Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

Elég gyakran és hangsú­lyozottan kap helyet a kü­lönböző fórumokon mosta­nában a népművelés. Néze­tek csapnak össze körülötte, mert keresik tartalmi meg­határozását, megelevenitésé- nek formáit Érvek és ellen­érvek feszülnek szemben egymással, ami nemcsak azt bizonyítja, hogy egy sor tisztázásra váró dolgot kell mielőbb rendeznünk, hanem azt is, hogy a népművelés fontossága már mindenki által elfogadott. Ezért kíséri érdeklődés például az olyan tervezetet, ami egy egész város egész évi népművelési feladatait sorolja egymás mellé. így van ez a mostani, gyöngyösi munkatervnél is. Abból indul lei a program, hogy 1970. a harmadik öt­éves terv záró éve, tehát il­lik ilyenkor összevetni ered­ményeinket azokkal az el­képzelésekkel, amiket öt év­vel korábban állítottunk ma­gunk elé. Ha csak a neve­lési feladatokat emeljük ki az egészből, akkor azt kell megállapítanunk, hogy 1970- re sem változtak meg a ko­rábbi célok. És itt olyan dolgokra is ügyelni kell, mint az emberek társadalmi aktivitásának fokozása, köz­életi tevékenységük növelé­se, a szocialista demokrácia maradéktalan érvényesítése. Igaz, hogy a lakosság ál­talános, szakmai és kulturá­lis színvonala egyre maga­sabb lesz. ezzel együtt to­vább fokozódnak az igények is. amik a minőségnek ad­nak előnyt. De ugyanakkor igaz az Is, hogy bizonyos rétegek, fő­ként a segédmunkások, vi­szonylag elmaradottabbak, igénytelenebbek, ezért nehe­zebb a népművelés eszközei­vel elérni őket. Ha ezeket az általános él­veket. fel akarjuk váltani a mindennapok gyakorlatára, akkor mindenek előtt a le­hetőségeket, az eszközöket és a módszereket kell fel­mérni. A tárgyi eszközök­kel nem dicsekedhet a vá­ros. Van ugyan, egy könyvtá­ra, egy művelődési háza, be­szélhetünk különböző klu­bokról, de nevezzük itt meg még a zeneiskolát is. A művelődési ház már el­avult. túlzsúfolt, ugyanakkor szegényes felszerelésű. A könyvtár nagyon kiesik a város centrumától, és nagyon távol van az új városrésztől. A zeneiskola öreg épülete pedig csak jóindulattal mondható alkalmasnak tö­megek népművelésére. A klu­bok élete nagyon szegényes. Mmísm Aranyvasárnap iecember 21-én, reggel 9-íől délután 3 óráig nyitva tartunk ! CENTRUM ÁRUHÁZ, EGER Ezek a tények behatárol­ják a tennivalók területét is. Egyben viszont megmutat­ják a szükséges fejlesztés alapvető feladatait is. A mindennapok munkájá­ban azonban nincs megállás a nehézségek ellenére sem. így központi helyre kerül­nek a hazánk felszabadulá­sának negyedszázados jubi­leumát hangsúlyozó ünnep­ségek. A város 1970. április 4-re megjelenteti Gyöngyös történetét könyv formájában. A Gyöngyösi képesalbum vi­szont a mai várost és a Mát­rát mutatná be az idege­neknek, de talán a helybe­lieknek is. A fiatalok ré­szére üzemlátogatásokat szerveznek, hiszen közülük nagyon sokan nem is tud­ják, hogy milyen munka és termelés folyik a gyárfala­kon belül. A különböző szakkörök a hagyományok összeggyűjtésé­vel, feldolgozásával töre­kednének a szocialista haza- fiság eszméjének elmélyíté­sére. Maga a színvonalasabb is­meretterjesztés is arra ösz­tönzi a városi hatóságot, hogy nagyobb összeggel se­gítse a TIT munkáját. Ebben a sorban említsük meg, hogy jövőre elkészítik az új városi művelődési köz­pont tervrajzát, az építke­zésihez pedig 1971-ben fognak hozzá. összetettebb és nehezeb­ben megvalósítható cél az ízlésnevelés. Ebben a városi művészeti csoportok is ko­moly szerepet kapnak. Tag­jaik utánpótlásáról azonban eredményesebben kell gon­doskodni, mint eddig. Az utánpótlást nehezíti az a fe­lületes vélemény is, amely olykor elhangzik az üzemben, ha a csoport valahol műsort adott. A hagyományos rendezvé­nyek közül jövőre is a prog­ramban szerepel az ifjúsági dalostalálkozó, a kulturális szemle, a gyöngyösi zenei hetek, a mátrai nyár, de már megkezdik az 1971. évi gyöngyösi szüreti napok elő­készítését. A szakkörök a munkássá­gukról külön kiállításon számolnak majd be. Ezek­nek a kiállításoknak a té­mája a 25 éves évforduló lesz — természetesen. Ahhoz, hogy ezt a nagy vonalakban vázolt, jelentős népművelési programot a lehető legteljesebb mérték­ben meg lehessen valósítani, ahhoz, hogy a különböző politikai, társadalmi szer­vek összehangolt együttes tevékenység- elengedhetet­len. A k< i rdinálást a nép­művelési tanács és a műve­lődésügyi állandó bi­zottság biztosítja, irá­nyítja. A rendezvényeket pedig az egész évi progra­mot felölelő műsornaptár tartalmazza. Az alapos felkészülés biz­tosíték a jó munkához, amit azonban csak utólag, a fel­adatok elvégzése után lehet majd megítélni. (g. mól.) Í9ti9. december 17., saerd* Hogy igenis van női egyenjogúság nyuga­ton, mondjuk. Angliában, és hogy ez az egyen_ jogúság nem üres fikció, álljon erre tanúbi­zonyságul az alábbi hír, amelyet most már minden további kommentár nélkül közlök: „Bezáratta, a hideg idő beálltáwl a londoni Islington városrész elöljárósága, a hölgyek szükségleteit szolgáló nyilvános illemhelyei. Az intézkedés megtörténte utáni napon mint­egy száz nőből álló deputáció gyűlt össze az elöljáróság folyosóin és viharosan tiltakozott a határozat ellen. A tüntetők küldöttsége levelet adott át az elöljárónak, amelyben a nők tilta­koznak a férfiakkal szembeni hátrányos és megkülönböztető intézkedés ellen. Az elöljá­róság megvitatta a levelet és helyt adott a nők tiltakozásának: bezáratta a nyilvános férfi il­lemhelyei is.” (—ó) MM Édes hazám" Zenés irodalmi est a Gárdonyi Színházban Az Egri Szimfonikus Ze­nekar és az Egri Megyei Színpad együttesen adott műsort hétfőn este, a Gár­donyi Géza Színházban — Édes hazám címmel. A felszabadulás huszonöt éves évfordulója alkalmat adott a két öntevékeny egri művészegyüttesnek, hogy irodalmi és zenei megfogal­mazásban valljon a hazáról, arról a hazafiságról, amely különösen Eger falai között fényes történelmi példák nyomán nemcsak érzelem, hangulat, hanem tudatosan vállalt nemes kötelezettség A történelem viharaiban, itt a Duna—Tisza táján soha­sem volt frázis a hazáért va­ló önfeláldozás, a sanyargató idők és a külső-belső ellen­ség elleni hadakozás: évszá­zadok sodrásában pagy egyé­niségek és apró emberek buktak itt el, azért a jövő­ért,^ amelynek a horizontját Petőfi forradalmi lelke, Kossuth képzelete és állam­férfim szándékai festették be talán a legszebben. E hazafiság, az érzelmek, hangulatok, az eszmei tar­talom, és a nemzeti tudat szólalt meg az ünnepi mű­sorban. Vörösmarty Mihály Szózatának méltóságteljes hangvétele ugyanúgy a sze­retett haza tragikus sorsán való tépelődés, mintahogy Illyés Gyula Bartók című Versében is a meggondolkod­tató mélységek tolulnak fel, srámonikérve lelkiisemere- tünktől mindazt, amit nyelv, táj,_ föld, múlt, jelen és a jövő erkölcsi kötései egység­gé foglalhatnak bennünk. József Attila Ars poeticája más ritmusban, idegesen fe­szülő követeléseket állít fel miagával és mindenkivel szemben, amikor magyarsá­gát tárja fel. Megint más­képp jelenik meg a haza, ez a boldog és édesen keserves kötöttség a Mélység és ma­gasságban Sós Zoltán versé­ben, Pátosz és illúzió nélkül szemléli közvetlen világát, amely akarva-akanatlan fel- tomyosítja gondolatait És Ruffy Péter írása is más ízekkel szól a hazáról, a derűbe oltott álmodozás és elvágyódás kontrasztjával. A zeneszámok ugyancsak nagy ívet zárnak le Erkel­től Far... ; Férencig. Erkel Ünnepi Nyitánya méltóság- teljesen és a romantikus ha­za érzés hangvételével emel fel, Liszt Les préludes-je már csak lazább értelmezés­sel fogható fel a hazafisá- got közvetlenül tápláló alko­tásnak, hiszen a nagy ro­mantikus az emberi küzde­lem diadalát rajzolja fel himnlkus ragyogású muzsi­kájában. Kodály Zoltán Há­ry Jánosának Intermezzója a néplélek ősi forrásáig ve­zet míg Farkas Ferenc Mát­rai táncai és az Egri Szim­fonikusoknak írt Egri Ün­nepi Nyitánya már az érzel­mi jelen. Érdemes megem­líteni a műsorban felhang­zó számok érzelmi és stílus­beli különbségeit, jelezvén a körváltókat és azt az igaz­ságot, hogy a művészek mennyire és milyen őszintén vallották meg korukat és önmagukat. Ez Egri Szimfcmikuso- it Farkas István vezényel . Örömünkre szolgál, hogy */. alkalommal is elmélyült nélést nyújtottak és bár a jubileumi ünnepségsoro;- - ban hasonló előadások é r ­mést érik, a közönség c •- deklődése most sem hiány­zott: az együttes és hallga­tósága egymásra találtak. A műsort Szívós Józs’f rendezte. Az általa összeál­lított műsor szemelvényszs- rűen érzékeltette a körváltó­kat, azt, ahogyan a haza fo­galmát költők, írók és ze­nészek megélik. Egy-két drá­marészlet vagy monológ azért nem ártott volna. Vi­rágú Tibor mellett felfigyel­tünk Saárossy Kinga érett prózai előadására. Nagy Edit, Jónás Zoltán, Krajcsik Ilona — Illyés Bartók-versét mondta el hatásosan — é- Molnár Klára osztoznak az irodalmi rész sikerében. (farkas) Külföldi vásárokra..., ... kiállításokra készül a Budapest Kötőipari Szövet­kezet. A szövetkezet külön­leges kollekcióját 1970-ben Líbiában, Kanadában és a Lipcsei Vásáron is bemu­tatjuk. Képünkön: fehér kö­tött ruha magyaros hímzé­sű fekete és piros mintás rojtos stólával. (MTI-foto: Balassa Ferenc j felvétele.) : l m U ^„„SSS/SS/Sf/S/SS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSySSSSSSSSSSSSSSS/S/SSS/S/SSSSSSSSSSSSr U. A háborús Kairó Ez tehát a hatmilliós világ­város, mely már nagyon ré­gen kinőtte saját kereteit, s jutott a többi világváros nem könnyű, nem egy esetben ál­datlan sorsára. A házak zöme magas, nem egy közülük, nyolc-tíz eme­letes, s állandóan építkez­nek. De nem épült az utolsó évtizedekben ház garázs nél­kül. Szinte szokatlan volt, ha egy-égy ház földszintjén vagy pincéjében nem láttam ga­rázst. Kairóban rengeteg au­tó van. De természetes je­lenség. hogy a modern autó­csodák mellett a legforgal­masabb főútvonalon is ott megy a kerékpáros fellah, fején esetleg hatalmas cso­maggal. Bámulatos bűvész­kedéssel, tenyérnyi helyen ..lopja” át magát az autók között. S ugyanígy megszo­kott, természetes kép bárhol a szamár vontatta kordé. S ne feledjük a tarka minták­kal feltűnővé festett földi- mogyorós kocsit, amit gala- bijába vagy pizsamába öltö­zött arab tói mafia alőtt, han­gos szóval kínálva portéká­ját, ami itt nemzeti cseme­ge. E tekintetben sincs semmi átmenet az éjszaka és a nap­pal között Kairóban. Kü­lönbség számomra talán csak annyi, hogy egész éjjel jól hallható volt az ezeréves vá­rostól mindössze kilencven kilométerre dúló háború za­ja. jól látható volt néha az ágyúk torkolattüze, az egyéb­ként ötvenszázalékos elsöté­títésbe burkolózó városban. Az egyiptomi embert az ország sok évezredes múltja, a Korán, s megszámlálhatat­lan hagyomány kényszeríti arra, hogy valahogy máskép­pen éljen, mintha mondjuk Európában élne. A napkeltekor és napnyug­takor keletre forduló és föld­re boruló Imádkozó arabszá-- mára ma már természetes, hogy esténként a televíziót nézi, a rádiót hallgatja. Ez utóbbit nemcsak este, ha­nem egész nap. S ez már ön­magában mutatja, hogy ■madia* amivel itt találkozik llBlffc' a látogató, valami rendkí­vül bonyolult, összetett je­lenség. Súlyos könnyelműség lenne tehát, ha megpróbálná egy-két mondatban megfo­galmazni tapasztalatait. A felületes szemlélő ebben a teljes demokráciát láthat­ná. Az aggódó szem azonban valami egészen mást. Egyiptom, és egyáltalán az arabok háborúja különleges háború, amely nemcsak a csatorna mentén, nemcsak a Jordán partjainál, vagy Li­banon határainál folyik, ha­nem bent az országon, s az egész arab világon belül is. A háború naponta szedi ál­dozatait, és ezzel együtt még mindig nem érte el az em­bereket. Érzik, de nem tud­ják a háborút. Olvassák, hallgatják a híreket, de az ezekben rejtező drámaiságot még nem ismerik teljesen. S az ellenség ezt használja ki. Ügy végzi aknamunkáját, hogy az emberek a háború • lényegi igazságát, valóságát soha se — vagy legalábbis minél később — ism rjé'c fel- Érthető ez a taktika, hisz ez ü nÁbüa'U éa és a bé­ke jegyében folyik. S ez az igazság és béke nem a csa­torna keleti partján van. Ezt a háborút nem ezen az olda­lon kezdeményezték. A háború tehát a lelkek­ben és a lelkekért is folyik. Ugyanígy minden fűszálért, fáért, amit a sivatag szélé­re telepítettek, hogy egy-egy négyzetméterrel kevesebb le­gyen a pusztító homok. Ugyanígy folyik a háború, hogy megtanuljon írni. aki nem tud; olvasni, akinek ide­gen a betű. hogy könnyebb legyen eligazodni a világ dol­gaiban, hogy a legegyszerűbb embernek is legyen szeme látni. S mindez nem könnyű. Szöllősy Tibor Következik: Mint a piramisok A front csak 9U kilométerre Gyöngyös Népművelési tervek 1970-re

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom