Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
KOSSUTH ' 8.20 Régi melódiák. 9.00 Harsan a kürtszó! 9.35 Népi zene. 10.04 Hang játék Nagy Lajos novellájából. 10.28 Dvorzsák: VIII. szimfónia. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Barokk operákból. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.45 Törvénykönyv. 13.58 Kóruspődiuin. 14.09 Muszorgszkij: A bábjáték. 14.24 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Áriák. 15.27 Rádióiskola.' 10.05 Népi muzsika. 16.37 A „Világgazdaság” szerkesztőségében. 36.47 Mai témák — mai dalok. 17.20 Vendégszerkesztő: Sándor Judit. 18.00 Könnyűzenei híradó. 38.30 Riport. 18.49 Üj felvételeinkből. 39.30 A Szabó család. 20.00 Zenekari hangverseny. 21.18 Nótacsokor. 22.23 Gabor Andor: Szűz Mária, Rádió változat. 2.3.02 Zongoraművek. 0.10 Gulyás: Békési esték. PETŐFI 8.05 Schubert-művek. 9.10 A dzsessz világa. 11.45 Egy nap a Szaharában. 32.00 Az élő népdal. 12.11 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 20.28 Tánczene. 21.00 Kalevala l. rész. 22.16 \ komolyzene barátainak. 23.10 Operettrészletek. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 3" 38 Hírek. 18 05 Mezőgazdasági műsor. 38.25 Az olvasó népért. 18.55 Esti mese. 1.3.15 IsméVkédes a szotorásaátt<, ............., 1 9.35 Ebédszünet. 20.00 Tv-híradó. 20.30 Gyárfás Miklós:. Mizantróp ’63. Egyfelv. vígjáték. 21.40 A Bavaria Filmstúdió és a csehszlovák; közös zenés .műsora 22.10 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Ha asszonykézben a gyeplő. (Vígjáték.) 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 20.10 Keserű csillag.' (Cseh film). 21.35 J. Cikken SzJovák-szvit. EGEI VÖRÖS CSILLAG: • (Telefon: 22-33) Az előadások• kezdete: */26 és 8 órakor. A holtak nem vénülnek EGRI BRÖDV: (Telefon: 14-07) , Az előadások kezdete: V*6 é V28 órakor. Az első tanító GYÖNGYÖSI PUSKIN: Sex és a hajadon * GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Tíz kicsi Indián HATVANI KOSSUTH: Mezítláb a parkban FÜZESABONY: Az alvilág professzora HÉV ES: imposztorok UBYELEr Egerben: 19. okától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsiiinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10) Rendelés gyermekek részére is • A nftmzctkSz! gazdasági együttműködés kislexikona A világpiaci ár túra van), akkor az árak is esnek, ellenkező esetben többnyire emelkednek. A szocialista országok egymás közötti kereskedelmük ben figyelembe veszik a tőkés világpiaci árakat, de nem biztosítaná gazdaságuk egyenletes és megtervezek fejlődését, ha mindig ehhez igazodnának, és állandóan követnék a tőkés világpiaci árak mozgását. Ezért kiszűrik, leszámítják az ármozgásokat és hosszabb időre — a tőkés világpiaci ár alapján — ún. változatlan árakat akal- maznak. Ez a módszer lényegébén átmenetinek tekinthető. A tőkés világpiaci árakban ugyanis nagyon sokféle tényező játszik közre és elsősorban a tőkés oi'szógok -közötti viszonyokat, erővonulatokat mutatja. A szocialista országok között mások a termelési erőviszonyok, más értékviszony alakult ki, s ezért a közöttük létrejött áruforgalomban ennek kell tükröződnie. Ez azonban nem egyszerű. Hiszen a tőkések között a kereslet és a kínálat szabad, játékának hagy szerepe van, s végső soron a piacpn alakul" ki az ár. A szocialista országok között a tervnek van nagy szerepe és a kereslet-kínálat megfelelő állami eszközökkel szabályozott. Ezen túlmenően a szocialista országokban fel kell mérni, hogy ténylegesen mennyibe kerül nemcsak egy-egy országban termelt azonos cikk, hanem az összes szocialista országban termelt azonos cikk, s ezek alapján kell megfelelő árakat képezni. Ez a kiinduló bázis, s ezután lehet szerepe a keresletnek és a kínálatnak. Gy. I. tlj épület a debreceni tudomány- egyetemen Átadták rendeltetésének az egyetem új kémiai épületét. A kémiai (fizika—kémia, szerves kémia, alkalmazott kémia, szervetlen analitikai kémia) tanszékek mellett helyet kaptak az épületben az elméleti fizika, meteorálógia és fizikai kutatásokat szolgáló laboratóriumok. A 140 millió forintos beruházás 500 hallgató és 150 oktató munkájához biztosít korszerű feltételeket. (MTI foto — Balogh László felv.) Görbe kémény — napsütés miatt A szakemberek érdekes megfigyeléseket végeztek több üzemi kéménynél. Faképpen azt vizsgálták meg. hagy a levegőmozgás, illetve a hőmérséklet milyen deformációt idéz elő ezeknél az építményeknél. A Dunai Hőerőmű 200 méter magas vasbeton kéménye volt a vizsgálat egyik kiszemeltje. A szakemberek a'Zeiss-féle fo- loteodol ittál végezték vizsgálataikat, és lényegében lefényképezték a kémény kilengéseit. A felmérés egyik érdekessége volt, hogy a napsütés is befolyásolja az építmény ..mozgását”. ’ A fényképiélvetcleket 10, 11.3p. 13. 14.80 és 16 órakor végezték el. Megállapították,' hogy a kémény napsütötte oldalának természetesen magasabb a hőmérséklete, mint az árnyékban levőnek és emiatt az egész építmény szabályosan meggör- ;bül. Ez az elhajlás a középső részen a kora . déli órákban eléri a 6 centimétert is. Néhány órával később’ — amint az»t a 16 órai fényképezés igazolta — a kémény „visszaállt” a függőleges helyzetbe. " Az olvasó írja A névIclciiség' röI Megelégedéssel vettem tudomásul, hogy részletesen foglalkoztak hozzászólásommal a ..Helyeslés névtelen” című cikkhez. Szívesen "Írogatok; ha időm epgedi, szeretem elmondani, megírni véleményemet. Részletesen el szoktam olvasni az újságot. foglalkozom a politikai, gazdasági kérdésekkel. Visszatérve a laphoz és a cikkhez, jólesik látni és ol- 'vasni, hogy egy-egy probléma „felvetése” után az meg is oldódik. ' Néhány szót még egyszer1 a névtelenségről. A névtelenség, mint a cikk írója is írja, bizonyosfajta kritika egyes vezetőkre' Más lapra tartozik a rágalmazás, az helytelen és elítélendő. Valóban nem lehet kívánni," hogy valakit egy névtelen levél alapján leváltsanak, megbüntessenek, de az ügy kivizsgálása szükséges,' és a kivizsgálás alapján kell intézkedni. Ha valakit személyes sérelem ért, ott nirtcs helye a névtelenségnek. Az újság nem lehet rágalmazó levelek postaládája.. Elég nehéz megtalálni a helyes utat itt, mert van névtelen leve!, ami helytálló, és van névvel aláírt amelyik rágalmaz csupán, nem megalapozta, vélt sérelmekről, szol. A sajtó helyesen foglalkozik ' a dolgozók felvetéseivel, -és valóban sokat tehet gazdasági és társadalmi életünk fejlődéséért. Sajnos, ami a megbírált vezetőket illeti, ott van mit termi. Még a törvény sem jelent mindig teljes védelmet. Erre csak egy adatot, amit a napokban <a rádióban hallottam: megvizsgálták negyven közérdekű bejelentő helyzetét, és csak 3—4-et találtak régi munkahelyén. Ügy gondolom, ez figyelmeztető adat. .. M: A. Tófalu Meghívó egy kevésbé optimista sétára Érdeklődéssel olvastam a Népújság október 19-i számában megjelent „Optimis-"’ ////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////■////////////////////////////////////////////. (Greskomts László rajza.) Tegnap este már megérezte a földről felszálló, lebegő fátyolban táncoló, friss eső szagát. Minden évben várta ezt a szagot. Szervezete már napokkal előtte jelezte, hogy jön, a testében feszülő idegszálak már1 hírül adták, hogy jön, 3 fülében doboló vér már sejtette, hogy jön. És tegnap este megérkezett. Még sohasem vétette el. Csalhatatlan szimatának köszönhette, hogy évről évre kezébe kaparintotta azt a pillanatot, amikor megérkezett a tavasz. Kávav fölkelt, nagyot nyújtózott, széles hátán megroppant a vászoning. Qdakint a $zél bebújt a nadrág foltjain, de a nap már eltompította a hideg tű hegyét. Kávay kibaktatott a . vízpartra, leteritette a hóna alatt cipelt,, hosszában kettévágott daróczsákot és ráfeküdt. Egész délelőtt a vízparton heverészett, és várt. Várt és gondolkozott. Évek óta várt és gondolkozott. A víz még színtelen volt, de ö már látta a ráncosodó felszín alatt' a bujkáló, vakító nyári napot. Összehúzta magán a meg- vékonyult kötött szvettert. Fázott. A vizen már leúszott néha egy-egy bozontos, szövevényes gally. Végigjáratta ‘szemét a parton, nézte az örökké mozgó vizet. Elfolyt a* idő délutánig. Hazaballagott.-Mikorra a nagy fűcsomók elfogytak és a folyó kitisztult, az első meleg lehúzta a szvettert róla. Kávay arcát "végigsuhintotta a szikrázó napfény. A part ölelésbe dermedt a mozdulatlan sugarakkal. A várakozás időtlen. Este magára húzta a szvettert, összehajtogatta a zsákot, és a hóna alá csapta. Várni csak a hívők tudnak. A reggel végigszáguldott a csillanó bomokparton. Árnyék vetődött a tündöklő kvarcszemekre.' A • lány magas vylt és szürke szemű. Leült a partra. — A vizet nézi? — Igen, á — Régen? — Régen. — Vár valakit. — Várok. • — Eljön, akit vár? — El. — Biztos? — Különben miért várnék? A lány végignézett a sza- kadőzott szvetteren es az időtlen arcon. A végtelen barázdák hainuszínüek voltak, csak a szemek táncoltak lobogva a fakó haj kérete alatt. A folyó megtorpant, a lány felállt és odament a férfi elé. — Én szeretem magát. — Tudom. — Mióta? — Mindig tudtam. Kávay felébredt. A lány nyitott szemmel feküdt mellette. — Olyan jó, hogy felébredtél. — Miért? — Féltem, hogy soha nem ébredsz fel. .Mióta vártál? — Mindig vártalak. Évek óta. Feltem, hogy soha nem jössz el. — Látód, hogy itt vagyok és nagyon szeretlek. Boldog vagy? — Tudod, amikor várlakiak ... az volt az igazi ... Kávay magáhfoz húzta a lány fejét, _____________ A mikor másnap felébredt és kinyújtotta a karját, hogy a lány meleg testet megérintse,, csak a durva .takarón futottak ujjai. Az ágy üres' volt. Kávay felkelt, magára húzta a vászoninget, hátára dobta a szvettert, hóna alá csapta a zsákot. A végtelen homokparton csak' a horizont kupolája gubbasztott mozdulatlanul. Széthajtotta a zsákot és hanyatt feküdt rajta. Várt. Reggeltől napszálltáig várt megint. Várt és nézte a vizet, amint sáros, töredezett leveleket hömpölygetett a hátán, nézte, amint a homokparton elsatnyulnak az árnyékok, és élettelenül, lomhán botorkál a megfáradt napsugár a szikkadt kvarcszemeken. Nézte, amint a lassú sirálj'ok tétován rep- desnek az első leúszó jégdarabok felett. Álmosan-réve- tegen kucorgóit a megkövesedett daróczsákon. Szeme hiába kutatta a havas barázdák szélcsipkézte oldalát, többé nem jött senki. Otthon, fázósan, roskatag reménnyel didergett a takaró alatt. A falak. jeges fuvallata beborította szemét. Ébredése rettegő és bizonytalan lett, keze félve szorította magához a durva zsákot, óvatosan nyitotta ki a csikorgó ablaktámlákat. .. és orrába nyílként hasított a földről felszálló, káprázatos táncban forgó, friss eső "szaga... ^ Szigethy András ta séta Egerben” című írást. A cikknek minden szava igaz, d©-ez az igazságnak csak az pgyik oldala. Szeretnénk egy kis sétára híyni a cikk íróját az Arany János utcába. Nappal, mert este a rossz járda és az elégtelen közvilágítás miatt' keveset láthat. Ez az utca nem,esik mesz- sze a szerkesztőségtől, néhány száz lépés a Tavernától. s két lépés a Szépasz- szony-völgv felé vezető igen forgalmas úttól. Sokkal közelebb van a város központjához. mint a cikkben emlegetett Szalapart, vagy Attila utca. Az úttest kimondhátatla- nul rossz. Nyáron hatalmas a porfelhő, esőben óriási á tócsa. A járda egy része már régen tönkrertient. Tudjuk, hogy évente súlyos ezreket költenek a város szépítésére, de a mi utcánkban arra sem jut, hogy .az elpdsztult fákat pótolják.' A- 18-as számú ház előtt hatalmas szeméttelep van. Az elmúlt években a Népújság hasábjain nemegyszer ígérte a városi tanács, hpgy rendbe hozatja az utcánkat, de erre eddig nem került sor, sőt már a közeljövőre sem ígérik. Más városrészben egymást érj-k az üzletek, nekünk eléggé mesz- sze kell elmenni, 'hogy bevásárolhassunk. Ezzel szemben igen jól állunk az itálellátás- salt A Tavernától nem esik messze a Kacsa nevezetű italbolt. A 4-es számú, iskola kis tanulói nemegyszer ingyen cirkuszhoz jutnak, és édes anyanyelvűnket is alaposabban megismerik. Szabó Endrémé Eger 1969. október 2-8., kedd A világpiaci ár egy adót! időpontban a nemzetközi kereskedelemben eladott (vágj vett) áruért általánosságbar fizetett gr. Ezt lehet szűkebi: és tágabb értelemben felfogni. Szűkebb értelemben a világpiaci ár a nagy tömegben előírt szabványoknak megfelelően, központosított piacokon (tőzsdéken, pl. New Yorkban, Londonban, Chicagóban, Amsterdamban stb.) egy adott időpontban eladott áruknak az átlagára. Ezek az áruk különféle fémek (acél, réz, ólom stb.),, mezőgazdasági termékek (gabona, gyapjú, juta stb.), állati termékek (bőr stb.), fűszeráruk és élvezeti cikkek (pl. kakaó, kávé stb.) és hasonló nagy tömegben értékesített áruk. Ezeknek az ára a tőzsdéken alakul ki, tehát olyan központi „piacon”, ahol ezeket' adják és veszik. Az ár alakulásában a keresletnek (felhajtja az árakat) és a kínálatnak (csökkenti az árakat) van nagy szerepe, s mivel a kereslet és a kínálat változik, — a termékek ára is változik. Közrejátszik ebben a spekuláció is, amely az áringadozásokból igj'ekszik hasznot húzni. Tágabb értelemben a világpiaci árak általában a külkereskedelmi árak. Tehát nemcsak a nagy tömegben és központosított piacokon, a tőzsdéken adós-vétel tárgyát képező termékeknek alakul ki a világpiaci ára, hanem minden külföldi eladásra szánt terméknek is. így a gépeknek, járműveknek, műszereknek, ruházati cikkeknek, kész élelmiszereknek és így tovább. Itt nem a tőzsdé játssza a központi szerepet, hanem az eladó és a vevő. Az eladó igyekszik magjis árat elérni, a vevő viszont más adásvételi ügyletekre hivatkozva igyekszik az árat csökkenteni. Kettőjük alkujának megfelelően alakul ki mindegyikük számára elfogadható ár, amit aztán mások, a maguk üzletének megkötésénél is alapul vesznek. Természetes, hogy ez az ár sem stabil, változik, mint a tőzsdei ár. Itt is a keresletnek és a kínálatnak, s emellett a konjunktúrának van meghatározó szerepe. Nyilvánvaló, ha rossz nz üzletmenet, az országokban a termelés csökken (dekorijunk-
