Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

Kétszer fiatal közérzete Mit kér, s mit ad Visonta? r — A KISZÁLLÁSOKRA, dúridókra költött pénzből már felépíthettek volna egy tíz megawattos erőművet, de egy normális klubra, egy ol­vasószobára már nincs pénz ... — Ha vége a munkának, az élet itt legalább olyan unalmas és ' sivár, mint a puszta Szaharában . . . — Sokáig még televíziónk sem volt. Maradt a pia, a kocsma, meg a kártya ... — Nem értem a KISZ-t sem: amikor elvállalta a véd­nökséget. s megnézte a ter­veket, miért nem ordított fel: Emberek, álljunk meg! Ket­tőezer fiatal dolgozik majd Visontan. Hol pihennek, hol tanulnak, hol szórakoznak ezek a fiatalok? Most már késő. A turbina sem megy. Ki foglalkozna ezekkel a problémákkal;.. — Azt mondják az oko­sak : miért panaszkodunk. Gyöngyös itt van a szánk­ban. Ott van mozi. presszó, klub, könyvtár, beatzene. Ez igaz is. De az utolsó busz már este kilenckor elmegy. Mivel menjünk be Gyön­gyösre, s mivel jöjjünk ki? Mióta könyörgünk már: leg­alább egy buszt indítsanak be este tíz, tizenegy órára. — Engem nem érdekel a könyv, a mozgalom. Ide a do­hányt, s a többit bízzák rám .. . — Ha kell, vasárnap, ün­nepnap is dolgozunk. Ne­künk sem mindegy, hogy ez az erőmű mikor ad áramot. De azt hiszik, hogy a túl­munkát megfizetik? Azt mondják, csúsztassuk le, vagy adnak érte kétszáz fo­rint prémiumot. TISZTÁZZUNK valamit: annak idején Kazincbarcika, Dunaújváros gyűjtőtábora volt a csavargóknak, a kétes elemű embereknek. Visonta nem gyűjtőtábor^ A fia­talok 70—80 százaléka becsületes ember. Van szí­vük, lelkesedésük. Az itt dol­gozó kétkezi szakmunkások­nak több mint a fele techni­kus. Olyan emberek, akik szeretik a könyvet, igényük van a kultúrára, a művelő­désre, a vitákra, a tudomány­ra. De könyörgöm: Visontán egyiknek sincs meg a felté­tele. A kiét kocsmán kívül itt semmi sincs, kérem,», — fis még csodálkoznak, ha elmennek a fiataloki ha nem érzik jól magukat, hogy Pesten és az ország külön­böző városaiban már úgy emlegetik Visontát, mint a sötét, kiestien pusztaságot... — A KISZ sokat tész ér­tünk. Hogy több pénzt ka­punk, hogy lakást adnak, hogy ne kiskorú gyerekeknek nézzenek. De kultúrhózat, mozit nem tud építem. De talán már késő is: mire ezek a létesítmények elkészülné­nek, mi már rég itthagytuk Visontát, s közel sem valami A Heves megyei Vízművállalat 1. sz. üzemegysége keres hegesztő, vizsgázott kazán­fűtő, gépkezelő, lakatos szakmunkásokat, és csősze­relési segédmunkásokat. Jelentkezni: Fürdő u. 3. sz. alatt. 1069. november 35., kedd jó benyomásokkal, emlékek­kel ... A kívánság, a panaszlista dossziékra rúg. Nincs olyan fórum: megbeszélés tanács­kozás és mo6t a KlSZ-veze- tőséget választó taggyűlések, ahol ne hangzanának el az említett gondok, problémák. Ahányan. annyiféleképpen fogalmaznak. De valameny- nyien az igazságot mondják: a Visontát építő fiatalok sok­szorosan többet adnak az építkezéshez, mint kapnak a nagy beruházásból. De va­jon Kéri Andrásnak, a KISlZ központi bizottsága visontai szervezőjének is ez a véle­ménye? — Sajnos igennel kell vá­laszolnom. De talán vegyük sorjában: való igaz, hogy Vi­sontán nincs olyan létesít­mény, ahol kulturált körül­mények között tanulhatná­nak, szórakozhatnának a fiatalok. Jogos a panasz: földrajzilag Gyöngyik közel van ugyan ide, de ha gyalog kell bemenni és hazamenni, akkor már egészen más a helyzet. Mindent elkövet­tünk, hogy legyen később is egy busz, de próbálkozásunk­nak eddig nincs eredménye. Ami pedig a védnökséget il­leti: okulni kell Visonta bél és igenis már az előkészítő megbeszéléseken nagyon hangosan szólni: hol szóra­koznak, tanulnak majd a fiatalok? — És a kereseti lehetősé­gek, a fiatalok anyagi meg­becsülése? — AZ NEM ÉPPEN ösz­tönzőleg hat a fiatalokra, hogy például az építőik 5— 600 forinttal is többet keres­nek, mint a szerelőipar szakmunkásai. Természete­sen az építőket is meg kell fizetni, de a szerelők leg­alább olyan, ha nem bonyo­lultabb, felelősségteljesebb munkát végeznek. És sajnos az is előfordul, hogy néhány vállalat még a pluszmunkát sem fizeti meg tisztességesen. — Mit adnak a fiatalok Visontának? — Segítségük, tudásuk, lel­kesedésük felbecsülhetetlen. Termelési mozgalmaikat, a szocialista brigádok vállalá­sait egyszerűen nem tudja nélkülözni az építkezés. Nem részletezem, hiszen a Népúj,- eág már nemegyszer megírta, 1944. október végén a szov­jet hadvezetés úgy döntött, hogy a magyarországi had­színtéren szünet nélkül foly­tatja a támadást, nem ad le­hetőséget az ellenségnek so­rai rendezésére és újabb vé­delem kiépítésére. A Duna —Tisza közötti német—ma­gyar védelem viszonylagos gyengeségére és a nyilas puccs utáni ingatag politi­kai helyzetre alapozva úgy látta, hogy megoldható Bu­dapest gyors elfoglalása, ami Magyarországnak a háború­ból való kilépését fogja eredményezni. E megfontolások alapján október 28-án a főhadiszál­lás direktívát küldött a 2. Ukrán Front parancsnoká­nak, amelyben elrendelte: „A 46. hadsereg és a 2. gár­da gépesített hadtest erői­vel október 29-én menjen át támadásba a Duna—Tisza közén, göngyölítse fel a Ti­sza nyugati partján kiépí­tett ellenséges védelmet és biztosítsa ezzel a 7. gárda­hadsereg átkelését a folyón. A továbbiakban a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése után mérjen megsemmisítő csapást a Budapestet védő ellenségre, és menetből ve­gye birtokba a fővárost.” Aznap este Sztálin főpa­hogy miben, s milyen for­mában segítik a fiatalok a nagy építkezést. — S mit kapnak a fiata­lok a beruházásból? — Ami a kultúrát, pihe­nést, művelődést, tehát ami a munkaidő utáni lehetősége­ket illeti, nagyon-nagyon ke­veset. Mar az is eredmény, hogy vegre televíziót nézhet­nek. — S mit ad a KISZ? — AHOGYAN AZ EGYIK fiatal is mondta: erején, le­hetőségén belül a KISZ min­dent elkövet a fiiatokért. Két évvel ezelőtt volt ugyan if­júsági mozgatom az építke­zésen, de mérni aligha lehe­tett volna munkáját. Ma már kialakultak a végleges szer­vezeti formák, s közel ezer fiatal tagja a KISZ-nek. Mindaz, ami eredménynek nevezhető, közös, kollektív munka eredménye. És ma már mérhető is a KISZ se­gítsége. Mert nagyon sok fia­tal a KISZ patronálásával tanulta meg szakmáját, hal­latjuk szavunkat a bérek megállapításakor, és nem egy fiatal kapott a KISZ segítsé­gével lakást is. Ma már nemcsak szervezetileg, nem­csak formailag, hanem a mindennapi életben, a poli­tikai munkában is él a KISZ. Formáljuk, neveljük egv- mást. érvelünk, vitatkozunk. Nincs olyan társadalmi, poli­tikai esemény, ahol ne len­nénk ott, ahol ne cserélnénk ki gondolatainkat, ahol ne esne szó a jelenről a jövő­ről. Ezen a téren jelentős a fejlődés, a munka, az ered­mény. De sajnos ahhoz a KISZ-nek valóban nincs le­hetősége, hogy kultúrházat. mozit, klubot könyvtárat építsen. Ha lenne, egy pilla­natig sem várnának. Ered­ményeink ellenére is az a szomorú igazság: a művelő­désnek, a kultúrának nincs biztosítva a tárgyi feltétele yisontán. A SZAVAK JÓL csenge­nek: az ország legjobb beru­házása, a harmadik ötéves tervünk legnagyobb létesí- ménye. Csak éppen kettőezer fiatalról feledkeztek meg. Il­letve ötezer emberről. Hiszen a többiek is ugyanolyan kö­rülmények között élnek, mint a fiatalok ... rancsrlok telefonon Is fel­hívta Malinovszkij marsall frontparancsnok figyelmét a feladat fontosságára. Mali­novszkij jelentette, hogy 5 nap múlva várható a 4. gár­da gépesített hadtest beérke­zése, utána a megerősített 46. hadsereg képes lesz olyan erős és váratlan csapást mér­ni az ellenségre, hogy 2—3 nap alatt el tudja foglalni Budapestet. — A főhadiszállás nem tud önnek öt napot adni — mond­ta Sztálin. — Értse meg, hogy Budapestet politikai megfontolásból minél gyor­sabban birtokba kell venni. — Nekem minden világos. Megértem, hogy nagyon fon­tos Budapest bevétele, még­pedig politikailag. — Nem {választhatjuk el a támadást öt napig. A Buda­pest irányú támadást azon­nal kezdeni kell. — Ha ön ad most öt na­pot, akkor az ezt követő öt nap alatt Budapestét beve­szem. Ha azonban a 46. had­sereget azonnal ütközetbe vetem, az erő- és eszköz­hiány miatt képtelen lesz a csapás gyors kifejlesztésére, és — a magyar főváros köz­vetlen közelében — elhúzódó harcokba bonyolódik,.. Es mi less télen ? Szombaton délben hiába vár­tak autóbuszra az Ostorosra, Novajra hazautazók. Mintegy négyszázan ácsorogtak az au­tóbusz-pályaudvaron, mire az esti órákban mégis találtak megoldást, Mezőkövesd felé, kerülővel szállították haza az utasokat. Voltak, akik meg­unva a várakozást, gyalog vágtak neki az útnak. Ezen a délutánon a Finom- szerelvénygyárban és a többi egri (izemben hiába várták műszakra 3 dékitánosokat. mert az AKÖV nem indított kocsit Novajról. Az indok: a sáros úton a délelőtti órákban megcsúszott egy autóbusz, az út baleset- veszélyessé vált. Az utasok háborogtak és türelmetlenked­tek. Es igazuk is volt. Mint kiderült, egy-két órás munká­val le lehetett volna tisztítani az utat, vagy leszórhatták vol­na a már jókor odakészített sóderrel. Sokan a lemaradt utasak közül maguk is vál­lalkoztak vo*na erre, úgy mondva: még így is jobban járnak, mert nem 5—6 órás késéssel jutnak haza. De túl a bosszúságon, most aggódva kértük: mi lesz, té­len, amikor a síkos, jeges uta­kon valóban nehézzé válik a közlekedés? Mennyit késnek akkor, ha már most sem ta­láltak gyors megoldást? A Közúti Igazgatóság részéről jóval előbb elhangzott: felké­szültek a télre, igyekeznek megteremteni a biztonságos közlekedést. Megnyugtató volt. De tél előtt van egv sáros, síkos utat hozó ősz vége is! — Hiába makacskodik. Ügy látszik, ön nem érti, hogy a Budapest elleni csa­pás politikai szükségszerű­ség? — Budapest elfoglalásá­nak politikai szükségszerű­ségét megértem, éppen ezért kérek öt' napot, — Megparancsolom, hogy holnap menjen át támadás­ba Budapest ellen. Sztálin nem értetlenségből volt ilyen határozott a be­szélgetés alkalmával. Azért ragaszkodott a támadás meg­kezdéséhez, hogy ne enged­jen időt az ellenségnek erői átcsoportosítására a Nyír­egyháza—Miskolc irányból Budapest védelmére. Ám Malinovszkij marsall ellen­vetéseit sem a makacsság diktálta. Ügy ítélte meg a helyzetet, hogy a Duna—Ti­sza közötti támadásra pilla­natnyilag rendelkezésére ál­ló csapatok, tüzérség és lő­szer nem elegendők Buda­pest gyors elfoglalására. Ezért kért haladékot a meg­erősítésül alárendelt csapa­tok beérkezéséig. Mivel a főparancsnok eb­be nem egyezett bele, a 46. hadsereg október 29-én reg­gel két lövész- és egy gépe­sített hadtesttel támadásba ment át Kecskemét—Buda­pest irányába. Vele szemben ekkor a 3. magyar hadsereg 7 gyenge hadosztálya, vala­mint a 6. német hadsereg­ből két páncélos és egy gya­logos hadosztály volt véde­lemben. Friessner vezérezre­des a „Dél” hadseregcsoport parancsnoka azt tervezte, hogy a 3. magyar hadsereg megerősítésére rendelt 57. páncélos hadtest beérkezése után ezekkel az erőkkel Du- napataj—Tiszakécske vona­lából támadást indít Szeged A rajzfilmek ... amelyek nincsenek. Pontosabban, amelyek ritkán kerülnek a képernyőre, pedig — erdemes lenne közvéle­mény-kutatást végezni! — rendkívül nagy a népszerű­ségük. Jómagam, s úgy gon­dolom, nem állok ezzel egye­dül, gondosan megjelölöm magam számára, mikor ked­veskedik rajzfilmmel a tele­vízió a gyermekek számára. A gyermekkoron ugyancsak túl vagyok már, s ha jól be­legondolok, ifjúságom évei­nek kenyerét is jól meget­tem, mégis — nem szégyel­lem bevallani — örök gyer­meki örömmel nézem a rajzfilmeket a televízióban. Volt egy időszak, amikor a krimi népszerűségét is verve, úgy loholtak haza felnőtt emberek, férfiak, család­anyák, hogy le ne késsék Ma­ci Laci kalandjait. Mert ugyan rajzfilmek voltak ezek, de mélységesen emberi fii­irányába és visszaveti a szovjet csapatokat a Tisza mögé. A 46. hadsereg támadása kezdetben jól haladt élőre. Csapatai október 31-re kiju­tottak Tószeg, Kecskemét, Lajosmizse, Izsák, Kalocsa vonalába. A 3. magyar had­sereg csapatai a támadás elől rendezetlen visszavonulásba kezdtek. Kecskemétnél sike­rült csupán az ellenállást megszervezni. Ez a város a budapesti irány kulcsa volt, a német parancsnokság te­hát minden erejét megfeszí­tette, hogy megtarthassa. A szovjet csapatok és a 24. né­met, valamint 1. magyar pán­célos és az 1. lovashad asz­tal y között heves küzdelem bontakozott ki. Ennek során a 2. gárda gépesített had­testnek november 1-én reg­gelre sikerült Kecskemétet teljesen megtisztítania az el­lenségtől, másnapra pedig elérte Vasad, Üllő, Goimba körzetét. A 4. gárda gépesí­tett hadtest ugyanerre az időre Rákóczi-ligetig tört előre. A német vezetés október 29-ét követően meggyorsítot­ta csapatai átcsoportosítását a budapesti irány védelmé­nek megerősítésére. Novem­ber 2-ig öt páncélos, pán­célgránátos és lovashadosz- tály érkezett be, s azután a német csapatok elfoglalták a kijelölt védelmi állásokat. A 3. páncélos hadtest megszáll­ta a Budapest körül kiépí­tett védelmi rendszer leg­külső övezetét Vecsés—Du­nakeszi között Az 57. páncé­los hadtest pedig Abony— Szolnok között védekezett. Néhány nap alatt tehát Budapest körzetében jelen­tősen megváltozott a helyzet az ellenség előnyére. £zt a mek is egyben. Aztán jött Flinstone család, majd a Bu- bu, közben időnként feltűnt. Gusztáv is a képernyőn, sót a Mézga család is —. hogy sorbán-rendben kihaljanak, legalább is a televízó nézői számára. Mi a titkuk a rajzfilmek­nek? Talán az, hogy ott minden csoda lehetséges, hogy a felnőtt is megtalálja gyermekkortól őrzött álmai­nak „valóságát”, hogy szólja­nak bár a filmek állatokról, vagy groteszk emberkék ka­landjairól —, mindig mély­ségesen reális valóságot áb­rázolnak a maguk sajátos nyelvén és eszközeivel. A razjfilmek, ha igényesek, ha művésziek, mélységesen hu- manisztikusak, s oly módon didaktikusak, hogy azt alig­ha lehetne bármely más te­levíziós. vagy filmeszközzel helyettesíteni. A magyar rajzfilmek vi­lághírnevet vívtak ki ma­guknak, s e művészeti ág al­kotói ugyancsak világszerte ismertek és elismertek. Mind­ezt azonban jobbára legfel­jebb onnan tudja az átlag mozi-, vagy televíziós néző, hogy egy-egy díj, külföldi si­ker esetén a sajtó hírt ad er­ről. Mozikban alig, s most már, a televízió képernyőjén is egyre ritkábban lehet ve­lük találkozni, s ha vannak is — ritkán — rajzfilmek, azok rendszerint csak külho­ni eredetűek. Nem arról van szó, hogy nincs szükség külföldi Rajz­filmekre, akár a szociaíista, akár a kapitalista országok e terméséből — még több és eredetibb, humánusabb és kedvesebb filmre is méltán van és lenne igény. Ami el­gondolkodtató. az azonban nem más, mint az a tény, hogy van neves és sike­res magyar rajz-, vagy ha úgy tetszik animációs film­gyártás, de nincs mégsem, már ami a közönséget illeti. Hogyan lehet elképzelni egv .művészeti ág fejlődését, mű­faji gyarapodását, szellemi és kifejezésbeli sokszínűségét, ha nincs meg az eleven kon­taktus a közönséggel? Alig, vagy sehogy! A televízió rendkívül so­kat tehetne ebben a kérdés­ben! (gyürkéi hitlerista vezérkar azonnal támadásra igyekezett kihasz­nálni. Utasította Friessner vezérezredest: „A Dél hadse­regcsoport minden erőt hala­déktalanul vonjon össze Cegléd—Szolnok térségében és erősen összpontosított tá­madást hajtson végre Kecs­kemét irányában a Budapest felé előretört ellenség szár­nyára és mélyen a hátába.” A szovjet csapatok októ­ber 29-én indított támadása 100 kilométeres előreiörés után, november 2-án meg­állt. A két gépesített hadtest előnyomulásának ütemét ugyanis csak egyetlen — gépkocsin szállított — lö- vészhadosztály tudta követ­ni. A többi lövészerő még elóremozgásban volt, illetve azokat a szárnyak biztosítá­sa foglalta el. Így Budapest menetből (megállás nélküli támadással) történő elfogla­lására az egy lövészhadosz­tály ereje eleve nem lehetett elegendő, különösen azután, hogy a beérkezett páncélos hadosztályok jelentősen meg­erősítették a kezdetben gyen­ge védelmet. A szovjet csa­patok Pilis, Vecsés, Ócsa- észak. Rákóczi-liget, Sorok- sár-délkelet vonalában soro­zatos csapásokkal próbál Iák áttörni az ellenség állásait. A szovjet főparancsnokság azonban felismerte, hogy ez csupán fölösleges véráldoza­tokhoz vezet. Ezért novem­ber 4-én arra utasította Ma­linovszkij marsallt. hogy gyorsítsa meg főerőinek át­kelését a Tiszán, majd széles arc vonalon észak—északk e­letről és délről mért csapá­sokkal zúzza szét az ellenség budapesti csoportosítását. Következik: A „Gisela” és a „Rom* Karola”, állá« ellem. Tóth Sándor: 4. Irány Budapest!

Next

/
Oldalképek
Tartalom