Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
fíStezer vagonnal több lehetne r Á közelmúltban egy értekezleten meglepő kijelentés hangzott el: hazánkban a rétes legelőgazdálkodás az elmúlt évtizedek alatt jóformán semmit sem fejlődött, (nagyjából azonos színvonalon áll az 1930-as évekével. A számadatok sajnos még ennél is rosszabb képet mutatnak, hiszen amíg 1938-ban az egy holdra eső réthozam meghaladta a 16 mázsát, addig' 1967-ben 12 mázsa volt, az elmúlt esztendőben pedig ennél is rosszabb, mindössze 9,3 mázsa. Megyénk helyzetét elemezve azt lehet elmondani, hogy nagyjából hasonló a kép az országoséhoz, az elmúlt évben az egy holdra jutó rét- hozam — szénában — 10,3 mázsa, a legelőhozam (j,2 mázsa volt. A rétgazdálkodásban Valamelyest a termelőszövetkezetek, a legelőgazdálkodásban az állami gazdaságok bizonyultak jobbnak. A különbség azonban nem számottevő. Mintalegelők — állami támogatás A termelőszövetkezetek egy részénél bizonyos fejlődés volt tapasztalható az elmúlt években, elsősorban azonban ez nem annyira a közös gazdaságok érdeme, hanem inkább az állam támogatása hatott kedvezően. 1964- ben kezdődött meg megyénkben is a mintalegelő-rendszer kiépítése s azóta évente az állam mintegy 3—3,5 millió forinttal támogatja ezt a célkitűzést. Az első években azonban túlságosan szétaprózódott ez az összeg, a szövetkezetekben nem jutott elég pénz a szükséges műtrágyára, a gyomtalanításra. Óvoda ajtó és ablak nélkül Reggelenként és este már hűvös az idő- az edzett felnőttek is fáznak. Abban az épületben, ahol hatévesnél kisebb gyerekek tartózkodnak, a fűtés indokolt, de Hevesen, a Vörös Hadsereg úti I-es számú óvoda épületén még ajtó, ablak sincs. A nyáron javítani. tatarozni kezdték az óvodát. Akkor örültek a szülők, mert a felújítás nagyon ráfért a régi épületre. Ideiglenesen az iskolába költözött az óvoda, azt mondták, hogy szeptember elsejére befejezik a javításokat. Most szeptember végén járunk, egyet fordítunk a naptár lapjaink és október lesz, de a hevesi óvodán még se ajtó. se ablak, tűrhetetlen körülmények között várja sorsát a gyerekek egy kisebb csoportjja. A tatarozás előtt is szűk volt a hely, de most száz- nehány gyerek helyett csak 25—30-at tudnak az óvodában elhelyezni. Hol van és mit csinál 70 gyerek, amíg a szülők dolgoznak, mennyi aggódást és bosszúságot jelent ez Hevesen? Az óvoda tatarozását Heves község tanácsa költség- vetési és kommunális üzemére bízták, az iskola gondnokságával olyan megállapodást kötöttek, hogy szeptember elseje előtt átadják a felújított óvodát. De a költségvetési üzemnek nincs asztalos szakmunkása, magánkisiparosokra bízta a munkát. A járási népi ellenőrök jegyzőkönyvében azt olvastuk, hogy az asztalosok több időt töltenek a kocsmában, mint az óvodatatarozáson, ezért fagyoskodnak * a lievesi gyerekek. Lehetséges, hogy az iskó- tagondnok írásban nem állapodott meg az asztalosokkal, hogy mikorra kötelesek befejezni a munkát, vagy a megállapodást nem tudja betartatni. Mi úgy véljük, hogy Heves község tanácsának nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy a gyerekek és a szülők érdekében közbeavatkozzék, kártérítéssel, feljelentéssel, vagy egyéb eszközökkel a munka gyors befejezésére kő: >leize a í'e- WliJútlen munkavállalókat. F. L. Két éve az az élv érvényesül, hogy inkább kevesebb termelőszövetkezet kapjon támogatást, de akik kapnak, azok többet. 1968-ban egy- egy termelőszövetkezetre már mintegy 120 ezer forint jutott. Az elkövetkezendő években még tovább csökken a dotált gazdaságok száma, viszont növekszik a mintalegelőkre fordított összeg. Ez lehetővé teszi a legelők gyomtalanítását, műtrágyázását és nem utolsósorban a korszerű, gazdaságos legeltetést. A jövő évben pedig főként azok a szövetkezetek kapják a dotációt, melyek öntözni is tudják a mintalegelőt. Érdemes megemlíteni, hogy a korszerű rét- és legelő- gazdálkodást folytató gazdaságok igen szép eredményeket érnek el, a tamozsadányi Egyetértés Termelőszövetkezetben például 47 mázsa szénát biztosított egyetlen hold. Külön elismerést érdemel a füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezet, amely állami dotáció nélkül is rendszeresen öntözi, műtrágyázza rét- és isgelőterületeit. IVagy lehetőségek A szép példáit ellenére mégis azt lehet elmondani, hogy egymagában csupán az állami támogatás nem tudja megoldani a gondokat. Legfeljebb azokban a közös gazdaságokban, amelyek kapják a dotációt. Pedig a szakemberek véleménye szerint majdnem minden közös gazdaság képes arra, hogy kisebb erőfeszítéssel is sokat javítson helyzetén. A megye éghajlati viszonyai között öntözés nélkül is el lehetne érni a holdanként! húszmázsás szénahozamot, ha a szövetkezetek műtrágyáznának és elvégeznék a szükséges gyomtalanítást. Nem beszélve arról, hogy jó néhány gazdaság öntözni is tudna, de nem használja' ki a lehetőségeket. A számítások szerint, ha a húszmázsás hozamot elérnék a megye szövetkezetei, akkor körülbelül hetezer vagon többlet szálas takarmányhoz jutnának, ez pedig nagyjából megoldaná a takarmánygon- dokat a szarvasmarha- és juhtenyésztésben. Ez a többlet azt is lehetővé tenné, hogy a lucernatermés háromnegyed részét a télre tartalékolják. Továbbmenve — megszűnne az átteleltetés s a téli, tavasai hónapokban nem állattartásról, hanem állattenyésztésről beszélhetnénk. Hogy ez a többlethozam mennyire nem elérhetetlen, arra érdemes egy példát is említeni: megyénkben száraz viszonyok között a negyvenmázsás, öntözéssel pedig a hatvanmázsás szénatermés is elérhető. Tehát a húszmázsás átlag — egyáltalán nem a plafont jelenti. Haj van a szemlélettel A rét- és legelőgazdálkodás stagnálásának, fejletlenségének okait kutatva, a szakemberek szerint elsődleges hiba a termelőszövetkezeti vezetők közömbössége, érdektelensége. A rét, a legelő az értékrendi skála legalján helyezkedik el, ezért a közös gazdaságok nagy részében senki sem törődik velük. Nemhogy öntöznék, mü- trágyáznák a területeket, hanem sok esetben még a gyomtalanítást, sem végzik el. Az állatok a gyomok miatt még a kis fűmennyiséget sem tudják hasznosítani. A szakaszos legeltetést is mindössze néhány helyen alkalmazzák, szintén feleslegesen pazarolva az amúgy is szűkös mennyiséget. Pedig a költségeket tekintve azt is el lehet mondani, hogy könnyebb a tíz mázsás többlet szénahozamot elérni, mint más szántóföldi kultúránál az egymázsás termés- növekedést biztosítani. Összegezve a gondokat, a problémákat, még talán az sem túlzott kijelentés, hogy alig-alig lehet a jelenlegi tevékenységet — a szövetkezettek túlnyomó részében — rétes legelőgazdálkodásnak nevezni. A szakemberek szerint ér- k demes és hasmos lenne mí- ’ nél nagyobb figyelmet fordítani erre a témára, hiszen1 szervesen összefügg a korszerű tenyésztési munkával, a költségek csökkentésével. S minél előbb — hiszen hétezer vagon takarmányról van szó, Kaposi Levente A telekspekuláció alkonya MINISZTERTANÁCSUNK augusztus végi határozata a telekgazdálkodás egyes kérdéseinek rendezéséről felrázta a közvéleményt, szóra bírta az embereket. Megjelenése után jó pár hivatalban, üzemben hangosan is elmondták a kollégák azt, amit. eddig csak suttogtak —, de tudtak — egyik - másik munkatársukról. Társadalmunkban ritkán használt, úgy tűnt egy időben, hogy már elfelejtett fogalom volt az, amit emlegettek: telekspekuláció. Ennek talaját — bármily furcsán hangzik — a fejlődés teremtette meg. Amint javult az életszínvonal, úgy határozzák el egyre többen, hogy nem várnak állami lakásra, bármily fáradság árán családi házat építenek maguknak. Ezek többnyire kisvárosi, falusi emberek. A városi lakosság körében viszont a z(aj. a füst, a vegyi anyagok használatának fokozódásával párhuzamosan nő a szabad levegő iránti igény. Kellene egy kis telek, valami kellemes völgyben, fák között, vagy vízparton. ÉS AKADTAK EMBEREK, akik ezt a leendő igényt jó előre meg&zimatol- ták, felkészültek az itt előbukkanó üzleti lehetőségek kihasználására. Ezek a telek- spekulánsok. Két fő fajtájuk van. Egyik típusuk ízig-vérig' mai ember, kitűnő kapcsolatokkal. Beszélnek például valakiről, aki meghallotta, hogy a Duna-kanyarban. hatvan négyszögöles telkeket parcelláznák, négyszögölenként 30 forintos áron. Kapcsolatai révén megszerzett ebből 25 parcellát, azaz csaknem egy katasztrális hold földet, öt-hat évvel ezelőtt, négyszögölenként 30. forintos áron. Amikor kezdett divatba jönni a Duna-kanyar, hallgatott és várt. Mikor a divat már magasra csapott, kezdte eladogatni a parcelláikat. Négyszögölenként 200 forintos áron. Állítólag van neki még most is néhány darab, de ezt már csak jó barátoknak adja •— 350 forintjával. A MÁSIK TÍPUS ízig-vérig régi vágású ember. Volt valami családi birtoka, öröksége. Ennek egy részét elsodorták az idők, egy része azonban valami ravaszkodás eredményeként, sokszor merő véletlenségböl, megmaradt. Szántóföld volt a telek, a háború előtt még jelentéktelen helyen. De közben a hely divatba jött, közelében utat építettek, vízvezetéket húztak, villanyt kötöttek be, A mi régi vágású emberünk pedig megévezven a történelem parancsát, elkezdte .szeletelni a földet. Érden, vagy a soroksári Duna-ág valamelyik szigetén, vagy a Velencei tó mellett, vagy a Balaton túlsó végén, ahol csak most indult meg a fejlődés. Az a két-három holdas terület 40 esztendeje mindenestől se ért meg ezer pengőt. Ma már van olyan darabja, amit négyszögölenként SOOO forintért kérnek. Eddig nem adta. A Minisztertanács határozatának célja éppen az, hogy adja és ne kapjon érte háromezer forintot ölenként. Hogyan akarjuk ezt elérni? MÁR MOST ÉRVÉNYBE LÉPETT a határozatnak az a része, amely szerint egy családnak, illetve egy felnőtt állampolgárnak legfeljebb egy lakótelke és egy víkend- telke lehetj- Január 1-től pedig érvénybe lépnek a járulékos rendelkezése!*^ is. Ezek értelmében a telekhalmozók maximális esetben négyszögölenként 40 forint adót is fizethetnek évente. Ezenkívül, ha egy területen kommunális beruházásokat valósítanak meg, akkor a telek- tulajdonosoknak meg kell fizetniük a költségek méltányos részét. A járda, a villany ugyanis az ő vagyonuk értékét növeli. A CÉL VILÁGOS: ne legyen kifizetődő telkeket halmozni, akinek van. az bocsássa áruba, a kínálat pedig törje le az árakat A közvélemény őszinte egyetértéssel fogadta a határozatot. Az első lelkesedés elmúltával azonban Ideje, már megmondanunk, hogy pusztán a papírtól csodákat nem várhatunk. Van nálunk telekspekuláns, de nem sok. Afféle ..mini-tőkések” ezek, ha pain dent felkínálnak eladásra. az se változtatja meg gyökeresen a telekpiaci helyzetet. Az érdeklődés kielégítéséhez ennél soiíkal többre van szükség. Mert na marad a „szabad levegő’’ divat és marad a családi ház építkezési kedv, — mién ne maradna — akkor g telket keresők továbbra :s fel fogják verni az árakat. A TELEKÉGYEK GAZDÁJA a tanács. A megoldás kulcsa is jórészt a tanács kezében van. Lakóházépítésre, ievegőszippantásra alkalmas hely ugyanis több van még Magyarországon, mint gondolnánk. A Badacsonyban például vagyonba kerül egyetlen toké szőlő tulajdonjoga is, néhány kilométerre onnan, a Szentgyörgyhegyen pedig száz holdszámra pusztul az ugyanolyan jó bort termő. jó levegőt kínáló talaj. Befektetés kell hozzá, meg ügyes propaganda és a tanács könnyen kifoghatja a szelet a telekspekulánsok vitorlájából. Fejlődő falvak, városok határában mindenütt akad nagyüzemi művelésre alkalmatlan, dirid darab, de lakótelkek kialakítására egyébként alkalmas terület. Ha ezeket: bekapcsolják a^település vérkeringésébe, azután parcellázzák, ismét növekszik a kínálat. Az új határozat emeli a kisajátítási árakat. Ez már lehetővé teszi, hogy a városik, falvak belterületén terpc cdő, nem egyszer több holdas magán tulajdonú portákat célszerűbben hasznosítsuk. Sok a lehetőség, de ezeket a tanácsoknak kell felku tatotok, és a lakosság érdekében célszerűen, a nyerészkedés mellőzésével hasznosítaniuk. A Minisztertanács döntése határozott, de nem drákói. Nem beszél például kisajátításról, elkobzásról, vagy telekár maximálásról. Gazdasági eszközökkel igyekszik egy károssá, hovatovább kórossá fajult jelenséget kiiktatni életünkből. Továbbá gazdasági eszközökre van szükség, hogy ez a szándék valóban elérje célját. Földeák» Béla Mozaik 11111 KljVK IRŐI •SSSSáTSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S. -ÜL j&ÉL Jöt—Ä K-/ JKjLJL " .A m. Európa és a finnek III. Helsinkiben tett rövid látogatásom során, alkalmam nyílt felkeresni a Finn Köztársaság külügyminisztériumát, ahol tájékoztattak a finn külpolitika aktuális kérdéseiről. — Nem vagyunk nagy ország —, hangoztatták a külügyminisztériumban —. tisztában vagyunk a reális lehetőségeinkkel. Finnország területe 337 000 négyzetkilométer, tehát akkora, mint Olaszország. Lakosságának száma azonban még az ötmilliót sem éri el, tehát a területhez viszonyítva nagyon kevés. Mégis úgy gondoljuk, hogy a világban az olyan kis országnak, mint Finnország is, fontos szerepe lehet. Nem kell a háttérben maradnunk, hanem kezdeményezhetünk is a nemzetközi együttműködés területén. Az a célunk, hogy mindent megtegyünk a béke és a biztonság erősítésére. — Ez azt jelenti — hangzott tovább a tájékoztató —, hogy keressük azokat á lehetőségeket, amelyek a megoldáshoz vezetnek, s ezt minél szélesebb körben megvitassuk a különböző országokkal. A finn kormány ezért 1969 május 2-án memorandumot készített. Az emlékiratban kifejtettük álláspontunkat az európai biztonsági konferencia kérdésében, pozitív előterjesztéseket tettünk, és kijelentettük, hogy mindent megteszünk egy ilyen konferencia sikeréért. A konferencia színhelyéül, felajánlottuk Finnországot. Az emlékiratot eljuttattuk az összes európai országokhoz, köztük Kelet- és Nyugat-Né- metországhoz, valamint az Egyesült Államokhoz és Kanadához, összesen 32 országhoz. Eddig húsz válasz kaputok, legutoljára Izland válaszolt. Megkaptuk valamennyi szocialista ország válaszát, a semleges országokét és egyes nyugati országokét is. Az állásfoglalás pozitív. A válaszok általában helyeslik és üd- yözlik a kezdeményezést, Egyetlen kivétel Albánia, ahonnan nem kaptunk ugyan hivatalos választ, de az ország képviselője az emlékiratra vonatkozóan negatív álláspontot foglalt el az értekezlet megrendezésével szemben. — A szocialista országok válaszaikban hangsúlyozták, helyeslik, hogy a konferenciát alaposan elő kell készíteni, de ez ne jelentse a konferencia időpontjának túlságos elhúzódását. A nyugati országok legtöbbje a konferencia alapos előkészítését hangsúlyozza. Svédország válaszában kifejtette, hogy az Egy^ült Államoknak és Kanadának mindenképpen jelen kell lenniük az értekezleten. Véleményünk szerint az év vége felé kapunk majd további válaszokat, mert úgy értesültünk. hogy a NATO-országok decemberben értekezletet tartanak és ezen alakítják ki álláspontjukat. Ügy gondoljuk, hogy a jövő év elején megvizsgálhatjuk a kérdést és megfontolhat juik. mi legyen a további teendő, — Nekünk a konkrét 'lépéseket illetően nincs hivatalos elképzelésünk. Ügy gondoljuk azonban, hogy a kétoldalú tárgyalások lehetővé teszik majd annak megállapítását, milyen lépések szükségesek a továbbiakban. Véleményünk szerint a kétoldalú tárgyalások során jő lenne megállapítani azoknak a problémáknak a körét, amelyekben viszonylag könnyebb egyetértésre jutni, majd íokról-fokra kell haladni a nehezebben megoldható kérdések írté. Finnország azonban semmiesetre sem akarja előre meghatározni a teendőket. Vannak olyan kérdések Európában, amelyeket rövid idő, akár 3—4 nap alatt is meg lehet oldani, de vannak olyanok is, amelyekhez 3—4 hónap tárgyalás sem elegendő. — Magyar-finn vonatkozásban nincsenek problémáink. A két nép barátsága hagyományos. Kekkonen államelnök már járt Magyarországon, mostani hivatalos látogatása pedig újabb vnegnyil- -vánulása a két ország jó kapcsolatainak és annak, hogy a különböző társadalmi rendszerek nem zárják ki a kölcsönös és baráti együttműködést. A kulturális egyezményen túlmenőleg meg akarjuk vizsgálni a gazdasági és technikai együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Mindkét részről keressük er- revonatkozóan a lehetőségeket. — A magyar kormány képviselői is jártak nálunk és reméljük, hogy a kölcsönös találkozások még inkább hozzájárulnak sokoldalú kapcsolataink elmélyítéséhez. A gazdasági együttműködés tekintetében komoly lehetőségeket látunk, mert ez kölcsönös érdekünk, s véleményünk szerint azt kell vizsgálni, milyen módon lehetne azokat a kapcsolatokat is továbbfejleszteni. Gáfi István Tapiola, a kertváros. A korszerű városépítés példaképének tekintik. 1660. szeptember 25„ fcsütörtöi Miért nincs megyénkben intenzivebb rét- és legelőgazdálkodás ?
