Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

tRjCMtöf' KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Beethoven: Esz-dúr szonáta. 9.05 Művészet, ifjúság. 9.30 Népi zene. 10.05 Bach-művek. 10.54 Operettrészletek. 11.12 Szatirikus rádiójáték. 12.20 Melódiakoktél. 13.47 Karakán ember. 13.57 Kórusok. 14.25 Üj Zenei Újság. 15.20 Csak fiataloknak! 16.05 Erős Mátyás házassága. Rádiójáték. 16.30 Szombat délután. 17.50 Brahms: Német requiem. 19.25 Veronai haragosok. 20.40 Versek. 21.03 Népdalcsokor. 21.39 Áriák. 22.25 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. 9.00 Operarészletek. 9.25 őrsi napló. 9.39 Az MRT Gyermekkórusa énekel. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 12.00 Kamarazene. 13.05 Fogcsináltatás népi méretekben. 13.32 ruvószene. 14.00 Táncdalok. 14.10 Orvosi tanácsok a tejről. 14.15 Ciganydalok. 14.45 Reguly Antal útja az Uraiban. 15.00 A hét műsorából. 16.05 Kamarazenei hangverseny közvetítése. Közben: Kb. 16.50 Versek. Kb. 17.50 Filmzene. 18.10 Kíváncsiak klubja. 19.00 Nóták. 19.15 Operarészletek. 20.28 Szimfonikus zene. 21.40 Don Juan visszatéi Rádiójáték. 22.25 Szlovén népdalok. 22.45 Riport. 23.10 Kamarazene. Verne űrprogramja MAGYAR 9.00 Tv-szőttes. y.2U McGill. Egy úriember tulajdona. 11.10 Ki tud rá megoldást? 11.13 A zöld palota krónikája. Szovjet kisfilm. 11.30 Fehérnemü-e a fehérnemű? Nők félórája. 17.08 A havasoktól a tengerig . . . ■ 17i25 Kunigunda utca 25—27. (Riport.) 17.55 A képzőművészeti rovat magazinja. 13.13 Hirgk. 18.20 A tv-bérlet hangverseny- kalauza. 18.40 A Tv jelenti ... 19.25 Cicavízió. 19.35 Versműsor. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Nebáncsvirág. (Tv-operett.) 21.50 Tv-híradó. 2. 22.10 Éhség. (Magyarul beszélő svéd filmváltozat). [m»i EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) (Az előadások, kezdete: Va 6 és 8 órakor.) A kacsa Va 8-kor csenget EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: Va 6 és Va 8 órakor.) A sólyom nyomában EGRI KERTMOZI: (Az előadás kezdete: 8 órakor.) Egri csillagok I—II rész (Dupla hely árral l) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az oroszlán ugrani készül HATVANI KOSSUTH: Belgrádi románc . (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI PUSKIN: A tigris GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Hét katona meg egy lány FÜZESABONY: Én szeretlek, te szeretsz HEVES: Tiltott határátlépés PÉTERVÁSÁRA: Az örökös ...a három utitárs bent voH a lövegben, a nyílást belülről erősen bezárták. A Columbi­ád torka az állványok eltá­volítása után szabadon táto- gott az ég íelé... A kedélyek tetőpontra hágó izgatottsága; leírni nem lehetett... ...Csaknem ijesztő csend honolt köröskörül e pillanat­ban. Szellő nem mozgott a földön. Fennakadt a lélegzet, a szív nem mert dobogni. Minden szem odatapadt a Co­lumbiád torkára... Murchi­son tekintete nyomon kísérte .a chronometer mutatóját. Alig volt hátra több negyven másodpercnél, s úgy tetszék, hogy mindenik egy örökké­valóság. .. ...A huszadiknál általános borzadás szállotta meg a tö­meget, úgy tetszék mindenki­nek, hogy a lövegbe zárt uta­sok is éppen úgy számítják a rettenetes másodperceket... ...Harminchét... harminc- nyolc... harminckilenc .. negyven. Tűzet. ...Rettenetes, hallatlan, mennydörgésszerű csattanás hallatszék... a föld megrendült s csak egy-két ember látta egy futó pillanatig a löveget, amint lángfelhőnek közepette diadalmasan emelkedett fel a levegőégbe... Ezekkel a szavakkal írta le Verne Gyula az Utazás a Holdba 1865-ben megjelent tudományos fantasztikus re­gényében az ágyúból kilőtt űrhajó indítását. A Verne fé­le ágyúlövedék — benne há­rom űrhajóssal — a Hold fe­lé repül azzal a szándékkal, hogy ott leereszkedjenek. Verne űrprogramjában szinte tudományos pontosság­gal leírta a felhasznált esz­közöket, a tudományos lehe­tőségeket és elmondotta még azt is. hogy milyen élménye­ket éltek át az űrhajósok. Er­ről- külön könyvet írt Utazás ! Hold körül címen, mely légy év múlva jelent meg. Milyen volt a regénybeli Verne-ágyú, amivel a Holdba akartak lő­ni? Leírja a jeles szerző egé­szen pontosan. Az ágyút vasból öntötték. 300 méter hosszú, 68 ezer tonna súlyú, 3 méteres űrmé­retű, három méteres falvas­tagságú cső volt, amiben 200 tonna lőgyapotot helyeztek el, amely elégésekor 6 mil­lió liter gázt fejleszt s ennek nyomása röpíti ki az alumí­niumból gránátalakúra öntött űrhajót. Verne több tucat csillagá­szati és tüzértechnikai köny­vet tanulmányozott át, ő pon­tosan tudta, hogy másod­percenként 11 200 méter kez­dősebességet kell adni a lö­vedéknek, hogy a Föld von­zását legyőzve a Holdba re­püljön. Bizonyára azt is tud­ta — tüzérműszakd könyvei és szakértő tanácsadói meg­mondták —, hogy ilyen se­bességet lövedéknek nem le­het adni, hiszen akkoriban ágyúlövedékkel legfeljebb 1000 méter másodpercenkénti sebességet tudtak elérni. Ver­ne azonban nem asztronauti­kai szakkönyvet, hanem re­gényt írt, ezért úgy vette, mintha a sebesség elérhető lenne. Mi azt is tudjuk, hogy ha 11 200 méter sebességgel indulna a lövedék, a csőben előtte levő levegőoszlop szi­lárd testként viselkedne és a lövedék millió részre frecs- csenne szét. Azonkívül a lö­vedék indulásakor a bezárt utasokra a visszaható erő a földi nehézségerő harminc­ezerszeresével hatna, ami ugyanannyi, mintha egy 2200 tonnás ólomtömb nehezedne az űrhajósokra. OH ' ÜGYEIÉT Egerben- Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Baj- csy-Zsilinszky utcai rendelőben, (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom­baton 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben, (rendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén: Bajcsy­Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig, Il-es számú kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-36, 18-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasú’ nap délelőtt 10 órától 12 órá;° Il-es számú kórházban. (Sas .. ca. Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: Szombaton 12 őrá tói hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Verne ez utóbbi veszélyt úgy hárítja el, hogy a löve­dék fenékrészében vízkamrákat épít, amelyeken tölgyfapallóból készült korong úszik. A lövés­kor keletkezett visszaható erő a pallókat összetöri, a víz a réseken átnyomódik, és ezzel lefékeződik a bentlévők gyor­sulása. baj nélkül ússzak meg a kritikus pillanatot. Hogy a veszélyt érzékeltesse Verne elmondja, hogy az űrhajóban levő kutya annyira megsérül, hogy kimúl és ki kell dobni. Az űrhajóban jelentkező súlytalanság állapotát azzal magyarázza, hogy a száguldó lövedék elhagyja a Föld von­zását, és mielőtt a Hold von­zási Jtörébe lépne, a testek súlytalan térben lebegnek. Mi tudjuk, hogy a testek akkor válnak súlytalanná — töme­gük persze változatlan —, ha tehetetlenségi pályán mozog­nak: ezt Verne is érzi, mert amikor a regénye szerinti döglött kutyát kidobják az űrhajóból, az változatlanul mellettük marad és utazik a Hold irányába. Kedves szavakkal írja le Verne a súlytalanságot. Ol­vassuk el. ...délelőtt 11 óra tájban, Nicholl kezéből egy poharat kiejtett, az nem esett le a földre. hanem a levegőben maradt... ...ök maguk is meg valá- nak lepetve... tudományosan képzett ítéletük dacára, mi­dőn a csodával határos világ közepette látták magukat és észrevették, hogy testük sú­lya megszűnt létezni. Ha kar­jaikat kinyújtották, nem ha­nyatlottak le; fejük ingott a vállukon... Mihály egy ugrás­sal a levegőben termett, és ott­maradt lebegő állásban, két barátja csatlakozott hoz­zá egy időre úgy, hogy ők hárman a löveg közepében csodálatos mennybemenetelt ábrázoltak... A Holdra való leszállást Verne rakétákkal tervezte. Ügy gondolta, hogy á lefelé — Hold felé — zuhanó űrha­jóban rakétákat gyújtanak be és ezek visszaható ereje kellőképpen lefékezi a jármű­vet. Közben azonban kide­rült, hogy a matematikusok számításába hiba csúszott, és ők nem tudnak a Holdra szállni, hanem megkerülik azt és visszamennek a Föld­re. Látják a Hold túlsó olda­lát, érdekes amit a látvány­ról Verne írt. ...Mit is tudhattak volna ebben a távolságban megha­tározni? Egy-két hosszú sá­vot. mely keresztülszelte a tá­nyérát, valóságos felhők, me­lyek igen csekély légkörben képződtek, melyekből nem­csak a hegyek mind, hanem a csekélyebb jelentőségű hal­mok is kiemelkedtek, a circu- sok, a szirthasadékokkal tel­jes kráterek szeszélyes rend­ben, éppen úgy, mint a hold­nak látható felén... továbbá megmérhetetlen * síkságok, nem kiszáradt síkságok, ha­nem valóságos tengerek, szé­les kiterjedésű óceánok, me­lyeknek tükrén az űrben le­vő kontinenseknek felületén rengeteg nagy sötét tömegek, mint nagy erdőségek, egv-egy villám cikkázásánál pillanat­ra feltűntek... (Az idézetben a régi magyar Gaal Mózes féle fordítást adtuk.) Különös találkozás a kép­zeletnek a valósággal hogy a vemet ágyút Floridában ál­lították fel, ugyanott, ahon­nét 100 év múlva a Hold felé indult az ember. Hogyan, miként jutott Ver­nének eszébe az űrhajózás klasszikus regényének meg­írása nem tudjuk, feljegyzé­sei (több mint húszezer lap) elvesztek. Tudjuk, hogy Poe Edgar amerikai író hatott rá, aki ugyancsok írt asztronau­tikai regényt, az 6 hősei lég­hajóval emelkedtek fel. Régi görög írók, Kepler német csil­lagász, Cyrano de Bergerac francia író és még sokan má­sok írtak holdutazásról. Vernének követői is voltak. Egy német szerző szuperzep­pelint indított a Marsba, egy másik fényjeleket akart a Holdba küldeni. Tudomá­nyos alapossággal azután Ci- olkovszkij foglalkozott a fel­adattal először, ő ugyancsak írt fantasztikus regényt űrha­józásról. , Verne ragyogó fantáziával írt. Egy időben a tudomá- mányos fantasztikus regénye­ket lekezelték, de ma már tudjuk, hogy éppen a gazdag fantáziájú, tudományos és egyéb előítéletekből mentes írók adhatnak gyakran a ku­tatóknak hasznos ötleteket, amelyeket azután később megvalósítanak. Dr. H. A. 1970-bein ünnepeljük fel- szabadulsunk 25. évforduló­ját. Az ünnepi időszakban az IBUSZ Felszabadulási túrákat indít az ország legkülönbö­zőbb tájaira. A két-három- napos kirándulásokat autó­buszokkal bonyolítják le. A kirándulások alkalmá­val az utasok megismerked­hetnek történelmi emlékhe­lyekkel, amelyekhez hagyo­mányaink, vagy szocialista építésünknek egy-egy jelen­tősebb eseménye fűződik. A túrákon részt vevők — szakszerű vezetés mellett — megismerkedhetnek sok léte­sítménnyel, termelő üzemmel. A programokon ezenkívül a szokásos történelmi, néprajzi, táji látványosságok is szere­pelnek. A tűrák programjában ba­ráti találkozók, koncertek, lovas-bemutatók, népi műso­rok is szerepelnek, méltóan a felszabadulás jubileumi Az IBUSZ a Felszabadulá­ELÉGEDETTSÉG... (Foto: Kiss Béla.) Felszabadulási emléktúrák PANASZ Egyik nagyobb vál­lalatunk osztályveze­tője panaszolta el az alábbiakat. Nem te­szünk hozzá semmit, nem veszünk el belő­le semmit. — Őszintén meg­mondom, a prémium miatt most már vég­képp ki vagyok bo­rulva! — panaszolta. — Nem az én pré­miumom miatt, az osztályunk dolgozói­nak prémiuma miatt. Tíz éve kísérlete­zem, hogy örömet szerezzek számukra és most be kell valla­nom végképp meg­buktam. — Eleinte arra gon­doltam, hogy egyes- egyedül a végzett munka alapján javas­lom a jutalmak ösz- szegét. Nem ment. Tudja kérem, min­denki úgy érzi, hogy ő dolgozott a legtöb­bet. Rossz lett a han­gulat, s meggondol­tam magam. Közelí­tettem egymáshoz a prémiumok összegét. Az alsó és a felső ha­tár között alig volt valami kis különbség. Mit*gondol bevált? Nem! Még rosszabb lett a hangulat, mert most azok kedvetla­■ediek el, akik való­ban jobban, többel dolgoztak, mint az átlag. — No jó, nevettem magamban — egészen széthúzom a mezőnyt. A legképzettebbeket, amikor szorgalmasak is voltak, összehason­líthatatlanul maga­sabb jutalomban ré­szesítettem a közepe­seknél. Azoknak pe­dig, akik semmi kü­lönöset nem mutat­tak, nem adtam egy fillért se. — Még rosszabb lett a hangulat. So­kan elkeseredtek, hogy nekik éppen támadt. Jó, legyen végre nyugalom. Min­denkinek fillérre egyforma jutalmat adtam. Mit gondol bevált?... Látom, már tudja... Ezzel min­denkit megbántottam, mert mindenki úgy érezte, hogy degra­dáltam a szorgalmát és a képességét, hi­szen azonos jutalmat kapott X-szel, Y-nal, Z-vei, akik pedig sze­rintük lényegesen mérsékeltebb képes­ségűek. — Felhívtam a tu­dakozót, hogyan lehet igazságosan osztani a jutalmat. A tudako­úgy van családjuk, mint a másiknak, ne­kik ugyanúgy 3,60 tie. deka parízer, mint a másiknak, és ehhez hasonlókat dohogtak. — ördögi ötletem zó háromszor Is meg­ismételtette velem, hogy mi a kérésem, majd ezt mondotta: „Nem gondolja uram, hogy helyes lenne az ön részére egy kis idegszanatóriumi fe­lülvizsgálat?" — Nagyon elkese­redtem, de teljesen még mindig nem ad­tam1 fel a reményt. Nemrégben úgy érez­tem, most végre örö­met szerzek a mun­katársaimnak. Ügy hozta a sors, hogy egy nagy öszegü ju­talomkeretet kaptam, és jó magas jutalma­kat tudtam javasolni mindenkinek, és na­gyon nagy különbsé­gek nem is voltak a prémiumösszegek között. Mit gondol, örömet szereztem?,.. Ne szóljon közbe, lá­tom tudja a vála­szom... — Nem adtam fel a harcot, az ország egyik legjobb mate­matikusát kértem fel, jelentős honoráriu­mot ígérve, hogy dől. gozzon ki nekem olyan premizálási rendszert, amelynek alapján mindenki többet kaphatna min­denkinél. — A matematikus sajnálattal közölte, hogy a tudomány mai állása szerint a Vénuszra el lehet iutni, sőt még távo­labbra is, de ezt a számtani rendszert még nem ismeri. Le­vele végén udvaria­san felhívta a figyel­emét, hogy nem ár •ina esténként jéghi deg vízzel tusolni... Feljegyezte: Órásé Nándor sí túrákra meghívja a szom­szédos, baráti országok ha­zánkban tartózkodó turistáit is, továbbá a szovjet testvér- városokbból hozzánk érkező turistákat. Az 1970-es eszten­dőt a Magyarok Világszövet­sége „Jubileumi év”-vé nyil­vánította, s ebből az alka­lomból igen sokan látogat­nak majd haza a világon szá­mos országában élő magyarok kőiül. A Felszabadulási-túrák út­vonala az ország egész terü­letét behálózza. Az ünnepi országjárás során sok tíz­ezer ember ismerkedhet meg lakóhelyétő] távoleső, más tá­jak látványosságaival, alkotá­saival. Megyénkből is indít az IBUSZ az ot»szág különböző részeibe Felszabadulási túrá­kat. 1969. október 18-án Eger—Hortobágy—Debrecen útvonalon bemutatják a Hor­tobágy új arculatát, a nagy történelmi tradíciókkal ren­delkező decrecenl nagytemp­lomot, s az alföldi metropo­lisz — Debrecen — szociális létesítményeit, új városré­szeit. 1969. szeptember 26— 27-én pedig a Dunántúlra — Dunaújvárosba—Székesfehér­várra — utaznak megyénk dolgozói. Megtekintik a Dunai Vasművet, a város nevezetes­ségeit, majd Székesfehérvá­ron ellátogatnak a Híradás- technikai Gyárba. Két hét múlva a Duna-Tisza közé, Kecskemétre és Szegedre utazhatnak az érdeklődők Heves megyéből. Kecskemé­ten bemutatják a Lenin-vá- rost és az új sportkombiná­tot, Szegeden pedig a felsza­badulással kapcsolatos emlé­keket, majd a túra során a Martfűt Cipőgyárat is meg­látogatják. A negyedik tú­rára 1969. október 24—26 kö­zött kerül sor: az IBUSZ idegenvezetői elkalauzolják a túra részt vevőit Győr—Új­városba. ahol megtekintik a • RÁBA-MANN Gépgyárat, majd Sopron nevezetességei­nek megismerése után Sár­várra az új baromfifeldolgo­zó üzembe, utána pedig Vesz­prémbe utaznak. A túrák szervezését már nap­jainkban megkezdik az üze­mek párt- és szakszervezeti aktívái, akik egyben részle­tes felvilágosítást is adnak a túrákkal kapcsolatban. Az IBUSZ Heves megyei kirendeltségén megtudtuk, hogy megyénkbe is vezetnek néhánv túrát, elsősorban Pest, Nógrád, Szolnok és Borsod megyéből. 1969. július 12.« szombat f

Next

/
Oldalképek
Tartalom