Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

Rm KOSSUTH 8.15 Kodály-kórusoK. 8.32 Gyermekrádió. 9.07 Népszínművek dalaiból. 10.05 Mit tehet a költő. Beszélgetés. 10.35 Schubert: VIII. „Befejezet­len” szimfónia. 11.00 Filmzene. 11.11 Rameau: Pygmalion« Egyfelv. opera. 12.30 Melódiákoktól. 13.45 Magyar emberek látogatása Indiában. 14.02 Húszas stúdió. Össze­tartozunk. 15.10 Liszt: Magyar fantázia. 15.25 Mai témák, mai dalok. 15.34 Kamarazene. 18.05 Eszmecsere a vásárcsarnok­ról. Riport. 16.25 Bach-müvek. 17.20 Opefettdalok. 17.33 Gép és ember a földeken. Dók.-műsor. 17.58 Könnyűzenei híradó. 18.28 Lemezek közt válogatva, 19.25 A Szabó-család. 19.55 Színes népi muzsika. 21.03 Kulturális világhíradó. 22.15 A Maghreb prófétát keres. II. rész. 22.25 Romantikus szláv muzsika. 23.25 Zenés játékokból. PETŐFI 8.05 Tánczene. 9.03 Weber-áriák. 9.30 Vakarcs vakációja. Rádiójáték. 9.50 Zeneiskolások .játszanak. 11.48 Móricz Zsigmond írásaiból. 12.00 Kamarazene. 12.45 Törvénykönyv. 13.05 Rimszkij-Korszakov: Sehe­rezáde. Szvit. 13.45 Kettőtől — hatig... Zenés délután. 18.10 Beethoven: A-dúr szonáta. 18.28 Krimi és valóság. II. 18.53 Népművészek a mikrofon előtt. 19.03 Századunk zenéjéből. 20.28 Lendvay K.—Hollós Korvin: Három férfikar. 20.44 Legkedvesebb verseiről be­szél: Somlyó György. 21.00 Operettrészletek. 21.40 Világgazdasági figyelő. 22.00 Népi zene. 22.20 Gondolatok filmekről. 22.35 Könnyűzene. 23.10 Fúvóspolkák. 23.20 Operarészletek. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Én is vagyok olyan gu­lyás!... Vetélkedő. 18.50 Szobor és legenda. (Képzőművészeti kisfilm.) 19.00 Esti mese. 19.20 Csodák. (Román kisfilm.) 19.35 Parabola. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Tavasz van. (Magyarul beszélő olasz film.) 21.55 Zenei Figyelő. 22.30 Tv-híradó. POZSONYI 18.05 Ljubljanai parasztlakoda- flbm. (Riport.) 19.00 -és 22.00 Tv-híradó. 19.50 Telekvizműsor. V. 20.35 Dunai dallamok, (Operett-show.) 91.35 A Tátra az 1970-es sívilág­bajnokság előtt. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33» Elza a vadon szülötte EGRI KERTMOZI: Rita, a vadnyugat réme EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Fekete tulipán GYÖNGYÖSI PUSKIN: Majd a Leontine! GYÖNGYÖSI KERTMOZIS Csapda GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egy nehéz nap éjszakája HATVANI KOSSUTH: Simon Menyhért születése (Nyári ifjúsági mozibérlet, kó- töitszelvények beválthatók.) HEVES: Két csengetés között FÜZESABONY: Anna Kareiíina !E1 Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszkv iRtcai rendelőben. (Telefon: Il­it') Rendelés gyermekek részé­Gépesített .fogyókúra A szépség- ápolás egy­idős az em­beriséggel. A sokezer éves barlanglele- ' tek is tanú­sítják, hogy már az ősem­ber is díszí­tette testét — és így volt ez végig a történelem során. Száza­dunkban a biológia és az 'orvostudo­mány fejlő­désével ipar­ággá vált a kozmetika, és a luxus világá­ból bevonult a mindenna­pi életbe. Az utóbbi évtize­dekben pedig 'ii*' világszerte a KoiunI fogyókúra, a karcsúsítás lett a kozmeti­ka legelterjedtebb és leg­jobban fejlődő ága. A civilizáció nyomán egy­re javuló életkörülmények, a helytelen táplálkozás, a technika jóvoltából minimá­lisra csökkenő fizikai munka, a rendszeres mozgás hiánya szükségszerűen elhízáshoz vezetnek. És ez már nem is csak divat kérdése, hanem elsősorban egészségügyi prob­léma. A tudománnyá vált szépé­szeti ipar a fogyasztó eljárá­sok tömegét dolgozta ki. Eze­ket három csoportra lehet bontani: az egyik a ételek kalóriamennyiségének foko­zása, a másik eljárás alapél­- v.s-vs-mí" : „inkviziciós” kamrája. (MTI Külföldi Képszolgálat.) zást, és mivel túl intenzív munkát végeznek, rövidesen visszaszedik magukra a ke­servesen „letomázott” kiló­kat, mert a mozgás után megnövekedett étvággyal bő­séges ételt és italt fogyasz­tanak. Itt is segítségünkre siet azonban a technika. Nagy nyugati — de újabban keleti — kozmetikai szalonok áttérnek a modern gépi kar­csúsításra. Már Budapesten is nyílt egy hasonló stúdió. Egy-egy ilyen fogyasztóhe­lyiség — zúgó és csattogó Lombos fából elektromos készülékeivel — szinte egy XX. századi mo­dem inkviziciós kamra be­nyomását kelti. A kezelés lé­nyege az, hogy izzasztás és diétázás nélkül, — vagy sú­lyosabb esetekben azzal kombinálva — azt a testrészt mozgatják, gyúrják, amelyik­re legjobban rárakódott a súlytöbblet. Rángató, simogató mozgást végző hevederek közé fog­ják pl. a derekat, vagy a combot, és a gyors, váltako­zó mozgás lemasszírozza a felesleges dekákat. Alkalmaz­nak még pörgő fahengereket, nyújtószerkezeteket is. Fon­tos kellék az elektromos massszírozó berendezés, amelynek előnye, hogy házi­lag is alkalmazható. A gé­pesített szalonok ugyanis gyakran horribilis összeget kérnek a kúráért, igaz vi­szont, hogy a prospektusom beígért eredmény is csodá­val határos: „fél .év alatt a legcsúnyább kis kacsából is fotómodellt vyázsolunk”. Valójában nincs szükség az ilyen drága, radikális módszerekre. Egyénileg is megpróbálkozhatunk egész­ségünk és szépségünk védel­mével, ha ismerjük szerveze­tünket, testalkatunkat, a megfelelő higiéniai-kozmeti­kai szabályokat Az egészsé­ges, szép, arányos test fel­tétele mindenekelőtt: a he­lyes táplálkozás és a jó emésztés, az egyéni képessé­geknek legjobban megfelelő munka, illetve a munkából származó esetleges hátrányok kiegyenlítése, a kikapcsoló­dás. a kiegészítő testmozgás — és a jó idegállapot H. J. hétvégi ház ve a kalórialeadás mestersé­ges fokozása, a harmadik pedig e kettő kombinációjá­ból kialakított komplex­kúra. A fogyá? másik alapvető módja a mozgás. Ez sokszor nagy problémát jelent, ugyanis a kórosan elhízott ember nehézkesen mozog, ezért nem szereti a testgya­korlatokat, és rendszerint légzési, vagy vérkeringési elégtelenségben szenved. So­kan viszont hajlamosak ar­ra, hogy — félreértve a sport fogyasztó hatását —, túlzás­ba viszik a testgyákorlato­A Típustervező Intézet és a .Közép-magyarországi Er­dőgazdasági és Faipari Egye­sülés hétfőn új típustervező intézetben megnyitotta közös kiállítását a hazai lombos fa építészeti felhasználásáról. Több mint kétszáz féle ter­méket: épületszerkezetet, bú­tort, irodaépületet mutatnak be, amelyet a drága impor­tált fenyő helyett hazai lom­bos fűrészáruból készítettek. A kiállítás slágere a fedett terasszal, emeletes ággyal, szekrényfülkével ellátott szerszámkamrának és kis hét végi háznak egyaránt használható 8.5 négyzetméte­res akácfaépület. A Gödöllői Erdőgazdaság vállalta, ötven kilométeres körzetben mint­egy tízezer forintért bárhol felállítják. A kis épület bő­víthető újabb elemekkel, 14 négyzetméteres nyaralóvá is. A sorozatgyártást már meg­kezdték és a kiállításon elő­jegyzéseket vesznek fel a megrendelőktől. Ezúttal mu­tatják be először a gödöllőiek másik új termékét a Szauna fürdőházat is, amelyből há­romféle típust rendelhetnek magánszemélyek, motelek, kempingek. M. Cservinszkij: Búcsú a pátyaudvaron — Itt az ötös kocsi. Látja, Másenyka, épp a legjobbkor érkeztünk. — Hány perc van még az indulásig, Szerjózsa? — Kettő. — Jaj, hát akkor már be is szállók. Viszontlátásra! — Nyugalom, Másenyka! Még tömérdek időnk van. Hadd nézzek még egyszer a szemébe. — Tehát ír majd nekem? — Naponta. Naponta két­szer! És maga ír? — Hogyne írnék! Mennyi az idő? — Még van egy teljes per­cünk. — Egy perc!... Ö... hát a viszontlátásra, Szerjózsa. — Drága... drága... Gondol majd rám? — Induláááás’-r Most már igazán beszál­lok. Pedig annyi mindent sze­rettem volna még mondani! — Én is. — De nagyon hosszú leve­let írjon ám, Szerjózsa! — Maga meg ne felejtsen el táviratozni, ha megérke­zik. — Persze, hogy távirato- zok... Milyen jó, hogy most késik a vonat. Tovább áll, hogy mi néhány percig még együtt lehessünk. — Mit is akartam monda­ni... Megvan a jegye, Má­senyka? — Itt van a retikülömben... Idő? — öt perc múlhatott el a menetrend szerinti indítás óta. — Adja át mindenkinek az üdvözletemet: OljcmsJe^Sfasz­jának, Zinának, meg a többi­eknek. De el ne felejtse! — Hát már hogy felejteném el... — Van amit még meg akar­tam kérdezni... De mit?... Ja, igen! Mennyi az idő? — Tíz perccel múlt hét, s már régen el kellett volna in­dulni a vonatnak. — Hűvös van itt, Szerjózsa. — Be akar szállni? — Dehogy akarok... — No, fütyül már a moz­dony... Pedig de sok mindért szerettem volna még monda­ni!... Érdekes, Másenyka, még mindig tilost jelez a szemafor. — Hallatlan!... Pedig mennyire siettem!... Alid volt időm csomagolni. — Szép kis közlekedés, nem mondom!... — Ha dolga van, akkor csak menjen, Szerjózsa. — Ugyan... Persze külföl­dön a vasút kártérítést fizet az utasoknak, ha csupán egy percet is késik a vonat. — Csak nem azt akarja maga is, hogy megtérítsék a kárát? — Ez nem volt szép magú­tól, Másenyka. — Akkor mondjon maga valami szebbet. — Ahhoz jó hangulat kel­lene. — Tehát elrontottam a hangulatát? — Másenyka, hiszen én nem magáról beszélek, ha­nem a közlekedésről!... — No, igen, de tudom én jól,' mire érti. — Nem ért maga semmit! — Ezzel azt akarta tud­tomra adni, hogy buta va­gyok? — Mondtam én ilyesmit? — Nem mondta, az igaz, de gondolta! — Nem is tudtam, hogy ért a gondolatolvasáshoz is?r — Szemtelen! — Én vagyok szemtelen?! Az egész napot elveszteget­tem maga miatt. Végighur­coltam a városon az átkozot- túl nehéz bőröndjeit, és még én vagyok szemtelen! — Igenis, hogy szemtelen! Jaj, végre csakhogy indu­lunk! Hallani se akarok többé magáról!... Fordította: Krecsmápy László K JogfST filp&térFén Mi a törvényesség? Az utóbbi tíz esztendőben egyik gyakran emlegetett jogi fogadom, kifejezés a „törvényesség'’ szó volt. Beszéltünk arról, hogy helyreállítottuk a törvényessé­get, aztán pedig arról olvastunk, hallottunk, hogy megszilár­dult hazánkban a törvényesség. A törvényesség első kritériuma, hogy az állami tevé­kenységet jogilag szabályozzák. Jogszabályok írják elő, hogy mire jogosult, és' mire kötelezett az állam polgáraival szem­ben, illetve mire jogosultak az állampolgárok és mire köte­lezi őket az állam. Hozzátartozik a törvényességhez, hogy ezeket az alapvető jogokat, illetve kötelességeket a legfelső törvényhozó testület szabályozza. (Ez ugyan formálisnak tűnhet, de gondoljunk csak arra, hogy mennyire összeegyez­tethetetlen lenne a törvényesség mindenki által érzett tar­talmával, ha az alapvető jogokat vagy kötelességeket — sa­ját megítélésük szerint — a helyi szervek rendeznék. Az itt felsoroltak azonban a törvényességnek csupán az egyik oldalát érintik, mert hiszen hiába foglalnák törvénybe az állam és az állampolgárok jogait és kötelességeit, ha mindez papíron maradna. így a törvényességhez más oldalról hozzátartozik az is, hogy a jogszabályokat egyrészt betartsák, másrészt betartas­sák, mind az állampolgárokkal, mind az állami szervekkel. Törvényesség tehát összefoglalva azt jeleni, hogy a jogo­kat és kötelességeket rögzítsék és ezeket a jogszabályokat az állami szervek és az állampolgárok betartsák, illetve betar­tassák. Hozzátartozik még az is, hogy ha jogszerűtlen maga­tartást tanúsít valaki, mód legyen ennek a magatartásnak a kiküszöbölésére. (Tehát kényszert lehessen alkalmazni a más jogait megsértő hivatallal, magánszeméllyel stb., szem­ben.) A gyakorlatban a törvényesség fogalma szűkebb érte­lemben általában büntető jogi vonatkozásban vetődött fel. A büntetőjog speciális területén a törvényesség azt je­lenti, hogy senkit ne lehessen felelősségre vonni, aki nem követett el bűncselekményt, másrészt ha valaki bűncselek­ményt követ el, személyre tekintet nélkül vonják felelős­ségre. A büntető eljárás törvényessége azt jeleni, hogy a fele­lősségre vonás az eljárás megindításától a büntetés végre­hajtásáig úgy legyen szabályozva, hogy ez automatikusan a bűnösök felelősségre vonását, illetve az ártatlanok felelősség alóli mentesítését eredményezze. Például: nemcsak azt kell kötelezővé tenni, hogy a bű­nös javára szóló enyhítő körülményeket is feltárják, hanem, hogy ez a szabály végig is vonuljon az egész bűntető eljá­ráson. Nem elég tehát mint alapelvet törvénybe iktatni a fent említett szabályt, hanem az eljárás részleteinek szabá­lyozása folytán mindvégig úgy kelljen eljárni, hogy ez a mentő körülmények feltárását is magával hozza. (A büntető eljárás során ezt szolgálja például, hogy mindennemű eljá­rási cselekménnyel szemben panasszal, bírói ítélettel szem­ben pedig fellebbezéssel lehet élni.) A törvényesség őre a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szervezet. Az ügyészi szervezet sajátos helyet foglal el állami szer­vezetünkben. Egyetlen kapocs tartja össze más állami szer­vekkel: a legfőbb ügyészt az országgyűlés választja. Se álla­mi, se rendőri, se más szerveikkel, intézményekkel, hivata­lokkal összefüggése nincs, érdekeltség nem köti. A törvényesség betartását úgy kényszerítik ki, hogy minden jogilag szabályozott tevékenység ügyészi ellenőrzés alá tartozik. Az ügyészségek ellenőrzik a hivatalok, intézmé­nyek, szervek, gazdálkodó egységek, bíróságok, rendőrség, tanácsok, stb., jogilag szabályozott tevékenységét. Ha az említett szervek munkájában törvénysértést észlelnek — jogilag szabályozott formák betartásával — ügyészi óvással felfüggesztik a törvénytelen intézkedés végrehajtását; meg­határozott esetekben kezdeményezik a törvénysértő szemé­lyek fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonását. Csak az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács műkö­dését nem ellenőrzi az ügyészség. Dr. Eötvös Pál A Heves megyei Tanács Kórház (Eger, 1, Pf.: 15.) érettségizett lányokat alkalmaz tanfolyamos ápolónői munkakörben havi 1000,— Ft alapbér illetményezéssel. A kórház a munkaviszony létesítésekor tanulmányi szerződést köt melyben kötelezettséget vállal arra, hogy — a munkába lépéskor 800,— Ft fizetési előle­get folyósít, — a tanfolyam elvégzésével járó költségeket megtéríti, — félévenként tanulmányi jutalmat biztosít, — vidékieknek havi 250,— Ft lakás bérleti díjat térít, vagy az utazási költséget fedezi, — a képesítés megszerzése után a havi alap­bért legalább 1400,— Ft-ra felemeli. Részletes felvilágosítást a kórház bér- és piunkaügyi fő­előadója (Eger, Széchenyi u. 27.) ad. Az alkalmazás iránti kérelemhez önéletrajzot és az érettségi bizonyítványt (vagy hiteles másolatát) kell csatolni, ..................................................................—

Next

/
Oldalképek
Tartalom