Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
Kétszer fiatal közérzete Mit kér, s mit ad Visonta? r — A KISZÁLLÁSOKRA, dúridókra költött pénzből már felépíthettek volna egy tíz megawattos erőművet, de egy normális klubra, egy olvasószobára már nincs pénz ... — Ha vége a munkának, az élet itt legalább olyan unalmas és ' sivár, mint a puszta Szaharában . . . — Sokáig még televíziónk sem volt. Maradt a pia, a kocsma, meg a kártya ... — Nem értem a KISZ-t sem: amikor elvállalta a védnökséget. s megnézte a terveket, miért nem ordított fel: Emberek, álljunk meg! Kettőezer fiatal dolgozik majd Visontan. Hol pihennek, hol tanulnak, hol szórakoznak ezek a fiatalok? Most már késő. A turbina sem megy. Ki foglalkozna ezekkel a problémákkal;.. — Azt mondják az okosak : miért panaszkodunk. Gyöngyös itt van a szánkban. Ott van mozi. presszó, klub, könyvtár, beatzene. Ez igaz is. De az utolsó busz már este kilenckor elmegy. Mivel menjünk be Gyöngyösre, s mivel jöjjünk ki? Mióta könyörgünk már: legalább egy buszt indítsanak be este tíz, tizenegy órára. — Engem nem érdekel a könyv, a mozgalom. Ide a dohányt, s a többit bízzák rám .. . — Ha kell, vasárnap, ünnepnap is dolgozunk. Nekünk sem mindegy, hogy ez az erőmű mikor ad áramot. De azt hiszik, hogy a túlmunkát megfizetik? Azt mondják, csúsztassuk le, vagy adnak érte kétszáz forint prémiumot. TISZTÁZZUNK valamit: annak idején Kazincbarcika, Dunaújváros gyűjtőtábora volt a csavargóknak, a kétes elemű embereknek. Visonta nem gyűjtőtábor^ A fiatalok 70—80 százaléka becsületes ember. Van szívük, lelkesedésük. Az itt dolgozó kétkezi szakmunkásoknak több mint a fele technikus. Olyan emberek, akik szeretik a könyvet, igényük van a kultúrára, a művelődésre, a vitákra, a tudományra. De könyörgöm: Visontán egyiknek sincs meg a feltétele. A kiét kocsmán kívül itt semmi sincs, kérem,», — fis még csodálkoznak, ha elmennek a fiataloki ha nem érzik jól magukat, hogy Pesten és az ország különböző városaiban már úgy emlegetik Visontát, mint a sötét, kiestien pusztaságot... — A KISZ sokat tész értünk. Hogy több pénzt kapunk, hogy lakást adnak, hogy ne kiskorú gyerekeknek nézzenek. De kultúrhózat, mozit nem tud építem. De talán már késő is: mire ezek a létesítmények elkészülnének, mi már rég itthagytuk Visontát, s közel sem valami A Heves megyei Vízművállalat 1. sz. üzemegysége keres hegesztő, vizsgázott kazánfűtő, gépkezelő, lakatos szakmunkásokat, és csőszerelési segédmunkásokat. Jelentkezni: Fürdő u. 3. sz. alatt. 1069. november 35., kedd jó benyomásokkal, emlékekkel ... A kívánság, a panaszlista dossziékra rúg. Nincs olyan fórum: megbeszélés tanácskozás és mo6t a KlSZ-veze- tőséget választó taggyűlések, ahol ne hangzanának el az említett gondok, problémák. Ahányan. annyiféleképpen fogalmaznak. De valameny- nyien az igazságot mondják: a Visontát építő fiatalok sokszorosan többet adnak az építkezéshez, mint kapnak a nagy beruházásból. De vajon Kéri Andrásnak, a KISlZ központi bizottsága visontai szervezőjének is ez a véleménye? — Sajnos igennel kell válaszolnom. De talán vegyük sorjában: való igaz, hogy Visontán nincs olyan létesítmény, ahol kulturált körülmények között tanulhatnának, szórakozhatnának a fiatalok. Jogos a panasz: földrajzilag Gyöngyik közel van ugyan ide, de ha gyalog kell bemenni és hazamenni, akkor már egészen más a helyzet. Mindent elkövettünk, hogy legyen később is egy busz, de próbálkozásunknak eddig nincs eredménye. Ami pedig a védnökséget illeti: okulni kell Visonta bél és igenis már az előkészítő megbeszéléseken nagyon hangosan szólni: hol szórakoznak, tanulnak majd a fiatalok? — És a kereseti lehetőségek, a fiatalok anyagi megbecsülése? — AZ NEM ÉPPEN ösztönzőleg hat a fiatalokra, hogy például az építőik 5— 600 forinttal is többet keresnek, mint a szerelőipar szakmunkásai. Természetesen az építőket is meg kell fizetni, de a szerelők legalább olyan, ha nem bonyolultabb, felelősségteljesebb munkát végeznek. És sajnos az is előfordul, hogy néhány vállalat még a pluszmunkát sem fizeti meg tisztességesen. — Mit adnak a fiatalok Visontának? — Segítségük, tudásuk, lelkesedésük felbecsülhetetlen. Termelési mozgalmaikat, a szocialista brigádok vállalásait egyszerűen nem tudja nélkülözni az építkezés. Nem részletezem, hiszen a Népúj,- eág már nemegyszer megírta, 1944. október végén a szovjet hadvezetés úgy döntött, hogy a magyarországi hadszíntéren szünet nélkül folytatja a támadást, nem ad lehetőséget az ellenségnek sorai rendezésére és újabb védelem kiépítésére. A Duna —Tisza közötti német—magyar védelem viszonylagos gyengeségére és a nyilas puccs utáni ingatag politikai helyzetre alapozva úgy látta, hogy megoldható Budapest gyors elfoglalása, ami Magyarországnak a háborúból való kilépését fogja eredményezni. E megfontolások alapján október 28-án a főhadiszállás direktívát küldött a 2. Ukrán Front parancsnokának, amelyben elrendelte: „A 46. hadsereg és a 2. gárda gépesített hadtest erőivel október 29-én menjen át támadásba a Duna—Tisza közén, göngyölítse fel a Tisza nyugati partján kiépített ellenséges védelmet és biztosítsa ezzel a 7. gárdahadsereg átkelését a folyón. A továbbiakban a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése után mérjen megsemmisítő csapást a Budapestet védő ellenségre, és menetből vegye birtokba a fővárost.” Aznap este Sztálin főpahogy miben, s milyen formában segítik a fiatalok a nagy építkezést. — S mit kapnak a fiatalok a beruházásból? — Ami a kultúrát, pihenést, művelődést, tehát ami a munkaidő utáni lehetőségeket illeti, nagyon-nagyon keveset. Mar az is eredmény, hogy vegre televíziót nézhetnek. — S mit ad a KISZ? — AHOGYAN AZ EGYIK fiatal is mondta: erején, lehetőségén belül a KISZ mindent elkövet a fiiatokért. Két évvel ezelőtt volt ugyan ifjúsági mozgatom az építkezésen, de mérni aligha lehetett volna munkáját. Ma már kialakultak a végleges szervezeti formák, s közel ezer fiatal tagja a KISZ-nek. Mindaz, ami eredménynek nevezhető, közös, kollektív munka eredménye. És ma már mérhető is a KISZ segítsége. Mert nagyon sok fiatal a KISZ patronálásával tanulta meg szakmáját, hallatjuk szavunkat a bérek megállapításakor, és nem egy fiatal kapott a KISZ segítségével lakást is. Ma már nemcsak szervezetileg, nemcsak formailag, hanem a mindennapi életben, a politikai munkában is él a KISZ. Formáljuk, neveljük egv- mást. érvelünk, vitatkozunk. Nincs olyan társadalmi, politikai esemény, ahol ne lennénk ott, ahol ne cserélnénk ki gondolatainkat, ahol ne esne szó a jelenről a jövőről. Ezen a téren jelentős a fejlődés, a munka, az eredmény. De sajnos ahhoz a KISZ-nek valóban nincs lehetősége, hogy kultúrházat. mozit, klubot könyvtárat építsen. Ha lenne, egy pillanatig sem várnának. Eredményeink ellenére is az a szomorú igazság: a művelődésnek, a kultúrának nincs biztosítva a tárgyi feltétele yisontán. A SZAVAK JÓL csengenek: az ország legjobb beruházása, a harmadik ötéves tervünk legnagyobb létesí- ménye. Csak éppen kettőezer fiatalról feledkeztek meg. Illetve ötezer emberről. Hiszen a többiek is ugyanolyan körülmények között élnek, mint a fiatalok ... rancsrlok telefonon Is felhívta Malinovszkij marsall frontparancsnok figyelmét a feladat fontosságára. Malinovszkij jelentette, hogy 5 nap múlva várható a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése, utána a megerősített 46. hadsereg képes lesz olyan erős és váratlan csapást mérni az ellenségre, hogy 2—3 nap alatt el tudja foglalni Budapestet. — A főhadiszállás nem tud önnek öt napot adni — mondta Sztálin. — Értse meg, hogy Budapestet politikai megfontolásból minél gyorsabban birtokba kell venni. — Nekem minden világos. Megértem, hogy nagyon fontos Budapest bevétele, mégpedig politikailag. — Nem {választhatjuk el a támadást öt napig. A Budapest irányú támadást azonnal kezdeni kell. — Ha ön ad most öt napot, akkor az ezt követő öt nap alatt Budapestét beveszem. Ha azonban a 46. hadsereget azonnal ütközetbe vetem, az erő- és eszközhiány miatt képtelen lesz a csapás gyors kifejlesztésére, és — a magyar főváros közvetlen közelében — elhúzódó harcokba bonyolódik,.. Es mi less télen ? Szombaton délben hiába vártak autóbuszra az Ostorosra, Novajra hazautazók. Mintegy négyszázan ácsorogtak az autóbusz-pályaudvaron, mire az esti órákban mégis találtak megoldást, Mezőkövesd felé, kerülővel szállították haza az utasokat. Voltak, akik megunva a várakozást, gyalog vágtak neki az útnak. Ezen a délutánon a Finom- szerelvénygyárban és a többi egri (izemben hiába várták műszakra 3 dékitánosokat. mert az AKÖV nem indított kocsit Novajról. Az indok: a sáros úton a délelőtti órákban megcsúszott egy autóbusz, az út baleset- veszélyessé vált. Az utasok háborogtak és türelmetlenkedtek. Es igazuk is volt. Mint kiderült, egy-két órás munkával le lehetett volna tisztítani az utat, vagy leszórhatták volna a már jókor odakészített sóderrel. Sokan a lemaradt utasak közül maguk is vállalkoztak vo*na erre, úgy mondva: még így is jobban járnak, mert nem 5—6 órás késéssel jutnak haza. De túl a bosszúságon, most aggódva kértük: mi lesz, télen, amikor a síkos, jeges utakon valóban nehézzé válik a közlekedés? Mennyit késnek akkor, ha már most sem találtak gyors megoldást? A Közúti Igazgatóság részéről jóval előbb elhangzott: felkészültek a télre, igyekeznek megteremteni a biztonságos közlekedést. Megnyugtató volt. De tél előtt van egv sáros, síkos utat hozó ősz vége is! — Hiába makacskodik. Ügy látszik, ön nem érti, hogy a Budapest elleni csapás politikai szükségszerűség? — Budapest elfoglalásának politikai szükségszerűségét megértem, éppen ezért kérek öt' napot, — Megparancsolom, hogy holnap menjen át támadásba Budapest ellen. Sztálin nem értetlenségből volt ilyen határozott a beszélgetés alkalmával. Azért ragaszkodott a támadás megkezdéséhez, hogy ne engedjen időt az ellenségnek erői átcsoportosítására a Nyíregyháza—Miskolc irányból Budapest védelmére. Ám Malinovszkij marsall ellenvetéseit sem a makacsság diktálta. Ügy ítélte meg a helyzetet, hogy a Duna—Tisza közötti támadásra pillanatnyilag rendelkezésére álló csapatok, tüzérség és lőszer nem elegendők Budapest gyors elfoglalására. Ezért kért haladékot a megerősítésül alárendelt csapatok beérkezéséig. Mivel a főparancsnok ebbe nem egyezett bele, a 46. hadsereg október 29-én reggel két lövész- és egy gépesített hadtesttel támadásba ment át Kecskemét—Budapest irányába. Vele szemben ekkor a 3. magyar hadsereg 7 gyenge hadosztálya, valamint a 6. német hadseregből két páncélos és egy gyalogos hadosztály volt védelemben. Friessner vezérezredes a „Dél” hadseregcsoport parancsnoka azt tervezte, hogy a 3. magyar hadsereg megerősítésére rendelt 57. páncélos hadtest beérkezése után ezekkel az erőkkel Du- napataj—Tiszakécske vonalából támadást indít Szeged A rajzfilmek ... amelyek nincsenek. Pontosabban, amelyek ritkán kerülnek a képernyőre, pedig — erdemes lenne közvélemény-kutatást végezni! — rendkívül nagy a népszerűségük. Jómagam, s úgy gondolom, nem állok ezzel egyedül, gondosan megjelölöm magam számára, mikor kedveskedik rajzfilmmel a televízió a gyermekek számára. A gyermekkoron ugyancsak túl vagyok már, s ha jól belegondolok, ifjúságom éveinek kenyerét is jól megettem, mégis — nem szégyellem bevallani — örök gyermeki örömmel nézem a rajzfilmeket a televízióban. Volt egy időszak, amikor a krimi népszerűségét is verve, úgy loholtak haza felnőtt emberek, férfiak, családanyák, hogy le ne késsék Maci Laci kalandjait. Mert ugyan rajzfilmek voltak ezek, de mélységesen emberi fiiirányába és visszaveti a szovjet csapatokat a Tisza mögé. A 46. hadsereg támadása kezdetben jól haladt élőre. Csapatai október 31-re kijutottak Tószeg, Kecskemét, Lajosmizse, Izsák, Kalocsa vonalába. A 3. magyar hadsereg csapatai a támadás elől rendezetlen visszavonulásba kezdtek. Kecskemétnél sikerült csupán az ellenállást megszervezni. Ez a város a budapesti irány kulcsa volt, a német parancsnokság tehát minden erejét megfeszítette, hogy megtarthassa. A szovjet csapatok és a 24. német, valamint 1. magyar páncélos és az 1. lovashad asztal y között heves küzdelem bontakozott ki. Ennek során a 2. gárda gépesített hadtestnek november 1-én reggelre sikerült Kecskemétet teljesen megtisztítania az ellenségtől, másnapra pedig elérte Vasad, Üllő, Goimba körzetét. A 4. gárda gépesített hadtest ugyanerre az időre Rákóczi-ligetig tört előre. A német vezetés október 29-ét követően meggyorsította csapatai átcsoportosítását a budapesti irány védelmének megerősítésére. November 2-ig öt páncélos, páncélgránátos és lovashadosz- tály érkezett be, s azután a német csapatok elfoglalták a kijelölt védelmi állásokat. A 3. páncélos hadtest megszállta a Budapest körül kiépített védelmi rendszer legkülső övezetét Vecsés—Dunakeszi között Az 57. páncélos hadtest pedig Abony— Szolnok között védekezett. Néhány nap alatt tehát Budapest körzetében jelentősen megváltozott a helyzet az ellenség előnyére. £zt a mek is egyben. Aztán jött Flinstone család, majd a Bu- bu, közben időnként feltűnt. Gusztáv is a képernyőn, sót a Mézga család is —. hogy sorbán-rendben kihaljanak, legalább is a televízó nézői számára. Mi a titkuk a rajzfilmeknek? Talán az, hogy ott minden csoda lehetséges, hogy a felnőtt is megtalálja gyermekkortól őrzött álmainak „valóságát”, hogy szóljanak bár a filmek állatokról, vagy groteszk emberkék kalandjairól —, mindig mélységesen reális valóságot ábrázolnak a maguk sajátos nyelvén és eszközeivel. A razjfilmek, ha igényesek, ha művésziek, mélységesen hu- manisztikusak, s oly módon didaktikusak, hogy azt aligha lehetne bármely más televíziós. vagy filmeszközzel helyettesíteni. A magyar rajzfilmek világhírnevet vívtak ki maguknak, s e művészeti ág alkotói ugyancsak világszerte ismertek és elismertek. Mindezt azonban jobbára legfeljebb onnan tudja az átlag mozi-, vagy televíziós néző, hogy egy-egy díj, külföldi siker esetén a sajtó hírt ad erről. Mozikban alig, s most már, a televízió képernyőjén is egyre ritkábban lehet velük találkozni, s ha vannak is — ritkán — rajzfilmek, azok rendszerint csak külhoni eredetűek. Nem arról van szó, hogy nincs szükség külföldi Rajzfilmekre, akár a szociaíista, akár a kapitalista országok e terméséből — még több és eredetibb, humánusabb és kedvesebb filmre is méltán van és lenne igény. Ami elgondolkodtató. az azonban nem más, mint az a tény, hogy van neves és sikeres magyar rajz-, vagy ha úgy tetszik animációs filmgyártás, de nincs mégsem, már ami a közönséget illeti. Hogyan lehet elképzelni egv .művészeti ág fejlődését, műfaji gyarapodását, szellemi és kifejezésbeli sokszínűségét, ha nincs meg az eleven kontaktus a közönséggel? Alig, vagy sehogy! A televízió rendkívül sokat tehetne ebben a kérdésben! (gyürkéi hitlerista vezérkar azonnal támadásra igyekezett kihasználni. Utasította Friessner vezérezredest: „A Dél hadseregcsoport minden erőt haladéktalanul vonjon össze Cegléd—Szolnok térségében és erősen összpontosított támadást hajtson végre Kecskemét irányában a Budapest felé előretört ellenség szárnyára és mélyen a hátába.” A szovjet csapatok október 29-én indított támadása 100 kilométeres előreiörés után, november 2-án megállt. A két gépesített hadtest előnyomulásának ütemét ugyanis csak egyetlen — gépkocsin szállított — lö- vészhadosztály tudta követni. A többi lövészerő még elóremozgásban volt, illetve azokat a szárnyak biztosítása foglalta el. Így Budapest menetből (megállás nélküli támadással) történő elfoglalására az egy lövészhadosztály ereje eleve nem lehetett elegendő, különösen azután, hogy a beérkezett páncélos hadosztályok jelentősen megerősítették a kezdetben gyenge védelmet. A szovjet csapatok Pilis, Vecsés, Ócsa- észak. Rákóczi-liget, Sorok- sár-délkelet vonalában sorozatos csapásokkal próbál Iák áttörni az ellenség állásait. A szovjet főparancsnokság azonban felismerte, hogy ez csupán fölösleges véráldozatokhoz vezet. Ezért november 4-én arra utasította Malinovszkij marsallt. hogy gyorsítsa meg főerőinek átkelését a Tiszán, majd széles arc vonalon észak—északk eletről és délről mért csapásokkal zúzza szét az ellenség budapesti csoportosítását. Következik: A „Gisela” és a „Rom* Karola”, állá« ellem. Tóth Sándor: 4. Irány Budapest!
