Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

Az eszmény hordozói Egy társadalom erkölcsi normáit, morális felfogását, etikai eszményeit törvények­kel, szabályokkal, intézmé­nyekkel biztosítja. Minden országnak varv törvényköny­ve» amely pontosan körülír­ja, hogy a társadalom által megkövetelt erkölcsi magatar­tástól való eltérés milyen kö­vetkezményeket von maga után. Ugyanígy, törvények és szabályok biztosítják azo­kat a formákat, amelyek közt a társadalom élete zajlik. És mégis, azt kell mondanunk. egy bizonyos morált nem le­het csak az előírások, sza­bályok & tiltó intézkedések útján megvalósítani. Ahhoz, hogy egy erkölcsi eszmény megvalósuljon, mindenekelőtt az . szükséges, hogy legyenek olyan embe­rek, akik belső indításból, meggyőződésből sajtit életelv­ként vallják és saját életük példájával valósítják meg a morált. Egy társadalom akkor erős és egészséges, ha tömegével jelentkeznek olyan egyedei, akiknek életstílusa, magatar­tása — eszmény, példa, zsi­nórmérték lehet a társad a-- lom valamennyi tagja szá­mára. Pártunk is ebből az elv­ből indul ki, amikor a kom­munista párttagok kötelessé­gévé teszi az' erkölcsi élet tisztaságát. Egyesek talán felteszik a kérdést, miért szükséges ezt külön is, és annyiszor hang­súlyozni; miért fontos, hogy a párt számon tartsa tag­jainak magánéletét' is? Hi­szen az általános erkölcsi normák úgyis mindenkire kötelezők. Másrészt pedig amikor olyan egyéni csele­kedetekről van szó, ame­lyek törvénybe úgysem üt­köznek. nem elégséges-e egy. politikai pártnak azt elbírál­ni, hogy tagjai miként telje­sítik hivatásukat és szer­vezeti kötelezettségüket? Nyilvánvaló, hogy nem. Mert az erkölcsi eszmény nemcsak azokra a cselekedetekre ter­jed ki, amelyek törvényekbe vagy szabályokba ütköznek. Tehát ahhoz, hogy valaki er­kölcsös embernek legyen ne­vezhető, nem elégséges az, hogy cselekedeteire nem vonatkoztathatók a büntető törvénykönyv paragrafusai. Az erkölcs nemcsak bizonyos cselekedetek el nem követé­sét, hanem bizonyos köteles­ségek, feladatok elvégzését is jelenti. A párt a kommunista párt­tagra nagy kötelezettségeket ró. Olyan kötelezettségeket is, mint a tökéletes őszinte­ség, elvszerűség, bátor szó­kimondás. S mindezt csak tökéletesen tiszta lelkiigme- rettel lehet elérni. Ahhoz, hogy valaki — mint kommu­nista — példaképet jelentsen a többi dolgozó számára, nem elégséges az, ha a mun­káját pontosan elvégzi. Ezt , mindenkitől elvárjuk. A kommunistának az új ember eszményét, az erkölcsi többletet mindennapos cse- leketeiben, magatartásában kell hordoznia. Ne feledjük el, hogy néhány évtizeddel ezelőtt — s egyes nyugati or­szágokban még ma is — a kommunistákat azzal vádol­ták, hogy az erkölcsi gátlás­talanság, asz erkölcsi relati­vizmus követői, hogy a csa­lád és a tiszta emberi kap­csolatok ellenségei, és így tovább. Azóta a legjobb kommusiták bebizonyították: kommunistának lennie egyel jelent a legnemesebb, legma gasabb rendű morál meg valósításával. Nem lehet kommunista az, aki nem tiszteli, s egyben saját, maga nem biztosítja családi élet tisztaságát, és ezen keresztül a felnövekvő új nemzedéknek érzelmei nek. eszményeinek épségét. Végeredményben sosem sza­bad egy nagyon fontos fel adatáról elfeledkeznie ; kommunistának. Minden egyes párttag a maga kör­nyezetének — nemcsak mun­kahelyén, hanem a családban is — nevelője. A szocialista embertípust formálja. Az egyéniség, az elvi rendíthé- tetlenség, a meghátrálást nem ismerő kötelességtudat pedig nem elsősorban köny­vekből, hanem éppen köz­vetlen példákból tanulható meg a legkönnyebben. Mindez nem régi okosko dósok felújítása. Az olyan ismert költői formulák, ki­nyilatkoztatások, mint hogy „minden ország • támasza, talpköve a tiszta erkölcs'’, nem elavult általánosságok. Egy erkölcs akkor válik erőt­lenné, ha nincsenek hordo­zói. A szocialista társadalom erkölcsei, morális tanításai r.em általános, elvont elvek­ből, hanem a társadalmi épí­tés, a jövőért folyó harc cél­kitűzéseiből adódnak. Pár­tunk ezért követeli meg vala­mennyi tagjától, hogy életé­nek minden egyes területén következetes módon képvi­selje azokat a nagyszerű eszméket, amelyek az embe­riség jövőjét hívatottak biz­tosítani. Pataky Dezső Túlzott szigor Mi lesz a mini-bányákkal? Továbbra is hell a homok év a kő Az egri járás községeiben sosem volt különösebb prob­léma az építkezés. Mester­ember legtöbbször niég a család, a rokonság tagjai kö­zött is akadt, az építkezési anyag — a homok és a kő — szinte a kert végében, in­gyen kínálkozott. Se szeri, se száma az ilyen mini-bányák­nak a községek határában. Turkászásnak nevezik az ilyenfajta „bányászást”. Ez a mód a nagyobb lelőhelyeken a kellő hozzáértés, a felelős szakember hiánya mi­att gyakran teremtett élet- veszélyes helyzeteket, nem '■olt ritka a halálos baleset. A hallgatólagosan engedélye­zett fekete művelésnek ve­tett véget az Egri Járási Ta­nács három éve született ha­tározata, amely a tűrhetet­len állapotok után egészsé­ges változásokat hozott. A termelőszövetkezetek terüle­tén működő kis homok- és kőbányák élére felelős mű­szaki vezetők kerültek, akik saját érdekükben gondoskod­tak arról, hogy a bányászás tervszerű keretek között a legelemibb műszaki feltéte­lek mellett, az életveszély megszüntetésével folyjon. Ötéves üzem tervet is készí­tettek. A termelőszövetkeze­tek pedig a kislakásépítők’- nek térítés elleneben bizto­sították a homokot, a követ. A büntetőjogilag felelős műszaki vezetők — bár má­sodállásban látják el felada­tukat — a lehetőségekhez mérten betartották és betar­tatják a bányatörvény elő­írásait. Az ilyen helyeken több éve nem volt halálos baleset. A több eves üzem­terv birtokában a termelő- szövetkezetek is nagyobb gondot fordították erre a fő­ként lakossági érdekeket szolgain tevékenységre. Több bányába bevezették a vil­lanyvilágítást, körülkerítet­tek a bánya területét A be­érkező igényeknek megfele­lően „betáblázták” a kiter­melhető anyagokat: már elő­re eladták a jövő évi terme­lést is. a mészégetőkkel pe­dig több évre szóló szerződé­seket kötöttek. A szövetke­zetek betervezték a bánya- I jukból származó jövedelmet,! ftz „ügyfelek” {£Cf& WMOri san számítanak a homokra, a kőre... Elindult a láncre­akció, a mini-bányákat szá­mításba veszik a tervezésnél, termelésükre szükség'van. A mini-bányákat most a bezárás veszélye fenyegeti! Ez év elején ugyanis a mis­kolci bányakerületi felügye­lőségtől a sálgótarjániakhoz kerültek, amelynek képvise­lői a bányatörvény maradék­talan befprtását követelik. Az ötéves üzemi terv helyett évenkénti tervezést követel­nek, s személyi, tárgyi felté­telek nélkül nem járulnák hozzá a bányák működteté­séhez. Főállású műszaki ve­zetőt, helyi lakosú, vizsgázott bányamestert kell a szövet­kezeteknek alkalrhazniuk, amely sokkal többe kerülne, mint az egész bánya éves termelése. Szilvásváradon például a sóderbánya éves termelése álig éri el a har­mincezer forintot a többinél is ötvenezer körül van a maximum. Egyéb műszaki előírások biztosítása ugyan­csak tetemes összegre rúg, a termelőszövetkezeteknek így nem éri meg a bányák fenn­tartása. A másodállásban szerződtetett műszaki veze­tők sem vállalják a kocká­zatot, inkább lemondanak, mintsem a személyükre szó­ló bírságokat — törvény sze­rint jogosak — kifizessék. A lakossági szolgáltatás­ban fontos szerepet játszó parányi banyák ismét kike­rülnek a felelős szakembe­rek hatásköréből és ismét kezdetét veszi az életveszé­lyes „turkászás”, a fekete művelés, amely hallgatólagos beleegyezéssel folyik. Meg­akadályozni nem lehet, mert homokra, kőre és sóderre szükség van ... A mini-bá­nyákban kezdődött egészsé­ges fejlődést bereüesztette i a túlzott szigor. Kérdés, hogy ez szolgálja-e a közérdeke­ket? j (pilisy) Völgymentében, a zuhatagi szakasz „fenegyereke” az Eger, a Gyöngyös iestvérhajója, Á nagy kék „országúton" Az Egerre mindig számítani lehet Tv-stáb a Gyöngyösön Megtáltosodott a Mátra A MAGYAR, folyami hajó­zás mintegy 50 vontatóhajo- ja közül a három legkorsze­rűbbnek megyénk a névadó „keresztszülője”, a nagy kék országút: a Duna hullámait szelve Brailától — Regens- burgig viszi hírét Heves me­gyének a MAHART és a magyar hajógyártás három büszkesége. AZ EGER a nagy országút legnehezebb .szakaszán, az Alduna zuhatagjain vontatja 1600 lóerővel uszályait. Ezen a legveszélyesebb Duna-sza- kaszon 100 kilométeren 30— 36 méter esése van a hegy­szorosok között zuhogó víz­tömegnek, s két-három uszály átvontatása itt a legnehezebb hajósfeladatnak számít. A hajónak, Bánkúti János kapitánynak és a 18 főnyi legénységnek híre van már az arra hajózó soknem­zetiségű kollégái körében. Az Eger nagyon szokszor nyúj­tott mór segítséget a zuha- tagi árral megbirkózni nem tudó, más nemzetiségű ha­jóknak, de maga még egyet­len egyszer sem igényelte azt. Eddig még mindig úrra lett — mink legutóbb a Vas­kapu lezárása alkalmával is — a legnehezebb helyzete­ken. a legrosszabb hajózási körülményeken. — Az Eger­re mindig számítani lehet! — így említik, így ismerik az idegen kikötőkben is a moto­rost, s ez a nemzetközi ha­jósvilágban a legnagyobb elismerésnek számít. A GYÖNGYÖS az Eger testvérbajója „csak” 1200 ló­erős, sekélymerülésű, s a má­sik legnehezebb szakaszon Komárom és Regensburg kö­zött hajózik rendszeresen. Kapitányának Polonyi Lász­lónak a neve szakmai kö­rökben fogalom. A két test­vérhajó munkáját a legkor­szerűbb radar, mélységmérő, automata berendezések, rá­dió adó-vevők segítik. Így sem mindig rózsás azonban az élete, a nagy-, vagy kis- vízzel, az időjárás viszontag­ságaival küzdő 16 főnyi le­génységnek. Igaz, most moz­galmasabb napok elé néz­nek. Ugyanis tv-stáb szállta meg a fedélzetet. Film ké­szül a nagy kék országútiról, mely a Fekete-erdőtől, a for­rástól, a Fekete-tengerig mu­tatja majd be a Dunát. A MÁTRA megtáltosodott. . A közelmúltban cserélték ki 500 lóerős, motorját, s Bak- csi Jenő parancsnok, ma már 800 lóerős hajót vezet a Fel- ső-Dunán. A 14 főnyi le­génység életét, kevés szabad­idejüket itt is, csak úgy mint az előbbi két hajón, a lehető legnagyobb kényelem /bizto­sítása könnyíti. Komárom és Regensburg között a Mátra és a Gyöngyös is éppen oljjan hajósbecsületet vívott ki magának, mint az Al-Du­nán az Eger. A NÉVADÓK a Heves me­gyeiek jó érzéssel értesülhet­nek arról, hogy — Füredi Gyulának a MAHART fő­mérnökének tájékoztatása szerint — mindhárom „ke­reszthajójuk” idei, népgaz­dasági szempontból is ki­emelkedően fontos tervfel­adatait, eddig a várakozá­son felül teljesítette, s előre­láthatóan eredményes hajó­zási evet zárhatnak majd a jég beálltával. \ Élményeikről, mozgalmas, nem. egyszer küzdelmes éle­tű Ívről részletesen beszámol­ni — nem volna rossz ötlet — meghívni a hajók képvi­selőit megyénkbe. (borodi) Szakmunkásképzés Hevesen f RoZgönyi István tudósí­tónktól.) Gyönyörű őspark közepén van Hevesen az Egri Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola továbbképző intézete. A továbbképző iskolán egy­szerre folyik felnőttek, beta­nított és szakmunkások kép­zésé, s a fiatalok szakokta­Egyre kevesebbet látni őket. A meredek dombolda­lon megállnak, szusszantanak és újra nekifaszülnek az ist­rángnak. Néha egymás mel­lett haladnak el, okos szemük nyugodtan megpihen a gépen, a vontatókon, a konkurrenci- án. Megszokták őket. Egyre gyakrabban láthatók. A versenypályákon küzdenek ejrejük végső megfeszítésével, szűgyűket pattanásig feszíti a győzni akarás. Az akadá­lyok között rohannak és ne- szező fülük, érzékeny oldaluk várja a lovas utasítását, az enyhe térdszorítást, hogy ugrani kell! Szeretik és tisz­telik az embert, mert vérük­be ivódott, hogy a hátukon ülőt soha rian szabad cser­benhagyni, hogy a kocsit vin­ni kell hegynek feí és kerék- agyig érő sáron keresztül, mert az ősi törvény hozzánk láncolta őket. Piber vagy Sz'lvásvárad ? De vajon szükség van-e rájuk? A gépek diktatórikus üralkodóreadaaerie «aaste­Szükség van-e rájuk? gyeimez-e nekik? És ha igen, miért? A mezőgazdasági munkák­ban elvitathatatlan a gépek előretörése, és csupán idő kérdése, hogy mikor kerül végső pihenőre a lófogat. Szerepük más te-rületre kon­centrálódik. A sport egyre több és egyre jobb képessé­gű versenyzőket, követel, nemcsak a stadionokban, ha­nem a sokszor valóban gyil­kos nehézségű fogatderby- pályákon is. Az aacheni ver­seny, a hamburgi nagyderby, mind-mind évenkénti próba­tétele a nemzetek lótenyész­tésének. S ezeknek a verse­nyeknek a .nagydíja á tete­mes anyagi hasznon kívül felbecsülhetetlen erkölcsi győzelmet jelent, a legjobb propagandának számít. 1967- ben és 1968-ban négy szürke lipicai került Európa érdek­lődésének középpontjába. Testükön ottviselték a jelei, a .szarvasagancs közötti ,B” betűt. A,Szilvásváráéi Álla­mi Gazdaság bélyegét. S ezt a jelzést jó néhány díszbe­mutatón láthatta a közönség. A befektetett pénz, fáradság, bajlódás meghozta eredmé­nyét. A gazdaság lovait min­denhol ismerik a kontinen­sen, jegyzik. A patinás Bécsi Spanyolis­kola eddig Prberből szerezte be állományát. Az idén tár­gyalásokat kezdett a szilvás- , váradi gazdasággal, mert a csipkéskúti ménes sakkal szebb, acélosabb egyedeket 'tud adni a nagy múltú isko­lának. Nem mérhető A külföldre eladott lova­kért kapott, valuta nem lehet egyedüli értékmérője a te­nyészetnék. Ebben az eszten­dőben 12 csoport látogatott a Bükk-ferinsíkra a méneshez. Az egyik nyugatnémet család 70 ezer forintot költött a lo­vastúrára. S még ez sem je­lenti mindent. Ki tudja fel­becsülni annak, a jelentősé­gét, hogy neves üzletembe­rek kiránuiásként ellátogat-, nafc a kivételes szép környe­zetben, lekvo lipicai tenyész­tés központjába? Mr. Sarto­rius, a Siemens-cég vezér- megbízottja, a cég keleti pia­cának igazgatója, üzletszerző körútját megszakítva elláto­gatott a gazdaságba és szavai szerint „csodálatos élmény volt számára á hegyi ménes megismerése”. Vajon hány kedvező szerződéskötést segí­tett elő qz ilyen látogatás. S Szilvásvárad híre és látoga­tottsága egyre nő. Küfárkodásról lenne szó? Alig .hinnénk. Minden ren­delkezésünkre álló — az üz­leti tisztesség határát nem sértő — eszközt igénybe ven­ni nem bűn. és nem hiba. Most épül a ménesistálló felett a néhány szobából álló vendégmarasztaló. Álroman- tikával ne vádoljuk magun­kat, ha nem muszáj. Nem célunk, hogy hazánkat a „tsi- kósh gulasch” szóval jeTle- ' mezzük a világ előtt. Ered­ményeinket mind kulturális, mind gazdasági téren egyre szélesebb körben ismerik, el­ismerik. Csupán arról van szó, hogy .természetadta. előnyeinket ésszerűen és gondosan hasz­náljuk ott, ahol lehetőségeink ezt megengedik. Szigetibe iUuIsás fása. A felnőtt szakmunká­sok képzésének keretében most 25—25 résztvevővel a gépi íejés ismeretét sajátít­ják el állattenyésztők, s nö­vényvédő szakmunkások kép­zése folyik. Még ebben a tan­évben betanított növényvédő munkások oktatasara és alapfokú traktorvezetői, ön­tözési, borjúgondozói tanfo­lyam megtartására is sor ke­rül. Á fiatalok oktatása so­rán most növénytermesztő gépészképzés folyik. A tanulók elhelyezése egy modern követelményeknek ir. megfelelő, 120 fő elhelyezé­sére alkalrjias épületben tör­ténik; Az épületet egy éve korszerűsítették. A tanügyi épületek felújítása 197ö-re ;lett tervezve. A műhelyek a felnőttképzés követelményei­nek is megfelelők, a műhe­lyeket az itt tanító szaktaná­rok - társadalmi munkában rendezték be. A gyakorlati oktatás a Hevesi Állami Gazdaságban történik. A folyamatos szakmunkás- képzés. a megfelelő lakó- és tanépületek. felszerelések láttán s annak ismeretében, hogy a hevesi járás a megye legnagyobb mezőgazdasági járása, felvetődik a kérdés, nincs-e itt az ideje, hogy % jó feltételekkel rendelkező iskolát önállósítsák, s önállí szakmunkásképző iskolaként nevelje a mezőgazdaság szak­embereit? ..... Í S6®. október ifi., .•szómba* /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom