Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
Yizsga — vendéglátásból ... „Eger az egyik legjelentősebb idegenforgalmi helyünk" A NÉPÚJSÁG számára nyilatkozik' az IBUSZ vezérigazgatója Jubileumi kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Amint arról lapunkban már beszámoltunk: a szocialista országok utazási irodáinak vezetői, delegációi ~fcz évben — február 17—24 között — hazánkban tartották meg a soron következő, IX. konferenciájukat. Tíz szó-, cialista ország 26 nagy utazási irodájának vezetői, képviselői ötnapos budapesti tanácskozás után vasárnap, délelőtt különvonatta l Egerbe jöttél?, hogy egész napoá program keretében ismerkedjenek a város idegenforgalmi nevezetességei ve L A vendégeket a házigazda .szerepében elkísérte Tausz János vezérigazgató vezetésével az IBUSZ delegációja is. A megyei tanács nagytermében Berecz István, a megyei tanács vb-elnöke, a Mátra—Éger—Nyugat-Bükk vidéki Intéző Bizottság elirö--. ke fogadta a delegációkat. A . fogadáson megjelent dr. Tamás László, a megyei párt- bizottság titkára is. Berecz llstván rövid tájékoztatóban ismertette Eger múltját, jelenét, idegenforgalmi helyzetét. A fogadás, illőt ve a tájékoztató után várlátogatás következett, majd a vendégek megtekintették a strandol, a főiskolát, néhány műemlék épületet, s orgona- hangversenyen vettek részt a Főszékesegyházban. Az ebédre a. Fehér Szarvas vadásztanyán került sor, ahol a személyzet jelesre . vizsgázott vendéglátásból... ★ A delegációk visszautazása előtt Tausz Jánostól, az IBUSZ vezérigazgatójától ilivid interjút kértünk: — Vezérigazgató elvtárs, miben látja a konferencia célját, jelentőségét? — Ez a konferencia' is — mint .az előző minden évben megrendezett többi konferencia 1957. óta —, elsősorban a szocialista országok utazási irodáinak a plénuma. Ilyenkor mód van egyrészt előre elkészített napirendeket megbeszélni, másrészt az egyes országok delegációinak vezetői beszámolnak az előző év gazdasági, idegertCor- galmi eredményeiről és tapasztalatairól. Továbbá vannak állandó bizottságaink (propaganda, közlekedési, keletr-nyugati kapcsolatokkal foglalkozó állandó bizottság Stb.), amelyek szintén beszámolnak tevékenységükről, s különböző tapasztalatokat is tesznek. A mostani tanácskozáson is megismertük a baráti országok velünk szemben támasztott igényeit, ugyanakkor mi is elmondtuk a magyar turisták kívánságait, összehangoltuk az ez évi üzletpolitikai célkitűzéseinket. Ezen a Február 23 és 28 között Eszperantisták barátság nemzetközi hete Az Eszperantó Világszövetség kezdeményezésere február utolsó hetét minden évben a barátság nemzetközi hetének nyilvánították. Az idén. február 211 és 28 között baráti találkozóra kerül sor és üdvözlő lapokat cserélnek egymással a különböző anyanyelvű eszperantisták. Ebben a szép mozgalomban az eszperantó magyarországi hívei is részt vesznek. Pécsett, hazánk egyik legnagyobb eszperan- lista városában hétfőn baráti találkozókkal kezdődött meg a nemzetközi hét. (MTI) UTj), február 24., kedd ,, A delegációk tagjai az egri várban. (Foto: Kiss Béla.) konferencián merült fel például először, hogy igen megnőtt a jelentősége az úgynevezett kongresszusi turizmusnak. -Éppen ezért elhatároztuk, hogy ezzel a jövőben szintén egy külön állandó bizottság foglalkozik majd. Megfogalmazódott egy olyan igény is, hogy a különböző szakmai ágakhoz tartozó szakemberek, bizonyos értelmiségi csoportod utaztatásával is külön- bizottságnak kell foglalkoznia.. Azt például minden delegáció képviselői elmondták, hogy a mezőgazdaságra a jövőben lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani. — Ügy tudjuk, hogy a konferencia résztvevői a vidéki városok közül egyedül Egert látogatták meg. Mi ennek az oka? — Egyrészt túl sok idő sem állt rendelkezésre, hogy a szép magyar tájakat, városokat bemutathassuk vendégeinknek, másx-észt pedig Eger az egyik legjelentősebb idegenforgalmi helyünk. Itt szeretném megjegyezni, hogy terveink szerint Egernek az ország egyik legnagyobb idegenforgalmi központjává kell fejlődnie. A városban ugyanis már most együtt -találjuk az idegenforgalmi keresletnek a legfőbb követelményeit: műemlékeket, történelmi múltú várost, — ez a turistákat, a túrizmussal foglalkozó szerveket nagyon érdekli — a fürdőt, a termálvizet, a gasztronómiát és nem utolsósorban a híres egri bort, a borfeldolgozással kapcsolatos tevékenységet. Tudtuk azt is, hogy Egerben több olyan új, szellemes létesítmény •' van, amely a külföldieknek' megnyeri a tetszését és érdemes bemu- tatani. Ezek a feltételek Egert közelebb hozzák a fővároshoz. —- Vezérigazgató el vtárs szerint hogyan sikerült most Eger bemutatása? — Eger, illetve Heves megye párt-, tanácsi és idegen- forgalmi szervei nagyon- színes és jól előkészített prog- i-ammal várták a delegációkat, amelyeknek tagjai — az egybehangzó vélemények alapján —. nagyon jól érezték magukat és bizonyára Eger propagandistáivá is válnak. Faludi Sándor 25 éves a szabad Magyar- ország a címe annak a kiállításnak, amelyet/a Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben rendeztek felszabadulásunk jubileumára. Időrendben a háború éveitől napjainkig tárja elénk 25 év eseményét, hazánk fejlődését. Néhány felvillanó képpel, dokumentummal az előzményekre emlékeztet a kiállítás — ezzel szinkronban a fasizmus elleni harc elevenedik meg a kommunista és munkásmozgalmi, s a polgári ellenállás tárgyai; nyomdagép, sajtótermékek, újságok, röplapok, 'az MKP illegális találkozóhelyének berendezése. Aztán a háborút részletezi a kiállítás —• nagyon szemléletesen — elektromos terepasztalon Európa térképén a második világháború főbb eseményei jelennek meg •— hangos kí- sérőszöveggel. Képek számolnak be a hazánk felszabadításáért vívott harcokról — antifasiszta plakátokat, fegyvereket látunk. S itt állították ki a szovjet múzeumoktól kölcsönkapott tárgyakat — zászlókat, kitüntetéseket és Zamercev vezérőrnagy ruháját. Derűsebb képek következnek — az új népi demokratikus magyar államiság kibontakozásáról: az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány megalakulásáról, a földosztásról, a Magyar Kommunista Párt és más demokratikus pártok működéséről. A második terem 1953-ig tárgyalja a történeti eseményeket — „Az ország a népé — hazánk arculatának átalakulása” a mpttója. Az újjáépítést, 1945—47. politikai küzdelmeit, a »^proletár- diktatúra. győzelmét, a két munkáspárt egyesülését, az államosításokat, a szociális államrend kialakulását és a szocialista ipar megkezdését, a kulturális forradalmat idézik a fényképek, plakátok, grafikonok, tárgyi dokumentumok. Nagyméretű átvilágított diaképek, és korabeli filmhíradókból pergő jelenetek teszik látványossá d> bemutatót. Lelőtt eredeti amerikai kémléggömb, elleníorradal• 17. Juszupov töltött és egy süteményes tálat tett a sztarec elé. Előbbi félelme felengedőben volt, de nem múlt el teljesen: csak ezzel magyar rázható, hogy egy olyan tálat választott, amelynek tartalmát nem mérgezték meg. Szerencséje volt. Raszputyin nem evett ebből, és ez alkalmat adott a házigazdának arra, hogy másfajta csemegével próbálkozzék. Ezúttal már mérgezettel. A vendég először erre is nemet mondott. — Nekem, drágám, ezek túl édesek. Később mégis vett egyet. Majd még egyet. A herceg sápadtan nézte a parasztot. Á méregnek azonnal hatnia kellett volna. A sztarec azonban nyugodtan csevegett tovább. Juszupov ajka kissé remegett, amikor javasolta, kóstolja meg a család híres krími borait. Raszpíityin kö- szörtSttel visszautasította az ajánlatot. Múlt az idő. Juszupov elhatározta, hogy megpróbálja a dolgokat siettetni. Egyszerűen töltött két pohárral. Ezúttal sem a mérgezettből. A muzsik határozatlannak látszott: — Hát jó — mondta végül-2T» lássuk. — És a bor felé nyúlt. Látható gyönyörűséggel ivott. Dicsérte az italt, és megkérdezte, sok van-e belőle. Elismeréssel nyugtázta, amikor megtudta, hogy tele van vele egy pince. — És most adjál madeirát. Úgy pohár eltörik A herceg itt kétségtelenül hibát követett el. Fél Péter- vár tudta, hogy a sztarec szinte kizárólag' madeirát iszik, abból viszont mérhetetlen mennyiséget. Ö pedig krími borral kezdte. De szerencsére madeira is akadt. Jtiszupov most már olyan pohárba akarta tölteni a bort, amelynek az aljára porrá tőrt ciánkristályokat szórtak. Belereszketett, amikor vendége hangja váratlanul íelcsattant. — Öntsd csak ebbe! És nyújtotta az előbbi poharát. — De ez lehetetlen, Grigori j Jefimovics. Csak nem kever vörös bort madeirával? A sztarec az utóbbi évekében'elszokott attól, hogy el- jentmondjanak neki:/ — Ne, törődj vele! Öntsd csak ide, ha mondom! A herceg „véletlenül” meglökte a muzsik eredeti poharát, az asztal lábának yágó.dott és eltört. Most már jöhetett a ciános pohár. A herceg kimeredt szemmel figyelte áldozata minden mozdulatát — várta, melyik bizonyul az utolsónak. Rasz- putyin lassan, kis kortyok- ban ivott, mintha zsűritag lenne egy borversenyen. Az arca nem változott, de időnként a torkához kapott, mintha légzési zavarai lettek volna. Felkelt és szokása szerint járkálni kezdett. Juszupov megkérdezte, van-e valami baj. — Ó, semmiség, valami nincs rendben a torkom körül. Idegtépő szünet következett, — Kitűnő madeira. Adjál belőle még. \ Ezt már gyorsabban itta meg a sztarec. A herceget kiverte a veríték. Raszpu- tyinnak . hosszú percek óta holtan kellett volna hevernie a perzsaszőnyegen. Ehelyett tovább járkált. Házigazdája úgy tett, mintha nem vette volna észx'e, hogy a sztarec feléje nyújtja poharát. Leemelt egy másik, mérgezett poharat és azt töltötte tele. A muzsik visszaült a helyére. Ravaszkas mosoly- lyal nézte a herceget. Az mi röpcédulák, újságok, fotók, plakátok — az ellenfor-, radalmi puccskísérletet szemléltetik. A kiállítás rendezői ezt a Horthy-korszak installációjára emlékeztető szín- és formamegoldásokkal érzékeltetik. . Képek, grafikonok, dokumentumok változatos sorával mutatják be a konszolidáció kibontakoztatását, az 1957-től 62-ig terjedő időszak fő eseményeit. Makettek, modellek, termékek az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kül- és belkereskedelem fejlődéséről beszélnek. Néhány perces színes poliplánfilm (egyszerre h,1- rom különböző alakú vá- szoni'a vetített képpel), és hazánk legszebb tájait ábrázoló dialilmek késztetik megállásra a látogatót. A Budapesti Történeti Múzeum rendezésében fővárosunkról szól a következő terem. Látjuk a romos Budapestet, s az újjáépítés mozzanatait. Maketten a 25 év alatt épült városrészeket, nagy jelentőségű intézményeket, közlekedési csomópontokat. Megismerkedünk a rendezési és rekonstrukciós»' tervekkel. S mintha helikopterről néznénk végig Pest- Buda legszebb panorámáján — odaülhetünk egy .kerek üveglap elé, s alattunk elvonul a Vár, a Duna, a Parlament, az Erzsébet-híd kör-, nyéke. A jubileumi kiállítás két eddig romos termet is avat a Szépművészeti Múzeumban. Itt a szocialista kultúra és tudomány vívmányait tarják elénk. Az iskolarendszer, és az iskolán kívül! népművelés, könyvkiadás, sajtó, rádió, tv, film, színház, zeneművészet, képzőművészet fejlődésével ismerkedünk. Forgó színpadképek, már nem élő nagy művészek hangja fülhallgatón, szobrok, kisplasztikák, * grafikák, nép- művészeti alkotások hangulatossá teszik ezt a termet is. A modern természettudományok és technika eredményei hazánkban — lehetne a címe a ^következő teremnek. Atomfizika, elektronika, híradástechnika, gyógyszervegyészet működő készülékéi, világhírű gyártmányaink láthatók. Ifjúságunk életével foglalkozik a legszínesebb és leghangosabb terem. Itt az úttörővasút modellje, ifjúsági építőtáboi'Ok fotója, képek a zene és az öltözködés divatjának változásáról, spoi't, szórakozás, tanulás, ' termelőmunka — az élet minden mozzanata helyet kap. S végül „így élünk” a címe, az utolsó teremnek, amely mindennapi életünket ábrázolja. Milyen problémáink voltak, vannak, és mit várhatunk a jövőben — mindezt karikatúrában elbeszélve. Az ünnepi kiállításon a legszebb magyar bélyegekből és 25 év könyveiből mutatnak be néhány vitrinre valót. A múzeum Reneszánsz- termében a kiállítás nyitva- tartása alatt — februártól— májusig — iskolák, párt- és KISZ-szei’vezetek, munkahelyi kollektívák ünnepi rendezvényeket tarthatnak. K. M. tét ezt mondja? — Na ' látod, drágám. Mindegy, hogyan próbálkozol. Nem árthatsz nekem. Az orgyilkos szerenádja Juszupov valamennyire összeszedte magát és teát ajánlott. ' — Jó, adj egy csészével — válaszolta gyenge hangon a muzsik. — Borzalmasan szomjas vágyók. Aztán felemelte a fejét. A villogás eltűnt, a szeme most homályos és zavaros volt, kerülte a másik férfi tekintetét. Amíg a herceg a teát öntötte, a sztarec újra járkálni kezdett. ‘ Pillantása a falx-a akasztott gitárra esett. ■ — Játssz valamit! Valami kedveset. Szex-etem, ahogy énekelsz. Ült, figyel meseen nézett és hallgatta Juszupov játékát. Aztán újra lehanyatlott a feje. Vendéglátója is abbahagyta különös műsorát. De a sztarec szomorúan ránézett és azt mondta: — Énekelj még. Méi'hetetlenül sokféle gyilkosság esett meg mór « történelemben. ' De arra . aligha volt még egy példa, hogy tette elkövetése közben a gyilkos szerenádot adjon ál- dozatónaiv Muzsik a medvebőrül) Ólomlábakon lépdelt az‘ idő. Hajnali iél hármat jeleztek a faliój-a mutatói. Csaknem két teljes órája zajlott már ez a lidérces álom. A hei'ceg úgy érezte, nem sokáig bírja már, ,. .Erinek a könyvnek a megírása során végig arra törekedtem, hogy a Raszpu- tyin-legendát kibontsam a misztikum köntöséből. Mint az Olvasó tapasztalhatta, az esetek túlnyomó többségében ez nem is volt nehéz: a forrásmunkák és a logika segítségével majdnem mindig viszonylag könnyűszerrel ki lehetett hámozni valós’zcrűt- len .bulikéból a racionális magot; A Mojka-i palota* pincében* történtek előtt azon* ban — tudomásom szerint a| Raszputyin-rejtély .minderj más kutatójával együtt H tanácstalanul állok. SefadHj soha, egyetlen utalást néni találtam arra, mi a magyarázata annak, hogy a méreg nem hatott — illetve csak minimálisan hatott. A forrásmunkák mankó! koppanva kiesnek és ezúttal valóban nem mai'ad hátra, mint a meztelen logika.- Ez pedig aligha hagy más magyarázatot, mint a következőt: / 1. A beszervezett orvos, dr. L/hzovort csaknem bizonyosan nem ciánkristályokat, hanem valami ártalmatlanabb szert szerzett be. Vagy véletlenül, vagy — talán azért, hogy legyen visszaút — tudatosan, ÍFolytatj.ulfc,) _
