Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
Új sport — ií| hobby Rjúa& 8.120 9.00 9.35 10.03 11.00 11.35 12.30 13.45 14.00 15.10 18.05 10.15 16.30 17.S0 17.56 18.28 10.125 19.55 21.03 32.20 23.00 0.10 KOSSUTH Áriák Gyermekrádió Tánczene Zenekari muzsika Iskolarádió Beethoven gordonka-, zongoraszonáta Melódiakoktél Uj gcorgikoi» Az úttörők „Értünk harcol tak” c. vetélkedője Rádióiskola Az élő népdal Beszélgetés égy körzeti orvossal Egyiptomi útinapló Lemezmúzeum Ml közöm hozzá? Könnyűzenei híradó A Szabó család Nótaest Kilátó Ritmus turmix sosztakovics: XI. szimfónia Virágénekek PETŐFI £.03 Katona dalok 9.00 Táncdalok 9.10 Zenekari muzsika 11.45 Jaszai Mari emlékműsor 12.00 A Dráva-szög magyar népzenéje 12.16 Operarészletek 13.03 Törvénykönyv 13.20 A kórusirodalom remekművei 14.00 Keltőtől — hatig . Zenés délután 18.10 Népi zene 18.22 Lenin a svájci emigráció- ban 18.53 Orsz. Beethoven zongora- verseny 21.33 a Körmendi együttes játszik 21.43 Huszonöt év előadóművészeiének történetéből 22.45 Gondolatok filmekről 25.13 Operettekből xr MAGYAR 8.05 1TV 17.58 Hírek 18.05 Bábfilm 18.30 Esti mese 18.45 Radar 39.25 Tv-hiradó 19.45 II. Edward 22.00 Tv-híradó POZSONYI 17.45 Gyermekműsor 19.BŐ Tv-lúradó 20.95 Telekvíz műsor 79.40 Cook kapitány nyomában 21.43 Tv-híradó 22.05 Vidám műsor Film EGRI VÖRÖS CSILLAG: 1 (Telefon: 22-31) Az előadások kezdete: fél ß és 8 órakor. A fehér apácák titka EGRI BRODY: (Tele jón: 14-07) •* Az előadások kezdte: fél 6 es fél 8 órakor. Bilincs és mosoly » GYÖNGYÖSI PUSKIN: Titokzatos szerzetes GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A tizedes meg a többiek (Évforduló filmnetek) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Elő áru HATVANI KOSSUTH: Szüzek elraolasq HEVES: Ha ... FÜZESABONY: Célpont: a híd 3ED ÜGYELET Egerben! 19 órától szerda reggel 7 óráig u Bajcsy-Zsilinszky tticai rendelőben. (Telefon: n-10). Rendelés gyermekek részére is. A Füzesabony és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz gyakorlattal rendelkező építésztechnikust Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Füzesabony és Vidéke ÁFÉSZ. Füzesabony, Rákóczi út 22. sz. alatt. ügy látszik, a kosárlabda hívet kedvet kaptak a -lovas- póló nyomán a — csacsis kosárlabdához. Néhány csinos nő, néhány... hm ... csinos csacsi, és kezdődhet a mérkőzés. A színhely természetesen hol lehetne snásutt, mint Kaliforniában. „Megbándózták’’ a csacsit; leállt! (A Vie Nuove nyomán.) «a PLaTuuin Az utóbbi években a hegesztés, a lángvágás és a bevonatszórás technológiája új eljárással bővült. Az ötvözött acélok, színes- és könnyűfémek megmunkálására egészen az utóbbi évekig nem volt olyan megfelelő technológia, amilyen az ötvözetlen szerkezeti acélra kiválóan alkalmas. Ezt a hiányosságot pótolta, a plazmasugár ipari alkalmazása. Ipari hasznosítása mindössze néhány éves múltra tekinthet vissza. Olyan berendezések születtek, melyek alkalmasak csaknem valamennyi fém darabolására, hegesztésére és valamilyen felületre való felszórására. A plazmasugárral végzett első kísérletek időpontja az 1920-as évekre tehető, de ipari hasznosítását csak 1956- ban vezették be. Ma már egyre gyakrabban merül fel a kérdés — nemcsak a tudományokban jártas emberek körében is: Mi a plazma? Ha egy szilárd test hőmérsékletét fokozatosan növeljük, halmazállapota megváltozik. A kristályrácsban a részecskék helyhez kötött rezgőmozgást végeznek, mely .mozgás a hőmérséklet emelésével nő, s az olvadásponton az atomok kiszakítják magukat a kötelékből, legyőzik a kristályrács kötési energiáját, és szabadabban mozognak a folyadékban. Ha tovább növeljük a hőmérsékletét, a forrásponton a folyadék felületén levő részecskék mozgásuk eredményeként legyőzik a szomszédos részecskék visszatartó erejét, és a gőzfázisba kerülnek. Ha még tovább növeljük a hőmérsékletet — megfelelően magasra —, akkor az eddigi mennyiségi változásoktól különböző, új, minőségi változás következik be, létrejön az anyag negyedik halmazállapota, a plazmaállapot. Az olvadás, forrás fizikai folyamat, de a plazma létrejötte már kémiai változás eredménye. Megváltoznak az anyag kémiai tulajcjpnságai, felbomlanak az atomok negatív töltésű elektronokra és pozitív atommagokra. Tehát az atom is szétesik alkotórészei re. Az atomok hullámmozgást végző elektronjai oly nagy energiával rendelkezhetnek, hogy legyőzve az atommag vonzóerejét, elszakadhatnak az atomtól. Az a hőmérséklet. ahol mór plazmáról beszélhetünk, minden anyagnál más és más. Körülbelül 5— 10 C foktól kezdődik, és sok ezer millió fokig tart. A hőmérsékletük szerint megkülönböztetünk alacsony és magas hőmérsékletű (egymillió fok feletti) plazmát. Bizony, ezek nem olyan hétköznapi hőmérsékletek. Hogyan születik a plazma? Ipari szempontból ma még csak a szolidabb, alacsony hőmérsékletű plazmának van jelentősége, ugyanis igen tx-.,- moly probléma a plazma tárolása. Hiszen nincs egyetlen olyan fémünk sem, mely legalább az 5000 C fokot el bírná viselni, hát még a milliókat. Ipari célra jelenleg szinte kizáróan elektromos ívvel állítják elő a plazmát, megfelelő munkagáz hozzá- vetéssel. Ez a gáz a hőhatásra bekövetkező bomlás során kerül plaztnaállapotba. Elvileg bármely anyag (szilárd, »vagy folyadék is) alkalmas plazma létrehozására, de leg- .gyakrabban különböző gázokat, hidrogént, nitrogént, argont, illetve ezek keverékét használják. A hétköznapi életben is gyakran találkozunk a plazmával. Plazma jön létre a villám ezer felé pattanó szikrájában, és plazma képződik kis mennyiségben ívhegesztéskor is, vagy a villamos vezeték rövidzárlatakor. Az anyagi világ fő tömege szintén plazmaállapotban van. A naprendszerben a Nap egész tömege — mely 330 ezerszer nagyobb a Föld tömegénél — szinte teljes mértékben plazma. A Föld külső atmoszféráját a kozmikus sugárzás ionizálja, s itt a légkör szintén plazmából áll, ez az ionoszféra. A plazma tulajdonságai közé tartozik, hogy mágneses és elektromos térrel igen jól szabályozhatók. Ez teszi alkalmassá széles körű fel- használásra. A vegyiparban kémiai reakciók gyorsítására, nagy tisztaságú fémek előállítására, olvasztására alkalmas. De talán legnagyobb jelentősége a fémmegmunkálásban van. Á plazmasugarat — megfelelően kiképzett pisztoly segítségével — mind kézi, mind automatikus fémdarabolásra fel lehet használni. Kényesebb megmunkálásnál védőgáz is alkalmazható. pl. a könnyen oxidálódó fémeknél az oxigén távoltartására. Igen magas olvadáspontú férfi-, fémkarbid- és kerámiabevw- natok is készíthetők felszórással. A plazma és a jövő energiatermelése Klasszikus energiaforrásaink kimerülőben vannak, s így a jövő energiaforrását az atomenergiától várjuk. A földkéreg széntartalma körülbelül 0,1 százalék, az urántartalma pedig ennek csak ezred része, viszont' több milliószor er.ergiadú- sabb Becslések szerint aaon- ban még az urán adta lehetőség is csak mintegy 300 esztendőre fedezi szükségleteinket, s így utódainknak az atomenergia más fajtáját, kimeríthetetlenebbet kell keresni, melyeknek ma még csak az elve ismeretes. Ez pedig a hidrogénbombában lejátszódó folyamat, a nehéz- hidrogénnek (a hidrogénatomok egyes fajtái) magenergiája. Netíézhidrogén van bőven, a tengerek vizében tonnánként egy dekagramm. Az ilyen atomerőművek üzemeltetéséhez azonban a nehézhidrogént sok millió C fokra kell hevíteni, hogy a folyamat beinduljon. Ez ma közönséges atombombával történik, de a szabályozott folyamat kézben tartása a jövőben minden bizonnyal egyedül a melegplazmával lesz megoldható. A felhevült, magas hőmérsékletű gázt olyan palackban kell együtt tartani, amely nem olvad meg ilyen magas hőmérsékleten sem. Erre megfelelően kiképzett mágneses palack alkalmas, mely képes távol tartani az izzó tömeget a berendezés falától, A mágneses fal nem olvad meg! A szovjetOGRA, az angol ZETA és más berendezésekben már sikerült ilyen folyamatokat megvalósítani, de energiatermelésre ezek nem alkalmasak. Báder Imre tanársegéd Halvilágunk fejedelme a viza Folyamaink legnagyobb halónak — a „halak királyának, a királyok halának" — a vizának ma már évente legfeljebb egy-két példánya kerül halászaink hálójába. Valaha a földkerekség legnagyobb termetű édesvízi hala volt a tokféle viza! Legközelebbi rokona a ke- csege és a szin-dok. Fő tanyája az őskori Ponthusi tenger két maradványa, a Fekete-tenger és a Kaspi-tó. Itt, az ókor óta akadtak 15— 16 mázsás, ugyanannyi méter hosszú vizák is. A Dunára évente kétszer úsztak fel. Tavasszal és őszszel. Egyes példányaik eljutottak Bécsig, sőt Tulln városáig is. Főként a magyar Dunában, s az orosz Dnyeper folyamban ívtak. Béla as ablaknál állt és kibámult a szitáló hóesésbe. Az íróasztalnál is ült egy férfi, áld nagyokat nyögött és időnként a fejét tapogatta, — Nem megy a munka, az istennek sem megy. A sok bagótól szétesik a fejem — mondotta hangosan panaszosan, de tulajdonképpen csak magának és nem az ablaknál álló kollégájának. Amaz nem is hederített a beszélőre, hallgatott, és tovább bámulta a kövér, súlyos hópelyheket. Eltelt egy fél óra, Az asztalnál ülő is abbahagyta a jajgatást, csupán a fejét tapogatta még. Akkor az ablaknál álló férfi megfordult és nagyon komolyan, hangjában kellemes megdöbbenéssel ennyit mondott: — Nem is tudom, hogyan tudtam így megváltozni? A másik nem értette a dolgot, ezért nem segíthetett válaszával Hogyan tudtam így megváltozni?! a barátjának. — Tudod — folytatta amaz, de szavain érezni lehetett, hogy ő is önmagához beszélt — tudod, rettenetesen nehéz volt. Ahogy elhatároztam, hogy leszokom, a második percben már rámtört a nikotinszomj. És azonnal kínozni kezdett a megszokottság, a be- idegződött reflexek ... Ilyenkor már-már az őrület szélén jár az ember. Amikor nem bírja tovább, a zsebébe nyúlt, tempósan kiveszi cigarettatárcáját, szájába teszi a cigarettát, lassan az öngyújtójáért nyúl, kattan a kis apparátus, már- már rágyújt az ember... De nem gyújt rá! Mert az ember erős! Mert az akarat minden szenvedélyt legyőz. Mert ez a kis intermezzo csupán játék volt, önámítás az idegek becsapására. Mert erős az ember, de ilyen kis segítségre szüksége van, csupán ilyen kis cselek segítségével tud győzni. Mert mindez az akarat és a megszokás nagy párbaja. Es győztesként az embernek kell kikerülnie. Igaz, te is tudod, nagyon sokan megpróbálják, abbahagyják a dohányzást és csak. kevésnek sikerül, a többiek elbuknak a harcban.“ Én sem hittem magamról, félve kezdtem hozzá, nem is szóltam senkinek, nem kürtültem tele a világot, nem szeretem blamáim magam. Tudod, mennyit szívtam az utolsó hetekben? Napi negyvenet. Ha éjszaka dolgoztam, hetvenet. És tudod, mióta dohánysom? Tizennégy éves korom óta. A suliban a WC-ben •szoktam rá. Apámtól lopkodtam a Hunniát. Ha altkor a tanárom, vagy később az apám megpofoz... De nem pofoztak meg. Mondják, a dohányzás tönkreteszi a szívet, érszűkületet okoz, és a gége-, valamint a tüdőrák biztos előidézője. Ezt most már az egész világon egyformán bizonyítják és állítják az orvosok. Nem akarok hencegni, nem volt könnyű leszoknom a dohányzásról, bosszantani sem akarlak, de jó volna, ha követnéd példámat. Nem, egyáltalán kincs okom a hencegésre. Nézd, most is hogy remeg Q, kezem. De nem adom meg magam, erős vagyok es erős leszek. Es okos és óv.a tos. Most negyven éves vagyok, most kell. most még nem késő abbahagyni. Ú, barátom, hány teherautónyi rakomány cigarettát szívtam el/ De leszoktam! Hála az istennek erős vagyok. Nem is tudom, hogyan tudtam így megváb tozni? Bevallom, csak neked merem bevallani, barátóm, hogy nem értem az egészet, ami velem történt. — Es mennyi ideje nem szívod már? Mikor szoktál le? — — kérdezte az asztalnál ülő férfi némi ámulattal és némi irigységgel a hangjában. — Mennyi ideje? ' A beszélő gondosan megnézte az óráját és így folytatta: — Hát kérlek. Pontosan most egy órája, hogy nem gyújtottam rá, és hidd el, nem volt könnyű ... (Suha) Vonulásuk idején a Duna és a Tisza menti magyar halászok magas fatornyokból lesték jöttüket. Rajaik moz- ( gása meglátszott a víz felszínén is. Ez az óriási hal a viza nevet finnugor népek . nyelvéből nyerte. Őseink már Dnyeper és Volga vidéki hazájukban is halászták. 1050-ben I. Endre királyunk — amikor békét kötött az országunkat dúló II. Henrik császárral —, a hazatakarodó, kiéhezett német seregnek sok száz tulkon, s megannyi szalonnán kívü ötven nagy vizát adatott Győrött. Ebből az óriás tokból még a XVI. században is gyakori volt a 6—8 mázsás magyar- országi példány. (Ma legjobb esetben 60—80—100 kilós példányai vetődnek vizeinkre.) A vizahalászat az Árpád-korban felségjog—regale — volt: e hal fogásával külön királyi ( halászszervezetek foglalkoztak. A vizahalászat .óriási munkaerő-mozgósítással jártja ,Ha tehették, a Duna, Tisza' medrébe vert két nagy -cölöpsorral az egész Duna ■ medrét elzárták, s az alsó cölöpsoron nyílást hagytak. Ha erejük csak kevesebbre futotta, nagy hálót vetettek ki. Tudták, hogy ívás idején ez az állat csalt a folyam árja ellen úszik. Így az magától úszott be •— a, tejszínek nevezett — cölöpsor. alsó kapuján. Ezt — amikor u vejsze már hemzsegett a vizáktól —, hálóval elgátolták. Ekkor aztán, vágóhorgokkal, bunkókkal, ladikokból megindult a szerencsétlen állatok lemészárlása. A kelepce felé dobbal, később ágyúlövésekkel is terelték az állatokat. A parton már eiőre elkészítettéit a sót, s a hordókat, amelyekbe a l'elapritott állatok húsát, mint konzervátumot belerakták. 19<0. február 31., kedd
