Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-22 / 300. szám

Napirenden t a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Nagyszabású ankét Egerben rr Széles körű vizsgálat során ' elemezte a gyermekr és ifjú­ságvédelem helyzetét múlt év októberében a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, s javaslatokat tett a tapasztalt hiányosságok megszüntetésé­re. Nemrég újabb vizsgálatot végaeve azt ellenőrizték.: vég­rehajtották-e a javasolt in- tízkezdéseket, s ezek meny­nyiben javították a gyermek­es ifjúságvédelmi munka ha- ‘ tékonyságát, színvonalát. A vizsgálat tapaszatalatainak megvitatására nagyszabású ankétot rendeztek Egerben, a megyei tanács új székháza klubtermében. Az utóvizsgá- i lat tapasztalatairól Uracs Ist­ván, a vizsgálat vezetője tá­jékoztatta az ankét résztve­vőit. Elmondotta: a javasolt in­tézkedéseket végrehajtották az illetékes szervek, intézmé­nyek, s ezek az intézkedések érezhetően javították a me­gye gyermek- és ifjúságvé­delmi helyzetét. Ám a vitathatatlan fejlődés ellenére, a szervezett gyermek- és Ifjúságvédelem még min­dig nem elégíti ki az igé­nyeket ; sem a megelőzés, az utógon­dozás hatékonyságát, sem az intézeti nevelés pedagógiai hatásfokát illetően. Ennek oka nagyrészt abban kere­sendő, hogy a kellő személyi, anyagi és technikai feltételek hiányzanak. Növekedett megyénkben az általános védelmet és meg­előzést szolgáló gyermekszo- ciális intézmények — bölcső­dék, óvodák, napközi ottho­nok — száma. Ugyanakkor emelkedett az állami gondo­zottak száma, mert javult a felderítő tevékenység, s ma már — társadalmunk fejlődő erkölcsi, etikai normái követ­keztében — a korábbiaknál kevésbé súlyos okok esetén is a gondozásba vételt alkal­mazzák gyámhatóságaink. Részletesen ismertette a be­számoló a különböző gyer­mekvédelmi intézményekben végzett vizsgálat tapasztala­tait, értékelte a gyámhatósá­gok tevékenységét, s az utó­gondozás megoldá >ra váró kérdéseit. Végezetül azokat a véleményeket bírálta, ame­lyek felszínes jelenségekből levont, hamis, általánosító következtetésekből táplálkoz­nak. — Fiatalságunkban egész társadalmunk tükröződését kell látnunk — hangoztatta Uracs István. — Látnunk kell jelenünk ifjúságán na­gyobb műveltségét, őszinte­ségre való törekvését, szor­galmának sok bizonyosságát. A beszámolót élénk, hosz- szú vita követte. Valamennyi felszólaló hangoztatta: azért, hogy ifjúságunk milyen erkölcsi, világné­zeti és anyagi-szakmai megalapozottsággal érke­zik a felnőtté válás „stá­diumáig” saját, jól felfogott érdekében és felelősségén túl — elsősorban a felnőtt tár­sadalom a felelős. Ez a felelősség kell, hogy ve­zéreljen minden gyermek- és ifjúságvédelmi munkában részt vevő állami, társadalmi szervet, intézményt, hivatalt, s végső soron az ott dolgozó felnőtteket, szocialista ifjúsá­gunk minden torzulástól mentes személyiségformáló tevékenységében. Cím nélkül érkezett Kelt a levél Amerikában, írója majd három évtized múltával üzent barátjának. A 1 zú idő kimosta emlékeze­téből a címét, csak foglalko­zásáról tudott. Ezt írta hát a borítékra, s az ország, a vá­ros nevét. Autón, hajón, vo­naton és repülőgépen utazott a levél, bizonytalan célja fe­lé. Kézről kézre adták, de hosszú útja végén senki sem jelentkezett érte a kézbesí­tők közül. Hová Is vigyék, a sok ezer lakás melyikébe vár­ják az amerikai üzenetet? A reményt napokig nem adták fel a postások, pedi v egyetlen támpont, a hábo. u előtt űzött foglalkozás volt. S ez is elégnek bizonyult. Azt nem tudhatták, hogy a cím­zett időközben elhunyt. Fia és lánya elköltözött. S mé­gis. . . a postai cimnyomozők új irányba folytatták a kuta­tást és egy délelőttön a fiú lakásában megszólalt a csen­gő. A levél célba ért. Nemhiá­ba kelt át a tengeren, sok or­szág határán: helyreállította két ember, két család kap­csolatát. „Adassák a levél...* 7' Naponta 12 ezer — ünne­pek előtt majdnem negyven­ezer — levél érkezik Egerbe. Közülük 4—500 címzése hi­! bás, hiányos. Nagyobb ré­szük még áthull a „rostán”, a postahivatal húsz kézbesítője „kikiáltással” ráismer egy-egy elköltözött családra, új nevű vállalatra, vállalkozik, hogy kideríti, az utcában ki az „A kék szemű, hosszú hajú lány”. Húsz-harminc postai külde­mény gazdátlan marad, ame­lyekről csak türelmes után­járással lehet kideríteni, ki­nek szól tulajdonképpen. Ek­kor kezdődik a címnyomozók munkája. Ehhez sokéves gya­korlat, helyi ismeret kell és ezért nem jár külön fizetség. Gyakran mondják — nem alaptalanul — „Fizetésért senki sem lesz postás...” Ha a levél tévedésből lép­te át az országhatárt, köny- nyen rájönnek. Legtöbbször a német levélírók felejtik el a csehszlovák Éger első betű­jére rátenni az ékezetet és a boríték a mi városunkban köt ki. A csehszlovák név, a sajátos utcanév kétségtelenné teszi a tévedést. S a legköze­lebbi küldeménnyel máris he­lyes útra terelik. Ilyen téve­désért nem kell elhagyni az országhatárokat, Egerbe hoz­tak már Egyekre, Egervárra és Elekre szóló postai külde­ményeket is. Eger, Szohodai utca... címmel jött egy levél, t az egri postások máris küldték tovább Füzesabony­ba, mert ilyen nevű utca tCyedül csak ott van. Téves címzés folytán ismerik már a környező községek utcáit is. Madarak és rendfokozatok Kövölgy utca egész Heves megyében csak Egerbaktán található. A rossz memóriája levélíróív gyakran átkereszte­lik az utcaneveket. A Sas ut­cából, Pacsirta utcából egy­szerűen „Madár utca” lesz, vagy felcserélik azokat. A Hadnagy utcát egyesek lefo­kozzák Tizedes útnak”, vagy rosszabb esetben „Katona út­nak”, mások pedig a szép új házak miatt „Ezredes utcára” esküsznek. Van, aki megelég­szik azzal is. hogy a címzett neve mellé mindössze a vá­rost és egy emelet számot biggyeszt. Ha az emeletszám négynél magasabb, a kézbe­sítő egyhamar rátalál, ha az alatt van?.,. Egerben lega­lább kétezer emeletes épület található, vagy még annál is több... A napokban „Nagy Otti Eger” címmel ajánlott levelet kaptak. A rendőrségi nyil­vántartás sem hozott ezúttal eredményt, csak néhány nap múlva — a sok-sok variáció egyikeként — gondoltak arra, hátha az SZTK a címzett, a korábbi OTI rövidítés olvas­mányosabb formájában. Rá­hibáztak. A rövidítést be kell jelenteni a postának, aki nem teszi ezt, az úgy- jár. mint a KEV, a VÖCSl, amelynek le­velei — pontosabb címzés hi­ányában — napokig megre­kedtek az elosztóban. Az is nagy fejtörést okoz, ha a le­vélíró csak Kovács J. utcát ír, ami lehet 'Kovács János utca, Kovács Jakab utca, és ígv tovább. .. Turistaidényben a kirándu­lók adnak munkát a címnyo­mozóknak. Miskolcról Lilla­füredre utazik a levélíró, ké­peslapot vásárol és „Hely­ben” megjelöléssel dobja pos- táládába — Egerben. A fele- dékenységért több órás kuta­tással fizetnek — a postások. Utolsó kísérlet Bár Kállai Albertnek, a kézesítési osztály vezetőjének a cím nyomozásban olyan postások segítenek, akik kö­zül hatan már az 1930-as évektől járják az egri utcákat — a legidősebb Rózsahegyi Alajos, aki februártól nyug­díjba megy —, két-három esetben megáll minden tudo­mány. Az ilyen leveleket Bu­dapesten a 70-es számú pos­tahivatalban gyűjtik össze, bizottság előtt felbontják és tartalmából, címmásolaíból kísérlik meg újra a kézbesí­tést. Ha ez sem sikerül, há­rom hónapi megőrzés után megsemmisítik. Ezekben a napokban sokan szeretnék felújítani a régi is­meretségeket, a régi címeken, leánykori névvel, egykori munkahelyeken. A címnyo­mozó postások minden eset­ben megkísérlik a kézbesí­tést. Tudják, hogy a cím nél­kül érkezett küldeményeket is várja valaki... P. E. A Hold A Nap és a Hold az a két égitest, amelyet őseink soha­sem fedeztek fel. csupán meglátták az égen. A Nap a bolygórendszer ura, a földi élet forrása — mégis a köl­csönkapott fényben, szeré­nyen világító Hold a népsze­rűbb. Különösen most. az űr­korszak második évtizedé­nek elején, amikor a Föld kí­sérője az űrhajózás első cél­pontjává vált. Nem árt ha röviden összefoglaljuk: mit tudunk a Holdról, s mit derí­tettek fel az űrkorszak nagy­szerű rakétái, az ember mű­szeres előőrsei? A uaplo»yatkozások haszna A Hold közepes távolsága a Földtől 384.400 kilométer s a mérési pontatlanság ma már nem több i 1 kilomé­ternél. Ellipszis pályáján 27 naponként kerüli meg a Földet s perigeumban (Föld­közelben) 354.000 kilométer­re közeledhet, apogeumban (Föld-távolban) 404.000 kilo­méterre távolodhat tőlünk. Ismert fizikai törvények alapján kiszámíthatjuk: a 3476 kilométer átmérőjű Hold tömege mindössze 1/81-ed része a Földének. Keringése során — éppen újholdkor. amikor sötét ol­dalát fordítja felénk — né­ha a Föld és a Nap közé ke­rül: ekkor napfogyatkozás történik. Mivel az égbolt je­lenségei mindig mély benyo­mást gyakorollak az ember- le. a napfogyatkozások idő­pontját általában feljegyez­ték. Mivel minden nép a maga időszámitása alapján jegyezte fel e dátumokat, a csillagászati kronológia^ tu­dománya „hámozta ki ^ igazi — abszolút — időská­lát. Így tehát a Hold mozgá­sának sokat köszönhet az emberiség: a napfogyatkozá­sok sorrendisége alapián rendet teremtett a zűrzava­ros történelmi háttérben. Vulkánkitörések a Holdon Amikor 560 évvel ezelőtt Galilei először fordította táv­csövét az égitestek felé és felfedezte a Hold hegyeit, krátereit, „tengereit” — nem érte meglepetés. Számí­tott arra, hogy a Hold is olyan mint a Föld Ez — el­ső közelítésben — ma is igaz. Égi kísérőnk felszínén csipkés gerincű lánchegysé­geket. kiugró hegycsúcsokat, krátereket. gyű rush egyeket látunk. Helyenként nagy sík­1969. éiv tértiéiből A tervek szerint 1969-ben ismét jelentősen változni fog hazánk gazdasági és kulturá­lis térképe. A beruházások a jövő évi terv szerint az idei­hez képest 6—7 százalékkal növekednek és várhatóan el­érik a 73 milliárd forint érté­ket. Többek között sor kerül a Tisza vidéki Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya-gyárának intenzifikálására; üzembelép Százhalombattán a 3 millió tonna/év kapacitású kőolaj­finomító; a lágymányosi be­épített bútorokat gyártó üzem: a győri hűtőház stb. A további fejlődést szolgálja többek között a Duna menti és a Kőbányai Hőerőmű; a Lenin Kohászati Művekben új nemesacél hengersor; Du- ■ naújvárosban a folyamatos öntőmű; Budafokon karton- papírgyártó gépsor; a borso­di új sör- és malátagyár s a Győri Műbőrgyár építésének, illetve bővítésének megkez­dése. 1969-ben legalább 60—62 ezer lakás épül, ebből 21 600 állami erőből A lakásépítési programnak megfelelően 1969-ben megkezdi a terme­lést a III. számú budapesti, a miskolci és a győri házépítő kombinát, teljesítményük egyenként évi 4200 lakás. Folytatódik az idén megkez­dett debreceni és jövőre meg­kezdődik a szegedi házépítő kombinát építése. Mindkét házgyár évi kapacitása 2500 lakás. A lakásépítés közműigé­nyeinek kielégítésére az elő­ző éveknél nagyobb ütemben bővül a vízellátás, folytató­dik a csatornázás. Az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás javítását célozza a gyógyintézeti ágyak számának 1500-al történő nö­velése. A szociális otthonok ágyainak számát 670-el, a bölcsődei helyekét 1300-al nö­velik. Mintegy 5000-rel több hely lesz az óvodákban is. Tovább bővül a tantermek száma is. A diákotthonok hálózata csaknem 300 hely- lyel gyarapszik. — TERRA — sások, alföldek, mélvföldek. medencék látszanak, máshol meg szaggatott hegyvidékek. A Luna. Zond és Orbiter rakéták felvételeiből tudiuk. hogy a Hold túloldala is lé­nyegében olvan. mint az in­nenső. csupán a kráterek és tengerek eloszlása más. A Holdat lényegében most olyannak látiuk. mintha a Földet látnánk 3—4 milliárd évvel ezelőtt. A Hold „kon­zerválta” számunkra a múl­tat s ezzel együtt a Föld múltját is. A Föld hajdani képe lassan. évmilliárdok során iji elváltozott. A Föld kibontotta légkörét, kiter­jesztette óceánjait, s a las­san őrlő talajfelszíni erők (szél, víz. stb.) teljesen át­alakították a Főid arculatát. Egy űrexpedíció geológusai a Holdon éppen a Föld múltjának felderítésén fog­nak munkálkodni. Sokáig azt hitték, a Hol­don (levegő és víz hiányá­ban) csak elektromos és gravitációs erők működnek. Éppen tíz évvel ezelőtt fdpez- te fel e sorok írója s az Uránia Csillagvizsgáló többi munkatársai az első vulkán- kitörés gyanús jelenséget a Holdon. Azóta több tucat használó jelenséget, esetle­ges vulkanikus mozgást, ki- fénvlést fedeztek fel a Hold egyes tájain. Ez intő jel az űrhajósok számára: a Hold, ha szunnyadó is. de minden­esetre élő égitest; vulkánki­törés, lávaömlés, földrengés ott is lehet. Föld, tű/, víz, levegő A görög filozófusok két évezreddel ezeltőtt minden földi anyagot négy őselemből: földből, tűzből, vízből és le­vegőből szál maztatnak. Ha feltámadnának és a Holdra repülnének, filozófiájuk rög­tön bajba kerülne. Nincs ott termőföld, víz csak zárvá­nyok (kristályvíz) foirmájá­„múltja" ban létezhet, számottevő lég­kör nincs s a tüzet legfel­jebb a feltételezett vulkán­kitörések mögött gyanítha­tunk. A víz és levegő hiánya alighanem az alaeson.vabb- rendű élet lehetőségét is ki­zárja — bár mikrobák, bak­tériumok későbbi felfedezé­se nem keltene túlzott meg­lepetés!. A légkör sűrűsége és a mágneses tér erőssége mini­mális a Holdon, gyakorlatilag nincs is s ez azzal a követ­kezménnyel iár. hogv a Föld mellékboiygó.iának fel­színére évmilliárdok óta akadálytalanul záporozik a kozmikus sugárzás s nincs ami megfékezze a Nap rö­vidhullámú (gamma-, rönt­gen-. ultraibolya) sugárzá­sát. Külön veszélyt jelent, a sziklákon szétfröccsenő atom­magok srapnell- és gellerha­tása. Ez ellen különös gond­dal kell maid védekezni a Holdra érkező űrhajósoknak, úgyszintén a kíméletlen hő­mérséklet ingadozása ellen is <+ 150 fok). A Holdon az 1966—63 évek­ben simán leszállt Luna és Surveyor rakéták kimutat­ták, hogy a Hold radioaktív sugárzása minimális. Kide­rült, hogy a Hold kérge sok tekintetben igen hasonlít a Földéhez. A talajanalizáló berendezések szerint a Hold­kéreg 57—58 százaléka oxi­gén, a második legnagyobb elem a szilícium 18—20 szá­zalékkal, míg az alumínium aránya 6 százalék lehet. A vas, kobalt és nikkel kisebb mértékben fordul elő mint a Földön. A Holdra vonatkozó Isme­reteink igen „felszínesek”, a Hold belső szerkezetéről csak kezdetleges elméleteink vannak. Ezen a téren akkor jutunk előbbre, ha maid a földi tudósok személyesen is megkezdik n Hold geofizikai, geológiai kutatását. Gauser Károly CUE eg Halt Steinbeck John Steinbeck. Nobcl-dí­ias és Pulitzer-dxjas ameri­kai író pénteken éjszaka 66 éves korában elhunyt New York-i otthonában. Az ír és német szülőktől származó John Steinbeck az amerikai irodalom kimagas­ló alakja volt. Nevesebb alkotásai: „Ege­rek és emberek” (1937), „Érik a gyümölcs” (193P), „Kék öböl” (1945), „A veszé­lyes autóbusz” (1947) és az „Édentól keletre” (1952). 1962-ben életművéért meg­kapta az irodalmi Nobel-dí- jat. Élete alkonyán Stein­beck felfogásában negatív változás következett be. amelynek következtében sok híve elfordult tőle. 1966 vé­gén a New York Herald Tri­bune megbízásából Vietnam­ba utazott haditudósítóként. Riportokban magasztalta az amerikaiak vietnami háború­ját, sőt helikopteren maca is részt vett egy bevetésben. 27 vállalat szocialista együttműködése nyomán Egy éy múlva — már jár Pontosan egy évvel ezelőtt, 1967. december 21-én, a met­róépítésben részt vevő 27 vállalat szocialista együttmű­ködési szerződést kötött, amelyben vállalták: 1970 áp­rilis 4-re átadják a metró el­ső szakaszát Budapest közön­ségének. Egy év múlva, 1969 december végén pedig a ter­vek szerint — utasok nélkül — már járnak a Fehér úti végállomástól a Deák téri ál­lomásig a metró-szerelvények — üzemi próbaként. 1969-ben azonban még óriási felada­tokat kell megoldani A vágányfektetés jó ütem­ben halad. Az egyik alagút- ban már végigfutnak a sí­nek, a másik alagútban ja­nuárban látnak hozzá a vá­gányfektetéshez. A közeli jö­vőben felszerelik a vasútbiz­tosító berendezéseket. A nagyobb munkát az ál­lomások belső kiképzése je­lenti. A Fehér úti végállomás és a Pillangó utcai állomás felszíni, ott a vágányok fölé könnyű tetőszerkezetet emel­nek. A Népstadion állomás oldalát már csiszolt kővel— márvánnyal burkolták. A utasok nélkül a Metro „mennyezetét” luxaflexből alakítják ki, olyan könnyű anyagból, mint amilyen a Corvin homlokzatát borítja. Építészetileg a Népstadion állomás áprilisban teljesen készen lesz. A Baross téri mélyállomáson a gépészeti berendezések még szerelésre várnak. A Blaha Lujza téren a fer­de alagútban gyors ütemben szerelik a mozgólépcsőket. Az Astoria metró-állomáson a ferde alagútban áprilisban látnak hozzá a mozgólépcső­rendszer kialakításához. A Deák téren egy hosszabb mozgólépcső vezet a mélyál- lomástól a millenniumi föld­alatti megállójáig — szerelé­se befejezés előtt áll. A metró második szaka­szán is jól halad a munka. A mechanikus pajzsok január végére — február elejére .át­bújnak” a Duna alatt. B 1968. december tó., vasarnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom