Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
Kétmillión felüli deficit után 0 n Uj vezetőséggel új reményekkel kezdenek munkához a kerecsendiek f " A műit év második felében toár előrevetette árnyékát a gond a kerecsendi Arany Ka- ! láez Termelőszövetkezetben. Pontosabban, akkor már lát-, i szott, hogy a több éve tartó i „mának élés”, a megalapo- ( rat.lan gazdálkodás ezúttal a szokásosnál is súlyosabban üt ( vissza, s már ez időben egy- f millión felüli veszteséggel [ számoltak. I A mérleghiányról hivatalo- j san akkor még nem nagyon I esett szó, de az alacsony ter- í mésátlagok és a növekvő termelési költségek már veszélyt jeleztek. A 14 mázsás tervhez képest őszi búzából csak 11,80 mázsát sikerült j betakarítani, hasonlóképpen í gyengén sikerült az őszi, tar ! vaszi árpa, mák, a lucerna, a kukorica. S most a zár- j számadó közgyűlésen azt i hallhatta a tagság, hogy nem I volt egyetlen olyan szántó• } földi növény sem, amely meghozta volna a várt termést és ; « jövedelmet ! Ráadásul nemcsak a határ- '( ban, de az istállókban is i mindegyre elkeserítőbb szá- ; sasokat jegyeztek fel a brigád- i vezetők. Ügy gondolták, hogy : nyolc és fél milliónál többet tudnak értékesíteni tejből, tűsből, sajnos, ez az összeg a ; hatmilliót se érte eL összességében 6 800 000 forinttal tudtak kevesebbet produkálni, mint ahogy év elején tervezték és ez a nagyarányú kiesés szinte törvényszerűen ; kozta magával, hogy a szövetkezet fizetésképtelen lett. ' Xz utolsó hónapokban már csak a megyei tanács ségít- Bégpénzével tudott gazdálkodni, fizetni a szövetkezet, ‘ g az új évet — ahogyan'mondani szokás — üres zsebbel kezdte. g tápunk 1968. november Sffl-i számában részletesen írtunk arról, hogy miként jutott a kerecsendi közös gazdaság ebbe a nehéz helyzetbe, mivel nemcsak keveset, de drágán is termelnek. Ezt most újból megerősítették a zárszámadás adatai. Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen közös gazdaságban, mint a ke- aecsendi, csak a gépek üzemeltetésére, javítására több mint hárommillió forintot költöttek. És bár ezek a gépek nem.végezték el a terve-, zett munkákat, mégis túllépték az üzemanyag-felhasználási tervet, s majdnem egymillió forint értékű alkatrészt használtak fel javításukhoz. Fővárosi * művészek felléptével üzállóbau 1968. febr. 23-án vasárnap este 7 órakor * Ez a tény te jelzi, hogy bár a termésátlagok messze . elmaradtak az év elején reméltektől, s az állattenyésztés sem hozta a várt jövedelmeket, annak ellenére a szövetkezet termelési költségei nemhogy csökkentek volna, de meghaladták a tervezettet. Amikor * Fodor József, a termelőszövetkezet főkönyvelője beszámolóját tartotta a zárszámadó közgyűlésen, még .csak” 1 666 000 forintot mutatott a veszteséglista. Akkor adtak át neki egy borítékot, amelyben a bank közölte, hogy felmondta a szövetkezet hitelét és így a szociális és egyéb célokra szánt — illetve hiányzó — összeggel együtt több mint kétmillió forintra nőtt a szövetkezet .deficitje” és az év elején tervezett 40 forint helyett csak 31 forint 30 fillért tudnak fizetni munkaegységenként. * A szövetkezet tagsága érthetően, haragos zúgással, türelmetlen közbekiáltásokkal fogadta ezt a tényt. A beszámolót követő vitában évekre visszamenőleg kíméletlenül feltárták, hogy a vezetők hibái, az időjárás viszontagságai mellett mi járult hozzá a sorozatos kudarchoz. A tagság keményen bírálta vezetés hibáit, de sokkal gyengébb kifejezéseket használtak, amikor önmagukról volt szó. Pedig az sem ártott volna, ha őszintén feltárják, mennyiben járult hozzá a rossz gazdálkodási eredményekhez a fegyelmezetlenség, a kedvetlenség, a sértődöttség. A tagság mindenesetre megelégelte a civódást, a kudarcot, és tíz nappal a zárszámadás előtt úgy döntött, hogy ezt az éret új vezetőséggel kezdik. A titkos szavazáson így kapott megbízást az elnöki funkció ellátására Détár Mihály, aki korábban az osto- rosi közös gazdaságban dolgozott. Lévai József, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza benyújtotta lemondását, amelyet a vezetőség elfogadott, s helyére Tóth Tibor agrármérnököt állította. A szövetkezet főkönyvelője már korábban megvált tisztségétől, s megvonták a bizalmat az elnökhelyettestől is. A zárszámadó közgyűlésen ezért nem volt olyan parázs hangulat, amelyet Kerecsen- den megszoktak, s várták az idén is. A tagság ugyanis, miközben kíméletlen alapossággal feltárta az eddigi gazdálkodás hibáit, most már a jelent nézte és a jövőbe tekintett. Első feladatként hagyták jóvá, hogy alaposan vizsgálja meg a vezetőség: miért kerülnek a gépek olyan sokba? Megbízták az új vezetőket az eddiginél hatékonyabb prémiumrendszer kidolgozására és kérték, hogy szakemberek bevonásával tartsanak alapos vizsgálatot annak kiderítésére, hogy miért alakult ilyen katasztrofálisan évek óta az egyébként jó adottságokkal rendelkező sző- vetkezet gazdálkodása. Ezt különben nem is kellett volna kérni, mert a megyei tanács szanálási bizottsága rövidesen kiszáll Kere- csendre és felderítik a veszteség okait, s nem utolsósorban javaslatot tesznek a felelősök megbüntetésére. A vizsgálat eredménye néhány hét múlva nyilvánosságba kerül, ám jó lenne — miként a kerecsendiek új elnöke mondta: ha addig is az Ögszes erőt, energiát, időt és figyelmet már az idei feladatok megoldására fordítanák a szövetkezet gazdái, nehogy megismétlődjenek a tavalyi hibák. Az elmúlt évek kudarcai minden bizonnyal jó tanulságul szolgálnak nemcsak a kerecsendieknek, de más termelőszövetkezetek vezetői.- nek, tagjainak is. Éppen ezért ha a vizsgálatok befejeződnek, okulásként közreadjuk: miként jutott el egy közös gazdaság a szanálásig, s milyen módon lehet ebből a reménytelennek látszó helyzetből viszonylag rövid időn belül kilábalni. Kovács Endre Tanácskozás I a mezőgazdaság fejlesztéséről a MÉM-ben Csütörtökön a MÉM-ben a megyei tanácsok vb-elnök- helyettesei és mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői a mezőgazdaság technikai fejlesztésének feladatairól tanácskoztak. Dr. Gergely István miniszterhelyettes előadásában rámutatott: elsősorban azokon a területeken koncentrálják az erőket, ahol a legkisebb ráfordításokkal a legnagyobb gazdasági eredményt lehet elérni. A fejlesztés általános irányelvei között igen' fontos az a szempont is, hogy a jövőben a népgazdasági és az üzemi érdekeltséget még jobban összehangolják. A miniszterhelyettes a többi között elmondotta, hogy 1971—72-re megkétszereződik a műtrágyaellátás, ami azt jelenti, hogy 3,5—4 millió tonnányi talajerő-pótlószert használ majd fel a mezőgazdaság. Idén tovább folytatják a több éves nagy adagú műtrágyázás! kísérletet, több mint 15 000 parcellán. Jelentős változás várható az új talajművelési rendszer és a hozzá tartozó eszközök kialakításában, illetve elterjesztésében. Fokozottabban előtérben kerülnek a függesztett és félig függesztett, váltva forgató ekék, valamint a különféle könnyű és nehéz kom- binátorok. Bűnvádi eljárást indítana!« a répcelaki robbanás fő felelősei ellen A répcelaki robbanással kapcsolatos szakértői vizsgálat eredményéről Kreffly Gábor, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnök- helyettese, a vizsgáló bizottság vezetője, — a Miniszter- tanács üléséről kiadott hivatalos közleményen túlmenően — a következő részleteket mondotta el az MTI munkatársának. — Amint a vizsgálat eredményeiről nyilvánosságra hozott közlemény is megállapítja, a robbanás legfőbb oka az volt, hogy 1961-ben, a most felrobhant két tartályt a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban az eredetileg tervezett ötvözött acél helyett közönséges szénacélból készítették el. Ez az acél ugyanis csak fagypont feletti hőmérsékleten képes nyomós alatt a rugalmas alakváltozásra — természetesen ebben az esetben is csak megadott határokon belül —i, fagypont alatti hőmérsékleten azonban „el- ridegedik” és rideg állapotban egyetlen mikroszkopikus repedés is kiinduló pontja lehet a további törésnek. Már pedig a szénsav tisztításának szükségszerű velejárója a fagypont alatti hőmérséklet. Annak tehát gyakorlatilag alig van jelentősége, hogy — amint kiderült — a szénsav nem egyszer befagyott a tartályokba, ami feltételezi a mínusz 80 fokos hőmérsékletet, mert az anyag alkalmatlansága folytán a robbanást az engedélyezett 15 atmoszféránál jóval kisebb nyomás is már a megengedett mínusz 30 fokos hő mérsékleten kiválthatta. — A helytelen szerkezeti anyag alkalmazása miatt a felelősség — hivatkozott Kreffly Gábor a bizottság megállapítását a — a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár 1960-ban volt termelési csoportvezetőjét és a répcelaki vállalat akkori főmérnökét terheli. Ellenük az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség a bűnvádi eljárás megindítását javasolja. — A tartályrobbanásban szerepet játszhatott a búvó- nyílás lemezanyagának meg nem felelő hengerelése is, ami azonban szorosan összefügg az alkalmatlan acélféleség felhasználásával. Viszont a búvónyílás helytelen konstrukciójáért a tartály tervezője, a hegesztési varratok feszültségmentesítő hőkezelésének elmulasztásáért' a gépgyár termelési és ellenőrzési osztályának vezetője a felelős, azért pedig, hogy a tartályban az üzemi nyomás esetenként túllépte a megengedett értéket, a szénsavtermelő vállalat termelési és üzemfenntartási osztályának vezetőjét, továbbá négy művezetőjét, a tmk főművezetőjét és művezetőjét terheli a felelősség. Ellenük az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség egyelőre szabálysértési eljárást indít, de ha büntető jogszabályokba ütköző cselekménynek vagy mulasztásnak gyanúja merül fel, természetesen megtesszük a lépéseket a bűnvádi eljárás megindítására is. Répcelakon egyébként — fejezte be tájékoztatását Kreffly Gábor — a részleges, a gyár korábbi kapacitásának harmadát elérő termelés előreláthatólag az első félév veién megkezdődik és remény van arra, hogy az év végéit helyreáll az üzem teljes termelési kapacitása. (MTI) lói halad a hatvani KiSZ-lakások építése Kulcsátadás júniusban Minden kezdet nehéz. Az első hatvani KISZ-lakásépitő akció ■ megszervezése, előkészítése is közel három esztendeig tartott De most már egyenesbe került az akció, Juhász Ferenc, a KISZ Hatvan városi bizottságának titkára örömmel újságolta: — Végre jól halad az építkezés is. A kőművesmunka jelentős része már elkészült. Az első épületen már a tető szerelését is megkezdték. — Hány lakás épül? — Huszonnégy kétszobás és tizenkét két és fél. szobás. — Mennyibe kerülnek a la- kásök ? — A kétszobás 178 000. a kettő és félszobás 192 000 forintba. — Mennyit kellett indulónak befizetni? — Sajnos sokat. 50—58 ezer forintot. — A KISZ-lakásépítő akciót elsősorban azért hívták életre, hogy a fiatalok olcsóbban jussanak lakáshoz. — Így van, de hiába próbálkoztunk : olcsóbban nem tudtuk az akciót megszervezni. Nagyon drága az építkezés. — Hol épülnek a lakások? — A Balassi Bálint úti telken. — Mikorra tervezik átadni? — Ez év júniusában. Ha továbbra is ilyen ütemben megy a munka, akkor nem csúszik el a határidő. Reméljük, így lesz. — Körülbelül hány lakásra váró fiatal él, dolgozik Hatvanban? — 'Nagypapa, ml az, hogy emberfeletti erő? —*• Elcsépelt frázis. Legalább húsz éve nem hallottam. — És Krampendruck alhercegre emlékszel? — Nem én. Miért is emlékeznék? — Hát mert éppen ötvennégy éve, a világháború kitörésének napján megölte a sze. retőjét. Most olvastam a Divat és Textilben. Te már éltél akkor? — Élni éppen éltem, de talán felületesen olvastam aznap az újságot. Gondolod, hogy éppen a herceg érdekelt? — Pedig az vált az évszázad gyilkossága. Nézd ezt a képet. Krampendruck alher- cég megitatta Simák Rózáit tömény hiper - mangánnal, aztán leöntötte forró veronál- lal, és emberfeletti erővel a robogó gyorsvonat alá kötözte. Értem már. Az alherceg hét. venhat éves púpos törpe volt, és emberfeletti erő kellett hozzá, hogy a robogó vonat alá kötözze a szeretőjét. — Na lám, magad is rájöttél. De nem olvasDessewffy László Miért megy a lap? hatnál valami hasznosabbat? % — Ugyan, nagypapa! Ez roppant érdekes, mindenki erről beszél. Nem szeretném, ha műveletlennek tartanának. — Nem olvashatnád inkább a Virágtenyésztést? — Azt is olvasom. Irtó izgi! Már ötödik hete hozzák, hogy Bregovács ulánusör- mester, meg egy szép virágáruslány, Pitlik Bella, feldarabolták Pruszlikovics Zénót, és egy faliórába rejtve be akarták csempészni a Főpostara. Ez már csak híres esemény volt. Erre sem emlékszel? — Én mindig azt hittem, hogy Pruszlikovics darabolta fel Bre- govácsot. Tudod, akkor éppen a disszertációmon dolgoztam. Lám-lám, hát erről hires az a nap? Nem olvashatnád inkább a Nyolc Világrész Híradóját? — Az előbb tettem le. Nézd! Huszonöt éve, hogy ártalmatlanná tették SmaSszer Döméi, a félvilág rémét, aki megszökött az Alagútból. Nyolcvan mester- detektív rohant a sár. kában, de egérutat te a perjelt, hogy a hátán cipelje. Aztán előkerült a második szénégető holtteste... , — Nem érdekel! Annyi becsületes embert elfelejtettek, nyert a nagy tolongásban, és bemenekült a Vigadó romjai közé. Megfojtotta a főszakácsnőt, aztán felrohant a tetőre, és beugrott a zajló Dunába közben eltörött az orrcsontja. Később erről ismerték fel, mikor revolverrel kényszerítőt^ Smasszer Dömét nem tudják elfelejteni? — Nagypapa, téged semmi sem érdekel, csak az egyetemi előadásaid. Arra sem emlékszel, mikor Klocsek- né sorra beolvasztotta a szeretőit a libazsiros bödönbe? Le se bukott voi»A h# mm pinán rendszerető, és rá nem ragaszt a bödönökre egy-egy cédulát az áldozat nevével. Az adó- végrehajtó vette észre, hogy az eltűnt főpolgármester neve lóg az egyik bödönön. Látod, ez itt Klocsekné az Adóügyi Közlönyben. — Ez? Ez Palánki Szilviának, a primadonnának a fiatalkori képe. Klocsekné olyan ronda volt, hogy elvitte az ember álmát. — Én se tudtam három napig aludni, mi. kor elolvastam, hogyan kell felismerni a hullát. — Kíváncsi vagyok, hogy ezt hol olvastad? — A Tudományos Hírmondóban. — Micsoda? Az nem lehet! — Te nem olvastad? Pedig te vagy a főszerkesztője. Itt van ni, hogyan agnoszkálták Lajtántuly táborszernagyot, miután Bluzos Lidi meggyilkolta, hogy ellopja tőle a boszniai okkupáció haditervét, és a kémek a vízbe dobták. Látod, ez itt a Biúzos Lidi képe blúz nélkül. Vagy mit gondolsz, miért fogy újabban a Tudományos Hírmondó száz- ötvenezer példányban? — Több százan vannak, így mindenképpen újabb akciót kell szervezni. — Tervezik is? — Igen, most készítünk egy felmérést. Megkérdezzük a fiatalokat, hogy mennyi pénzük van és milyen lakást szeretnének építeni. A felmérés után azonnal munkához látunk. — A közelmúltban jelent meg a rendelkezés, amely serkenti, bátorítja és lehetőséget ad az üzemek, válala- tok vezetőinek, hogy a nyereségből segítsék a lakásépítkezést. Hatvanban is több üzem. vállalat van, anyagi segítségüket kamatoztatni lehetne. — A városi pártbizottság a napokban hívta össze az üzemek, a vállalatok vezetőit, és a tanácskozáson azon folyt a vita, hogy az üzemek milyen formában, módon tudnának anyagi segítséget adni az építkezéshez. ígéret azonban csak a MÁV központjától hangzott el. Ezt a lehetőséget azonban továbbra is napirenden tartjuk, és akár társulva, kooperálva is, de mindenképpen kamatoztatni kívánjuk az üzemek segítségét. — Győrben. Miskolcon, Debrecenben 120—130 ezer forintba kerül egy KlSZ-la- kás, a gyöngyösi, az egri és most a hatvani is jóval drágább. Valami módon talán Heves megyében is csökkenteni lehetne az építkezés költségét. — Egy tippem nekem is van: városunkban is nagyon sok fiatal villany-, vízvezeték-szerelő él, dolgozik, így a lakások víz- és villanyhálózatának szerelését KlSZ-szer- vezéssel, társadalmi munkában is el tudnánk végezni. Ez pedig jelentős megtakarítást jelentene. De ez nem az építtetőkön, az akció szervezőn múlik, hanem a kivitelező vállalaton. Sajnos eddig még mindig az építők győztek, az építtetők ellen. Mindentől függetlenül: ez a téma egy nagyon alapos vizsgálatot érdemelne, mert a KISZ-lakásépítési akció jelenleg annyi kedvezményt ad a fi italoknak, hogy sajá' pénzükért építkezhetnek.
