Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

Népművelő a pálya

Régi, kedves ismerőssel találkoztunk Füzesabonyban, a

zelről a népművelői munkát, s ott ébredt fel bennem a hivatástudat.

— Mi a véleménye most. diplomával a zsebében a népművelésről ?

— Változatlanul szépnek, nekem valónak taitom. Noha igaz, hogy az intézetben kissé elkényeztettek bennünket ...

— Hogy érti ezt?

— Ott minden jó ötletet könnyen meg tudunk valósítani, mert úgy az objektív, mint a szubjektív feltételek ideálisak voltak. Kint a gyakorlatban minden másként van. A fiatal népművelők jelentős része nehezen birkózik meg a kezdeti nehézségekkel.

— Hogyan lehetne ezt sikerülni?

— Szerintem több gyakorlatra lenne szükség az intézeti munka mellett, hogy valc,menyi leendő népművelő abban a biztos tudatban lépjen a pályára, hogy a mindennapi munkája során nem főiskolai hallgatókkal, hanem falusi emberekkel lesz dolga. Aztán van még egy másik tényező is, ami szerintem a kezdők korai pesszimizmusában szerepet játszik: sokan a friss diplomájukkal vezető állásba kerülnek. Nagyon sok aprólékos gyakorlati munka vár pedig a legkisebb falusi kultúrház igazgatójára is, amit az intézetben nem lehet megtanulni, i Jobb, ha a kezdő népművelő j mellett van egy több éves | gyakorlattal, helyi ismeret- ' tel rendelkező, idősebb kolléga. aki időben leinti, ha valamiben túl akar menni a realitásokon.

— A saját helyzetét akkor 1 jelenleg ideálisnak tartja ebből a szempontból?

— Mindenképpen. Ugyanis egyrészt beosztottként kezdtem, másrészt pedig a munka, amit rám bíztak, kedvemre való: az ifjúsági klubot vezetem. Hetenként egyszer van klubösszejövetel, s úgy terveztük, hogy amikor nagyobb rendezvény nincs, szombaton mindig tartunk egy táncos, zenés klubdélutánt. — Az ifjúsági klubon kívül természetesen van még egyéb tennivalóm is. Szervezem a nyelvtanfolyamokat, s kapok fe'adatokat a jövő évi népművelési terv előmunkálataiból is, valamint ig}rekszem megismerni Füzesabonyt, s a járás kulturális viszonyait.

— Az eddigi legmaradandóbb élménye?

— Jólesik, hogy mindenki segít, tanácsokat ad. Ennél 1 jobb fogadtatást egy kezdő sem kívánhat. A továbbiak alakulása pedig úgy érzem, hogy nagy részben már tőlem függ...

(faludi)

Gy öngyossolymoson megszerették az új könyvtárat

Gyöngyössolymoson ez év májusában adták át az új községi könyvtárat. Azelőtt szűkös, kedvezőtlen körülmények között folyt a könyvtári munka. Az új épület tágas, kényelmes: szabadpolcos klubkönyvtár. A mintegy száz négyzetméter alapterületű, két részre osztott helyiségben 109 ülőhely van, közöttük 22 fotel, hat olvasóasztallal. A két folyóirattar- j tón pedig 24 féle újság és folyóirat található.

A könyvtárban közel négy j és fél ezer kötet könyv közül j

válogathatnak a gyöngy ös- solymosi olvasók, akik élnek is az új könyvtár nyújtotta lehetőségekkel. Sokan olvassák a könyvtár folyóiratait.

8 ugyanakkor jelentősen nö- j vekedett a kikölcsönzött kötetek száma is. Az első félévben összesen 5487 kötetet

kölcsönöztek, amely a múlt

év azonos időszakához viszonyítva több mint 30 százalékos növekedést jelent. Ez azt bizonyítja, hogy a gyöngyös- solymosiak megszerették az új könyvtárat, igénylik a kulturált művelődési lehetőségeket.

járási művelődési házban.

• Neve már nem ismeretlen olvasóink előtt, hiszen éveken át. — amikor még az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákja volt — többször írtunk róla, mint. a Megyei Színpad egyik legtehetségesebb tagjáról.

— Ráduly Margit művészeti előadó — így mutatkozik be néhány hete Füzes- abonybans a művelődési házban, amikor keresik. Nem nehéz eltalálni, ami vele történt: hivatásos népművelő lett. Az idén végezte el Debrecenben a felsőfokú tanítóképzőt népművelés-könyvtár szakon. A Megyei Színpadot, a műkedvelő élményeket ma is szeretettel emlegeti:

— Ott ismertem meg köAZ emÍ>er »fóMBá®----1

1-----------------1 4^53^0 \ jß o 1

W \ ° S

1 o |

a

ét

—f

ia... ■■ — -s y . «*»*«

i középkor!

jmOJABB K<J

*u

Weírjelent

a Nemzetközi Szemle októberi szórna

A Nemzetközi Szemle októberi számában két cikk foglalkozik a csehszlovák eseményekkel. A „Ki akarta megváltoztatni az erőviszonyokat?” című cikk a Novoje Vremja-ban jelent meg, amely elemzi a nyugati sajtó Csehszlovákiával kapcsolatos írásainak tükrében az augusztusra kialakult helyzetet. Szorosan kapcsolódik ehhez Pincési Pál írása „A csehszlovákiai események a kapitalista sajtóban”. A szerző számtalan nyugatnémet lapot idéz, amelyekből kitűi nik, hogy tendenciózusan készítették elő a csehszlovák eseményeket. A Der Abend című nyugat-berlini lap pél dául augusztus 21-én megállapította: „Ügy látszik, hogy ezáltal semmissé vált az ú,i német keleti politika”. A Varsói Szerződés tagállamainál időbeni közbeiénése' meaaka dáíyozta az imént idézet: megfontolt nyugatnémet terveket.

Ugyancsak két cikk foglalkozik a vietnami háborúval. Az egyik Chien Binh: ,,A vereségek útján”, a másik a Vietnamban folyó amerikai rablóhóború mozgató rugóit részletezi.

A ' továbbiakban J. Sved- kov: „A .globális’ politika gyümölcsei” című cikkében az Egyesült Államok gazdaságának és politikájának összefüggéseit és jelenlegi helyzetét értékeli. E témakör ideológiai vonatkozásairól szól Klaus BolHnger és Hans Martin Geier cikke, amely a Deutsche Aussennolitik-ban látott napvilágot.

Az amerikai hetilap, a Time cikkét is közli a Nemzetközi Szemle, amely ezt a címet viseli: „A pápa ás , a születésszabályozás: a katolikus tekintély válsága”, A cikk az ismert pápai encikli- ka néhány kérdésével foglalkozik.

A Nenmzetközi S jinle októberi száma jelentős teret szentel az amerikai elnökválasztásnak is.

Színházak — előadások — számok

Szeptemberben már hagyományosan repertoárdarabok előadásaival kezdték évadjukat a fővárosi színházak. Számokban gazdag ez a repertoárnaptár, hiszen két olyan ritka előadásszéria folytatásának lehetünk tanúi, mely nemcsak Magyar- országon, hanem Európa- szerte is érdekességnek számít. Az új évadban tovább folytatja több éves sikersorozatát a Madách Kamara- színházban Marcel Achard francia író Bolond lány című vígjátéka, amelyet szeptember 13-án 373-adszor adták elő a színházban. A Bolond lányt követi 335 előadásával a May fair lady című musical, az Operettszínház „sikerdarabja”;

A budapesti színházak most indult évadjában hat olyan darab címe szerepel továbbra is a műsoron, amelyeknek előadásszáma már_ túllépte a 100. jubileumi előadást. „Az ember tragédiája” 177-szer, a Nagymama 147-szer, az Ilyennek hazudtalak 136-szor, a Kaviár és a lencse 132-szer. A helytartó 123-szor. Az ördög és a Jóisten pedig 115- ször szerepelt a Nemzeti, az Operett, a Kis Színpad, a Madách, illetve a Thália Színház műsorán, az új szezonban tovább játsszák a nagy sikerű színdarabokat.

Három darab — Marat halála, Testőr, Warrenné mestersége — a századik jubileumi előadáshoz közeledik. A Nemzeti Színházban egyébként októberben ünnepük a Marat előadásainak 100, jubileumát.

Még néhány repertoárdarab a számok tükrében Bűnbeesés után (79), Tóték (75), A nagy baklövés (72), Egy éj Velencében (72), Mózes (701, Macska a forró tetőn ‘ 70). Godotra várva (68). valamint a Lilia (66). A budapesti színházak múlt évben bemutatott darabjai közül már mind túllépte a tizedik előadást — Amerika. Kegyenc, Altona foglyai és a Csibe.

Magyarország

mohaföldrajza

mm

h

Bodrogi Sándor kémregénye

38.

Ä. Á tábornok nevetett, azután

S

demelte a telefonkagylót, és ét személyre vacsorát kért. A katona, aki felszolgálta az (egyszerű ételeket, némi ra- g jongással a tekintetében né- . icgelte a tündérszép Janát.

H — Maga egy óra alatt az gégész, laktanyának elcsavar- )!*iá a fejét — mondta nevet- >,ve a tábornok. m — Sokszor szeretnék szür- kébb lenni, egyszerűbbb és ffiőleg nyugodtabb,

SÍ — Egy szót sem a munkáidról — most vacsorázunk, le- í’-diktálja a jelentését, pihen, holnap visszamegy. Addig fiaién még egy kis meglepe- Mésről is gondoskodunk a szá- S mára.

t — Látja — mondta a tá- \bornok, — azt mondtam, egy játszót sem a munkáról. Pedig fÉmi nem is tudunk másról be4 yßjiüism

íMk, oktobty; 10., csütörtök

szólni, mert ennek élünk és ez' foglalkoztat mindannyiunkat.

— Tudja, tábornok elvtárs, amikor kivittek engem is a Szigetre, és megtudtam, hogy milyen . feladattál küldik. Schirmbaumot Budapestre, nem tehettem mást, csak hogy saját összekötőm útján a hazai elöljáróimnak jelentsem. Pedig féltem, hogy óhatatlanul és legjobb akaratunk ellenére a tájékoztatás késve érkezik Budapestre. Azután megjelent Schirmbaum hirdetése a magyar napilapban és ekkor kétségbeestem, mert arra gondoltam, a „Páter” indul majd.

— Már a határon lefüleltük volna — mondta csendesen a tábornok. — A „Páter” régi ismerősünk. És ezt a teherautó játékot csak egyszer lehet megcsinálni.

— Veszélyes ember a „Páter”. Kiszámíthatatlan, makacs és kegyetlen.

— Higgye el, fél tőlünk.

— Igaza lehet, tábornok elvtárs: egy pillanatig sera gondolt arra, hogy ő vállalkozzék .,eme a feladatra.

Azonnal engem javasolt és látta volna, mennyire félt attól, hogy visszautasítom az ajánlatát.

— De maga elvállalta é3 most innunk kell erre.

Koccintottak.

— Amikor átléptem a határt, és az útlevelemet kezelő tisztnek a katicabogarat megmutattam, arra gondoltam, majd Pesten csatlakoznak hozzám. Nagyon meglepett, hogy nem engedtek a fővárosig, hanem az országút mellett rögtön megállított a katonai terepjárón közlekedő összekötő tisztje. Ügy éreztem, hogy felesleges veszélynek tettük ki magunkat. De amikor láttam, hogy vagy huszonöt percig nem tűnik fel kocsi mögöttem, tisztában voltam azzal, hogy önök minden eshetőségre felkészültek, arra is, hogy valaki követ engem és feltehetően lezárták az utat.

— Pontosan így történt.

— Amikor összekötőmtől megkaptam az önök utasítását arra, hogy Wocheck meggyilkolását .meg kell akadályoznom, kétségbeestem, mert tudtam, hogy a parancsot az ODESSZA valamilyen módon közvetlenül is eljuttatja Gö- möryhez.

— Ezt szerencsére megakadályoztuk.

— Eléggé meg'izzasztott az a két fickó. Nem is bíztam bennünk, a fegyvereikből még indulás előtt kiszedtem a lőszert, és vaktöltényekkel pótoltam.

— Gömöry éterét pedig mi vettük kezelés alá — nevetett a tábornok.

— És Wocheck? Hogy bírta az altatást?

— Gondolom, már alszik. Berenden. Ebben az esetben ugyanis a tudóst helyettesítő tisztünk azt a parancsét kapta, hogy ne védekezzék.

Jana hangosan felkacagott.

— Jó magukkal együtt dolgozni.

—• Azt hiszem, mi többet köszönhetünk önnek, — szögezte le a tábornok. — Most pedig,1 ha nem haragszik, magára hagyom, itt van ez a magnetofon, tegye meg részletes beszámolóját. Ügy beszéljen, mintha maga is tettes lett volna, a tárgyaláson ugyanis szükségünk van erre

a vallomásra. Az ugyan nem valószínű, hogy akár Schirmbaum, akár Gömöry kijut az országból és leleplezi magát. De tudja, a falaknak is van fülük. És mi azt szeretnénk, ha Jana Witkowszky igazi szerepét rajtunk kívül senki nem ismerné.

A tábornok elment és Jana határozott hangon, lengyel nyelven megkezdte vaN fofnásátrsi _ ,

A Magyar Távirati Iroda telextermének gépasztalkáján egy közlemény feküdt, amelyre piros tintával a következő szöveget írták: „0 óra 15 perckor hozható nyilvánosságra ’. A telex kezelője cigarettára gyújtott. Pontosan négy nercig szívta a Fecskét, azután elnyomta a csikket és szapora kézzel kopogtatta: „A Magyar Távirati Iroda jelenti:

Az MTI-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a nyugat-németországi ODESZ- SZA, az egykori SS-legénye- ket tömörítő féllegális szervezet ügynökei a mára virradó éjszaka merényletet kíséreltek m£g doktor Kari Heinz Wocheck vegyész-professzor ellen, aki, mint ismeretes, a közelmúltban politikai menedékjogot kért és kapót a Magyar Népköztársaság kormányától. A magyar belbiztonsági szervek a merényletben részt vevő két személyt, Rudolf Schirmbaum, 1924. Kalpfstück Rozália, egyházi születésű és doktor Alois Gemner 1909. Rita Werner, karlsruhei születésű egykori SS-katonákat tetten érte és letartóztatta. Feltehető, hogy a két személy más nyugatnémet ügynökökkel is kapcsolatban állott. A nyomozást tovább folytatják”, u.«—. (Folytatjuk)

Ritkaságszámba menő könyvet jelentet meg az Akadémiai Kiadó. 320 oldalon színes növényföldrajzi térképpel és 100 fotóval illusztrálva adja közre Boros Ádám „Magyarország mohaföldrajza és mohaflórája” c. művét.

A szerző bejárta hazánk minden táját és minden mo- hafajról közli saját megfigyeléseinek adatait. A mohaflóra szempontjából valamennyi természeti tájat, hegységet, alföldi és dombvidéki tájat külön-külön jellemez. Felsorolja a Magyar- országon ismert összes lombos és máj mohafajt, mindest fajnak megadja az irodalomban ismert kromoszóma számát, fontosabb hazai irodalmát, elterjedését tájanként, a flóraelem jellegét és fajtánként! előfordulási helyeit.

A műből kiderül az ország mohaflórájának viszonylagos gazdagsága. A szikes, sziksós pusztákon, a meszes homokbuckásokban, a lápokban, bükkerdőkben, hegységekben meghúzódó mohák szerepelnek a műben. A szerző arra törekedett, hogy minden helyet tanulmányozzon, ahol mohák élnek. Sok szót ejt a barlangokban, hőforrásoknál, Duna-parti fövényen, mesterséges termőhelyeken, a Dunában élő mohákról, az ásványi anyagokban gazdag, a timsós források körzetében található mohákról. E különleges témával foglalkozó kötet iránt

nagy érdeklődés nvilvánulA

*

meg a növénytannal fogta), kozó. kutatásokat fojyiail szakkörökből. __