Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-13 / 137. szám
Rjátífr KOSSUTH 8.20 LányoK, asszonyok. 8.40 Kodály-művek. 9.14 Egy rádiós naplójából. 10.05 Zenekari muzsika. 10.46 Rádiójáték. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.50 Lehet valamivel több? 14.00 Francia áriák. 14-12 Filmdalok. 14.20 Kis magyar néprajz. 15.20 Csak fiataloknak. 16.08 Irodalmi vetélkedő. 16.39 Szombat délután. 18.04 Nagy Beethoven-előadók. 19.30 Dupla vagy semmi. 20.30 Lcacock: Hogyan kell detektívregényt írni? K.- változat. 21.02 Népi zene. 21.37 Zongoramuzsika. 22.15 Közv. a birkózó EB-röl. 22.25 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 A Strauss család nyomában. 9.05 Népzenei Magazin. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 12.00 Könyvszemle. 12.10 Mozart: Cosi fan tutte. Részi. 13.03 Dezséry műsora. 13.30 Fúvószene. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.20 Falvakban — mezókön. 15.50 Lidholm: Négy kórus. 16.05 Jéghegyek között. 16.19 Bach: d-moll csembaló- verseny. 16.44 Az élő népdal. 16.54 Életrajzi játék. 18.10 Kíváncsiak Klubja. 19.00 Népi zene. 19.20 Utak — terek — emberek. 20.28 Lemezgyűjtők húszperce. 20.48 Armstrong felvételeiből. 21.01 Grúzia népdalaiból. 21.39 Beszélgetés. 21.54 Nóták. 22.15 Szimf. hangverseny. «.00 A kisfilmek kedvelőinek. 9.36 Tv Mintabolt... 10.25 Ken Hughes: Sammy (Tvjáték.) 18.18 McGill: A látszat csal. (Magyarul beszélő angol film.) 17.15 Hírek. 17.20 Nemzetközi mezőgazdasági t filmszemle. 17.40 Hozzál nekem kengurut... ül. rész. 18.10 Turpi úrfi. . i TU. Téli kégli. 18.35 A Tv jelenti. 10.20 Cicavízió. .. 19.3*0 Huncut kísértet. Vígjáték 3 felvonásban. 20.15 Tv-híradó. 21.55 Tv-híradó. 22.15 Dühöngő ifjúság. (Magyarul beszélő angol film.) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Bye, Bye, Barbara Színes francia film EGRY BRÖDY: (Telefon: 14-07) Fél 6 órakor: örök fiatalság birodalma Színes román film Csak fél 8 órakor: Minden évben újra Színes NSZK film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Fehér farkasok Színes NDK film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Történelmi magánügyek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hajrá, magyarok HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Célpont: a híd' HATVANI KOSSUTH: Horoszkóp PÉTÉRVASÁRA: Magányos vadász a szív ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben (Telefon: 11-10.) ~ Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. 'TÜlután 16 órától 17.30 óráig az Készülődés Moszkvában 170 vállalat — 200 vagonnyi kiállítási anyag Pierre Gardin francia divattervező modelljei, amelyeket ápolónők _SL tiSI I/S részére tervezett. (MTI Külföldi Képszolgálat) Hol nyílt meg az első orvosi iskola Magyarországon? A magyar népgazdaság jubileumi kiállítása augusztus 20-án nyitja meg kapuit Moszkvában, de a kiállítás berendezése és a bemutatásra kerülő, több ezer féle árucikk hazai előkészítése már serényen folyik. A Fővárosi Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat és a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat — akik a berendezés túlnyomó többségének kivitelezői — június közepétől kezdik szállítani a HUNGEXPO tervei alapján elkészült kiállítási anyagokat. A 170 magyar üzemben — az ország minden részén — végzik az utolsó simításokat a kiszállítandó termékeken, előkészítik csomagolásra, hogy időben helyére kerülhessen a mintegy 200 vagonnyi kiállítási anyag. Több ezer négyzetméter fekete-fehér és színes fotó, átvilágított diapozitív szállítására is sor kerül a következő hetekben az MTI fotólaboratóriumából, — ezek Magyarország tájait, az elmúlt 25 év legszebb, legjelentősebb alkotásait mutatják majd be a várhatóan több százezer szovjet látogatónak. A jubileumi kiállítás egyik leggazdagabb része a magyar műszer- és híradástechnikai ipar 25 éves fejlődésének bemutatása lesz. A Metrimpex Műszeripari Külkereskedelmi Vállalat által exportált gyártmányainkat jól ismerik a szovjet laboratóriumokban, kórházakban, kutatóintézetekben. Ezekből több mint 100 féle különböző műszer, mérőberendezés lesz a kiállításon. A Szovjetunióban a Fiat-licenc alapján előállított személygépkocsik részére a Mechanikai Mérőműszerek Gyára által gyártott műszerfal, az Elektronikus Mérőműszerek Gyára oscillosz- kópjai, az Elektronikai és Finommechanikai Kutató Intézet* rádiócirkulográfja, a Híradástechnikai Ktsz színes tv-jelgenerátora, a Labor Műszeripari Művek gyártmányai láthatók — egyebek KAROM napja nem alszom. Idegeim rendben vannak, semmiféle frontátvonulás, különleges napfolttevékenység — tudtommal — nincsen, szerelmesebb sem vagyok a szokottnál. Mégsem alszom. A sajtó nem hagy aludni. Én vagyok ugyanis az Eszményi Olvasó, akiről csodálatos legendák keringenek a szerkesztőségek háza táján: akinek lelkében termékeny talajba hullanak azok a nemes magvak, amelyeket sajtónk vet eget. KEDDEN is például, midőn elolvastam kedvenc lapom, a Mindennapi Űjság egyik megindító riportját arról, hogyan tért le az erény ösvényéről és a balatoni országúiról két, korábban hatóságilag is igazolt erkölcsű 35 éves hajadon, engedvén 20 éves autós vagányok csábításának, végiggördült egy könnycsepp orcámon. Ráhullott a nemes veretű írás utolsó, legszebb mondatára, mely így szólt: „Mindannyian felelősek vagyunk értük! Ne hagyjuk elszunnyadni a társadalom lelkiismeretét!” Tüstént elindultam, hogy felkutassam a társadalom lelkiismeretét, fél országot tűvé tettem érte, míg végül egy félreeső helyen, egy csipkeEgészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általános .orvosi ügyeletén. (Bajcsy- Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától J2 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36. 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. közt — majd a magyar műszereket bemutató kiállítási részben. Az új gazdaságirányítási rendszer által biztosított lehetőségekkel élve több magyar kutatóintézet, vállalat vette fel a közvetlen kapcsolatot szovjet partnereivel is. Például a Műszeripari Kutató Intézet a szovjet fél kívánságára fejlesztette ki a nagy pontosságú digitális nyomásmérő berendezést, amely mindenütt felhasználható, ahol pneumatikus műszerek nagy pontosságú mérésére, hitelesítésére van szükség, valamint a digitális manovákuummérő műszert, amely a szovjet kőolajiparban igen széles körben nyerhet felhasználást. Sokféle magyar híradás- technikai gyártmány is megjelenik a moszkvai kiállításon. A Videoton Rádió- és Televíziógyárban készülnek azok az autórádiók, amelyeket a Szovjetunióban, a Togliattiban gyártott autókba építenek be. A Videotonnal egyesült Budapesti Rádiótechnikai Gyárból az elmúlt évben — egyebek közt — kb 1000 db M—20 és M—11 típusú, közhasználatú magnetofont szállítottak szovjet megrendelésre, s ez évre további, jelentős mennyiségű magnetofon gyártására és leszállitására vállalt a gyár kötelezettséget. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunióban nagy az érdeklődés a gyárban készült SHR típusú, sok- csatornás magnetofon iránt is, a moszkvai jubileumi kiállításon a vállalat más magnetofonjai közt ezt a típust is bemutatja. A BRG különböző rendeltetésű magnetofonjait számos országban használják, elsősorban a légiforgalmi irányításnál. Az első 7 csatornás, még elektroncsöves típus után a jelenleg gyártott, teljesen tranzisztorizált 8—16 csatornás konstrukciók a több információs csatornával rendelkező diszpécserszolgálatok au torna ti'kus naplcizóberen- dezéseiként működtethetők. bokor tövében leltem rá, ahol bizonyára éppen — szuny- nyadni akart.., Egy álló nap és éjszaka olvastam fel neki szívszorító riportokat a honi sajtóból, s állandóan vártam, mikor szólal meg. (Valahol azt olvastam ugyanis, hogy a lelkiismeret meg szokott szólalni!) A szavát, sajna, nem hallatta — de a hortyogását igen. Felráztam. — ön el tud aludni ilyen cikkek mellett? — kérdeztem őszinte megütközéssel. — Ne haragudjon — szabadkozott —, de olyan zson- gító a dumájuk ... SZERDÁN a Délesti Hírmondóban akadtam egy olyan mondatra, amely egész valómat felkavarta. Újszerű volt,’egyedi, épp ezért meüAz elmúlt közeli napokban érdekes előadásra került sor a Magyar Televízióban: Benedek István professzor ismertette „Az orvosi gondolkodás története” cím alatt a magyar orvosi iskolák kezdetét. Az igen alapos, részletes tanulmány valóban felkeltette érdeklődésünket, lekötötte figyelmünket —, de mi, a városunk múltjához ragaszkodó egriek az elhangzottak után kis csalódást is éreztünk. Igen, bántott bennünket, hogy a Nagyszombatban megnyílt — és ott, később pedig Budán, majd Pesten működő orvosi iskoláról, egyetemről olyan sok —, különben tanulságos — dolgot hallottunk —, de ugyanakkor a nagyszombatinál hamarább megkezdődött egri orvosi oktatásról egy szó említés sem történt! bevágó. Igyekszem szó szerint idézni: ,A hibák láttán ne hunyjuk be a szemünket!” Es én akkor éjjel megint csak. nem csuktam le a szememet, hiszen a szemközti neonreklám, amely a holdvilág helyett az ablakomba süt — hibás volt! Nem világított a kettőspont! MEG MÁSNAP, csütörtökön, a hivatalban sem alhat- tam ki magam, mert az erre a célra használatos kisebb helyiségben észrevettem, hogy a csempe repedezett, a lánc elszakadt, a papírtartó ferdén áll. ■. Ennyi hiba láttán hogyan hunyhattam volna szemet? Tetézte a bajt, hogy a Főközponti Főnapilap vezércikke e napon ilyen címet viselt: „Éberen őrködjünk a nép vagyona fölött!” Egész nap a ceruzám és a gémkapcsaim fölött őrködtem, melyek bár parányi, de mégis szerves részét képezik a népvagyon- nak. A nagy éberkedéstől még dolgozni sem értem rá. Éjjel pedig ellátogattam egyik építkezésünkre, amelynek 600 holdas területén egy őr és egy kutya védelmezte a milliós közvagyont. Az éjjeliőr egy cseppet sem pironkodott, mikor felköltöttem, csak arra kért, hogy a kutyáját ne zavarjam, az hadd pihenjen tovább is. — Hat éve vagyok itt éjjeliőr, uram, de tőlem még egy szalmaszálat el nem loptak! — mondta magabiztosan. — Akinek kell valami, az ellopja nappal, csak a bolondok botorkálnak itt éjszaka ... ÍGY VIRRADTAM a mai napra. , Még nem döntöttem, hogy ma alszom-e, vagy újságol olvasok? Iiadványi Barna , Ezt a — talán véletlenül bekövetkezett — mulasztást kívánjuk most pótolni, és ezért emlékezünk meg (egyébként nem is először!) az itteni első „Schola Medici- nalis” sorsáról. ★ A XVIII. század folyamán mind égetőbbé kezdett válni Magyarországon az orvoshiány. Ezért történhetett, hogy a század közepén a Helytartótanács, mint az országos közegészségügyi főhatóság, minden megye központjában legalább egy „fizikusorvosnak” —, és minden járásban egy „chyrurgusnak” és szülésznőnek alkalmazását kezdte sürgetni. Hogy pedig a kívánalmaknak eleget lehessen tenni —, adhatta ki 1769. november 7-én a rendeletet Mária Terézia királynő a nagy- szombati orvosi kar felállitá- saróL Ezúttal azonban még csak a szervezés kezdődött el ott, de az eltartott egy évig: a tényleges megnyitás csak 1770. november 8-án ment végbe! Es mi történt ezalatt Egerben? Az 1700-as évek folyamán nagyszerű haladást felmutató városunkban a század második felének kezdetén merült fel a gondolat, hogy Egert a magyar tudományos élet központjává kellene fejleszteni, itt szükséges volna egyetemet alapítani jogi, filozófiai, teológiai és orvosi karral. Így történt, hogy — bár az egri egyetem létesítése különböző okok miatt már kezdetben szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött — egy lelkes, Egerbe került orvos: Markhot Ferenc 1767. december 12-én javaslatot tett illetékesek felé az orvosi kar felállítására. Felterjesztése szerint ingyenesen vállalta az orvostanhallgatók és chyrurgusjelöltek oktatását, hogy azok „így tanulják meg az anatómiából az emberi test belső felépítését, a szervek, testrészek működését, kémiából és botanikából mindazt, aminek tudása gyakorlati szempontból a legfontosabb. ..” A kiváló férfiú javaslatát megtárgyalták, azt elfogadták, és miután a tanulmányi rend is jóváhagyást nyert, A Mohácson működő honismereti kör ifjú tagjai régi krónikák, dokumentumok, elbeszélések alapján összeállították: mikor és milyen vész érte Mohácsot az elmúlt századokban. A kiinduló történelmi dátum természetesen 1526, a nagy vész esztendeje, amikor törökök felperzselték a meghódított várost. Az utolsó nagy veszedelem az 1965-ös, úgynevezett száznapos árvíz volt, amelynek következtében sok lakóház összedőlt, vagy megrongálódott a váróéban. Az 1769. november 25-én — tehát néhány nap híján egy évvel hamarább, mint Nagyszombatban!! — megnyílt Egerben az első magyar orvosi kar. Mivel pedig az egyetemnek szánt Líceum építése ekkor még nagyon az elején haladt, az előadásokat a nálunk 1727—28-ban emelt irgalmas rendi kórház falai között tartották, ahol az egykorú írások szerint „minden eszköz megvan a bonctan, kémia és növénytan tanításához is”. Egy év múlva azután: 1770. szeptember 8-án folytak le az első vizsgák Brunswick Antal királyi biztos jelenlétében a Collegium Foglaria- numban, a mostani Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumban. És a vizsga jelentős esemény kellett hogy legyen, ha királyi biztos vett részt azon! ★ Sajnos .azonban a fentiek szerint Magyarországon először megkezdődött orvosi oktatás: az egri Schola Medici- nalis nem sokáig létezett Mária Terézia királynő 1770- ben a nagyszombati egyetemet ruházta fel az orvosi diploma kiállítására kizárólagos privilégiumaival. Az egri Schola Medicinalis ve- télytárs lett volna, és ezenkívül messze Bécstől, nehezen ellenőrizhető, politikailag sem teljesen megbízható irányítás alatt; — mindezek csak kétséget és bizonytalanságot jelentettek a mindenható bécsi vezetés számára. Ezért történt, hogy a királyi támogatással működő nagyszombati —, és immár orvosi fakultással is biró egyetemmel szemben a különben előbb megnyílt egri Schola Medicinalis hatévi dicséretes működés után, 1775- ben megszűnt ★ Igen, ezek történtek 200 évvel ezelőtt — és ezek ismertetése maradt ki az említett, egyébként jó előadásból. Most pótoljuk tehát a „kimaradást” —, hogy a magyar orvosi iskolák története teljes legyen —, és nehogy a városukat szerető egriek háttérbe szorítva érezzék magukat. .. elmúlt négy és fél évszázad során tíz nagy tűzvész és tíz súlyos árvíz pusztított, s hat alkalommal tizedelte meg a lakosságot a kolera és a pestis. A három „vész” közül ma már egyik sem jelent igazi veszedelmet: járvány utoljára 1970-ben, tűzvész 1944-ben pusztított a városban, az öt évvel ezelőtti árvíz után pedig úgy megerősítették az árvédelmi töltéseket, hogy a Duna felől is nyugodtan alhatnak már a mohácsiak. Eszményi olvasó Hevesy Sájyior Mohácsi krónika
