska, mikor az első barackot megkaptad tőlem a fejedre a foly­tonos csapkodásért? Szóval nem könnyű, de szép fog­lalkozás, nagyon szép. Melegszik az idő és ahogyan reggeledik úgy szapo-' rodnak a strandolók. Tarka-barka fürdőruhák, csinos, jó alakú nők, deltás, kisportolt férfiak. Alig akad közöt­tük néhány, aki ne venné észre az úszómestert. — Szép jó reggelt Józsi bácsi! Az öreg nem győzi fogadni a sok köszönést. Hol egy kézmozdulat, egy barátságos intés, egy fejbólintás, vagy egy pajkos, kedves megjegyzés. Egyszer csak hangosan odakiált valakinek: — Gyere ide Pannika! Csinos, zöld fürdősapkás, jó alakú kislány lép elénk. — Csókolom Józsi bácsi. — és már csattan is a pu­szi az öreg úszómester arcán. Megveregeti a kislány barna vállát, aztán karjánál fogva büszkén felém fordítja. — Nézze meg ezt a gyereket. Nem is olyan régen még az úszókötéllel akartam elnadrágolni, mert rosszul szedte a tempót. Most 6 a jövő reménysége, a bajnok­jelölt ... Egyszer — kétszer végigúszom a medencét és már is újra munkában találom Józsi bácsit. Rajta ül az úszó- rúdon lábfejével a kötelet igazítja. — Rajta kettö-három-négy ... Ügy adódik, hogy este kevéssel záróra után megint az uszodában vagyok. A vízben egyetlen embert találok, Józsi bácsit. Nagyban sprintéi az öreg, aztán mikor kijön a medencéből, lerázza magáról a vizet. — Tudja ez az én tréningem. Mindennap akár jó az idő, akár rossz. De azért érzem, hogy halad az idő. Tíz évvel ezelőtt még hajnalonta is megcsináltam ezt az ed­zést. Ülünk az asztal mellett, hideg sört iszunk és hall­gatjuk, hogy valahol a közelben esti koncertet kezde­nek a békák ... Szalay István szerelőipari dolgozók is. A folyosón már befejezték a mozaiklapok lerakását. Ahogy az egyes helyiségek vakolása elkészül, már csi­nálják. az aljzatbetonozást, hogy jöhessenek a parkettá­sok. Almádi Ferenc művezető, az egri tanárképző főiskolán dolgozott, onnan helyezték át februárban. Hasznos ta­pasztalatokat szerzett Éger- lsen, amiket itt most kama­toztatni tud. Bízik az embe­reiben, akik a verseny mi­att is igyekeznek. Havonta értékelik a vállalásokat, és egyelőre fej-fej mellett ha­ladnak a brigádok. De naponta érdeklődnek a vállalat vezetői is a munkák állása felől. Studer / Béla építésvezető azonnal intézke­dik, ha valamire szükség van. Komolyabb anyaghi­ány még nem fordult elő. Szeptemberben tanítani le­het a tantermekben, a fűtési idényre elkészül a kazánház is, a tornaterem és az étte­rem befejezése viszont ké­sőbbi időpontra marad, de nem húzódik át a következő évre. o o o o A felsőfokú mezőgazdasági technikum jellege egészen más. Ez is modern formájú, dé a Mátrai út nyugati ol­dalán olyan helyen áll, hogy nagyon jól fog érvényesülni. A főhomlokzata a hatalmas aulát és az igazgatási részt mutatja. Az aula folytatása a különböző előadók sora. A méretek szinte lenyűgö- zőek. Pedig még mindenütt állványok és nyess falak. A betonacél fél méteres tüskéi meredeznek elő, mintha va­lami óriási halnak a szálkái lennének. De ez sem rontja a képet. Hovanyecz Ferenc műve­zető nagyon optimistán nyi­latkozik. A tanév kezdetére a tanügyi szárny .átadását vállalták, amivel nem is lesz baj — szerinte. De ahogy végigjárjuk a munka­helyeket, kétkedve említem a szeptemberi időpontot. Megismétli: egy hónapon be­lül az építőmesteri munká­kat be tudják fejezni, ha jú­lius elején megkapják a va­kológépet. Tartják a techno­lógiai sorrendet, abban csú­szás eddit nincs, tehát a szak-és a szerelőipar is aka­dály nélkül mehet a kőmű­vesek után. Nint ahogy most is összehangoltan végzik a munkát. Több mint százan szorgoskodnak az építkezé­sen, amiből az útról szinte semmi sem látszik. Mintha .kihalt lenne a munkahely. Pedig harminc másodéves szakipari tanuló is besegít a felnőtteknek, és az ő telje- síményüket is elismeréssel említi Hovanyecz Ferenc. Nincs okom kételkedni abban, amit a művezető mond. Ha ő állítja: a határ­időt tartani tudják, méghoz­zá túlzás nélkül; akkor ezt el kell fogadnom. O O O O Amikor a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesét, Sápi Istvánt megkérdeztem, csak ennyit mondott: — Amit vállaltunk, azt teljesíteni fogjuk. Réz János igazgató már részletesebben foglalkozott a témával. — Személyesen is törődöm azzal, hogy a tanítás kezde­tére a tantermi szárny ké­szen legyen a szakközépis­kolánál, a felsőfokú techni­kumnál pedig a tanügyi rész. Ne bolygassuk most a múltat, ne keressük, hogy a kezdet lemaradásában ki, mennyire hibás. ( Lényeg az, hogy a feladat ‘ elvégzésére kidolgoztuk a pontos prog­ramot, amit tartunk. Munka­társaim között is voltak többen, akik azt mondták néhány hónappal ezelőtt hogy képtelenség a szeptem­beri határidő. Azt válaszol­tam: ne a nehézségeket ke­ressük, hanem a megoldást, lev jött létre a programozás. És ezt tartjuk is. Szeptem­berben nem kell szégyenkez­nünk. O O O O Akik kételkedtek eddig, most egyértelmű választ kaphattak a legilletékeseb­bektől. Senki sem csűrte- csavarta a szót, mindenki nagyon határozottan fogal­mazott. Nincs tehát okunk és jo­gunk másként vélekedni. G. Molnár Ferenc Nemzetközi audiovizuális konferencia 1970: Külföldiek a szónoki emelvényen Filmvetítéssel ikezdődött a nemzetközi audiovizuális konferencia negyedik napja. Az iskolatelevízió közkívá­natra bemutatta egyik neve­lési szempontból különös­képpen hatásos filmjét. Ez­után a. konferencia külföldi vendégei tartottak referátu­mokat. Elsőként a Szovjet­unió képviseletében megje­lent dr. L. P. Presszman kandidátus beszélt az audio­vizuális eszközök nevelési vonatkozásairól. Elemezte a Szovjetunióban folyó audio­vizuális oktatást: elmondotta, hogy hazájában olyan okta­tó és iskolatelevíziós filme­ket készítenek, amelyek erős érzelmi töltésűek, nemcsak tényismereteket nyújtanak, hanem a tudomány módsze­reivel is megismertetik a ta­nulókat. A szovjet alkotók arra törekszenek, hogy film­jeikkel fejlesszék a diákok megfigyelőkészségét és kép­zelőerejét, lehetőséget nyújt­sanak a fantázia szabad áramlására. A szovjet okta­tófilmek alapvető törekvése az is, hogy a fiatalokat a gondolkodás logikájára ta­nítsák. Presszman kandidátus tartalmas referátumát jó ér­zékkel megválasztott, kifeje­ző filmrészletekkel illuszt­rálta. Ezután dr. Somos hajós, nyugalmazott főiskolai tanár olvasta fel dr. G. H. Read professzornak, az USA ösz- szehasonlító és Nemzetközi Szemináriuma igazgatójának gondolatébresztő referátu­mát. Az amerikai professzor ugyanis egyéb elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg a konferencián. Az NDK képviselői ismer­tették a keletnémet audio­vizuális szakemberek tevé­kenységének főbb jellemzőit, valamint a modern nyelvok­tatás helyzetét. A napi program korrefe­rátummal zárult. A délelőtt folyamán be­szélgettünk Mr. Kenneth Fawdryval, a BBC iskolate­levíziójának osztályvezetőjé­vel. — Mit jelent önnek a konferencia? — Tetszettek a nívós elő­adások, a színes bemutatók. A legtartalmasabb élményt mégis a kötetlen beszélgeté­sek jelentették számomra. Megismerkedtem a szocialis­ta országok televíziós szak­embereivel, s úgy érzem a kollégális eszmecserék mind­annyiunk számára hasznosak voltak. — Mi a véleménye a Ma­gyar Iskolatelevízió munká­járól? — Csak elismeréssel szól­hatok a magyar kollégák al­kotásairól. Maradandó él­ményt szerzett számomra a Szerelem című gondolatkaz- dag, képileg is kitűnően megszerkesztett alkotás. Őszintén mondom: büszke lennék, ha én készítettem volna ilyen filmet. Annak is örülnék, ha olyan rangos színészekkel dolgozhatnánk, mint a magyar kollégák. (pécsi) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom