Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

4* r f >r| » sw »r ■ s» B f | n _■ w t Szívből jovo b <■»''« tsag köti o?«*« Heves megye és Csuvasia népét Interjú L P. Prokopjevvel, az SZMBT csuvas tagozatának elnökével Üjságtíír: Március 4-en & Szovjetunióban, a testvéri Csuvas ASZSZK fővárosában, Csebokszá- riban megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság csuvaa tago­zata, A felszabadulásunk jubi­leumi ünnepségeire hazánkba látogató Csuvas ASZSZK párt- és állami delegáció élén Heves megyében járt Ilja Pavlovics Prokopjev elvtárs, az SZKP Csuvas területi bi­zottságának titkára, a Szov­jet-Magyar Baráti Társaság csuvas tagozatának elnöke. Ebből az alkalomból munka- katársunk nyilatkozatot kért a két nép barátságát, testvéri együttműködését, kapcsolatá­nak szélesítését szolgáló szer­vezet megalakulásáról, prog­ramjáról. — Heves megye lakói szűk aaepú táviratból értesültek az SZMBT csuvas tagozatának megalakulásáról. Hogyan emlékezik vissza 9n as ok- ieuló konferenciára? — Dolgozóink nagy jelen- Káséget tulajdonítottak annak a párthatározatnak — mon­dotta I. P. Prokopjev elvtárs —, amelyet népeink, Csuva- oia ás Heves megye közötti testvéri kapcsolatok ápolása, barátságunk szilárdítása ér­dekében hozott a bizottsá­gunk. A Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársa­ság közéleti személyiségei­nek konferenciáját párt- és állami vezetőink csereláto­gatása, személyes kapcsola­tok, kollektív utazások előz­ték meg. — Az első hivatalos dele­gáció Oláh György elvtárs­nak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Heves megyei pártbizottság első tit­kárának vezetésével járt a Csuvas ASZSZK-ban és a ko­rábbinál bővebb és részlete­sebb kapcsolatok kimunkálá­sain fáradoztak. Köztársasá­gunk vezetőinek Heves me­gyei látogatása ugyancsak a konferencia előkészítését se­gítette. Az érdeklődés nagy­ságára jellemző, hogy a már­cius 4-re meghirdetett kon­ferenciára a meghívottakon kívül nagyon sok egyszerű dolgozó is érkezett. Majdnem minden olyan veterán kato­na eljött, aki részt vett Ma­gyarország felszabadításában. — Először F. N. Arlov, a Szovjetunió hőse kért szót. ö részt vett Magyarország felszabadító harcaiban. Be­számolt élményeiről, majd örömmel köszöntötte a tár­saság csuvas tagozatának megalakítását. Érdekes volt F. Pavlov, a köztársasági tervbizottság elnökének hoz­zászólása. ö közvetlenül Bu- dadpest felszabadításabun veit részt .és egyik lábát vesztette el a harcokban. A felszólalók között volt Ny. Gyeszinyov elvtárs is, aki Heves megyei baráti látoga­tása tapasztalatait mondta cl. — Kérem, szóljon- néhány szót a programjukról. — Legelső teendőnk a kol­lektív tagok szervezése mel­lett — többek között a cse- bokszári traktoralkatrész­gyár, a Csuvas Állami Peda­gógiai Főiskola, a Pobeda kolhoz jár ebben az élen — felszabadulásuk 25. évfordu­lójának megünneplése, amelyre Csebokszáriban, já­rási székhelyeken, nagy üze­mekben került sor. A kollek­tív tagok saját üzemükben szerveztek megemlékezéseket. Bemutattuk azt a kiállítási anyagot, amelyet Heves me­gyéből küldtek nekünk. A könyvtárakban magyar könyvkiállításokat rendez­tünk, magyar filmhéttel kö­szöntöttük a jubileumot. A csuvas sajtó vezető helyen közölte Oláh György elvtárs cikkét a 25. évforduló alkal­mából. Ezenkívül különféle előadásokat szerveztünk a jelentősebb államközi ese­mények népszerűsítésére. — Mi az ön személyes vé­leménye a kapcsolatainkról? — Ügy gondolom, hogy a párthatározatunk szellemében terebélyesedő kapcsolataink jó úton haladnak. A kollek­tív tagság megszervezése, az ünneplések, rendezvények le­bonyolítása lehetővé tette, hogy bemutassuk testvémé- pünk gazdasági, kulturális életét, fejlődését és vélemé­nyem szerint egyre inkább lehetővé teszi a személyes kapcsolatok szélesítését is. Szívből jövő barátság köti össze népeinket, ennek szá­mos jelével találkoztam láto­gatásaink során is. Magam is e baráti kapcsolat szolgála­tában tevékenykedek, együtt­működésünk jól szolgálja kö­zös terveink megvalósítását, céljainkat... — Szeretném végezetül fel­használni az alkalmat arra, hogy tiszta szívből üdvözöl­jem Heves megye dolgozóit a Csuvas ASZSZK dolgozói ne­vében, és a 25. évforduló al­kalmából további sikereket kívánjak a szocializmus épí­tésében — mondta befejezé­sül l. P. Prokopjev. (p. e.) Ljudmilla Kunyeckaja % Lenin dolgozószobájában 2. Beszélgetés parasztokkal löste 8-tól 7-1 g Lenin az OK(b)P Központi Bizottsá­gának ülésén elnökölt, amely a közoktatásügyi népbiztos­súg átszervezéséről tárgyalt. Elkészítette a Központi Bi­sottság határozattervezetét és a Közoktatásügyi Népbiztos­ságon dolgozó kommunisták­hoz szóló dekrétumtervezetet. Átolvasta az átszervezésről előkészített anyagot és meg­jegyzéseket írt hozzá. A tit­kár a következő cédulát vit­te be az ülésre: „Tudná-e fo­gadni ma V. Szokolovot fa szibériai forradalmi bizottság tagját?). Azt mondja, hogy sürgősen beszélnie kell ön­nel, nagyon kéri, többször is telefonált”. Lenin azonnal válaszolt is a hátlapon: „Jó. 1 órára jön hozzám Krzsi- zsanovszkij, azután Szokolov, közölje vele telefonon”. Vla­gyimir Iljics este ismét a Közoktatásügyi Népbiztosság átszervezésével foglalkozó bi­zottság ülésén elnökölt. Ugyanezen a napon Le­nin lediktált egy csomó leve­let: a Marx—Engels Intézet igazgatójának mellékelte Marx és Engels leveleinek német nyelvű kiadását és kérte, közöljék, honnan va­lók az általa megjelölt ré­szek. Megfontolandónak tar­totta, nem lehet-e megvásá­rolni Németországtól Marx és Engels összes leveleit, vagy legalább á fotókópiá­kat. A Népbiztosok Tanácsa felelős titkárának írott levél­ben arra hívta fel M. Gor­bunov figyelmét, hogy feltét­lenül segíteni kell L. O. Martensznek, a szovjet kor- tnány Amerikában levő kép­r ílőjénék. Elolvasta a kivá- antenliai publicista, John Reed feleségének levélét, aki kihallgatást kért Lenintől. Válaszolt az Állami Terv-bi­zottság munkatársának, Sziromolotovnak és aláírta meghatalmazását, amellyel az Uraiba utazik, hogy a helyszínen vizsgálja meg, mennyi idő alatt lehet hely­reállítani az üzemeket, meg­indítani a termelést. N. A. Szemasko egészségügyi nép­biztosnak válaszolt arra a kérésre, hogy küldjenek kórházvonatokat a Krímbe. És még mindig nem ért vé­get Lenin munkanapja, bár­milyen zsúfolt volt is a prog­ram már eddig. Még belefért egy megbeszélés, G. M. Krzsizsanovszkijjal, az Ál­lami Tervbizottság elnökével, Vlagyimirov pénzügyi nép­biztossal, a szibériai forra­dalmi bizottság tagjával, Szokolovval és egy Csehszlo­vákiából érkezett elvtárssal, Ri'zickával. Ha végignézzük ennek az egy napnak a titkárok rög­zítette programját, világossá válik, hogy Lenin milyen fontos, égető állami kérdé­sekkel foglalkozott. És itt még nem szerepelnek a te­lefonbeszélgetések, az ülése­ken lezajlott eszmecserék. Milyen szervezett és jól megtervezett munka kellett ahhoz, hogy Leninnek mind­erre jusson ideje! De bármeMk munkanapját vizsgáljuk is, mindig jutott ide’e arra, hogy etrberekke1 találkozzék. Ez volt életé­nek törvénye. Lenin és a tömegek szer­ves kapcsolatának egyik leg­jellemzőbb példája az a ha­tározat, amely az új gazda­sági politika, » NÉP, fia ái­lamtkapdtaii zmiss bevezetését eredményezte. Amikor Lenin ezt a kérdést napirendre tűzte, még a párt és az ál­lam több vezetője is meg­hökkent. De Lenin az új gazdasági politikát az egyet­len helyes és lehetséges po­litikának tartotta, amellyel véget lehet vetni a gazdasá­gi zűrzavarnak, megteremt­hetik a város és a falu kö­zötti árucserét, lerakhatják a szocializmus alapjait. Azokban a napokban, ami­kor a X. pártkongresszus előkészítése folyt, a Népbiz­tosok Tanácsa elnökének fo­gadószobájában naponta megjelentek a parasztok kül­döttségei. Büszkén mondo­gatták, hogy maga Lenin hívta őket „tanácsra”. Va­lóban így volt. Táviratok so­rát küldték az ország külön­böző vidékeire az idézetthez hasonló szöveggel. 1921. már­cius 1-én a következő táv­iratot továbbították: „Ufa, a kormányzósági végrehajtó bizottság elnökének. Kérem, haladéktalanul továbbítsák az ufai járás Beketovo falu­jába (32 verszt Ufától az Orenburgi úton) Alekszej Romanovics Saposnyikovnak és Tarasz Grigorjevies Kona- rovnak a meghívást, hogy néhány napra utazzanak Moszkvába, a parasztságot és a paraszti gazdálkodást érintő ,fontos kérdések meg tanácskozására Az üzenete! fürge, értelmes emberekkc küldjék Beketo'-'ba. H utaznak, azonnal biztosítsa nak nekik helyet a kong resszusi küldöttek kocsijá­ban, lássák el őket élelem­mel és minden szükségessel az útra, ügy elmesen gondos­ITlV",oft níluliiu-uu Mindig jutott ideje, hogy emberekkel találkozzék. kódjának róluk. Az ered­ményről közvetlen vonalon értesítsék A. Cjurupa élel­mezésügyi népbiztost. A Népbiztosok Tanácsának el­nöke, Lenin”. Lenin és a parasztok be­szélgetései. a Bednota (Sze­gényparaszt) című újsághoz érkezett levelek, a parasztok kongresszusain és konferen­ciáin elhangzott felszólalá­sok összesítése jó anyagot szolgáltatott a párt új prog­ramjának kidolgozásához. A X. kongresszuson a termény­felesleg kötelező beszolgálta tásának a terménvadóval va­ló helyettesítéséről szóló be- számo’óban Lenin arról be szelt, h -gy a paras-tság elé gedjetíen a kialakult kapcso latokkal, nem akar és nem tud tovább ilyen formák kö­zött létezni. Ez kétségtelen, és ez a hatalmas dolgozó tö­megek afifir&ifi, fentivel szá­molni kell. Lenin azt is hoz­zátette: eléggé józan politi­kusok vagyunk ahhoz, hogy nyíltan kimondjuk — felül kell vizsgálnunk a parasztpo­litikánkat. A kongresszus előtti na­pokban a moszkvai, a tam- bovi. és a Vlagyimirt kor­mányzóság parasztjai jártak Leninnél, aki a találkozás első pillanatától őszinte, nyílt beszédre hangolta ven­dégeit. O. I. Csernov szibé­riai paraszt 1921. februárjá­ban járt Leninnél. Később így emlékezett erre a talál­kozásra. „Miért nagy ember Lenin? Szerintem azért, mert amikor pétoául engem az eg-’szerű embert meghall­gatott rajtam keresztül az egész parasztságot hallgatta és a mondottakból azonnal meglátta a lenti helyzet tel­jes bonyolultságát.” Ifolytatjuk.) natától kezdve a munkások voltak azok, akik osztály hű­séggel, igazi hazafiakhoz méltóan, nagy áldozatok árán, fázva és éhezve szol­gálták a nemzet újjászületé­sét. Ebben a küzdelemben ak­kor és még korábbtól kezd­ve ott volt Szendrei B'erenc is. Szakszervezeti tagsága 1941-ben keltezett. Ebben az évben lett fiatalon a mun­káskerület könyvtárosa, s ott volt hűvösvölgyi réten az „R” gárda tagjaként az em­lékezetes május 1-i felvonu­láson is és részt vett a pro- vokálók elleni ökölharcban. Hazánk felszabadulásának jubileumi ünnepsége ajkai­ból. szinte még fiatalon, a Heves megyei vasasok „nesztoraként” megkapta a „Szakszervezeti Munkáért," kitüntető jelvény ezüst foko­zatát. Simon Imre ÜI70. április 8., szerű»1 A satupad mellett apró alkatrész fölé haj lile, vé­kony, hosszú ujjai között tű­reszelő. Szendrei Ferenc már az egri Finomszerelvénygyár fennállása óta, 1953-tól a vállalat szerszámüzemében dolgozik. Mint idomszerész, a gyártásban levő alkatré­szek műszaki előírás szerinti méreteinek ellenőrzéséhez készíti nagy szakértelemmel az eszközöket. Szakemberként munkatár­sai elismerését élvezd, s bi­zalommal vannak hozzá szakszervezeti tisztsége mi­att is. Néhány percre leteszi a reszelőt, amikor a szakszer­vezeti munkáról beszélge­tünk. — Az emberek között né­ha elhangzanak olyan tájé­kozatlanságból eredő naív kérdések, hogy miért van szükség napjainkban a szak- szervezetre. Tömören válaszol. A leni­ni tétel alapján az érdekvé­delemről beszél, arról, hogy a szakszervezetek sajátos módon segítik elő a szocia­lizmus építésében kívánatos érdekösszhang megteremté­sét, és minden dolgozó aktív részvételét a társadalmi, po litikai, gazdasági életben. — A Finomszerelvénygyár szakszervezeti bizottságának tagját, s egyben a munkás­ellátási bizottság felelősét mostanában milyen problé­mák foglalkoztatják? — Megoldás alatt ált, de még mindig gond vállala­tunknál a dolgozók öltözőjé­nek helyzete. Kazánházunk rekonstrukciójával az ezen a területen dolgozók már korszerű öltözőt kaptak, új galvanizáló üzemünk fekete­fehér rendszerű öltözővel épül, s a többi üzemeink öl­tözőinek felújítására is biz­tosították a beruházási ke­retet, de a munka kivitele­zését építőipari kapacitás hiánya gátolja. Egy másik természetű kérdésben a ja­vaslatom: a kereskedelmi el­lenőrzés szakszervezeti aktí­váit jelenleg bentlakásos tanfolyamon képezik ki. Vé­leményem szerint egy olyan nagy vállalatnál, mint a Fi­nomszerelvénygyár, 15—20 fő részvételével a vállalat területén is megszervezhet­nék ezt az oktatást. Beszélgetésünk után a szerszámüzem köztiszteletben álló munkása újra a rajzok főié hajol és precíz munká­jába mélyed. Kollégái, a Le­nin szocialista brigád tagjai jól ismerik pályafutását: a társadalmi munkát a szak- szeryezetben még a Finom­szerelvénygyár előtt, Rákos­palotán kezdte. Fiatal su- hancként, géplakatosként szabadult fel, s tizennyolc éves kora óta tagja a vasas szakszervezetnek. A napokban, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak ünnepi ülésén hangzott él: — A felszabadulás pilla­Aprilis 12.: Kommunista vasárnap A közelgő Lenin-cemtená- rium újabb kezdeményezés­re serkentette a fiatalokat: a híres, „kommunista szom­batok” hagyományon felele­venítve április 12-én nem­zetközi kommunista vasárna­pot rendeznek — tájékoztat­ta az újságírókat kedden a Hotel Ifjúságban Ribánszki Róbert, a KISZ központi bi­zottságának titkára. Elmon­dotta egyenek között, hogy az elmúlt esztendőben, a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek tanácskozását, merült fel először a nemzet­közi kommunista vasárnap gondolata, s a kezdeménye­zés mellett foglalt állást ta­valy decemberi ülésén a KISZ központi bizottsága is. Az április 12-i kommunis­ta vasárnapon a KISZ-alap szervezetek, ifjúsági kollektí­vák munkával ünnepük Vla­gyimir Iljics Lenin születé­sének 100. évfordulóját —, ugyanúgy, ahogy ifjúkom­munisták milliói a szocialis­ta országok mindegyikében. A KISZ központi bizottságá­nak titkársága az év elején felhívással fordult valameny- nyi KISZ-alapszervezethez, hogy vegyenek részt az ön­kéntes társadalmi akcióban. A kommunista vasárnap szer­ves része annak a nagysza­bású felszabadulási munka­versenynek, amely a KISZ kb és a SZOT közös fel­hívása nyomán az elmúlt, hónapokban országszerte ki­bontakozott. Az üzemekből, vállalatok­tól . érkező hírek tanúsága szerint a KISZ felhívása szé­les körű visszhangot váltott ki. Vállalkozások, felajánlá­sok tucatjait tartják már szá­mon, s bizonyos, hogy ezek még megsokszorozódnak áp­rilis 12-ig. A Kenderfönó- és Szövőipari. Vállalat; szegedi gyáregységeiben például ezer fiatal dolgozik majd, a Duna.: Kőolajipari Vállalat szocia­lista brigádjai egy új üzem­rész felépítéséből kértek részt. A Lenin Kohászati Művekben a Diósgyőri. Gép­gyárban a koksz- és a vas­érc kirakodásánál, egy gyár­egység, áttelepítésénél segéd­keznek, míg a Mohácsi Bú­torgyár fiataljai terven fe­lül vállalták 100 darab Mo­hács-garnitúra elkészítését. A székesfehérvári járás ifjú- kommunistái mezőgr V gépeket javítanak majd. A munka ellenértékének nagy része a KISZ szolidari­tási számláját g”arap:"tja majd, de jut majd pénz a KISZ-alapszei vezetőknek is klubszépítésre, vonz. pr.v;. i mok rendézesare. (1.1»I) szakszervezeti munkás

Next

/
Oldalképek
Tartalom