Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

ősi wnlnnáli — Hrcgmcrterek

KOSSUTH

8.20 Lányok, asszonyok .. #

8.40 Nóták.

8.56 A torinói rádiózenekar hangversenye.

10.05 OiÖkszép áriák.

10.27 Rádiószínház: Elveseztt levél.

12.20 Melódiakoktél.

13.45 Várkonyi Endre írása.

13.55 Kóruspódium.

14.0b Csárdások.

14.06 tJj Zenei Üjság.

15.20 Tánczene.

16.05 Szombat délután Sopronban.

17.27 Köszöntjük a 70 éves Szabolcsi Bencét.

18.21 Minden héten Szilveszter! BUÉK 1960.

*1.20 Táncdalfesztivál, 1969.

III. elődöntő.

22.50 Á lovag, aki nincs.

PETŐFI

».05 Mindent a hallgatóért l

1.10 A „Kék Duna” harmonika- együttes műsora.

9.29 Orsi napló,

9.45 Válaszolunk hallgatóinknak!

11.35 Térzene.

12.05 Zenekari muzsika.

14.00 Casals gordonkázik.

14.20 A napfényes Adria. Előadás.

14.35 verbunkosok, katonadalok.

15.10 A hét műsorából.

16.34 Életmentés. Rádiójáték.

17.30 Közvetítés a Vasas- Tatabánya bajnoki mérkőzés

I. félidejének végéről.

17.50 Táncdalokból.

18.10 Operettrészletek.

18.30 Vasas—Tatabánya II. félidő vége.

18.50 Operarészletek.

19.20 Magyar nóták.

19.34 Egy olvasó naplója.

20.06 Oleg Kagan szonátaestje.

22.20 Cigánydalok.

magyar

».oo Lélekben erősek.

(Szovjet film.)

11.50 Az öltözködés művészete.

12.10 Varázslatos szigetek. (Szovjet filmsorozat.)

16 S3 Korszerű hütőházak

bemutatása.

17.10 Olaszországi útijegyzet.

17.30 Hírek.

17.40 A Tv Jelenti..;

19.25 Cicavízió ...

19.33 Mindenki újakra készült... 20.00 Tv-híradó.

20.20 Angyal kalandjai, öld meg az Angyalt! (Angol film.)

21.10 Küzdelem a kővel. (Jugoszláv kisíilm.)

11.20 Táncdalfesztlvál. 1989.

III. elődöntő.

22.50 Tv-hlradő.

EGRI VÖRÖS CSILLAG1 (Tfleton; 12-33.)

(Az előadások kezdete: ‘/a 6 és 8 árakor)

A halál 50 órája (Dupla helyár!)

EGRI BRODY:

(Telefon: 14-07.)

(Az előadások kezdete: Vs 6 í és '/„ 3 órakor)

! Traiánus oszlopa I—II.

(Dupla helyárl)

EGRI KERT MOZI:

(Az eloaaas kezdete: t órakor ) A halál 50 órája (Dupla helyári)

HATVASI VÖRÖS CSILLAG:

A beszélő köntös HATVANI KOSSUTH:

A tékozló fiú GYÖNGYÖSI PUSKIN)

Oszkár

GYÖNGYÖSI KERTMOZI:

Epri csillanok I—U. rész (Dupla helyári) FÜZESABONY:

Hűtlen asszonyok HEVES:

Egy zsák arany egy fejért PÉT ÉRV AS ARA:

Egy ember kétszobás lakással

Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Baj- csy-ZsilInszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.)

Gyermekorvosi ügyelet: Szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órátől 10.30 óráig, délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány' utcai rendelőben, (rendelés! Időn kívül az általános orvosi ügyeletcn: BajcsyZsiUnszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- ZslHnszky utcában.

Gyöngyösön: Szombaton 14

órától hétfő reggel 7 óráig, a Il-es számi) kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-38. 16-44.)

Gyermekorvos) ügyelet: Vasárnap délelőtt to órától 13 óráig a IT-es számi" kórházban. (Sas utca Telefon' 10-06, 16-44.)

Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reRgel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére le.

A kovács

ható orrszarvú a budapesti állatkertben. A közelmúltban az igazgatóságnak sikerült egy fiatal pédányra szert tennie. Tecu, az 5—G mázsás „csitri” most naponta egy órás viselkedési tanfolyamra jár, hogy elfogultság nélkül fogadhassa látogatóit. Az eredmény íme nem késik: a kezdeti tartózkodás után az állatkert legújabb lakója is kimerészkedett kifutójába. (MTI Foto)

Árpád kori jobbágytelepülés maradványaira bukkantak

A „D" ház titka □ Régészeti kuriózum

A súlyos pörölyt ugyan rég félretette már, nem ver vele pattogó szikrákat az izzó acélból — de fogyó erejéből telhetőén most is változatlan kedvvei pengeti, kopogtatja a vasat füstös, kormos kis műhelyében.

Szerszámai között reggelente, négy óra tájban kezdi a motoszkálást s általában munkával tölti az egész napot. Ügy vallja, hogy a munka tartja benne a lelket, kovácskodásá élteti. Kovács- kodást emleget, pedig jól tudja, hogy hosszú ideje inkább lakatosság az, amit müvei —, de hát könnyebbségére esik neki. ha tanult szakmáját, ősi szakmáját emlegetheti.

Három esztendeje — esküszik rá! — még megpatkolta a tojást, sötét műhelyében megcsillogtatta hajdani művészetét, ám mostanában tagadhatatlanul szívesebben vállalkozik egy-egy balta, wsákány, heveder, sarokvas elkészítésére, esőcsatorna „vasalására”, vagy uram bocsá’: lyukas fazekak fol- dozására. Mert hiába, akárhogy is veszi, csak a 84. évébe lépett már, nem neki való a szekér, a ló..!

Meg aztán — úgy tartja — az eltelt hatvan esztendő alatt, amióta az iparát kiváltotta Hevesen, csinált már éppen elég szekeret, hintót, megpatkolt éppen elég lovat —, folytassa most már, ügyeskedjen velük más!

Ahogy csoszog, ahogy kopog az öreg Gyarmati István, akaratlanul is előszökik belőle történelemszerű múltja:

— Pusztacsászon kezdtem valamikor, Szabó mesternél ... Négy évig voltam a tanonca, merthogy akkoriban még így dukált, s hat esztendeig kellett segédként iparkodnom, hogy önállósíthassam magam. Szerencsére, mindig elegendő munka akadt, még akkortájt is, amikor hetedmagammal voltam mester a „városban”. Mert hát, népes vidék volt

ez, kérem, mindig is jöítek- mentek a gazdák, kerül-íor- dul, szóltak az uraságok, a tekintetesek nagyságosok . . Bizony, abban az időben még én ébresztettem a környékbeli kakasokat s előfordult olyan is — csillan fel szeme, a régi virtust emlegetvén —• hogv kedden hajnaltól péntek délig egyfolytában dolgoztam a műhelyben! Utána, persze, két napig úgy aludtam odabenn a házban, hogy az orvos azt hitte, talán meg is haltam... A szekereket, bricskákat, hintókat együtt csináltuk a kerékgyártókkal. Én. magam, nagyon sokáig csak Vona Illésnek dolgoztam és erre büszke is voltam, mert őt emlegették akkoriban a legjobb kerékgyártóként . . .

Régmúlt időket emleget az idős hevesi kovács, arról beszél ma is csillogó szemmel, hogy hajdan nagy becse, tisztelete volt a magafajta iparosembernek, mindjárt a kerékgyártók után következtek a „sorban”.

Poros, megsárgult oklevelet keres elő a padlásról — bizonyságként — egy régi iratot, amelyet 1937-ben kelteztek Szolnokon, öt, a hevesi kovácsmestert dicséri az írás, huszonnyolc éves becsületes munkálkodásáért. S különös módon, erre büszkébb — mint a fél évszázados mesterségét igazoló, későbbi elismerésért.

Malomgépész volt az édesapja, ő maga, három testvérével együtt szintén a vasas szakmában maradt s a fia, az unokája is kitanult egy-egy rokon mesterséget. Most már csak annak örülne igazán, ha tudná, hogy még sokáig lesz őrzője a családi tradíciónak. Akkor bizony még kikalapáLná az üllőn, hogy jól választott, érdemes volt dolgoznia eddig, érdemes élnie! Kikalapálná, de úgy ám, hogy ne csak a szomszédok, hanem a távolabb lakók is hallják ..!

Gyóni Gyula

„ABC* az egri várban

Több mint száz évvel ezelőtt — 1862-ben — kezdték először az egri vár vérrel öntözőit földjének megvallatá- sát. A művészettörténész Henszlmann Imre, s a magyar néphit anyagának első

gyűjtője és feldolgozója, Ipolyi Arnold püspök nevéhez fűződik ez a legkorábbi ásatás. Hosszú-hosszú, hatvanhárom évnyi szünet következett ezután; csak 1925-ben folytatódott tovább, immár tudományos igénnyel és az idegenforgalmat is fellendítő eredményekkel az ásatás. Két lelkes egri tanár — Pataki Vidor és Pálos Ervin — vezetésével 13 évig tartott az a régészeti feltáró és műemlékvédő munka, amely a vár föld alatti építményrendsze- rének kitisztítását és többek között az Árpád kori székes- egyház romjainak feltárását eredményezte. 1938-tól ismét szünetelt az ásatás 1957-ig, akkor indította meg az Országos Műemléki Felügyelőség a vár tervszerű régészeti feltárását, műemléki helyre- állítását és konzerválását. Ez a munka napjainkban is tart.

Elkészítették a kegyelettel őrzött romok műszaki megóvásának pontos programját, a kisebb mértékű helyreállítások tervét, s ugyancsak átfogó terv készült a teljes felújítási munkálatokra is. E tervek és programok keretében konzerválták a déli fg- lat, a Varkoch várkaputorony falcsonkját; a Föld-bástya és a Tömlöc-bástya után eredeti pompájában helyreállították a gótikus püspöki palotát. Régészásók forgatták meg a Baldigara-bástya földrétegeit, s a templomromok műemléki helyreállításával és konzerválásával egy időben, most végzik a Szép-bástya régészeti feltárását.

Nehéz, ugyanakkor roppant érdekes, rendkívül izgalmas munka színhelye az egri vár. A szerszámok minduntalan kövekbe, csontokba ütköznek. A földben magyar, török, lengyel, francia várvédők s várvívók csontjai töredeznek. Titkokat fejt fel a csákány, titkokat takar és tár napfényre az ásó.

Mert az egri vár még mindig rejteget titkokat.

A vár egyetlen török kori építménye területén, a Törökkertnek nevezett kapuvédő erődben is serényen dolgoznak. Mélyülnek a munkagödrök, fogy a föld a vastag falak kőcsonkjai körül. Egészen a föld alatt erre kígyózó kazamaták boltozatáig ásnak.

Meredek kaptatón, falma- ríuivéayok. kővein kapaszkodunk a folyondárral benőtt felső „teraszra”. Egy boltozatos nyíláson kilépve máris a Baldigara-bástya tövében állunk. Tizenkét méter magasságra emelkednek a falak. Lábunk alatt, a törmeléktől kitisztított gödör négyzetében — a legfrissebb titok. Szabályos rendben és alakzatban különböző bemélyedések, lyukak.

A bástyafal tövében részásatásokat folytattak, s ősrégi település nyomaira, maradványaira bukkantak.

Négy (A, B, C, D) „épületet” ástak ki, érdekes és értékes leletekkel. A feltárás során különböző cserépdarabok, égetett agyagkorsók kerültek elő, kereszt alakú fenékjellel; sőt egy egészen jó állapotban levő szárnyas fúrót is találtak. A cserepek Árpád koriak, de akad közöttük vandál cserép is, amely nép- vándorlás kori eredetű

Teljes épségében sikerült feltárni a „D” házat, ahonnét ugyancsak gazdag leletanyag jött elő. Láthatni a tufába vájt „kunyhó” tartócölöpei- nek nyomát, kivehető a bejárat helye.

Régészek véleménye szerint a leletek Árpád kori jobbágytelepülésre utalnak, % feltehetően az 1100-as évekből, a XII. századból. A tufába vájt kunyhók téli szálláshelyek lehettek.

Bár a részletesebb vizsgálatok, a feltárt anyagok alapos tanulmányozása még ezután következik, egy dolgot már most bizonyossággal állíthatunk: a Baldigara-bástya tövében, a földben rejtőző 800 éves maradványok a régészeti kuriozitások köze tartoznak, mert a XII. századból származó épület nyomait eddig a várfalak között korábban még nem sikerült feltárni. (A várat XIII. században kezdték építeni, s a most feltárt „építmények” jóval előbb készültek.)

A leletek remélhetően fontos adalékokat szolgátatnak az egri völgy településtörténetének, s az itt élő ősök életének megismeréséhez is.

Pataky Dezső

1969. augusztus 2„ szombat

VSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSStS&SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSWSSSSSSSSSS/SSWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.

GRIGORI] GORIN:

Az étterem meglehetősen kihalt volt. Leültem az egyik ablak melletti asztalhoz és vártam a pincérre.

Jó öt perc múlva méregető tekintettel közeledett és odaérve hozzám, udvariaskod- va kérdezte:

— Étkezni fogunk? Étkezni?

— Igen, — feleltem.

— Igen. Emlékszem, — mondta. — Mindent megcsinálunk, amit csak óhajt.

— Köszönöm, — szóltam. — Legyen kedves legelőször

egy sört hozni...

— Értettem, — szakította félbe. — Hideget?

— Hideget.

— Pohárba?

— Pohárba.

— Meglesz, — mondta határozottan, és jobb szemével rámkacsintott.

Kacsintása pajkos és titokzatos volt.

Ezzel tudtomra adta, hogy sör dolgában most rosszul állnak. Nagyjavítást végeznek a sörgyárak. Az egész városban ösz- sze lehetne számolni, hogy hány pohár sört szolgálnak ki a szom- jazóknak. De nekem azért egyet hoz...

— Egy borscslevest

is kérek, — mondtam.

Emberem elsápadt.

— Támogatom —. mondta, és most bal szemével kacsintott rám. — Tehát borscs?

— Igen.

— Meleget?

— Lehetőleg...

— Tányérban?

— Feltétlenül.

— Tejfölösen?

— Ügy szerelném.

— Teljesítjük, — suttogta. — Legyen türelemmel!

Ez alkalommal még ravaszabbul kacsintott rám. Ily módon pedig azt adta értésemre, hogy a borscsleves itt már a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Az itteni szakácsok már nagyon régóta nem főzik. Egyetlen ember, aki ma még főzi a borscsot, az a titokzatos specialista, egy öreg nénike Pol- táva környékén. Az én rendelésemre külön repülőgépet küldenek, hogy meghozzák eme különleges ételt.

— Második fogásként bélszínt szeretnék hagymával, — mondtam bátortalanul.

A pincér erre fogcsikorgatva kérdezte:

— Bélszín értelemben?

— -Pontosan, abban

az értelemben.

— Húsból?

— Igazi húsból! A hagymát meg igazi hagymából.

Bárdiunk szeme meredezett, elegáns módon teleszívta magát levegővel és mondta:

— önnek megcsináljuk!

Ünnepélyesen cset- tintett nyelvével. Ezzel pedig azt jelentette, hogy vegyem tudomásul, ami ezután értem történik, az nem mindennapi. Bélszint már réges-régen nem sütik. Speciális archeológus bizottságot kell szervezni, hogy ásatá- tok segítségével feltárják őseink kultúráját, megfejtsék a régi Írásokat, és azok alapján összeállítsák 2 bélszínt.

De énértem természetesen nem sajnálják a fáradságot.

— Kér még valamit?

— Köszönöm, nem, — mondtam félénken. — Már így is hihetetlenül sok feladatot róttam önre.

— öt perc múlva itt is leszek az egészszel — mondotta határozottan.

Az emberek itt éveket is várnak a rendelésre, mondta tekintetével, Van, aki még itt is alszik, és mégis eleped az éhségtől, meg a szomjúságtól. Az egész várás közepette az emberek szerelmeskednek, összeházasodnak, van, akinek közülük várakozás közben már a gyereke is megszületik. A gyerekek közben megnőnek, és az étlapról tanulják meg 2z ábécét. Azután ők maguk rendelik ebédjeiket, és ismétlődik -az egész elölről.

A-z irántam tanúsított bizalom jegyében ettem.

Aztán felálltam az asztaltól.

— Nem tudom, hogyan is köszönjem meg messzemenő figyelmességét, —

mondtam a pincérnek.

— O, semmiség — mondta látható zavarral.

— Nem úgy van az, — tiltakoziam en. — ön nagyon nagy szolgálatot tett nekem... Ilyet nem lehet elfelejteni hálálunk órájáig sem... A számlám végösszege?

— Egy rubel, hu- szenegy kopejka, — felelte.

— Értem, — kacsintottam rá.

Leszurkoltam az egy rubel huszonegy kopejkát, és kezet nyújtottam neki. Ezzel a kézfogással nyomatékosan tudomására hoztam, hogy ez is egy hihetetlenül rendkívüli dolog.

A pénzzel egyébként is szűkében vagyunk. Köztudomású a sajtóból, hogy az Állami Bankjegykibocsátó Hivatal nem nyom elég pénzt. Az is előfordul velem, hogy fizetés nélkül távozok. Ilyenkor a rendőrség keres.

De ÉRTE én minden áldozatra kész vagyok. Ezért fizetek pontosan. Számla szerint!

A kijáratig követett lángoló tekintettel. Több mint valószínű, hogy nagyon sokáig fogunk emlékezni egymásra.

Fordította:

6'tgér Imre