Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
I Wein-© elég ? * © elég munkaerő f »Térkép" készül Eger város és környékének munkaerőforrásairól A tervszerű iparfejlesztés, ipartelepítés elválaszthatatlan része a tervszerű munkaerő- gazdálkodáis, a szükséges, a gazdaságos munkaerő biztosítása. A szinkron megbomlása, a munkaerő forrásainak nem kellő ismerete rend- ikívül káros — gazdasági, politikai — következményekkel járhat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1969-es esztendő meglehetősen rossz ízű, tisztességtelen . konkurreneiá- ja a munkaerőért. Megyénk ipara mennyiségimen és minőségben is jelentősei fejlődött az elmúlt évek alatt. Negyedik ötéves tervünk új lehetőségeket biztosít a termelés, a termelékenység emeléséhez, bővítéséhez. A legtöbb üzem, vállalat már össze is állította, illetve jóvá is hagyta rövidvagy hosszú távú terveit, elképzeléseit. , nyem előfordulhat, hogy két- három vállalat is ugyanarra a munkaerőpiacra építi terveit. Ezenkívül a felmérés arra is választ ad majd, hogy a szakmunkás- gárda ' összetétele megfelel-e a követelményeknek, a jelen és a jövő terveinek megvalósításához. Számba vesszük tehát az igényeket és a lehetőségeket és az eredmények mjeghatározó szerepet kapnak! majd az elkövetkezendő évek ipartelepítésében, -fejlesztésében. Nagyon komoly és felelősségteljes munkáról van szó tehát. Örülünk, hogy a MTESZ fel-, ajánlotta segítségét és vállalta, hogy elvégzi a felmérést. — Milyen módszerekkel folynak a vizsgálatok? — kérdeztük Dormán Lászlótól, a MTESZ Heves megyei szervezetének titkárától. — A felmérést piérnökök közgazdászok,' vagyis, szakemberek végzik. A nagyobb üzemeket személyesen keressük fel, a kisebbek pedig adatlapokon ismertetik terveiket, a várható fejlesztést, munkaerőigényeket. Az adatokat majd egyeztetjük, tudományosan feldolgozzuk és eljuttatjuk az illetékes pártós állami szervekhez. Szerintem is nagy jelentőségű munkáról van szó, hiszen jó előre valamennyi üzem tisztán látja majd: milyen ösz- szetételű s minőségű munkásgárdára alapozhatja az elkövetkezendő években terveit, feladatait. A felmérés Egerben és Eger környékén folyik. Nem kevesebb, mint 85—90 gazdasági egységet kerestünk fel. Ilyen jellegű próbálkozás még nem volt Egerben, így nem könnyű vállalkozásba fogtunk. Reméljük, az eredmények sem maradnak majd eL K. J. Gondolatok egy kirakat előtt Gyöngyösön szépek, ízlésesek a kirakatok. Ezt még a szigorú kritikusok is elismerik. Bőséges, gazdag az áru- választék és az árak... az árak néha magasak, amit viszont annál többet kritizálnak a nézelődők. Olyan is előfordul azonban, hogy nem a magas árak, hanem a körülményes, bürokratikus árpolitika bosszantja a járókelőket. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 70. sz. gyöngyösi egységének kirakatában. a 80-as lakótelepen a következőket láthatja az ember: Sanodent fogkrém 2,16 Ft, Ovenall fogkrém 3,06 Ft, Timea szappan 4,14 Ft, Biopon mosószer 5,94 Ft. Tévedés ne essék, mert az első pillanatban kellemesen hat a látvány, mivel az említett cikkek árai 10 százalékkal csökkentek. Bosszantó azonban az olyan árpolitika, amely századfillérre alakítja ki az árakat. Mert ki jár jól? ' Csak az üzlet, a keresikede- lem nyerhet, mivel akaratlanul Is kénytelen felkerekíteni, mert a kétfilléresek hiányoznak a kasszából. Állítólag egyáltalán nem is látnak mostanában ilyen pénznemet. De akkor miért ez a századfillé- reskedés, ha a következő percekben már árdrágításra kényszerítik a kereskedelem dolgozóit? És végül: mi történik az ilyen „fogásokkal” szaporított forintokkal? — laczifr. ■© Hasznos vetélkedők Vajon számoltak-e a munkaerő reális forrásaival? A tervek, elképzelések megvalósításához lesz-e majd. elég munkaerő? Többek között ezekre a kérdésekre ad majd választ az a felmérés, amelyet az egri városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya kezdeményezett, a kivitelezését pedig a MTESZ Heves megyei szervezete vállalta. A vállalkozás lényegéről, jelentőségéről Gyenes Jánostól, az egri városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjétől kértünk információt. .. < — Több dka is van, hogy sor kerül erre a felmérésre. Egyrészt Eger város és környékének ipara valóban jelentős fejlődés előtt áll, ugyanakkor a munkaerő- piacokon jelenleg sem valami kedvező a helyzet. Arról aztán nem is beszélve, hogy a különböző y „gazdához” — miniszteri, tanácsi ipar, ktsz- ek, termelőszövetkezetek — tartozó vállalatok nem. ismerik egymás terveit, fejleszési elképzeléseit. így nem is tudnak számolni a reális munkaerő-lehetőségekkel. KönyA legutóbbi hónapokban lapunk hasábjain is beszámoltunk néhány szakma szocialista brigádjainak szellemi vetélkedőiről, amelyeket — program szerint — történelmi évfordulóink köszöntésére rendeztek a vállalatoknál, a szakszervezeték megyei központjában. Beszámolóinkban többnyire szűkszavúan adtuk hírül az eseményeket, az írások inkább csak a helyezések, jutalmak közlésére szorítkoztak. Jóllehet, szinte valamennyi erőpróbáról készíthetett volna az ember színes, tartalmas, érdekes krónikát! Ezeket a 1 vetélkedőket ugyanis hosszú ideig tartó felkészülések előzték meg. Mint a napokban például az iparági versenyeken harmadikként végzett selypi cukor- gyári műszerészbrigád tagjaival folytatott beszélgetés során kiderült: könyvek, lexikonok, újságok egész sorát lapozták át már a helyi válogatók előtt is. Később pedig, hogy tovább jutottak, még nagyobb igyekezettel vetették magukat bele a különböző tudományokba. Egyikük találóan jegyezte meg, hogy korábban szerzett, összes ismereteinél többet ér talán az, amit most, az „alapozás” alkalmával elsajátított. Sok igazság van az ilyen és ehhez hasonló megállapításokban, hiszen a versenyek részvevői eddig jóformán csak sejtett' területekre jutották, mérhetetlenül mesz- szibbre, mintsem remélhették mindennapi munkájuk közben. Kalapácsokhoz, resze- lőkhöz, csipeszekhez szokott emberek beszéltek a zenéről, képzőművészetről, irodalomról, történtelemről, sportról, politikáról, s még ki tudja mennyi mindenről, otthonos jártassággal a. szigorú, igényes zsűrik előtt. Valósággal meglepő volt egy-egy idős szakitól Bachról, Beethovenről hallani, jólesett a csapatokban észrevenni az „egyszerűbbnek” mondott versenyzőket is, s látni gyakran sikeres szereplésüket. Korra, nemre való tekintet nélkül válogatták össze a szellemi tornák részvevőit, s ezek időt, fáradságot nem kímélve — teljes embert kívánó feladatok mellől, munka után, gyermeknevelés, családi gondok közepette — jutották a középdöntőkig, döntőkig, dobogókra. Valamennyien a történelmi ünnepeket köszöntő mottóval léptek „pástra” — de elsősorban maguknak szereztek tiszteletet, elismerést. S nem utolsósorban: a korábbinál nagyobb, sokrétűbb tudást! Ez pedig/ még akkor is hasznukra vált, válik, ha most nem díszük mindannyi- uk otthonában, munkahelyén az oklevél, a serleg vagy éppenséggel nem jutott mindenkinek a pénzjutalmakból. (gyónt) H lakásügy - társadalmi ügy X. Az eredmények és gondok évtizedei A Központi Bizottság megbízásából szakemberek széles körű bevonásávalI még a múlt évben elkészültek a KB irányelvei a lakásépítés fejlesztéséről , és a lakáselosztásról. Az irányelveket • az elmúlt hónapokban ösz- szevont tanácskozásokon megvitatták a budapesti, a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottságok; vitára bocsátották^ a SZOT elnöksége és a KISZ Intéző Bizottsága kibővített ülésén. Gondos előkészületek után a Központi Bizottság és a Minisztertanács április lG-i együttes ülése megvitatta és elfogadta az MSZMP Politikai Bizottságának előterjesztését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. Ennek rövid lényegét majd pedig magát a határozatot már közölték az újságok, ismertette a tv és a rádió. . A hivatalos tájékoztató, mivel nagy horderejű társadalompolitikai kérdésről szál, érthetőén élénk érdeklődést, vitákat is kiváltott. Olvasóinknak ezúttal több, egymást követő részletben bővebb kiegészítést, indok- i lást és magyarázatot kívánunk nyújtani a Központi Bizottság és a Minisztertanács határozatáhozJ annak jobb megértése ércekében. ★ KÖZISMERT, HOGY a lakáshelyzet, a lakásellátás az életszínvonal alakulásának egyik legfontosabb tényezője. A lakások száma, nagysága, ‘ felszereltsége, építésük minősége és elosztása a társadalom különböző rétegei között közvetlenül befolyásolja az emberek életmódját, életnívóját. Minél magasabb egy ország lakosságának életszínvonala, általában an- Ikal nagyobb az ország lakássűrűsége, kevesebb az egy lakószobára jutó'lakosok szama, több a komfortos lakás és magasabb színvonalú a kommunális ellátás is. Nem végleges adatok szerint az ország lakásállománya 1970. január 1-én a nép- számlálás idején 3 millió 157 ezer lakás volt. Húsz év alatt, 1950 és 1970 között összesen 1 millió 65 ezer új lakás épült az országban, s a családoknak majdnem egyhar- mada költözött új lakásba. Az építés szempontjából ez a húsz év nem volt egyenletes. A gazdasági tervekben az 1957-et követő évek óta kapott nagyobb szerepet a lakásépítés, nőtt az állami befektetés is, a lakosság jelentősebb anyagi erői kapcsolódtak be az építésbe. Az 1 millió 65 ezer új lakásból,, a két évtized alatt 315 ezer állami, mintegy háromnegyed millió pedig magánerőből készült. Persze, a több mint egy- • millió új lakásból csak 830 ezer a tiszta szaporulat; 170 ezerrel a lebontott régi lakásokat kellett pótolni. 1970, január f elsején 400 ezerrel, 15 százalék!tál volt több lakás Magyarországon, mint tíz évvel korábban. A szobák száma pedig ma meg-' haladja az 5 millió 200 ezret, ami 1 millió 150 ezerrel — £8 százalékkal — több, mint tíz éWel ezelőtt volt. így az utóbbi évtizedben csökkent — az 1960-as 61 százalékról 47 százalékra — az egyszobás lakások aránya; a kétszobásoké viszont a tíz évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra errtelkedett. Nőtt a három-, illetve többszobás lakások aránya is. MIVEL A LAKÁSNÖVEKEDÉS üteme nagyobb volt a népszaporulatnál, s mivel nagyobb, kulturáltabb lakások épültek, ma kényelmesebben, jobb körülmények között lakunk, mint eddig bármikor. Jellemzi ezt, hogy a száz lakásra jutó népesség száma — országosan — mintegy 10 százalékkal; a 100 szobára jutók száma pedig mintegy 20 szizalékkal csökkent az elmúlt évtizedben. 1980-ban — mint az előzőén közölt adatok bizonyították — a lakásépítésben eredményes évtized vette kezdetét. Alikor megértek a feltételei annak is. hogy a párt- és kormányszervek kidolgozzák a 15 éves lakásfejlesztési tervet, amely szerint 1975. végéig 1 millió új lakást kell megépíteni.. Ebből 600 ezer lakás az év végére kész lesz, a követkéző 5 éves tervben pedig befejeződik a nagyszabású program. A tervezők 1960-ban úgy látták, hogy a 15 év alatt felszámolható az országban a lakáshiány. Ez a számítás azonban nem bizonyolt reálisnak. , Miért? Minden ország lakásszükségletét három alaptényező alakítja. Ezek a népszaporulatból, a lakásállomány pusztulásából,' a megfelelő lakás nélkül élőlí elhelyezéséből eredő szükségletek, s ide kell sorolni a belső vándorlásból, a lakosság átrétegeződéséből eredő szükségleteket is. A 15 éves lakásterv ezeket a tényleges szükségleteket alábecsülte; kevesebb családdal (nagyobb családnagysággal) : kisebb arányú lakásavulással; lassúbb átrétegező- déssel, illetve kisebb városi lakossággal számolt. Így az 1 millió új lakás felépítése 1975-ig nem oldhatja meg csak enyhítheti a lakáshiányt. Az utóbbi évtized nagy erőfeszítései ellenére még mindig kevés lakást építünk. Az ezer főre jutó évente épülő új lakások száma 1957 óta 5,8—6,1 között ihgado- zik. Az európai országok átlagában viszont 1000 főre számítva évi kb. 8, a Szovjetunióban évi 10,3 új lakást építenek. A HAZAI ALACSONY lakásépítési arány miatt az elavult, bontásra érett épületeknek is csak mintegy egynegyedét számoltuk- fel. Ez ugyan átmenetileg mérsékelte a lakáshiányt, de fékezte a minőségi javulást ás növelte az amúgy is elhanyagolt lakáskarban tartás-felújítás költségeit. Ennek az elmaradásnak az érteke csak az állami bérlakásoknál az utóbbi húsz évben becslések szerint mintegy 12—13 milliárdra halmozódott. A jelenlegi alacsony lakbérek viszont nem teszik lehetővé a felújítási hátralék csökkentését, sőt a iolymatos javítások kiadásait A jászberényi Hűtőgépgyár SZt. te el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az idén megpályázták a szocialista munka vállalata címet. A Heller—Forgó-féle hűtőelemek teljes gyártókapacitása 1972-ig le van kötve. Újdonság, amely a nagyközönséget érdekli, a 60 literes abszorpciós hűtőszekrény, amelyből kb. 24 ezer darab készül a hazai piacra. Megkezdik az idén a 140 literes abszorpciós hűtőszekrények gyártását is. Ház- tairtási hűtőszekrényekből az elmúlt évben hétezer darabot szállítottak az NSZK-ba. Az idén 10—20 ezer darabot készítenek az NSZK megrendelésére. Képünkön: szériában készül a gyár háztartási hűtőgép-újdonsága, a 60 literes abszorpciós hűtőszekrény. (MTI foto — Mező Sándor felv.) Mielőtt a tengely lángolna... Éj berendezés a vasúti közlekedés biztonságáért Üjfajta berendezés próbáját kezdek meg a miskolci vas- útigazgatóság távközlési és és biztosító berendezési osztályának szakemberei. A füsem fedezik teljesen. Hátráltatja a felújítást az állandó építőipari kapacitáshiány is. S itt utalni kell arra: a házgyárak s az új technológiák térhódítása ellenére az építőipar és az építőanyagipar részben még ma sincs kellően felkészülve a lakásépítési és felújntási igények kielégítésére. Végül is azonban 1950 óta több mint egymillió új lakás került tető' alá, s ha nagy nehézségek közepette is, de eredményesen halad a 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Hogyan állunk tehát a valóságos lakáshiánnyal, vagyis a családok számának és a lakásállománynak a különbségével? Lássuk az adatokat. 1951-ben országosan mintegy 450 ezer volt a hiányzó lakások száma, másként kifejezve: ennyi családnak vagy családtöredéknek nem jutott önálló megfelelő lakás. Budapesten 1951-ben közel 170 ezer, a városokban kb. 100 ezer! .a községekben több mint 180 ezer volt a hiányzó lakás. És ma? Az országos hiány csaknem 350 ezer lakás, ebből a budapesti megközelítően 150, a városi 140, a községi hiány pedig 60 ezer lakás. Amint látható: az elárult két évtizedben a lakáshiány jelentősen csökkent a községekben, de Budapesten alig javult a helyzet, a városokban pedig még romlott is. A LAKÁSHELYZET ÁLTALÁNOS javításán belül is most és a következő években a legégetőbb társadalompolitikai és szociális feladat a fővárosban és a vidéki városokban élő munkás család ok és családalapító fiatalok lakáshelyzetének a javítása. (Folytatjuk) Szenes Sándor zesabonó—miskolci fő vasútvonal bal vágányában Szi- halom megállóhely közelében egy francia cégtől féléves próbaidőre kölcsönzött, hőn- futásjelző berendezést szereltek fel. x Az új berendezésről Gál Lajos, a miskolci vasútigaz- gatóság távközlési és biztosító berendezési osztályának vezetője tájékoztatta tudósítónkat. — A jelenleg alkalmazott kocsivizsgálati rendszer (főként a hőnfutásokra gondolva) lassan már nem felel meg az egyre szigorúbb követelményeknek. A térközőrök és kocsivizsgálófc a csapágyak nem megengedhető melegedését csak úgy tudják észlelni a száguldó vonatokon, ha a kocsi csapágya már,lángol vagy füstöl. A hőnfutás- jelző berendezés a vonatok mozgása közben is pontos információt ad: a vasúti sínpár mellett jobbról és balról, az. infravörös sugarakra érzékeny, kis látószögű érzékelő- fejeket szereltek fel Szihalom közelében. A berendezés a felvett információkat elősző: helyben feldolgozza, majc! kábelcsatornán keresztül továbbítja azokat a füzesabonyi forgalmi irodában elhelyezett regisztráló galvanométerhez. — Miért éppen Szihalom mellett és Füzesabonyban folyik ez a kísérlet? — A MÁV-nál több évtizedes tapasztalat az hogy ha egy tengelycsap hibás, vágj’ indulás után meghibásodik, az körülbelül 50 kilométer út megtétele után lángol vagy füstöl. A Miskolc és Szihalom közötti távolság 51 kilométer és ezért építették be ide az érzékelőberendezést, s hibát jelzés után pedig a vonatot Füzesabonyban megállítják és a hibás kocsit kisorozzák. Szigetváry József 1970. május 13.. kedd 1
