Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
A tömegsport feltételeit közelebb kelt hozni a társadalmi igényekhez Sok számjeggyel kifejezhető hatalmas tábor Tömegsport-megmozdulás az egri stadionban. A felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt számtalan olyan kampányban vettünk részt, amelynek célja a tpmegek sportjának fejlesztése, kiszélesítése volt. Igen, nálunk a tömegsport kérdései gyakorta napirendre kerültek és kerülnek, mert a kedvező statisztikai adatok ellenére sem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. Az MTS Országos Tanácsa éppen a közelmúltban szögezte le: a tömegek sportolási és testedzési feltételei messze elmaradnak a társadalom általános fejlődésétől, valamint az igényektől — éppen ezért együttműködésre szólít fel minden állami ás társadalmi szervet, amelyek valamilyen formában érdekeltek a lakosság egészségének megvédésében. A cél világos: a tömegsport feltételeit mielőbb közelebb kell hozni a társadalmi igényekhez! Derűlátó kép Fentebb utaltunk a statisztikai adatok kedvező voltára. Nos, íme a derűlátó kép: hazánk 4760 sportkörében félmillióan sportolnak rendszeresen, a munkahelyi spar- íakiádoknak 400 ezer, a falusi spartakiádoknak negyedmillió a részvevője. Ehhez jön az alapfokú bajnokságok, a különböző kupák, villámtornák, szakmai vetélkedők, jelvényszerző versenyek, úttörő olimpiák, táborozások, túrák csak sokszámjeggyel kifejezhető serege. Nálunk Heves megyében a természetjárásra, a játékos helyi jellegű vetélkedőkre, a munkahelyi és a falusi spar- takiádokra kell fordítani a fő figyelmet. A nem versenyszerű, kötetlen formák közül a természetjárásnak van a legrégibb hagyománya és legnagyobb jelentősége. A megye kitűnő természeti adottságai — Bükk, Mátra, Tisza táj — ideális íéltételeket nyújtanak a túrázásokhoz. A nyilvántartott 50 természetjáró szakosztályban háromezer szervezett tag tevékenykedik — ennél azonban jóval több azoknak a száma, akik kü- lönfajta járművekkel keresik fel szabad idejükben a kiránduló helyeket A legnépesebb szakosztályok: Füzesabonyi gimnázium 162, Lőrinci Erőmű 127, Hatvani Kinizsi 92. Kékes 3C 86. Hevesi gimnázium 61, Bélapátfalvi Építők 60 taggal. A legtöbb természetjárót Eger városában tartják nyilván, szám szerint 552 főt — feltűnően rosszak viszont az eredmények az egri járásban, ahol mindössze két szakosztályt — Bélapátfalva, Sírok — találunk. 89 természetjáróval. A hét vége változatos programmal télién el A szakosztályok többsége nemcsak saját tagjaival, de a bázisszerv többi dolgozóival is foglalkozik — üzemi kirándulásokat, országjáró és egyéb más túrákat szer- ‘ vez részükre. Ezek során felkeresik az ország történelmi nevezetességeit, télen jggbuszokas indítanak a begyekbe, általában arra törekszenek, hogy a hét vége változatos, érdekes programmal teljen el. Főleg a Mátravidéki Erőműben, a Gyöngyösi Kitérőgyárban és Petőfibányán találunk erre jó példákat A többi üzemek nagy részében a. természet- járó szakosztályok keveset kezdeményeznek, elsősorban a versenysporttal törődnek annak ellenére, hogy a gazdasági vezetők messzemenő támogatást adnak turisztikai célokra. Pedig ma már mindenki előtt világos, hogy a gépkorszakban a dolgozó, ülőfoglalkozást űző embereknek fokozottabb mértékben van szükségük a testmozgásra és a jó levegőre. Nem tudunk azzal egyetérteni, hogy a megye néhány nagy sportkörében és jelentősebb üzemében, hivatalában a mai napig sem sikerült természetbarát-szakosztályt létrehozni! Sok utast szállítottak a kisvonatok Számtalanszor elmondjuk: az emberek igénylik a mozgást, a szabad természetben való tartózkodást Ennek bizonyítására néhány adat: a festői szépségű Szalajka- völgybe 1967-ben . 47 642, 1968-ban 58 726 — Felsőtár- kány és a Stimecz-ház környékére 1967-ben 88 426, 1968-ban pedig 112 951 kirándulót szállítottak a kisvonatok! De egyre jobban hódít a tűramotorozás is, egymás után alakulnak a megyében a szakosztályok, illetve klubok. A Mátravidéki Erőműben 60, a Selypi Cukorgyárban 36 tagja van a motoros klubnak. Természetesen sokan vannak, akik a Mátra és a Bükk csodálatos tájain, vagy a hangulatos Tisza-tá- jon több napot is szívesen eltöltenének. Igen ám, de a megyében elenyészően kevés a turistaházak, férőhelyek száma, s a helyfoglalás rendszere is elavult egyáltalán nem szolgálja a vidékiek érdekeit! A nehézségeken a sportkörök, sportszervek igyekeznek könnyíteni azáltal, hogy kulcsosházakat hoznak létre. Ilyenek a Mátrában: Hármasha tárhegy (Muflon-tanya), Nagyparlag, Galyatető, Lajosháza, Mátraháza. A Bükkben: Tardosi tábor. Szilvásvárad, Várkút, Bélapátfalva, Peskőház. A Tisza mellett: Kiskörei csónakház. Az ossz férőhelyek száma 251... Ajánlatunk: a három város közelében pihenőhelyeket kell létrehozni, illetve a meglevőket fejleszteni (Al- márvölgy, Hereg rét, Felső- tárkány, Tardos, Sástó, Mát- rafüred, Kisköre, stb.). Hevesben komoly hagyományai vannak az üzemi bajnokságoknak, amelyek színvonala nem egyszer eléri az alsófokú bajnokságok színvonalát. A legjobb eredményekkel Petőfibányán az Egyesült Izzónál, a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban. Egercsehiben. Sírokban és a Finomszerelvénygyár ban dicsekedhetnek. A másik jellegzetes szakszervezeti forma a szakmák hagyományos sportnapja, amelynek keretében évről évre sok ezer dolgozó vetélkedik egymással. A munkahelyi spartaki- ád bevezetése a dolgozók sportfoglalkoztatásának további kiszélesítését teszi lehetővé. Nem egy helyen valóságos sportünnepélyekké válnak a versenyek. A dolgozók egészségének védelmében A munkásszállásokon lakó dolgozók sportoltatásával viszont a jövőben jóval többet kell foglalkozni. A szállások mellett nincsenek pályák, szabad játékterek, nincs sportfelszerelés — pedig az is általános tapasztalat, hogy az itt lakó dolgozók szívesen lábteniszeznének, fejelnének, sakkoznának, asztaliteniszeznének, röp- labdáznának. Fontos szerep jutna a munkahelyi testnevelésnek is — a tisztátalan levegőjű üzemekben munkálkodó emberek egészségvédelmében. Azért csak jutna, mert Heves megyében alig néhány helyen találunk effajta tevékenységet (Egyesült Izzó, Hevesi Háziipari Szövetkezet, Egri Egészségügyi Szakiskola, Hatvani Cukorgyár). Sajnos, a munkahelyi testnevelés elterjedését egyes vállalati vezetők helytelen szemlélete akadályozza. Az sem lehet közömbös, hogy az üdülőkben, gyógyintézetekben milyen mozgási, sportolási, szórakozási lehetőségeket biztosítanak a beutaltak részére. Itt elsősorban felüdülést jelentő sportmegmozdulásokra, játékos vetélkedőkre, túrákra gondolunk. A testnevelés és a sport tehát elválaszthatatlan része a dolgozók testi és szellemi nevelésének. Aktív szerepet tölt be az egészség megőrzésében, s munkaártalmak elleni védelmében, a munkakészség fejlesztésében, a növekvő szabadidő kulturált, hasznos eltöltésében. Somody József ló kezekben, jó fegyv- *k Utódjára 1965. április 4-én vonultak fel néphadseregünk csapatai díszszemlén a főváros, és a televízió egyenes adása révén szinte az egész ország figyelő szeme előtt. Az 1949-ben tartott első díszszemle óta ez volt a tizenhatodik látványos katonai parádé: bérmutatója a hadsereg korszerűsödésének, hadrafoghatósága gyarapodásának. Az utolsó díszszemle óta eltelt öt esztendőben hazán]; szocialista építésének keretében —, az ország teherbíró képességének arányában — néphadseregünk is minden tekintetben tovább fejlődött. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy most, a hazánk fel szabadulásának 25. évfordulóján, április 4-én 10 órakor kezdődő jubileumi díszszemlén hadseregünk csapatai az eddigiektől eltérő módon, s kizárólag új fegyverekkel tisztelegnek. A haderőnemek és fegyvernemei; megtartották mindazokat a korábban rendszeresített kitűnő fegyvereket és haditechnikai eszközöket, amelyek kiválóan alkalmasak a katonák kiképzésére, s jól képzett parancsnokok és harcosok kezében hatásos eszközök a korszerű harcban. Ezek mellett természetesen ott sorakoznak a haditechnika legkorszerűbb, leghatásosabb eszközei, tűzfegyverei is. A hozzáértőnek azonban nemcsak a „fegyverek parádéja” bizonyltja a hadsereg ütőképességét, inkább az a felismerés, hogy ezeket a nagyszerű konstrukciójú harceszközöket a parancsnokok jól tudják alkalmazni, a katonáik pedig kezelni. Egy- egy díszszemle ugyanis — így az idei is — keveset képes láttatná abból a szívós tett-sorozatokat, hozzáértést kívánó, bonyolult munkából, amely védelmi erőnket ilyen színvonalra emelte. A hadi- ' technikai forradalom és a hadügyekben végbemenő gyors változások új és új követelmények élé állítják a szervezetet és az egyes embereket. És hadseregünk tisztjei, tiszthelyettesei és katonái megfeleltek ezeknek a követelményeknek. Az elmúlt időszakban tovább tökéletesedett a hadsereg szervezete, és a parancsnokok irányító munkája, megnövekedett önállóságul; és személyes felelősségük a csapatok vezetésében. A munkát képzett, iskolázott tisztikar irányítja: a hadtudományok kandidátusainak száma meghaladja a harmincat, az akadémiát, egyetemet és főiskolát végzettek száma a tisztikar egy harmadát, s ugyanennyit tesz ki a középiskolát és technikumot végzettek aránya. A közelmúltban szinte ugrásszerű előrehaladás történt a kiképzési feltételek, s a tisztek, tiszthelyettesek és Újonc sportágak az olimpián Azóta, hogy 1896-ban Athénben megrendezték az első újkori olimpiát, a négy- évenkénti nagy eseményen többször is változik a program. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) szabályzatának 30. pontja ugyanis kimondja: a nyári játékok rendezői a program összeállításánál választhatnak a hivatalosan elfogadott 21 sportág közül. München, az 1972-es olimpia házigazdája is él ezzel a jogerővel, és a tradicionális sportágak mellett műsorba iktatta a kézilabdát, az íjászatot és a kajak-kenu slalomot. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy a kézilabdát — nagypályán — már az 1936-os berlini olimpián megrendezték, de azóta egyetlen olimpia rendezője sem óhajtotta lebonyolítani. Azzal, hogy Münchenben férfi kézilabda olimpiai bajnokság is lesz. elismerik a kispályás sportág rendkívüli fejlődését. Az íjászatnak sokkal régebbiek az olimpiai hagyományai. Először 1908-ban a londoni olimpián rendeztek íjászbajnokságot, két férfi- éa eeu aői számban, majd — szünet után — 1920-ban Antwerpenben ismét műsorra tűzték, mégpedig tíz (!) számban. Az utóbbi években az íjászat tért hódított, világbajnokságokat rendeznek, és ezért esett a választásuk most a münchenieknek az íjász-sportra is. A kajak-kenu slalomot már eddig is sok külföldi országban kultiválták, (A legjobbak: Csehszlovákia, NSZK, Svájc, Ausztria, Franciaország, NDK és Olaszország) kétévenként világbajnokságokat bonyolítanak le. Lényegében eltér a hagyományos kajak-kenu sporttól, mert vadvízen vagy gátakkal, zsilipekkel, mesterséges akadályokkal felgyorsított, zuhatagos, örvényes pályán rendezik. A magyar sport él azzal a lehetőséggel, hogy ebben az újabb három olimpiai sportágban is képviseltesse magát. A kézilabda már eddig is magas színvonalat ért el, az íjászok — elsősorban a nők — nemzetközi erőpróbákon több szép győzelmet arattak, és a kajak-kenu sport hagyományai alapján a tlalomban is jó eredmé- •vekre lehat tzémítanil honvédék munka- és életkörülményeinek javítása terén. Űj Iáképzési objektumok, járműkarbantartó helyek, új, korszerű legénységi körletek, tantermek létesültek, s gyarapodott a modem kiképző eszközök állománya is. Ily.e- nek például az audó-vizuális eszközök, az ipari televízió, az elektromechanikai felszerel tségű lőterek, tartós akadályelemekből álló harckocsivezetési pályák, fűtött vízi bázisok, harckocsivezetési és lőkabinetek. Ez utóbbiban a harckocsivezető a vászonra eléje vetített, valóságos terepnek megfelelően tudja vezetni harcjárművét, illetve az irányzó a feléje rohanó harckocsira céloz: találatkor az acélkolosszus megtorpan a vásznon. vannak. Hazánk légteret kellő hatékonyságú rádiólokátorok, légvédelmi rakéták és korszerű MÍG—21-es repülőgépek védelmezik. Nagymértékben korszerűsödött a szárazföldi haderőnem fegyverzete is: megnövekedett a tűzereje. A hagyományos tüzérségi lövegeket, taktikai és hadműveleti föld-föld rakéták egészítik ki, ezenkívül sorozatvetőik. Egyetlen 40 csövű sorozatv.ető tüze — egyszerre indítás esetén megfelel 10 hagyományos tüzérüteg össztüzének. Megnőtt a vízi akadályokat menetből, ellenséges célt mozgás közben, egyetlen lövéssel leküzdeni tudó harckocsik száma. Nőtt a csapatok páncéi- elhárító képessége, rendkivül hatásos eszköz a kézi pánAz úszó harckocsik könnyűszerre] kelnek át a folyós. A szocialista haza iránti és a Varsói Szerződésben vállalt kötelesség tudata, a csapatoknál folyó eszmei-politikai nevelő munka arra ösztönzi a parancsnokokat és a katonákat, hogy az adott lehetőségekkel élve minél magasabb szinten sajátítsák el és gyakorolják be a szolgálati beosztásukkal járó feladataikat. Ennek egyik fontos eszköze a szocialista versenymozgalom, amelynek élenjárói a kommunisták és a KISZ-isták. A legutóbbi kiképzési időszakban a katonák 80, a rajok 70, a szakaszok és századok 50—60 százaléka tett vállalást az „élenjáró”, illetve a „kiváló” cím elnyerésére. A katonáknak 53, az alegységeknek pedig 42 százaléka érte el a kitűzött célt —, s ez az eredmény egyedülálló a néphadsereg történetében. Az idei díszszemlén elsősorban ezek a katonák és alegységek képviselik a néphadsereget. Jó kezekben, jó fegyverek célelhárító fegyver ég a, hátrasiklás nélküli páncéltörő löveg Jelentősen növelte a csapatok tűz- és mozgás- képességét a rendszeresített páncélozott szállító harcjármű, a műszaki csapatok, új hídanyaga és munkagépei, a híradók — vezetést biztosító — berendezései. A szocialista haza békéjét: és biztonságát oltalmazó fegyveres erők fenntartása áldozatokat kíván országunk állampolgáraitól, és szívós, alapos munkát a hadsereg minden katonájától. A tények azt bizonyítják, hogy a hozott áldozatok nem hiábavalók. A Magyar Népköztársaság a felszabadulás 25. esztendejében olyan védelmi erővel rendelkezik, amely a Varsói Szerződés hadseregeivel, köztük a Szovjetunió fegyveres erőivel eggyeforr- va, kész és képes a szocializmus és a béke védelmére., hazánk szuverenitásának megőrzésére. Szepesi Ferenc Hazánk felszabadulásának 2S. évfordulóját nagyon szép bé- lyegblokkal köszöntötte a Magyar Posta. Április 3-án került forgalomba a bélyegblokk, amely két, egyenként 5 forintos bélyeget tartalmaz. Egyiken az 1945-ös, romokban heverő budai Duna-part képe látszik, a másikon ennek a 25 évvel későbbi, tehát a mai képe látható. Ugyancsak április 3-án jelent meg második Metró-bélyegünk — az elsőt 1953. január 9-én adták ki — a mostani 1 Ft-os névértéikű és a budapesti Metró első sza- kaszának forgalomba helyezését örökíti meg. — Április 8-án 1 Ft-os bélyeggel emlékeznek meg a magyar meteorológiai szolgálat alapításának centenáriumáról. I.enin születésének 100. évfordulója alkalmából — április 23-án — 1 és 2 forint névértékű bélyegpár jelenik meg Lenin szobrával. illetve portréjával. A hónap utolsó napján 2 forintos emlékbélyeg jelenik meg Lehár Ferenc zeneszerző születésének oeiUenáriumAréi. 3UDAPEST 71. — Megtartottá alakuló ülését az első magya: bélyeg megjelenése centenáriuma alkalmából a magyar fővárosban megrendezésre kerülő. BUDAPEST 71. elnevezésű be- lyeg-világklállítás rendező bízott sága. A kiállítás fő védnöke Lo "nézi Pál, a Magyar Népköz társaság Elnöki Tanácsának el nöke. védnökei között tálaljul a párt és a kormány vezeti / szerveinek számos tagját. Európából eddig 21, tengerei túlról 14 országból jelentkeztél gyűjtők. Előreláthatólag sze repel a kiállított anyagok közöt a British Múzeum világhírű bé lyeggyűjteményének néhám részlete, esetleg számítani lehe' az angol királynő gyűjteményi egy részletének- a bemutatásár; is, amelyet a királyi gyűjtemény miniszteri rangban levő őre hoz na a magyar fővárosba. A kiál lítás színhelye a Szépművészet Múzeum lesz. ahol előrelátható an 3590 keretben kerülnek bemutatásra a legszebb és legér tekesebb magvar bélyeggyűjte menyek a világ minden részéből Mjvel előreláthatólag ez év vé eéig átadják a MABEOSZ mos épülő. hétemeletes. budapest székházét, annak a kiállítási tér meiben fogják bemutatni a motívum-gyűjteményeket. Előreláthatóan 6 millió.- lesz a kiállítás költségvetése, ezt az összeget az 1989-ben és 1970-ben megjelent és a kiállításig még megjelenő feláras bélyeesorozatola propagandakiadások felára íedÜ Németi Mi
