Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

I Ráa& KOSSUTH 8.20 Gyermekrádió t,U Hangverseny 10.05 Bűiének mosoly» 10.20 Zenekari muzsika 12.20 Melódiakoktél 13.« Törvénykönyv 14.00 Henryk Szeryng hegedül 14.15 Mesejáték 15.10 Astrid Vamay énekel 15.47 Kórusok magyar költók verseire 16.05 Nyár a Krím-téUzigeten 17.20 Kovács Apollónia énekel 17.« Beszélgetés a mai amerikai színházról 18.03 Könnyűzenei híradó 10.33 Jan Klepura énekel 10.25 A Szabó család 10.85 Hallgassuk együtt! 20.35 Népdalcsokor 31.05 Szimfonikus zene 22.20 Tánczene 22.55 Rádiószinház: A sültgalamb o.io Operaáriák PETŐFI 8.05 Kemény Egonra emléke, zünk: Krisztina kisasszony. Zenés játék 11.45 A láp világa. Előadás 12.00 Népi zene 12.28 Bächer Mihály zongorázik 13.06 Szimfonikus táncok 14.00 Kettőtől — hatig .. . 18.10 Szent István napi kör- menet 18.43 Túl az óceánon. San Francisco 19.03 Hangverseny 20.28 „Legenda virágzik Itt, hol­napi harcra ...” Emlék- műsor 21.25 Könnyűzene 22.02 Szabolcsi Bence tanít 23.10 Verbunkosok, nóták MAGYAR 17.58 Hírek 18.00 Csak gyerekeknekt 18.45 Figyeljetek! Indul az adás .. . 19.20 Esti mese 19.35 Csontváry nyomában 20.00 Tv-híradó 20.20 Fáklya , 21.46 Henry Segers-show 22.00 Tv-híradó POZSONYI 13.10 Gyermek- és ifjúsági műsor 19.00 Tv-híradó 20.lp Nemzet&özi dalfesztivál 20.45 Sorozat a sorozatról. Ember evő 21.45 Hobby 22.40 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: llz6, *J2 9 órakor A halál 50 órája (Dupla helyárral) EGRI BRÖDY: (Telefon: li-07) Az előadás kezdete: i!2 6 órakor Traiánus oszlopa I-—11. (Dupla hely árral) EGRI KERT MOZI: Az előadás kezdete: V2 8 órakor A halál 50 órája (Dupla helyárral) HATVANI KOSSUTH: Egy férfi kétszobás lakással GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy ember az örökkévalóságnak GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Milliárdokat érő ember GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Egri csillagok I—11. rész (Dupla hely árral) FÜZESABONY: Barátnőm, Sybille HEVES: Búcsúzás Casual UG fElET Egerben '» órától szerda reg­gel 7 ói csy-SCsilinszky utcai rend, ■ ... (Telefon: 11-10). Bcndelés gyermekek részere is. Á Szovjetunió űrkutatási programja Automaták a világűrben i. A kozmikus rendszerek TÁVVEZETÉK (MTI Foto; — Mező Sándor felvétele.) Kísérleti jósltak a Kunén és a Tiszán egyre növekvő szerepét hang­súlyozó szovjet űrprogram­ban harmonikusan társul egymással mind az automa­ták, mind pedig a pilóták ve­zette űrhajók felhasználása. Az első szakaszban — 1957— 1960-ig — a Szovjetunióban csupán automata készüléke­ket bocsátottak fel a Föld, a B'öld körüli térség, a Hold a messzi világűr tanulmányo­zása céljából. Az első szakasz Az 1957 október 4-én felbo­csátott első műhold félmé­ter átmérőjű gömb volt és kb. 84 kiló volt a súlya. A készülék és az áramforrás a hermetikusan zárt testben volt. A világ első 6zputnyik- ja nem rendelkezett stabiliaa- tor-rendszerrcl, s a fedélzeti rádióadók jelzéseit a minden irányba tüskeszerűen mere- dező 3 méter hosszú anten­nák sugározták a Földre. Az űrtechnika legújabb vívmány aímellett az első szputnyik fellövése szerény eredménynek tűnhet. Azon a napon azonban első ízben si­került leküzdeni a Föld vonzerejét s az ember a szol­gálatába fogta az égi mechani­ka, törvényeit. Ezenkívül az el­ső szputnyik számos egyedül­álló tudományos adatot szol­gáltatott. Az 1957 novemberében pá­lyájára juttatott második szovjet műhold a világ első biológiai szputnyik ja volt. A készülék, a Lajka kutya és az áramforrások összsúlya meg­haladta az 500 kilogrammot. A szputnyikban két rádiadó, egy telemetrikus rendszer, programozó-időszerkezet, napkisugárzást ég kozmikus sugarakat vizsgáló tudomá­nyos műszerek voltak. A re­generáló és hőszabályozó rendszerek a kutya élettevé­kenységéhez szükséges fetté­teleket biztosították a fülké­ben. Ez a szputnyik 1958. ápri­lis derekáig keringett pályá­ján. Az általa végzett méré­sek révén első ízben tudomá­nyos értesüléseket arról, mi­lyen állapotban van az élő szervezet űrrepülés közben. A harmadik szovjet szput­nyik a világon az első auto­mata geofizikai állomás volt, s 1958. május 15-én lőtték fej pályájára. Méretei impo­zánsak voltak. Az 1327 kiló­gramm súlyú állomás hossza 3.5 méter volt. Számos tudo­mányos és mérőműszerének a súlya majdnem elérte az egy tonnát. Ez a szputnyik széles körű programot telje­sített: 220—1380 kilométeres magasságban kutatta a Föld körüli kozmikus térséget. Többek között mérte a lég­kör felső rétegeinek nyomá­ét és összetételét, a töltött részecskék koncentrációját, a kozmikus kisugárzást, a mág­neses és elektromos mezőket, a meteor-részecskék áramla­tát. Az általa végzett méré­sek révén sikerült első ízben megállapítani a Föld radiá­ciós öve külső zónájánál! je­lenlétét. Ezután automata állomá­sokat lőttek fel a Hold felé, ehhez el kellett érni a máso­dik űrsebességet. E kísérle­tek eredményeképpen kidol­gozták a fő rakéta-kozmikus komplexum-rendszereket, ér­tékes tudományos adatokhoz jutottak. Az ember fellövése előtt A hatvanas évek elején új feladat született: biztosítani az ember űrrepülését. Akko­rára a tudósok és mérnökök az automata rendszerek ré­vén elegendő tapasztalatot szereztek a világűrkutatás­ban. Ám az új feladat — az ember űrrepülése — sokkal bonyolultabb volt Ismét az automaták segítettek. A pi­lótavezette űrhajó fellövésé­inek megvalósításával kap­csolatos számos probléma még fehér folt volt a tudomány-, ban és a technikában. Apró­lékosan meg kellett vizsgálni, milyen hatással vannak az emberre az űrrepülés körül­ményei: a súlytalanság, a túlsúlyosság, a sugárzás, s az, hogy hosszabb időt kell eltöl- tenie a szűk fülkében. Ki kellett deríteni, folytathat-e az ember űrrepülés közben rendes élettevékenységet, tu­dományos-műszaki kutatáso­kat. 1960-ban és 1961 elején egy sorozat új automata-rendszert — űrhajó-szputnyikot bo­csátottak fel. ‘Ezeken kísérle­tezték ki azokat az aggregá­torokat, amelyek az ember űrrepüléséhez szükségesek. Állatokon és különféle bioló­giai egyedeken tanulmányoz­ták az űrrepülés körülmé­nyeinek hatását. Kipróbál­ták az űrhajók automatikus tájoló rendszereit, ezek sta­bilizálását repülés közben, s a pályáiból való letérést bizto­sító technikát. I960 augusz­tusában első ízben sikerült az űrhajó-szputnyikot, a benne lévő állattal visszahozni a Földre. Öt automatikus űrhajó- szputnyík kipróbálásának si­keres befejezése lehetővé tette, hogy a szovjet szakem­berek előkészítsék és 1961 áprilisában megvalósítsák Jurij Gagarin történelmi je­lentőségű űrrepülését. Kutatást végző 3«zputnyikok Számos műholdat lőnek fel sokfelé tudományos kutatás céljából. A Szovjetunióban erre a célra használják fel a Kozmosz-sorozat sputnyík- jait. Az elsőt közülük 1962 márciusában lőtték fel, s szá­muk ma már csaknem eléri a 300-at. A szputnyik feladatának megfelelően aránylag kis sú­lyú is lehet. Egyes szputmyi- kok konstrukciója egységesí­tett, és csupán készülékeik különböznek egymától. Az, hogy nem kerülnek sokba, részben ennek köszönhető, részben pedig annak, hogy kis kapacitású sorozatgyártá­sú hordozó rakétákat hasz­nálnak fel erre a célra. A Kozmosz-sorozat tudo­mányos célú szputnyíkjai ál­landó őrséget tartanak a vi­lágűrben. Átkutatták a Föld körüli térséget, kutatást vé­geztek a Nap és a csillagok körül, tanulmányozták a Föld mágneses mezejét, légkörét, ionoszféráját, és sugárzási övezetét, a kozmikus kisugár­zást és a meteorveszélyt. A Föld körüli térség és a légkör különböző jelenségei, köztük a geomágneses viharok, sar­ki fény, szoros összefüggés­ben vannak a Napban lezaj­ló folyamatokkal. Ezért fon­tos komplex kutatást végez­ni nagyszámú és különböző pályákon keringő szputnyik- kal. A közeljövőben az ilyen szputnyik-rendszerek állan­dóan működésben lesznek és segítenek az embereknek számos gyakorlati feladatot A folyók men tér; 4200 ki­lométer hosszú töltés védi a lakosságot és az ország érté­keit az árvíztől. Az utóbbi 10 évben 20 millió köbméter föld beépítésével erősítették a gátakat, de a következő 15 évben további csaknem 70 millió köbméternyi anyagból kell új töltést építeni, vagy magasítani, szélesíteni a régi árvédelmi vonalakat. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal intézkedésére széles körű kutatások kezdődtek a véde­kezés fejlesztésére és a gát­erősítés leggazdaságosabb módszereinek kidolgozására.'’ A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet a vízügyi igazgatóságok segít­ségével a Duna, a Tisza és néhány mellékfolyó mentén öt helyen létesített kísérleti gátszakaszt a töltés mögött felfakadó víz elleni védelem tanulmányozására. További hat kísérleti megfigyelő állo­máson a szivárgás és az át­ázás jelenségeit vizsgálják. A gemenci erdőnél, Pörbö- lyön a Duna régi gátjához csatlakozó új töltésnél kísér­leti medencét építettek, amelynek segítségével e rö­vid szakaszon mesterséges árhullámot bocsáthatnak a gátakra. Az év végére adják át a kutatók a több évre ter­vezett vizsgálat első eredmé­nyét. * ÜJabb kísérleteket kezde­nek a Balaton, a Velencei és a Fertő tó egyes problémái­nak megoldására is. A keszt­helyi öböl feliszapolódásának ellenszerét modellkísérletek­kel vizsgálják. Rövidesen hozzáfognak a Velencei-tó nádasaiból kivágandó szél- utak helyének kijelöléséhez. A tó biológiai egyensúlyá­nak megteremtéséhez ugyan­is felhasználják a szelet, amely jó munkát végezhet, ha a számára megfelelő uta ­kon felkavarhatja, felfrissít­heti a tó vizét. Nezfigfazdasági szakkönyvek megoldani. (Folytatjuk.) Kárfi/ások A rossz nyelvek azt beszélik, Hogy bizo­nyos vállalatok körei egy-egy dolgozó elbírá­lásánál újabban nyíl­tan és komolyan figye­lembe veszik az illető ultista képzettségét. No, nem a fizikaiak­nál, hiszen azokat rit­kán küldik külföldre tapasztalatot cserélni. Mert itt van a kutya elásva, a kiküldetés­ben, a külföldi túráid­ban van a kártyahun­cutság. Azt mondja az igaz­gató bácsi a főmérnök bácsinak, hogy „hal­lod-e, kiugranátok vagy három hónapra Berzengóciába. Azt be­szélik, ott a madzagot a világszínvonalnak megfelelő élenjáró technológiával gyárt­ják. Szedd össze az em­bereidet, öten mehet­tek. Annyira van keret, de azt költsétek el, mert akkor jövőre nem adják meg újból." A főmérnök bácsi úgy tesz, mintha nem örülne, hanem szen­vedne a megbízatástól. Gondterhelt arccal va­karja az állát és azt mondja: „Mancílca kell, mert ugyebár ő főzi a feke­tét és ő jegyez." Ezt csak azért mondja, hogy később ne fúr­hassák, mert ő az igaz­gató szemébe mondta, hogy Mancika kell. Az­tán bemegy főmérnöki budoárjába és gondol­kodni kezd: „Berzengóciába? Nem nagy buli. Apro­pó: buli! Berzengóciá­ba mindegy, hogy ki megy, nincs útlevél1 és vízumkényszer, szóval, nézzük a zsugáspkat. Alföldi nem jó, ő ka- nasztázik. Kovácsnak vékony a bukszája, nézzük az ultistákat.” Dumás Győző. Jól játszik, de... De képes minden rossz viccéi parti közben elsütni, ha ezekkel végzett, a vál­lalat intimitását terege­ti. Amikor legutóbb Thébában jártak, majd­nem baj lett belőle. Dumás Győző a diri. titkárnőjéről mondott néhány bensőséges mondatot, jelezvén, hogy a domború hasán az a kis szemölcs na­gyon pikáns, amire ő, a főmérnök fejével in­tett, hogy igen. De ő a piros ultira értette, hogy mehet. Ez az átok Dumás még itthon azt mondta, hogy ő is tud mindenről, igenis, az anya jegyről volt' szó. Es a partik végén, azt nem lehet kibírni! Dumás mindent megmagyaráz, értékel és kiértékel. Ha a tökászt hoztad volna főmérnök kartárs, ak­kor miénk a parti. Du­más nevét is kihúzta a listáról. Flegma Tóbiás, talán ő jó lesz. De ne, még­sem jó. Idegesíti az em­bert, hogy nem lehet Flegmánál semmit sem tudni. Faarccal nyer, faarccal veszít, és meg tudja állni, hogy ami­kor a kormányt szid­ják, egy arcizma sem rándul. Szóval nem le­het tudni, hogy minek örül és mi fáj neki. Há­rom pirosra mondja be az ultit, és olyan arc­cal nyer, vagy veszít, mintha ő lenne Rols- childék szocialista ro­kona. Közben mindig Mancika lábát nézege­ti, és mindennap két­oldalas levelet ír a fe­leségének. Szóval, Fleg­mát nem visszük. Formalista Ferenc. Kedves fiú! Szellemes. Több újítás hőse. Azt igazgató kedvence. Mégsem viheti, nem le­het előtte nyugodtan beszélni. Legutóbb Fuí- bóliába utaztak For­malistával, és már a vonatban olyan érzése volt, amikor a dirit kretén állatnak nevez­te, hogy nincs megfele­lő •akusztikája, vissz­hangja szellemes teli­találatának. Később ez az érzés olybá tűnt, mintha ülepén a nad­rágja rongyos lenne, és egy tömeg őt bámulná. Kártyázni sem lehet ezzel a Formalista Fri- civel. A játékhoz fogal­ma sincs, de azt jól adja elő, Kókler. Meg­törni angol pipáját, ing­ujjra vetkőzik és azt mondja, én már bemo­sakodtam a műtéthez, uraim. Kezébe veszi a kártyapaklit, megfele­zi, lefekteti az asztal lapjára, és a két csoma­got hüvelykujjával fe­lülről lefelé vil­lámgyorsan pattog- iatfa. A lapokat köz­ben összetolja, össze­üli végén az egész pak­liígy keverni! Való­ságos sipista, — sóhajt­ják. a naiv kibicek, és később keserű szájízzel tapasztalják, hogy a kókler a makkra piro­sat tesz. A főmérnök egy unott gesztussal az ő nevét is kihúzta, mert nem szerette, ha más csillagok zavarják saját bolygóútját. , Ideges Béla két lapot néz és ideges, hogy a kukkfórt miért vonják meg tőle. Lehülyéz mindenkit és az egész kiküldetés időszaká­ban, mint Csehov Csi- nvavnyikja, mindenki­től | bocsánatot kér. Mindenki megbocsát neki, mégis szomorú, mert tudja, hogy itthon jön a számonkérés. Buta Károly. Ah’ ...ő semmiképp! Jó fiú, de butasága miatt ezreket lehet veszíteni. Talán a tanár úr! Báiravetődő István, aki mindent pontosan ki­számít: mennyi makkja van a partnernek, mennyi ásza az ellen­félnek, és eszerint ját­szik. Ha téved — isten-, kém — pech! A jó ka­pus is balra vetődik tizenegyesnél, másként úgysem tudja megfog­ni a labdát. Ha a jobb sarokba rúgták — pech! Számító Emilt egysze­rűen kipipázta a főmér­nök anélkül, hogy gon­dolkodott votna a sze­rencsétlen sorsa felől. Aztán a f őmérnök kar- lárs felsóhajtott: — Micsoda ócska 1y,s vállalat vagyunk! — Este elment az Arany­fácán kávéház kártya- szobájába, ott kinézett magának három palit, akik több mint ötórai tiszta, okos játszmával nyerték el nagyrabe­csülését. páancikál sem ismerték, igaz, a ga- tyamadzaggyártáshoz sem értettek, de hát ki hord manapság zsine­ges gatyát!? —suha— Dávid—Koródi: Spárgatermesztés A szerzők részletesei elemzik a spárga különleges növénytani tulajdonságait, közlik a magomcnevelést, a telepítés feltételeit és hasz­nos útmutatásokkal, taná­csokkal látják el a termesz­tőket a spárga hajtatásáról, szedéséről és tartósításáról. A könyvben részletesen meg­találhatók azok az ételek is, amelyek spárgából készíthe­tők. Hedry Aladár: Kezdő kertészek könyve Minden emberben él a vágy, hagy kertészkedjen. De hogyan kezdjen hozzá, mit telepítsen, hogyan védekez­zen a kártevők ellen? Ehhez ad útmutatást a szerző, aki nem ismertet magasabb szak­tudást igénylő eljárásokat, hanem beéri a kertészeti mi­nimum nyújtásával. 1969. augusztus 5., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom