Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

8.20 9.10 10.04 10.25 1J .30 12.30 13.15 13.42 13.57 14.05 14.30 15.10 15.20 10.05 10.18 10.38 17.20 17.37 17.52 18.C0 19.30 20.30 21.03 22.20 23.10 0.10 KOSSUTH Ári; Op-^ettrészletek Elbeszélés Zenekari muzsika A Szabó család Tánczene Népi zene Válaszolunk hallgatóinknak! Mai témák — mai dalok Grúz fiatalok Magyar- országon Nőkről — nőknek Az élő népdal Magyar századok Op'erettrészletek Világgazdasági Figyelő A munkásoké a jövő .. * Szimfonikus zene A Közel-Kelet közel­múltja Csárdások Ifjúsági Rádió műsora Csemegekoktél Visszhang Életem, emlékeim A dzsessz világa Nóták Éji zene PETŐFI 8.05 Könnyűzene 8.45 Svédország és Európa 9.00 lászt-művel? 9.30 Zenés beszélgetés 12.00 Szlavóniai magyar népzene 12.18 Francia kórusok 12.10 Falurádió 13.03 Brahms: D-dúr szerenád 1*1.00 Kettőtől — hatig 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Népdalok 18.45 Zenekari muzsika 19.34 Ady élete és költészet* 20.28 Verdi: Don Carlos. Háromfelvonáso' opera mm MAGYAR 9.00 Tv-film 10.20 Jégtörőhajók a Dunán 10.45 Táncoljunk! 17.35 Hírek 10.00 Ipari vitaműsor 18.30 Show-hivatal... 19.15 Esti mese 19.25 Dokumentumfilm 19.45 A „Felszabadult melc3diák” sorozat 20.00 Tv>-híradó 20.20 Elveszett illúzióik. II. rész 21.20 Mit tenne ön az én helyemben? 22.00 Tv-híradó ?2.io A kultúra kerekasztala POZSONYI 15.20 Nemzetközi magasugró­bajnokság IG.40 Harangozó Teri énekel 19.00 Tv-hiradó 19.30 Si VB közvetítése 19.50 Lenin Finnországban. Dokumentumfilm 20.10 Film műsor 21.20 Autósok, motorosok Fih*> EGRÍ VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete 6 órakor. My Fair Lady (Dupla helyárral!) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél fi és fél 8 órakor. Célpont a híd EGRI BEKE: Sógorom a zúgügyvéd GYÖNGYÖSI PUSKIN: Ha . . GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Talpalatnyi föld (Évfordulói filmhetek) HATVANI KOSSUTH: Gyöngyvirágtól lombhullásig Csillogó csillárok, hangulatos asztali lámpák _ Üveg terve­ző Ív, ipari for­matervezők vettek részt azon a pá­lyázaton, amelynek leg­szebb darab­jait most a nagyközönség elé tárják az Iparművészeti Tanács buda­pesti bemu­tatótermében. Több mint félszáz csillár, asztali és hangulatlám­pa. álló és fali világító- test szórja a fényt. Nem­csak a ragyo­gástól, csillo­gástól káprá- zik el az em­ber, jóleső ámulatba ejti a lámpák változatos színe, formája. Átlátszó és matt, színes, fekete fehér, kék vagy mintázott üvegből tervezték a lámpatesteket. Hagyomá­nyos és merészen forma­bontó lámpákat. Van itt gömb és fáklya alakú, atommag modellre és pet­róleum lámpára emlékeztető, függesztett és földre állítha­tó, kicsi és sok részből álló lámpa. Erdei Sándor elsődíjas háromrészes függesz­tett csillárja. János tervezte fekete-fehér lámpatest is díjat kapott. Szép formájú a kék-fehér kombinációjú asztali lámpa, a két lombikformájú álló­lámpa, az Aladin csillárok. A bemutató a közönség gyönyörködtetésén és ízlés­formálásán kívül piackuta­tási célokat is szolgál. Ezek közül választ, rendel a ke­reskedelem, itt döntik el, mi­vel világíthatunk, milyen Szerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky y*~ai rendelőben. (Telefon: 11-10.) F^ndelés gyermekek részére is. Hangulatlámpa, színezett üveglapokból. (MTI foto — Kácsor felv.) A zsűri első díjjal jutal­mazta Erdei Sándor három részes, matt fehér üvegből készült, függesztett csillár­ját. Dárday Nikolett hangu­latvilágító lámpája is első dí­jas — fehér üvekből, Burkus lámpával rendezhetjük be lakásunkat a közeljövőben. Eddig már nyolc lámpán — nem éppen a legszebbeken — láttuk a bűvös jelet — meg­rendelte a kereskedelem. K. M. 500000 kilométer balesetmentesen... Kiállítócsarnok kellene Egernek . . . Ismét működik az egerfarmosi ku'túrcsoport... Munkaegységenként 5 forint prémium Igen változatos volt e heti leveleink témája. Akadt ben­ne beszámoló örvendetes ese­ményekről, s panasz is. Daragó István levelezőnk az ÉMÁSZ egri igazgatósága gépjármű- és szállítási cso­portjának szocialista brigád­járól számolt be. A gépkocsi- vezetők ..Előre” szocialista brigádja jelentős eredménye­ket ért el. Jó munkájuknak köszönhető, hogy időben helyszínre szállítottak min­den anyagot, s a gépkocsik gazdaságos kihasználásával jelentnősen csökkent az 1 kilométerre eső önköltség. Az üzemigazgatóság gépko­csijai 1969-ben 700 ezer kilo­métert futottak. Az utat balesetmentesen tették meg, így Lázár József 500 ezer ki­lométer balesetmentes veze­tésért arany, Fehér Lajos és Takács József 300—300 ezer kilométeres balesetmentes közlekedésért bronzplakettet kaptak. A vállalat pénzjuta­lomban részesítette a három kiváló gépkocsivezetőt. A szocialista brigád tagjai, noha többnyire vidéken van­nak igyekeznek tanulni és a társadalmi munkából is dere­kasan kiveszik részüket. Kö­zel 400 munkaórát dolgoztak. Jelentős segítséget nyújtottak a szociális otthon és a gyer­mekváros építkezési munká­latainál is. Külön vállalás­ként a brigád tagjai „kom­munista szombatokat” tar­tottak, ez alatt az idő alatta mezőkövesdi, illetve a füzes­abonyi kirendeltség munkála­taiban vettek részt. Levelet kaptunk Balogh László festőművésztől is. Ér­dekes és fontos problémára hívta fel a figyelmet. „Városunkban — Egerben — sajnos ünnepnapnak Is ritkán nevezhető esemény az igazán színvonalas képzőmű­vészeti kiállítás, tárlat. Pedig a képzőművészeti események, a kiállítások jelentik azt a fórumot, ahol a társadalom és a művész kapcsolatot tud teremteni egymással. E kap­csolat következménye a kép­zőművészetre nem közömbös. A kiállítások teremtik meg az alkalmat, ahol korunk gondolat és érzésvilága, a művészi ténykedés által for­mát nyerve, képpé válva ta­lálkozhatna szülőjével, a ka­rakterben változatos emberrel — emberekkel. Budapesten és néhány vi­déki városban az utóbbi idők­ben a kiállítási csarnokok­ban megjelentek azok az al­kotások, melyek e kulturális folyamat eredményeiként szü­lettek. Ezek a városok a le­hetőségekhez mérten létesí­tett kiállítóhelyiségeik létre­hozásával biztosítani akarják e folyamatban való részvé­telt. Ha megyénk székhelyének lenne olyan kiállítóterme, amely képes fogadni egy-egy nagyobb kiállítást — mégha keresztmetszetszerű váloga­tást is —, s a tárlatvezetők segítségével megismerkedhet­tek volna különböző alkotá­sokkal, városunk is közelebb került volna fokozatosan azokhoz a művészi - áramla­tokhoz, amelyek kialakításá­ban — ha szerényen is, de mi magyarok is részt vettünk. Valószínű, ha Egernek van ilyen kiállltóhelyisége, a Ki­állítási Intézmények biztosí­tották volna Egerben is egv ilyen anyag bemutatását. De kiállítóhelyiség sajnos nincs. Pedig a legrészlete­sebb, művészetet magyarázó elmélet sem képes arra, hogy a képek látása, szemlélése nélkül a kérdések özönér* választ adjon. Mit ér a kép. a szobor és bármelyik műfai terméke, ha nem jut fórum­hoz. Városunk tömeges kép­zőművészeti kulturáltsága nem valósulhat meg addig, amíg nincs — ha szerény követelményeknek megfelelő is —, otthona csarnoka a képzőművészetnek. A mátrafüredi általános Is­kola tantestülete helyesbítést kért egyik hírünkre. Beszá­moltunk arról, hogy a chilei szenátor és felesége meglá­togatta Gyöngyöst és a Mátra néhány üdülőhelyét. A felso­rolásból kimaradt az iskola és a napközi otthonos óvoda, ahol kedves órákat töltöttek el a vendégek. Helyreigazítá- si kérelmüknek megfelelő­en kiegészítjük hírünket: a vendégek hosszasan elbeszél­gettek a gyermekekkel a szakkörök munkájáról, s VWW^VWdWWVWW ^■VWtftfWVWVtfMWWWWMWWVWWWW'J'JWWWWWWWWViOWWVWWWVWlVtfVVWlvVWMWVWWM'WVVVWW Családi ^MÍMpaSógia A futurológia az a tudomány, amely csil­lagjóslás, varázsgömb és kártyavetés nélkül, pusztán tudományos alapon képes arra, hogy meghatározza: a társadalom, a gazdaság és tudomány milyen eredményeket ér el tíz, húsz, vagy éppen száz év múlva. A futuroló­gia tehát valóban ér­dekes és megkapó tu­dományág, a kifogá­som csupán annyi ve­le szemben, hogy mindeddig csak mak- romérétekben határok­ban határozta meg a jövő lehetőségeit, s el­tekintett a mikromére- tekről, például attól, hogy mi a jövője, mit várhatok én a jövőtől a családomat és önma­gamat illetően. E nem csekély, s nem lebecsülendő fo­gyatékosságot kiküszö­bölendő, dolgoztam ki tudományos előrejel­zésemet a magam. és családom jövőjére vo­natkozólag, — előre egy hónapra. Aki az időt túlságosan rövid­nek, majdhogynem ne­vetségesnek tartja, az egyrészt nem érti e tudományos kutatás módszertani nehézsé­geit, másrészt nem is­meri g feleségemet, akinek semmi érzéke nincs a futurológiához, bár többször mondtam neki, hogy: várj, fiam, legalább egy napig. Es mindenek ellenére én egy egész hónapra jó­solok előre, kizárólag tudományos alapon. A tényhónap első napján feleségem őnagysága meg fogja kérdezni, hogy más­nap mikor adom át neki a fizetésem, mert egyszerűen kibírhatat­lan, hogy soha nincs elegendő pénz a ház­nál, amin nem is le­het csodálkozni, csak a férjén lehet csodál­kozni, hogy ilyen jel­lemmel családot, mert alapítani. A lányom hallgatni fog, a fiam legbelül megfogadja, hogy agg­legény marad. A tényhónap máso­dik napján... „Csak ennyi?” felkiáltással, teljesen bizalmatlanul átszámolva a pénzt, mintegy leellenőrizve az általam bemondott összeg es a kézben tar­tott bankjegyek közötti különbséget, feleségem elkínzott arccal sóhajt fel majd...: „Csak má- sodika ne lenne...” A lányom összecco- c, fl- u t. ma.ári bizony- nyál,■ ki-kinek tnríQzik, majd közösen megje­lennek a zsebpénzü­kért és hozzám utal­tatnak. Miután kellő­en kiordítozom majd magam, hogy nem va­gyok fejősbika, dugesz százasaim a gyermeke­im zsebébe vándorol­nak. A tényhónap negye­dik vagy ötödik nap­ján feleségem, mintha ősei kriptája előtt áll­na, úgy mered bele a nak fordulok és úgy teszek, mintha szundí­tanék egy kicsit, hogy kellő idegállapotba hozzam magam új fel­adataim megvalósítá­sához. A tényhónap köze­pén megdöbbenve kell majd tapasztalnom, hogy amikor a zse­bembe nyúlok, ott a kezek tudományos ülésszakával találko­zom: családom ugyan­is szorgos méhkaptár tagjaiként, az én zse­bemet tekintik majd mézesbödönnek. Ebből ruhásszekrényébe, mi­közben lányom a má­sik szobában azon ke­sereg, hogy manapság zsebpénzből leheletlen fedezni a körömlakk árát és a fiam sánti- kálva megy végig a szobán. hirdetvén, hogy kiiiol.e a cipőjét. Un majd ekkor a fal­nyilvánvaló viták ala­kulnak ki, amelynek keretében én szívtelen és önző emberré válók, akinek m/ncs érzéke a mai feleségek, a mai lányok, s mai fiúk iránt. A mai férjek nem képezhetik még a sarlatánizmus tárgyút sem természetesem. A hónap vége felé feleségem felfedezi a könyvszekrény mélyét, s az ott lelhető háromszáz forintot, a fiam a legkedvesebb nyakkendőmben fedezi fel az ő legkedvesebb nyakkendőjét és szét szedi a táskarádiót, hogy bebizonyítsa, nemcsak a tudomány, de ő is rendkívül so kát fejlődik, összerak­ni nem tudja, amitől a fejlődés még fejlődés, a tudomány még tudo­mány maradhat, csak én nem maradhatok nyugodtan, mert már csuklóm az ideg­rohamoktól. S a tárgyhónap utol­só napján életét kegy­díjból tengető anyó­somtól kérek egy tí­zest, amit ő örömmel és azzal a megjegyzés­sel nyújt át, hogy fe­leségem és két gyer­mekem külön-külön is most kértek tőle pénzt, — de én voltam az összegben a legszere- nyebb. Így lesz, ilyen lesz az élet tudományos előrejelzésem, a csalá­di futurológia törvé­nyei szerint nálunk, a tényhónap ideje alatt, a Jó utca 4/b-ben. Mert a jövő útjai nem kifürkészhetetle- nek: ha a kialakult gyakorlat tapasztala­taira támaszkodunk. — ____ (W/iJ m egtekintették a gyermekek által készített szemléltető eszközöket. A mátrafüredi művelődési otthonban az is­kola táncszakköre is bemu­tatkozott a vendégek előtt. Rácz Lajos Egercsehiből arról a látogatásról írt, melynek során az NDK-ban találkozott az ott élő ma­gyar fiatalokkal. — Úgy tapasztaltam — ír­ja —, hogy az ott éló és dol­gozó magyar fiatalok becsü­letesen megállják helyüket. Többekkel együtt töltöttem a karácsonyt és az újévet. Többen közülük tanulnak odakint és jutalmakat, ki­tüntetéseket is kaptak. Jékli Antalt például pártiskolára küldték. Akikkel én. talál­koztam, valóban otthonra ta­láltak. Veres Jánosné Egerfar- mosról egy örvendetes hír­ről számolt be. Néhány év­vel ezelőtt — írja — szomo­rúan olvastuk a Népújság egyik cikkét, amelyet „A haldokló kultúra” címmel írtak. Valamikor lelkes kul- túrcsoport működött a falu­ban, megyeszerte ismerték nevét, és sok versenyen, nyertek díjat. A kultúrcso- portot most a tanács, a ter­melőszövetkezet és a tömeg­szervezetek segítségével úi életre keltik. Van egy négy­tagú citeraegytittes — nők­ből. Most, hogy újjáéledt a kultűrcsoport, a nőtanács ismét megünnepli az apák napját, műsorral köszöntik az apákat. Remélhetőleg sir kert arat a nők citeraegyüJ- tese. Gsányból a termelőszövet­kezet zárszámadási közgyű­léséről kaptunk levelet s szövetkezet elnökétől, Képes Istvántól. A közgyűlésen a tagság­nak mintegy 97 százaléka hallgatta végig a gazdasági év eredményeiről szóló be­számolót. Az eredmény na­gyon szépnek mondható, a munkaegység értéke 70 fo­rint 250 munkaegységig 3 forint, 250 téliesített munka­egységen felül egységenként 5 forint prémiumot fizetett a szövetkezet. Gratulálunk a jó eredményhez az egész szövetkezetnek. És ismét egy televízióról. A Kékestetői Állami Gyógy­intézet a Kékestetőn műkö­dő általános iskolának aján­dékozott egy televíziót. Sze­rény ünnepség keretében ad­ta át az iskola tanulóinak a készüléket dr. Nyárasdy György, az intézet igazgató főorvosa. A körzeti iskola igazgatója és szülői munka- közösségének elnöke mon­dott köszönetét az Ajándé­kért. Kérést is tolmácsolunk e heti postánkban. Id. Nagy Pauszt és ifj Nagy Fauszt. e ritka név két birtokosa keresett fel bennünket leve­lével, s kérték, hogy tolmá­csoljuk kérdésüket: miért maradtak ki a naptárból? Nevüket eddig február 15- én ünnenelték, de mostaná­ban hiába keresik a nap­tárban, nem szerepek A naptárkészítő bizottság fi­gyelmébe ajánljuk .a kérést. Postánkban adunk helyt Bagaméri Istvánná helyre- igazítási kérelmének is. Ok­tóber 30-án téves informá­ció alapián közöltük a Leg­felsőbb Bíróság ítéletét a hatvani cukorügyben. Cseri Istvánt nem hathónaoi sza­badságvesztés büntetést ka­pott. hanem javító-nevelő munkára ítélték, 10 százalé­kos bércsökkenés melelt. Helyreigazítási kérelmüknek eleget teszünk, mivel altét büntetés között csakugyan lényeges a különbség. 1970. február 11», szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom